Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-06-21 / 50. szám
50. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Csütörtök, junius 21. XIII évfolyam. ^——;-------------^ ! Szerkesztőségi iroda j Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová ? a lap szellemi részét illető ) közlemények küldendők. j Kiadó hivatal: KÖNYVNYOMDÁJA, $ hová ci hirdetések és ) előfizetési pénzek s bérmentesen intézendők. < A hirdetmények és nyiltte- ) rek dija előre fizetendő. \ %------------------------------X N EMERE. % сИЩш, társadalmi,§zépivcd és Iifrqazddsiaii lap. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. S.-Szentgyörgy, 1883. junius 20. Zichy Jenó' gróf és Jágócsi Péterffy József miniszteri biztos tegnap délután városunkba jöttek s innen ma délután Kézdi-Vásárhely re utaznak, hogy a háromszéki iparviszonyokat tanulmányozzák. Van anyag a tanulmányozásra elég ; vajha eredménye is lenne! A székely ipar pang s hogy pang, annak nagyon sokféle oka van. Vannak specziális okok, melyek a helyi viszonyokból erednek s ezek javításával orvosolhatók is ; de vannak azután általános természetűek is, melyek az egész magyar iparra bénító hatással vannak s mig ezek meg nem változnak, addig a specziális gyógyszerek sem igen sokat fognak segíteni. Nincs önálló nemzetgazdasági politikánk : ez iparviszonyaink megromlásának a kútfeje. Ezért kell félni a székely iparosnak, hogy azt a kis piaczot is elveszti, melyet eddig Romániában birt. A kormány ezelőtt nyolcz évvel feladta az önálló vám- és pénzügyet s ezzel tiz évre Ausztria nemzetgazdasági politikájának uszályhordozóivá tett bennünket akkor, midőn minden elvesztegetett perez drága. Iparunk, hogy kifejlődhessék, támogatásra szorul, de a közös vámterület mellett nem fejlődhetik eléggé, mert a fejlettebb osztrák ipar elnyomja. Iparosaink tengődnek ; pedig a magyar iparos az Ízlés székhelyén, Párisban is kiválik ügyessége és szépérzéke által. S ha iparunk bent a hazában sem versenyezhet az idegennel, mely ellen nem védekezhetik : hogy szerezhetne akkor piaczot magának ? Geográfiai helyzetünknél fogva óriási terünk volna ; az egész Balkán félszigetet eláraszthatnók iparczikkekkel, de nincs mivel. S a mely piaczot ma el nem foglalunk, azt holnap már az angol vagy az orosz foglalja el előlünk s ezek mellett még az osztrák ipar is, bár csak Magyarországon keresztül közle- kedhetik a keleti tartományok és államok egy részével, a vámterület közösségénél fogva BuA „Nemere" tárczája. üolcias éj. Oly hűs, nyugodt, fönséges szép az éj. Azur tengerben egy ezüst hajó Vonul, a hold az ég végetlenén ; A bérczeket bűvös fényárba vonja, A völgyeket lágy köddel önti el. Keblemre rég nem érzett megnyugvás száll; A szende fény behat szivem mélyébe, Ott éjt eloszlat, zord homályt elűz, Megkönnyebbit egy rég viselt tehertől Es fölszakit egy elnyomott sóhajt. Oly néma minden, elpihent a szél is, Az ágak közt aluszsza csöndes álmát ; Nem hallja a kis csalogány dalát, Mely egy közel bokornak rejtekéből Árasztja szót édes-bús hangjait. Mint forró éjen eltikkadt virágot Megenyhit a derengő hajnal csöppje: E hangok úgy enyhítik égő keblem, Csodás érzéssel, fénynyel töltik el — Oly édes, tiszta, égi boldogsággal. Kacziány Géza. kareatben is kiszorítja a székely iparczik- keket. De nemcsak az önálló vámterület, feladásával követett el a kormány mulasztást, melyet megsinylett iparunk. Kivitelünket az aldunai tartományokba a romániai vámhivatalnokok zsarolásai is megbénítják. S ez egyenesen a magyar kormány élhetetlensége miatt történik, mely nem gondoskodott arról, hogy a romániai városokban magyar