Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-06-14 / 48. szám
48. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1888. Csütörtök, junius 14.__________XIII. évfolyam. S zerkesztőségi iroda ' Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: KÖNYVNYOMDÁJA, í hová a hirdetések és előfizetési pénzek } bérmentesen intézendők. ‘ A hirdetmények és nyiltte- < rek dija előre fizetendő. IcUUfiai, társadalmi. ^épjrcda és ЦщагМёмЫ Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. Széchenyi egyik nagy eszméjének, a V a s- kapu szabályozásának megvalósulása nem sokáig várat már magára. Az utóbbi közös miniszteri értekezletek alkalmával Magyar- ország és Ausztria kormányai megegyeztek, hogy a szabályozások végrehajtása Magyarországra bizassék. S mint egyik félhivatalos lap állítja, a szabályozási munkálatok nem fogják az ország terheit újabbakkal szaporítani, mivel a közlekedésügyi miniszternek már többen tettek ajánlatot, hogy az összes munkálatokat végrehajtják, ha az állam az általa megállapítandó dijak szedhetési jogát biztosítja nekik. A szábályozás keresztülviteléuek úgy köz- gazdasági, mint politikai szempontból kiváló fontossága van. Egy uj útja nyílik meg ezzel ismét a világforgalomnak, mely hazánkat szeli keresztül s fővárosunkat a keleti kereskedelem egyik székhelyévé teszi. Politikai tekintetben pedig befolyásunkat fogja növelni a Balkán- félszigeten. A tények logikai szükségszerűsége hozza ezt magával azon szerencsétlen viszony daczára is, melyben Ausztriával vagyunk s mely ezúttal is éreztetheti káros befolyását. A szabályozási munkálatok a mi költségünkön, a mi területünkön fognak végrehajtatni, mindamellett a hajózási dijakat nem állapíthatjuk meg saját érdekeinknek megfelelő módon. Ebbe már Ausztriának is vau beleszólása, melynek közgazda- sági viszonyai egészen mások lévén, mint a mieink, érdekei is mások a hajózási dijak megállapításában. Majd meglátjuk, hogy a kormány mennyire fogja megvédeni érdekeinket, mire nézve Ausztria mostani zilált viszonyai közt, midőn a nemzetiségek oly élesen állanak egymással szemben, elég kedvezők a körülmények. Mert a német elem elkeseredett hangulata a Taaífe kormány politikája ellen napról-napra terjed és izmosodik. Van is okuk rá. Újabb meg újabb intézkedések történnek , melyek Ausztriát a foederalismus felé terelik. Legújabban az osztrák állami vasutak de- czentralizáczióját határozta el a Taaífe- kormány, a mennyiben aliga/g íróságok állíttatnak fel oly helyeken, hol a forgaloui érdekei megkívánják. Kétségtelen, hogy e terv keresztülvitele Becs városát érzékenyen sújtja, s Bécscsel a német elemet is. Úgy állnak a dolgok, hogy Bécsnek már nemcsak Budapest, hanem Prága és Lemberg is vetélytársává kezdi magát kinőni, s az osztrákoknak nem csak attól kell tartauiok, hogy a magyarok, hanem hogy a csehek és lengyelek is nyakukra nőnek. Ezen érzelem hatása alatt tartott ülést pénteken a bécsi községtanács, melyen a vasutak deczentralizácziója is szóba került s ez alkalommal dr. Mauthner oly annyira kikelt a kormány ellen, hogy a bécsi lápok a beszéd egyes helyeit, csak kipontozva merték közölni. Előre látható, hogy hová fognak e viszonyok fejlődni. A német elem, mely nagvon mögötte marad a szlávnak, egykori fennsőbbségét visz- sza nem szerezheti. De ha ezt természetesnek s az osztrákok mostani helyzetét elkövetett bűneik méltó büntetésének tartjuk is : nem lehet tagadni, hogy van alapja elkeseredésüknek. S ez teszi az ansztriai viszonyokat tarthatatlanokká. Sem a czentralizaczio, sem a foederalismus meg nem állhat, amazt a szláv, ezt a német elem nem fogná tűrni. S a vége ennek előbb-utóbb, s a tünetekből Ítélve, nem is oly sok idő múlva az lesz. hogy a németek a többi németséghez csatlakoznak. A Balkán félszigeten újra vér folyt. A törökök és albánok ütköztek össze a Montenegrónak ítélt terület, a gusinjei és plavai kerület miatt, melyeket az albánok semmikép sem akarnak kiadni kezükből. Három év folyt le a Dulcigno előtti flotta demonstráczió óta, de Törökország és Montenegró közt még mindig nincs befejezve a határigazitás. Hónapok óta folytak a diplomácziai alkudozások ; Bedry bej Csettinyébe, Nikita pedig Musztafa Asszim pasánál járt Ptjekában, de siker nélkül. A skutarii pasa ekkor fenyegetni kezdte a meghódolni nem akaró hegyi törzsek főnökeit, mire ezek azzal feleltek, hogy megtámadták a török csapatokat. A mint török erősítés érkezett a skutarii vilajetbe, nyomban uj helyőrséget küldtek a Podgoricza felé vivő utón fekvő erődbe, az utón azonban albánok támadták meg a nizá- mokat s hir szerint kétszázat vágtak le. S most a hegyi törzsek és a török helyőrség közt egész erővel kitört a harcz. Nyolc z zász- I lóaljból álló török sereg egyszerre