Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-06 / 72. szám

— 286 — Háromszékmegye szeptember havi köz- igazgatási bizottsági ülése. Háromszékmegye rendes havi közigazgatási bizott­sági ülését folyó hó 4-én tartá meg a megyeház nagytermében Pótsa József főispán elnöklete alatt. Forró Ferencz alispán felolvassa a múlt hóról szóló jelentését. Első sorban felemliti, hogy a közgyűlésnek 112. szám alatt hozott s a minisz­tériumhoz felterjesztett azon szabályintézkedése, mely a közigazgatási és gyámhatósági tisztviselők hatásköre s a napidijak és fuvarilletmények megál­lapítására vonatkozott, a belügyminisztérium által 45,608. szám alatt többféle észrevétel kíséretében leadatván, az abban felhozottak teljesítése okából az a közgyűlés elé fog terjesztetni. Azon ügyek, melyek a múlt közigazgatási bizott­ság által meghagyásképen az alispánhoz utaltattak, teljesítettek. Kiemeli ezek közül, hogy a bereczk- soósmezői útvonalra szükségelt kavicshalmok kihor­dására a munkások előállittattak s jelenti egyúttal, hogy mivel a hiány a munkások ki nem állítása miatt történt legnagyobb részben, a felső-kézdi já­rás szolgabiráját teszi felelőssé minden eddigi és ezutáni mulasztásért. A virilisták választása, illetőleg a sorrend meg­állapítása ügyében végzett munkálat átnézésére az igazoló bizottság szeptember hó 11 — 12-ie hivatott össze. Ugyancsak összehivatott a központi választ­mány is az országgyűlési képviselőválasztásra jogo­sultak névsorának megállapítására szept. 12-re. Jelenti továbbá, hogy a főispán ur 632. sz. a. szentkatolnai Cseh Gyulát a központhoz joggyakor­noknak nevezte ki, ki azonban eddig még hivatalos esküjének letételére nem jelentkezett. A „Székelyföld“ cziraü lap 70. számában hozott azon hírre, mintha Sepsi-Szentgyörgy városában zsidóellenes tüntetés történt volna, a mennyiben ne­hány iparossegéd a zsidó templomba behatolván, ott a padokat össze-vissza hányta s a „Székely Nemzet“ ez. lap könyvelőjét ott bántalmazta volna, — kijelenti, hogy e közlemény teljesen alaptalan. Személyesen tudakozódott utánna s úgy a városi polgármestertől, mint az illető hitfelekezethez tar­tozó olyan személytől, kinek szava nyomatékkai bir, azon feleletet kapta, hogy a bir valótlan. Ha ezen ügyben valamely oly visszaélés fordult volna elő, milyet ama czikk tartalmaz, kijelenti az alispán, hogy tudná ez esetben kötelességét, melyet a bel­ügyminiszter 3484. sz. a. utasítása eléje szab s azt bizonyosan teljesítené. Igtatóra érkezett a múlt hóban 881 drb. Egyéves útlevél felterjesztetett 160 drb, ebből leadatott 80 drb, 15 napos kiadatott 301 drb. Tüzeset volt 10. S é г a Ta m á s árvaszéki elnök a háromszékme- gyei árvaügyek múlt havi állásáról jelenti, hogy augusztus végén az árvák létszáma volt 0151 sze­mély (julius végén 0127, ehhez augusztusi növeke­dés 24), melyből a gyámság alól nagykorúság ál­tal 20 személy szabadult fel, meghalt 1, maradt augusztus végén az árvalétszám 0121. Julius végén ebből gondnokság alatt volt 245, augusztusi növe­kedés 1, összesen 246, melyből felszabadult 1, igy gondnokság alatt maradt aug. végén 245. A franczia uralkodóhoz. II. A Bourbonok, mint említettük, IX. vagy Szent Lajos franczia király legkisebb fiától, Róbert Cler- monti gróftól származnak. Szent Lajosnak Rajmund Berengár provencei gróf leányától Margittól hat fia született; ezek közül három: Lajos, az elsőszülött, János és Trisztán gyermekkorukban haltak; el a család Fülöpben, ki apját a trónon követte, Péter alençoni grófban s Róbertben sarjadzott tovább ; a két előbbi utódai azonban 1580-ben, III. Henrik király meggyilkoltatásakor, mind kihaltak s csak Róbertnek voltak