Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-06-10 / 47. szám

egy istentől elrugaszkodott szolgabirája Csiky Jó­zsef. Hogy ne volna az is oly gonosz fajzat, mint a többi? Hisz, mint a neve is mutatja, szikulusi azok pedig már csak azért is gonoszabbak a több, barbárnál, mert ó'ket már az az istentelen Attila hagyta itt a dicső római nép sanyargatására. Hát az az emberevő hunnus nem régiben dutyiba té­tette Traján két ivadékát, egy falusi bírót és es­küdtet, mert a dicső ősök dicső utódai gyűlölve a barbár magyar nyelvet, mint ördög a tömjénfüstöt, nem akartak egy magyar nyelven felvett jegyzőköny­vet aláirni. De sőt borzadj oh világ ! Elkövette azt a hallatlan tettet, hogy megfosztotta őket férfias­ságuk legfőbb ékességétől .... soha ollót és fé­sűt nem látott fürtkoszoruzta fejüket borbély kézre bízta. — Iía pediglen kétkednél ez iszonyatos bar­bárságon Európának ilyenekről rég elszokott müveit közönsége, olvasd meg a brassói „Gazeta Transilva- niei“ 3-ik számát s ott meg fogod találni. A Magyarosiétól útvonalon a munkálatok már nagyon előhaladt stádiumban vannak. A földmunka az egész vonal hosszában már nagyobbára elké­szült. A munkások száma múlt héten meghaladta a két ezerét. Öngyilkoság. Alig múlik el egy nap is, hogy áldozatát meg ne követelné az a sötét szellem, mely az embert arra készteti, hogy az élet küzdel­mei elől a halálban keressen menekülést. S a kór folyton terjed s ellene már a gyermek mindent ró­zsaszínben látó kedélyvilága sem nyújt védelmet. Egy alig 11 éves árkosi fiú, Kósa Ferencz inasko- dott városunk egyik mészárosánál. A napokban gaz­dája valami hanyagságáért megdorgálta. A fiú ezt annyira szivére vette, hogy haza futott Árkosra, s teg­napelőtt, inig az anyja a mezőn volt, felakasztotta magát. Gyilkosság-e, vagy szerencsétlenség ? Szombaton reggel hozták haza a szemerjai erdőről idősb Fa- zakas (alias Csorba) György földmives holttestét, ki pénteken este ment ki a marhákkal „éjhálóba“, honnan szegény vissza sem térhetett. Holtteste ál­lítólag tele van vak ütésekkel, azonban halántékán egy mély seb tátong, mely valószínűleg a halál okózója volt. A szerencsétlen embert álmában lepte meg a gyilkos, mert a földön hanyattfekve találta­tott, a mint egyik lábát kényelmesen fölhúzta. A halántékára kapott ütés után kezét a sebhez akarta vinni, de nem volt elég ereje hozzá. A gyilkosság eshetőségét az zárja ki, hogy az áldozat józan életű, becsületes, jámbor, tisztességes ember volt, ki békében élt mindenkivel s még a raadárfinak sem ártott. Mondják, hogy talán az ökrök gázolták és döfték volna össze, de szinte lehetetlen, lmgy a marhák azon helyzetben támadták volna úgy meg s olyan ütéseket okozhattak volna. Az orvosi vizs­gálat fogja kideríteni, vájjon a szegény szerencsét­len ember gyilkosságnak lett e áldozata, vagy a leunebbi módon lelte-e halálát. Kinos benyomást tesz ez a városrészben mindenkire, e mellett, hogy a becsületes öreget mindenki szerette, a községben régidő óta nem fordult elő ilyen merénylet a köz- biztonság ellen. Reméljük, hogy ha a gyilkosság esetét fogja az orvosi vizsgálat konstatálni, a ha­tóságnak gondja lesz rá, hogy a gyilkos kinyomo­zására a kellő intézkedések megtétessenek s a gaz orgyilkos elvegye megérdemlett jntalmát. A mintegy 45 — 50 éves ember nőt és 2 gyermeket hagyott bátra, kik gyászos halálát siratják. Egy hir vándorlásaiból. A minap egyik nem ré­giben keletkezett fővárosi lap után egy hirt kö­zöltünk, intőpéldául asszonyainknak, hogy mily szo­morú vége lehet a szoros fűzésnek. E hirt azután átvette lapunkból egy