két oldalról I támadta meg a malisszorokat egy hadi hajó fedezete alatt. Egyfelől Asszim pasa tábornagy kerekedett föl az elesett nizámok megboszulá- sára s véres ütközetet vitt a malisszorokkal, a kik a túlerőnek engedve, meghátráltak. — Másfelől Hafiz pasa siet uj csapatokkal előre. Ezalatt azonban Podgoricza, Niksics és Spuz lakói fölkeltek Montenegro ellen, melynek fönnhatóságát nem akarják elismerni a a határ mentében Tuzsiig és Sipcsauikig terjesz kedtek. Az albánok magatartása, a törökök és montenegróiak elleni harcza bizony it j a, hogy mennyire kifejlett bennük az utóbbi idők óta nemcsak az önállóság utáni hajlam, hanem az összetartás érzelme is. China és F г а и c z i а о r s z á g közt, ha ez el nem ismeri China felsőbbségi jogait Annám fölött, a szakítás kikerülhetlen. A reak- czionárius párt, mióta Tüdük császár, a „hiv hűbéres“ segélyt kért Chinától, háborút, követel Francziaország ellen s a most kormányon levő reformpárt aligha tudna, még ha akarna is, ellene állni a reakczionáriusok követelésének, melyet a közvélemény szava pártol. Francziaország különben egyre fegyverkezik. Jelenleg a már megindított segélycsapatokkal együtt mintegy négyezer főből áll a hadierő, de ez még akkor sem volna elég, ha csupán a fekete lobogó csapataival kellene h a r c z о I n i. A „Nemere" tárczája. üallg'assatols: . . . Hallgassatok már, ti fájó dalok, Csalatkoztam, csalódtam bernietek ! A lányka, kinek szánva voltatok, Már látom, hogy nem értett engemet; Az égő láng visszhangra nem talált; Hadd téjije hát e fájó szív magát. A kis madár is csak addig dalol, Ha párt vészit, mig szíve meghasad, Aztán lehull a hervadt lomb alól. Hát rám mi vár e kinos bú alatt ? Meg enyhül-e, lia mást is sírva lát? . . . Hadd tépje csak e fájó szív magát. Hiába volt hát minden? . . . istenem! Miért is oly hideg s oly büszke ő, Nem hat reá az érte végtelen Sokat, sokat, oh annyit szenvedő! Nem törte meg e büszke szív fagyát. __ Hadd tépje hát e fájó szív magát. Addig csapkod a tenger árja, mig A partokon ezer fölé szakad . . . Dobogj te szív, nem mondom, hogy elég! Csak törd tehát, tovább is törd magad. Az égő láng visszhangra nem talált, Hadd tépje csak e szív össze magát. És légy te boldog! büszke szivedet Gyönyörködtesse eztán is a fény, De meg ne tudd soha, hogy mi lehet, Mit most nem értesz, ez az érzemény. Ne ismerd meg soha a szerelmet, Nagyon hideg az fagyos szivednek. Engem ha tán meg nem emészt a kín, Mely most epeszti fájó keblemet; Merengek majd a múltak álmain, S onnan merítem az enyhületet. Bár nem halok meg, de halott leszek, Ijesztni járok az embereket. Nemo. Hírlapjaink és hírlapíróink. Irta: Hevesi József. IV. Szana Tamás. Ha indokolnom kellene, hogy a „hirlapj a- ink és hírlapíróink“-ról czimü cyklusomban, hogy jutok mindjárt Szana Tamáshoz, ez nagyon könnyű dolog volna, mert hisz nagyon természetes dolog, hogy ebben a koszorúban a „Koszorú“ jeles szerkesztőjéről első sorban kell megemlékeznem. De a Petőfi-társaság titkárja sokkal előkelőbb állást foglal el irodalmunkban, mintsem hogy ilyen iudo- I kolásra szükség volna. Dóczy Lajos irt valamikor egy satyrát, melynek az volt a refrainje : „Minek is ir Szana Tamás?“ Hanem hát e satyra keletkezésének okai nagyon is ismeretesek és mindenki tudja, hogy ez csak válasz volt azon erős kritikára, melyben Szana a Dóczy Faust-forditását részesité. Szana Tamás par excellence kritikus és mint ilyen, nagyon természetesen, sok ódiumnak van kitéve. Minden kezdő, ki az iskola padjai közül kilépve, az irodalom szent csarnokába akar lépni, először is I Szana Tamáson kezdi kését köszörülni. 0 azonban türelemmel viseli el e kicsinyes csipkedéseket; tudja jól, hogy az ő szerepe mint kritikusé, hálátlan szerep s az, a ki üt, annak el kell készülve lenni, hogy vissza vágnak. Csak az a kérdés: hogyan ? Szana Tamás január 1 én született, mint Petőfi Sándor. Innen van talán, hogy annyira buzgólko- dik a Petőfi-társaság körül, melynek alapitó tagja. Általában azt hiszi mindenki, hogy a Petőfi-társaság szervezésének eszméje Szanától ered, s csak kevesen tudják, hogy azt a társaságnak egyik szerény tagja, Balázs Sándor, a kitűnő novellista penditette meg legelőbb. A tárgyalások Szana lakásán folytattak, mig aztán megszületett a napról- napra izmosodó Petőfi-társaság, Annyi bizonyos, hogy Szana a lelke ennek az egész társaságnak, s hogy ez annyira virágzásnak indult, abban neki jelentékeny része van. Szana Tamás mögött még kevés év, de sok végzett munka áll. Csak 39 éves (1844-ben született Tisza Füreden) és már is sok maradandó becsű müvet alkotott. 20 éves korában már ügyvéd volt. 22 éves korában szerkesztette a „Szünórákat“, majd a „Szépirodalmi Közlönyt“, később 5 éven át a „Ki-