maradékai, kikben tovább élt a Capet-ház s fenmaradt egész napjainkig. Robert Jean de Bourgogne, Charolaisi grófnak és Ágnesnek a Bourbon grófság örökösnőjének leá­nyát Beatrixot vette nőül. A Bourbon grófok ekkor már másodízben haltak ki íérfiágon. Az első Bour­bon család, melynek Adliemar gróf volt ősapja a X. század elején, 1187-ben VII. Archainbautban halt ki ; a második, melyet 7 II. Archambaut leá­nyának Mahaudnak férje, Gui de Dampierre, St. Juste és St. Dizier ura alapított, ennek unokájában, IX. Archainbautban. IX. Archambaut Szent Lajos keresztes hadjáratai alkalmával esett el ; fiai nem lévén, a 0460 nsz. kilometer terjedelmű Bourbon grófságot leánya Agnes, a Clermonti gróf neje örö­költe. I'iok, Lajos (f 1341) fölvette a Bourbon ne­vet, mely ezentúl állandó neve lett a Capet-ház ezen ágának. Lajos volt az első Bourbon herczeg. Fiaiban : I. Péterben (y 1356) és Jakabban két ágra szakadt a család. I. Péter volt az idősebb ág alapitója s ez viselte a Bourbon nevet ; Jakab pedig alapította a Vendôme-ágat. Péternek, a második Bourbon her­czegnek fia volt II. Lajos, a harmadik, ezé I. János, a negyedik Bourbon herczeg, ki ezenkívül még Auvergne herczegének, s Clermont és Montpensier grófjának nevezte magát. Jánosnak két fia volt.: Az összesített gyámpénztárnak julius hóról átho­zott készpénze volt 7634 fit 49 kr. Énhez augusz­tusban bevótetett egyes árvák javára 595 frt 75 kr, kamatokból 1118 frt 13 kr, együtt 1713 frt 88 kr. Az összes bevétel tehát 9348 frt 37 kr. Ebből kiadatott: árvák kielégítésére 1252 frt 02 kr, tar­talékalap javára 2670 frt 98 kr, kikölcsönöztetett 3950 frt, együtt 7873 frt, melyet levonva a bevé­telből, készpénz 1475 frt 37 kr jött át szeptember havára. Ügyirat julius hóról elintézetlenül átjött 178 szám, ehhez augusztusban beérkezett 620 szám, összesen 798. Ebből elintéztetett 710, szeptember hóra te­hát elintézetlenül átjött 88. Kovásznai Danes Józsefnének ingó és ingatlanok­ból álló hagyatékára vonatkozó átadási okmány ki­adását a kovásznai járásbíróság megtagadván, e ha­tásköri összeütközés elbirálására az árvaszék felter­jesztést tett a belügyminisztériumhoz; ennek alap­ján minisztertanácii. határozattal ily végzések ki­adása bírói hatáskörbe tartozónak jelentetett ki s a kovásznai járásbíróság az igazságügyminiszteriura utján az átadási okmány kiadására köteleztetek. Katonai gyakorlatra lett behívás következtében jegyző Vájná István és közigazgatási gyakornok Kádár Ákos 5 heti szabadságon vannak. Babarczy Ferencz adófelügyelő jelenti, hogy augusztusban egyeues adóban befolyt 39,117 frt, vagyis 2177 írttal kevesebb, mint a múlt év hason havában; hadmentességi díjban befolyt 514 frt, az­az 80 írttal több, mint a megelőző év augusztusá­ban. Az egyenes adónál mutatkozó kedvezőtlen ered­mény annak tulajdonítható, hogy a megye 67 köz­ségében a végrehajtás az egyenes adókra fel van függesztve, míg a hadmentességi dij felhajtására az nem terjedvén ki, az elért eredmény e cziiuen azért kedvezőbb. Adófizetési halasztás Szemerján Ferencz Jánosnak 20 frtig, Hatolykán ifj. Mátis Fe- reneznek szintén 20 frtig, házadómentesség pedig a Székely-Mikó kollégiumnak újonnan épített két szo­bájára adatott. I)rágos Elek kir. ügyész a fogházügy és köz- biztonság múlt havi állásáról jelenti: Augusztus vé­gén a megye területén levő fogházakban le volt tartóztatva 45 személy, ebből férfi 38, nő 7, — vizsgálati fogoly 27, elitéit fegyencz, rab és fogoly 18. Súlyosabb bűnesetért le volt tartóztatva 16, és pedig gyilkosságért 12, gyújtogatásért 4. A kézdi-vásárhelyi kir. törvényszéki fogházban el­helyezve volt 30, a sepsi-szentgyörgyi járásbirósági fogházban 