másik fővárosi lap, azzal a hozzátoldással, hogy az esemény színhelyévé, hol a hiúságnak egy élet lett áldozatává, városunkat tette. Kész örömmel világosítjuk fel laptársunkat tévedés­ről : a szomorú eset nem városunkban történt. A székely-udvarhelyi állami _ föreáliikola f. ó. vizsgálatai­nak rendje. A vizsgálat tárgyai lesznek: Csütörtökön, jun. 21-eu, délelőtt : az V. osztályban a nyelvek, VI-ikban törté­nelem, földrajz és természetrajz, VII-ikben matézis, ábrázoló hzika és kémia; délután: az I. osztályban a nyelvek s termé­szeti ajz, П-ikban történelem, földrajz, számvetés és geometria. 1 eliteken, jun. 22-én, délelőtt : a III. osztályban a nyelvek s történelem, IV-ikben algebra, geometria, fizika és kémia ; d. u. az előkészítőben minden tanult tárgy. Szombaton, jun. 23-án, délelőtt: az V. osztályban matézis, geometria, s kémia, Vl-ik- >an a nyelvek, VII-ikben történelem, földrajz és természet­rajz; délután: az I-ik osztályban számvetés, geometria, tör- íг/^-ет • s földrajz, П-ikban a nyelvek s természetrajz. Héttőn, jun. 25-én, délelőtt: az V. osztályban történelem, föld- m^3zetrajz, VI-ikban matézis, ábrázoló s kémia, VII-ikben a nyelvek; délután: а IV. osztályban a nyelvek, tör- ene em es földrajz, III-ikban számvetés, geometria, földrajz es hzika. (Kedden jun. 26-ikán s a következő napon aVIII. osztályt végzettek szóbeli érettségvizsgálatot tesznek.) A hittani vizsgalatok idejét és ellenőrzését az illető felekezetek illetékes hatóságai határozzák meg. A vizsgálatok az iskola fö-bérhelyi- segében (botosutczai szögletházban) folynak в a délelőt­tiek nyolcz órakor, a délutániak három órakor kezdődnek. Az iskolai év bezárása pénteken jun. 29-ikén az iskola nagy­termében (Kis István-féle ház) reggel félkilenczkor lesz. Mind­ezekre a t. ez. szülőket és érdekelteket s a tauügy barátait tisztelettel meghívja Székely-Udvárhelyit, 1883. juniu's havában, az Igazgatóság. ’ Az állami középipartanoda igazgatóságától. Hogy azon iparos tanonezok és segédek is, a kik régeb­ben valamelyik középiskolának csak két-három osz­tályát végezték s azóta a gyakorlatban vannak, beléphessenek az állami középipartanodába : felké­retnek a t. ez. szülék és gyámok, hogy a felvételi vizsgát illető felvilágosításért mielőbb szíveskedjenek az igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltek a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően elkészülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők fel. Kossuth és a yankoe reklámja. A „Pesti Napló“ e héten ismét megkezdte Kossuth Iratai IV. köte­tének közlését, melyben többi között a következő érdekes adoma van elmondva: A „reklám“ sző eszembe juttatja egy bostoni yankee élelmességét, mely a reklám-mesterség mezején igazán unikum. Irataim I-ső kötetének előszavában (XVII. lap) em lités van téve az ünnepélyes fogadtatásról, mely- lyel Massachussets állam 1852-ben megtisztelt. Meg­hatóan nagyszerű jelenet volt. A térről, melyen 30 ezer főnyi miliczia felett szemlét tartottam, a kapi- tóliumhoz hajtottunk, melynek nyílt oszlopcsarno­kában a szenátus és képviseiőház elnökeikkel s az államkormányzóval élükön, fedetlen fővel vártak. A mint épen kilépendő valék a kocsiból, hogy fel­menjek a kapitóliumhoz felvezető óriási lépcsőn, mely jobbról-balról a világ minden zászlójával (az osztrák házét kivéve) fel volt lobogózva, egy em­ber egy ölnyi nagyságú színes papír ivet dobott be kocsimba ; nem volt időnk megnézni, hogy mi ? egyik segédem összehajtva zsebre tette. A mint a fogadtatás végeztével szállásomra hajtattam, útköz­ben megnéztem. És mi volt rajta ? „je vous la donne en mille, en un million“ mint a franezia szokta mon­dani (ezeret, 1 milliót egyre), hogy senki sem találja ki. Legfelül könyöknyi óriás betűkkel e szó „Kossuth“, utánna apróbb hetükkel pár magasztaló sor, hogy minő nagy ember, minő derék ember, s mi sok mindenfélét tud az a Kossuth, aztán nagyobb be­tűkkel a következők: „de egyet még sem tud az a Kossuth ! nem tud inget varrni. Azt én N. N. tu­dok ! Boltom ilyen utcza, ilyen szám. Árak, stb.