konzulátusokat állítson fel. A szegény székely iparos, ki az oláh vámosok zsarolásai ellen igazságot keres a leginkább telivér osztrákokból álló közös konzuloknál, védelem helyett igen gyakran újabb zaklatásoknak teszi ki magát. Gyűlöletet talál azoknál, kiknek kötelességük volna rajta segíteni. Pedig az osztráktól független magyar konzulátusok felállítása semmiféle közjogi törvénybe nem ütközik. Hanem hát Bécsben nem valami szívesen vennék az efféle húrok pengetését s a mi kormányunk szépen hallgat vele. A székely iparviszonyokon csakis az önálló nemzetgazdasági politika segíthet : önálló vámterület s magyar konzulátusok szervezése. Az önálló vámterület mellett nemcsak ide benn szabadulunk meg az osztrák ipar nyomásától, hanem Keleten is kevesebb lesz versenytársaink száma, ha egyszer jogunk lesz megvámolni a Magyarországon keresztül Keletre menő osztrák iparczikkeket. Ezt mondják meg Zichy és Jágócsy a kormánynak s akkor nyugodt lélekkel elmondhatják, hogy rámutattak a székely ipar hanyatlásának forrására. Ők megtették kötelességüket, a kormány is tegye meg a maga kötelességét. Politikai szemle. Antiszemita párt. Istóczy Győző már megindította a mozgalmat egy országos antiszemita párt szervezése iránt, mely a jövő képviselőválasztások alkalmával már jelölteket is fog állítani. A „Tizenkét röpiratban“ erre vonatkozólag a következő felhiA szemfényvesztő nő Németből Hoós János. „Helyet! helyet! Nézzétek, a szép Ola mint hányja az éles késeket, négyet, ötöt, hatot egyszerre ; vágásuk éles, mint a borotváké és még sem folyik vér a veszedelmes játéknál.“ A czigányno fenn állott az ingadozó deszka-állványon. Szemei feketék és ragyogók voltak, mint a titokteljes csillagos éjszaka, feketék, mint haja, melynek buja pompája vállain csüng; mély és csodálatra méltó tekintete, mely delejesen tapad a vil- I lógó késpengékre, de a mely egyszer sem merül el a bámészkodó néptömegben. A szürke tanácsház a rathenovi vásártéren még soha sem látott ilyen csudát; az emberek nyüzsögtek mellette, mint tajtékzó hullám, kiabálva, lármázva, kurjongatva, s a piaczi énekes bódéja körül bámészkodva torlódtak össze, mely előtt a szép idegenországi nő aranyhimzetü ujjasban produkálta izgalmas művészetét. Rathenovban országos vásár volt; széles faasztalokon terültek ki tarka változatosságban a különféle áruezikkek; posztó, gyolcs, csizmák, finom nyalánkságok, edény, gyümölcs, csemege és játékszer bódék, — minden békés rendben sorakozott egymás mellé; közöttük tarkára mázolt bohóczok kiabáltak keresztül-kasul. Zúgott a medvetánczol- tató egyhangú dobja; sipítottak a rathenovi kis polgárok sípjai és trombitái. — Magasan lobogtak a tarka zászlócskák; a korcsma előtt összeütköztek az ujonan érkező parasztok taligái, kiknek e- fölötti éktelen lármája fölülmúlta a bohóczok fülhasogató kiabálását. Még mindig ott állott Óla és dobálta a késeket. Nyúlánk kezei lázas gyorsasággal működtek, melle gyorsan lihegve emelkedett, tüzes piroeság lángolt vást közli: Miután pártunknak koaliczionális (pártszövetkezeti) alapon leendő országos szervezése előmunkálataihoz szükséges magunkat itt a központon eleve tájékoznunk az iránt, hogy melyek azon választókerületek, a melyekben antiszemita képviselőjelöltek, a jövő évben a siker kilátásával fellép- tethetők lesznek: ennélfogva a központon már eddig birt adatok kiegészítése czéljából felhívom vidéki t. elvtársainkat, hogy illető kerületeik e részbeni viszonyairól lehetőleg kimerítő tudósításaikat hozzám vagy Onody Géza, Simonyi Iván és Szalay Imre barátaimhoz beküldeni szíveskedjenek. Az e tárgyú levelek egész bizalmas