8, a kovásznaiban 1, a nagy-ajtaiban 6 egyén. A múlt hóban megfordult a fogházakban 46 egyén, Rabtartási átalány kiadatott 253 frt 12 kr. Rab­tartási költség behajtatott 124 frt 30 kr. A fogházakban halálozás, ragályos betegség, szö­kés, öngyilkosság vagy az utóbbiak megkísérlése nem fordult elő. Az élelmezés ellen panasz nem emeltetett. A fogházőrök magatartása teljesen ki­elégítő. Megemlitendőnek tartja, hogy a fogházban elkö­vetett gyilkosságért letartaztatva levő Dinka Da­nin őrültség jelei mutatkoznak, de az észlelő orvo­sok az eddigi tapasztalatokból színlelést gyanúsí­tanak. I. Károly Bourbon és Auvergne lierczege, s Lajos, Montpensier grófja. I. Károly fiai: II. János a ha­todik, s II. Péter, Beaujeu ura, s bátyja halála után a hetedik Bourbon herczeg. II Péter fia, Ká­roly Clermonti gróf gyermekkorában elhalván, — 1503-ban, Péter elhunyta után, a nyolezadik Bour­bon herczeg Lajos Montpensier gróf unokája s Gil­bert nápolyi alkirály fia, II. Károly, a hires Bour­bon Károly lesz, ki Péter leányát, Zsuzsánát nőül vevén, biztosítja magának a Bourbon-örökséget, mely, miután XII. Lajos király a ház törvényei el­lenére Zsuzsánának ígérte a Bourbon, Auvergne és Chatelleraut herczegségeket, a leányágra szállt vol­na. Károlyban, ki 1527-ben Róma ostromakor esett el, kihalt a Bourbonok idősbik ága. De virágzott a család I. Lajos második fiának Jakab (f 1362), La Marche grófjának utódaiban. Jakabnak fia volt János, La Marche grófja, ezé pedig : II. Jakab, szintén la marchei gróf, és La­jos, Vendôme grófja. A család a kisebbik fiúban, a vendomei grófban sarjadzott tovább. Fia II. János s ennek idősebbik fia, Ferencz, szintén vendomei grófnak nevezé magát, Ferencz fia Károly (f 1537) pedig Vendôme herczegének. Ferencz öcscse Lajos, Montpensieri herczeg, egy négy nemzedéken át sar- jadzó mellékágat alapított, mely kisunokájában Hen­rik, montpensieri herczegben halt ki, kinek csak egy leánya maradt : Mária, IV Henrik király ki­sebbik fiának, Gaston orleani herczegnek a neje. A Vendôme ág Károly vendomei herczeg utódai­ban rohamosan emelkedett. Fia Antal, nőül vevén Jeanne d'Albretet, a navarrai királyság örökösét — Navarrát, unokája Henrik pedig Franczaország trónját szerezte meg. Károly vendomei herczegnél ismét két ágra szakad a család : a királyi ágra, mely idősebb fiától Antaltól, s a Condé-ágra, mely a legkisebb fiától, Lajos condei herczegtől szárma­zik. Károly másik két fia : Bourbon Károly bibor- nok, kit X. Károly név alatt a katholikus liga el­lenkirályul léptetett föl III. Henrik halálakor a hu­A közbiztonság a lehetőleg visszaesést mutat, mert úgy az élet, mint vagyon elleni merényletek ismét nagyon megszaporodtak. Gyújtási eset a hó folytán hat merült fel. Törvényszéki bonczolás há­rom tartatott, Nád or y Nándor mérnök felolvassa az állam - épitészeti hivatal havi jelentését. Tekiutettel azon rövid időközre, melyben a bizottság két utolsó ülése egybeesett, az utakat illetőleg semmi nevezetes mozzanat nem történt. Felhívja azonban a közigaz­gatási bizottság figyelmét a következőkre : Száraz- Ajta ez évi közmunkaereje oly czélból lett a köz­ségnek visszaadva, hogy saját községi útját a köz­ségtől a baczoni útig állítsa jó karba, s a járási szolgabiró azon utasítást kapta, hogy ezen munkát a legnagyobb szigorral hajtassa végre, ellenkező eset­ben az összes közmunkáért a birság rajta a köz­ségi elöljárósággal egyetemben fog felvétetni ; biz­tos tudomás szerint még ez ideig ez ügyben mi sem történt, szolgabiró tehát ez irányban újból utasí­tandó lenne. Kötelességének tartja továbbá felemlíteni, hogy daczára azon szigorú kormányrendeletnek, melyek a gőzgépek