“ Az egész város tele volt aggatva ezzel a plakáttal. A nap ünnepeltje voltam; a kapitális Kossuth szó megállította az embekeket, mindenki elolvasta. — Ez aztán „reklám“ ! — — Irodalom, művészet. Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése kiadásában Budapesten Muzeuin-körut a Nemzeti szinház bérházában megjelent a „Ma­gyar általános levelező éi házi titkár“ első, füzete szerkeszti Knorr Alajos. Minta füzethez csatolt tartalomjegyzékből látszik, e mű tartalma a nálunk eddig ismert levelezők tartal­mától lényegesen eltér, mert nem csak a levélírás szabályaira és levélminták közlésére szorítkozik, hanem oly ismeretek ter­jesztését is czélozza, melyekre a közéletben mindenkinek szük­sége lehet, s melyeket nagy részt csak hosszasabb kutatás után csak is elszórtan egyes könyvekben, folyóiratokban találhatnánk fel ; a műben tehát gyakorlati irányánál, és tartalmánál fogva hasznos, sőt nélkülözhetlen kézi könyvet remélhetünk. Az előt­tünk fekvő első füzetet a szerző a levél mint írásbeli fogalmaz­vány ismertetésével kezdi meg; a levél Írásmód különleges jel­legét, mond a szerző, a gondolat kifejezésének szabadsága és kifejezése képezi, és habár a tevékenységében a levél iró ál­talában csak józan ész, illés, nemes és ízléses illemre valló tekintet korlátozhatja, de minthogy a levélnek egy kerekded egészet kell képezni, indokoltnak látja annak szükségét, hogy a levélíró bizonyos a müveit világ közös tulajdonává vált szabályokat megtartani köteles, mely szabályok a nyelv és helyes írásra, a levélírás módjára, a tartalom előadásának és indokolásának szabatosságára és a külső alak helyességére vo­natkoznak. Ezekben körvonalozza a miinek a levélírásra vo­natkozandó tartalmát s mindjárt megkezdi a nyelv és helyes irás szabályainak ismertetését, megmondja, hogy tulajdonképen mi értendő a nyelv alatt, értekezik a hangokról, melyek a gondolat kifejezés eszközéül szolgálnak, a hangdk felosztásá­ról, a hangok kifejezésére szolgáló jelekről, a hetükről, és a hangok leírásáról. A második részben értekezik a szókról, azok jelentéséről, alakjáról s különösen a beszédrészekről, a szókép­zésről és ragozás módjairól, megkezdi a harmadik részben a mondatokat és tárgyalja az egyszerű mondatot. Ezen érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. Ajánjuk a t. ez. olvasó közönség ügyeimébe és pártfogásába. Ugyan ezen kiadónál teljesen meg­jelent Önügyvéd czimü mű, melylyel e vállalat mintegy egészet képezni látszik, a kiadónál egy kötetben fűzve vagy diszesen kötve, félkötetekben és füzetekben is kapható. A világirodalom története, képekkel és irodalmi szemelvényekkel. Budapest Tettey-féle könyvkiadó- hivatal. 12. füzet, ára 30 kr. E jeles munka a nem­zetek irodalmát rövid szabatossággal, élénk színek­ben festi, s minden egyes irodalom költészetéből a remekeket jeles magyar fordításban közli, hű tük­rét fogja képezni a világirodalom fejlődésének és mai állásának. Ma, midőn a műveltség oly fokra hágott, hogy ki-ki csak saját szakmájával foglalkoz­hat, ha abban a jelen színvonalán akar maradni, nem érünk rá, a művelődés valamennyi ágába mé­lyen behatolni, hanem kénytelenek vagyunk beérni vele, ha a hivatásunkkal szoros kapcsolatban nem álló ismeretnek csakis a legjavával ismerkedünk meg ; az irodalomban azzal, mi az egészet jellemzi s neki jelentőséget ád. E feladatot oldja meg a i jelen munka, mely eredetiben már 6 kiadást ért és ! 