jellegűek lévén, természetes, hogy azok hírlapi közlés tárgyát sem fogják képezni. Budapest. Istóczy Győző. Kraszevszky lengyel iró drezdai lakásán, mint a krakkói „Czas“ jelenti, a napokban házmotozást tartottak s a jeles regényíró összes iratait és leveleit elkobozták. Egyidejűleg letartóztatták magát Kra- szevszki, továbbá Konopaczki lengyel menekültet és Bogdanovies lengyel irót. Azok közt a hivatalnokok közt, kik e motozásnál jelen voltak, nehány berlini tisztviselő is jelen volt. Hírlik, hogy a motozásra denuncziálás adott okot. Hir szerint, a költő lefoglalt iratainak megvizsgálásából kitűnt, hogy a német katonai viszonyok kikémlésével foglalkozott. Francziaország és China közt az ütközés lehetősége mindinkább háttérbe szorul. Ezért a kormány el is határozta, hogy csapatküldésekre nem fog uj hitelt kérni. A franczia csapatok létszáma Tonkingban 5000 főre megy. Saigunból érkező hírek szerint e haderő elég volna az annamiták megfékezésére. A franczia csapatok különben aligha jutnak ütközethez, mivel az utolsó táviratok megerősítik azon hirt, hogy Hueban nagy lehangoltság uralkodik s Tüdük folyton azon igyekszik, hogy a béke fentartassék, Az orosz-franczia szövetség eszméjét melegíti föl ismét a „Temps.“ Moszkvai levelezője azt Írja, hogy a francziák Oroszországban mindenütt a legrokonszenvesebb fogadtatásra találtak, s hogy Fran- cziaországot mindenütt úgy tekintik, mint az orosz katonaságra nézve kívánatos szövetségest. A kormány nem gondol háborúra. A legfelsőbb katonai főnökök azonban, a kik tudják, hogy az uj katonai szervezet még teljesen nem valósittatott meg, tartanak a háborútól ; a tiszti körökben épen ezért sokat foglalkoznak a szövetség eszméjével és egy nagyobb eshetőséggel. A berlini kongresszus teljesen megtöltötte a régi fajgyülölség kelyhét, Az oroszok, a kik a háború eshetőségére el vannak készülve, Európában szövetségest keresnek s tekintetüket Francziaország félé fordítják. arczain, mindig sebesebben, mindig vadabbul vil- lámlott a fényes aczél a levegőn át, s az oldalán levő sáppadt zenésznek karja megbénult a szédületes tempóban. Még egy utolsó, egy viharos fogás a húrokon, azután kimerültén teszi maga mellé hangszerét, s megizzadt haját bágyadt mosolygással törüli le homlokáról. Óla összerezzen és a kések csörömpölve hullanak a padlóra. Mint a mély álomból föl ébredő, emeli föl hosszú szempilláit, üres tekintete a bámuló sokaság fölött révedez s gépiesen nyúl a kézi dob után, hogy lelépjen a durva parasztok közé néhány nyomorult batkát összegyűjteni. Egyiktől a másikhoz lép a nélkül, hogy föltekintene, csak az ezüst lánczok csörömpölnek halkan kézcsuklóján. Pénz pénzre hull. Óla figyelmetlenül lép tovább, ajkai mozognak, de köszönetének egy szavát sem hallja senki. Most egy magas nyúlánk termetű férfi előtt áll, futólag végig tekint tarka csikóit parasztmellényén, s szótlanul tartja elébe a kézi dobot. Ugyanekkor egy szokatlan súlyos esést vesz észre a kézi-dobban, élesen csengve üti meg a réz pénzt, s lassan ujjaihoz gurul egy nehéz arany gyűrű. Gyorsan, mint a villám, kérdőleg és bámulva tekint föl, ajkait fölnyitja és hirteleni heves felhevü- lésében újra elnémul, mely lobogó vérét halántékaiba kergeti. Egy egyszerű paraszt férfiú áll előtte, dus szőke hajzattal, némán mint ő, de két szeme heves beszédességgel tele mélyed az ő villogó ifjú szemeibe. — Nem, a gyűrűt nem! —- hebegi Óla — ily jutalmat nem érdemel a szemfényvesztés! — Fogadd azt leány, ez a legkedvesebb, a mivel bírok! — Még mindig nézi őtet, s keze, mely a leányét érinti, remegni látszik. A czigánynő m jzdulatlanul áll.