kezelésére vonatkozólag kiadattak, a kezelésnél újabb időben is rendetlenségek fordulnak elő ; nevezetesen Ivézdi-Vásárhelyen az ez évben megtartott szemle alkalmával a gépkezelők bizo­nyítványa is előkéretett s az üzletben volt 19 gőz­kazán kezelője közül egy sem bir minősítéssel. Minthogy f. évi augusztus ho 27-ről 26,442. sz. a. az építészeti hivatalok utasítást kaptak az ész­lelt rendetlenségek orvoslása végett a közig, bizott­ságokhoz jelentést tenni : a megye alispánja utasí­tandó lenne a kazántulajdonosokat felhívni, illető­leg a törvény erejénél fogva kötelezni, hogy csak vizsgázott gépkezelőket tartsanak ; a nem vizsgá- zottak, ha szolgálatban akarnak maradni, a Bras­sóban összeállított vizsgálóbizottság előtt a vizsga letételére szorittassanak. A jelentés azon észrevétellel vétetik tudomásul, hogy a száraz-ajtai közmunka-ügyben a szolgabiró, a gőzkazánokra vonatkozólag pedig az alispán uta- sittatik. (Vége következik.) Szász Károly az antiszemitizmusról s az ortliodoxokról. Szász Károly a közoktatásügyi miniszterrel jú­nius hóban beutazta Magyarország északkeleti ré­szét. Ez utazásában szerzett tapasztalatait most a „Vasárnapi Ujság“-ban közli, melyek közt különö­sen figyelemre méltók a máramarosi zsidóságról irt sorai. Ezekből átvesszük a következőket: Részemről, mint a XIX. század fia, minden né­pet és fajt a haladás és czivilizáczió szempontjából ítélek meg. Zsidó, nem zsidó, nekem mindegy, ha fogékony a művelődésre, s mint magyar: a magya­rosodásra, a mi Magyarországon egy — kell hogy egy legyen — a művelődéssel. S vájjon a ha­ladásnak nincsenek-e törvényei? s nem első tör­vény-e, hogy csak folytonos lehet s megállapodást, genotta Navarrai Henrik ellen, s János, ki a st. quentini ütközetben esett el, maradék nélkül hal­tak el. A Condé-ág e század első felében halt ki s bár két mellékágra oszolt, sohasem volt népes család. Lajos, első condéi herczegnek (f 1569) négy fia volt: I. Henrik (f 1588) condéi herczeg, Ferencz Conti herczeg, ifjabb Bourbon Károly bibornok (f 1594) s Károly, soissonsi gróf. A négy fiú közül csak az elsőnek és utolsónak maradtak ivadékai, de Károly ága fián, Lajos soissonsi grófon (f 1641) túl nem hajtott. Henrik condei herczegnek is csak egy fia maradt, II. Henrik, a harmadik condéi herczeg, ez is hét hónappal született később apja halála után, apja ugyanis 1588. márczius 5 én halt meg, az ifjú Henrik pedig ugyanezen év szeptember 1-én született. E körülmény miatt sokak előtt gyanús - mik tetszett, hogy az ifjú Henrik Condé herczegtől származott volna, úgy hogy ezen ügyben vizsgála­tot is tartottak s Henrik törvényes származása csak akkor ismertetett el, midőn a montpellieri or­vosi fakultás és a párisi parlament kimondták Cou­dé Henrik özvegyének ártatlanságát. II. Henrik condéi herczegnek két fia volt : II. Lajos Condé s Armand Conti herczege. II. Lajosnak (f 1687), a nagy Condénak egy fia volt : Henrik Julius, az ötödik condéi herczeg, ennek szintén egy : III. La­jos (f 1710), Condé és Bourbon herczege. III. La­jos fiai: Lajos Henrik (f 1740) Condé és Bourbon herczege s Lajos Clermonti gróf. Ez utóbbi örökö­sök nélkül halt el ; bátyjának fia volt Lajos József, a nyolezadik condéi herczeg s ezé Lajos Henrik József (sz. 1756, f 1830), Bourbon és Condé her­czege, kiben a Condé ág kihalt. lia a szerencsétlen Lajos Antal, Enghien herczege (sz. 1772) volt, kit I. Napoleon, a nemzetközi jogok megsértésével sem­leges területen Ettenheimban, Badenben 1804. már­czius 14. és 15-ke közti éjjel elfogatott s Vinceu- nesben 20-án este 5 órakor agyonlő vetett. Armand, II. Condé Henrik fia, a második Conti

Next

/
Oldalképek
Tartalom