45,000 példányban kelt el, s melynek átültetése ha­tározottan nyereség irodalmunkra. A kiállítás fényes, a képek jelesek. Grimm Gusztáv könyvkiadótól Budapesten meghaptuk a Tousaint-Langenscheidt-féle franczia levelek 2-ikát. E hasznos és gyakorlati vállalatot melegen ajánljuk mindazoknak, kik a franczia nyelvet aránylag könnyű módon akarják elsajátítani. Előüzetési ár a 40 levélből álló teljes műre 10 frt, 20 levélre 5 frt 50 kr, 10 levélre 3 frt; egyes levelek 30 krjával kap­hatók minden könyvkereskedésben. A váltótörvény, váltó- és kereskedelmi eljárás. A budapesti kir. ítélőtábla elvi jelentőségű határo­zataival ellátta dr. Jancsó György. Budapest, 1883. Tettey féle könyvkiadóhivatal. Ara 60 kr. Szerző az anyagi váltótörvényre vonatkozólag a törvény életbeléptetése óta hozott és a felsőbb bíróságok által követett határozatokban foglalt elveket prae- cis világos fogalmazásban az egyes szakaszok után közli aképen, hogy a törvénynek minden szakasza a vonatkozó kir. táblai, illetve curiai határozatokkal Ny. Berasteiű Márknál S.-Szentgyörgyön. megvilágittatik. A gyakorlat embere ekép a felme­rülhető vitás kérdéseknél azonnal látja, fordult-e már elő ilyen kérdés, s ha igen, mily álláspontot foglaltak el e részben a felsőbb bíróságok. Az elvi jelentőségű határozatokat a szerző, ki a budapesti kir. táblánál sok évig a váltótanácsban mint jegyző működött, a váltótanács döntvénykönyvéből vette. 760 magyar népdal zongorára. A „Magyar Dal-Albuni“-ból, mely a magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő, zongo­rára alkalmazott egyetemes gyűjteménye, megjelent a lV-ik kötet 8-ik füzete is a 741—760. számú, következő dallamok­kal : 1. Még a búza ki sem hányta a fejét. 2. Még azt mond­ják: nem illik a táucz. 3. Mély a Tiszának a széle. 4. Mi az oka, hogy nem szeretsz. 5. Micsoda madár a pillangó ? 0. Miért szomorkodol babám ? 7. Minden falu édes hazám. 8. Mit akarsz te kutya tajta ! 9. Mit búsulsz kenyeres. 10. Mit ér a bokrétás kalap ? 11. Mit tehetek én róla, hogy szerel­mes vagyok? 12. Most két hete, vagy három. 13. Nem báuorn, hogy parasztnak születtem. 14. Nem eszem én apám, anyám kenyerét. 15. Nem iszom bort, csak a szőlő levét. 16. Nem messze van Nagy-Károlytól ... 17. Nem voltam én itthon. 18. Nincsen kedvem, nincsen ... 19. Nyílni kezd már az ibolya. 20. Oh kedves ház büszke lánya. — A „Magyar Dal- Album“ IV. kötete ismét 10 havi füzetben jelenik meg és pedig 200 dallamtartalommal. Előfizetési ár évre : 10 füzetre 1 frt 80 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bémeutve küldetik szét. Előfizetések legczél- szerübbeu postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhi­vatalához Győrbe intézendők. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. junius 3-én. Magyar aranyjáradék 6°/0 ....................120.30 M agyar vasúti kölcsön..............................137.60 Ma gyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 91.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 112.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 98.50 Magyar földtebermentesítési kötvény.......................99.50 M agyar íöldteherment. kötvény záradékkal . . . 98.50 Temes-bánáti földtehermeutesitési kötvény . . . 98.75 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 98.— Erdélyi földtebermentesitési kötvény ......................98.75 H orvát-szlavon földtebermentesitési kötvény . . . 99.— Magyar Bzőlődézsmaváltsági kötvény......................97.50 M agyar uyereménysorsjegy-kölcsön......................114.60 T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . . 109.75 Osztrák járadék papírban.......................................78.20 O sztrák járadák ezüstben............................ 78.70 Osztrák járadék aranyban.......................................98.75 1 860-iki osztrák államsorsjegyek............................135.— Osztrák-magyar bankrészvény............................... 837.--­Ma gyar hitelbank-részvény............................................. 293 25 Osz trák hitelintézet-részvény............................... 295.30 E züst...............................................................................—.— Cs. és kir. arany..................................................... 5.66 2 0 frankos arany (Napoleond’or)......................... 9.52 N émet birodalmi márka . . ...............................................58.50 L ondon................................. ».......................120.— Ma gyar aranyjáradék 4%........................................88.20 Magyar papirjáradék 5% . . . . . . . 86 60 Felelős szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. Szerencse- jelentés ! A nyeremények az állam által garanti roztatnak Első húzás juniui 13. é> 14-én 500,000 márka főnyereményt igér kedvező esetben a legújabb nagy pónzsorijáték, mely Hamburg állam által jóváhagyatott és biztosíttatott s a melyben В millió 853,300 m.árlca biztos nyeremény van. Emez ujabbi játéktervezet előnyös berendezése ab­ból áll, hogy rövid pár hó alatt 7 sorsolásban 46,000 nyereménynek kell bizton történni s a tervezet szerint összesen csak 92,500 sorsjegyet foglal magában; ezek között van az 500,000 márkás főnyereméayen kívül : 1 nyeremény 300,000 márka 56 nyerem á 5000 mrk 1 nyerem. 200,000 106 á 3000 Я 3 nyer. à 100,000 223 á 2000 я 1 nyeremény 90,000 я 6 n á 1500 я 1 ‘ „ 80,000 515 á 1000 я 1 „ 70,000 869 á 500 я 1 „ 60,000 65 ?? á 200 я 2 nyerem, à 50,000 63 ?? á 150 я 1 nyeremény 40,000 26820 ?? á 145 я 1 „ 30,000 2450 ?» á 124 я 8 nyerem, à 15,000 87 ?» á 100 я 21 nyer. à 10,000 Я stb., összesen 46600 nyer. Л. nyeltímcujnuiao -----------------~ • —­m egállapítva. A legközelebbi első nyereményhuzás ezen nagv, az állam által biztosított pénzsorsololásnál kerül 1 égész eredeti »orsjegy ára c»ak 3 frt 50 krba, 1 fél „ » » I »> „ Inegyed „ » u 90 „ o. e. Mindennemű megb.zások a pénz bérmentes bekül­dése mellett a leglelkiismeretesebben teljesittetnek, min­denki a legtávolabbi vidékekre is az állam czimerével ellátott eredeti «orsjegyet tőlünk saját kezeibe kapja. A megrendelésekhez a szükséges hivatalos tervezetek ingyen mellékeltetnek, melyekből úgy a nyeremények be­osztása az illető osztályokra, mint szintén az illető be­tétek is megláthatok, s minden húzás után érdekelt fe­leinknek felhívás nélkül megküldjük a hivatalos huzási lajstromot. A nyeremények kiflzetéie mindig pontosan s az állam jótállása mellett történik és az érdekeltek egyenesen tőlem a leggyorsabban megkapják. Minden megrendelés egyszerűen postautalványnyal vagy ajánlott levéllel eszközölhető. §0* Mindenki forduljon bizalommal в minél előbb, még a legközelebbi húzásig, mely folyó évi junius hó 13-án és 14-én fog megtörténni, id. HEKSCHER SAMUEL bank- és váltó-üzletéhez Hamburgban. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom