Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-02-18 / 15. szám
vergődés igazi. E jelenet után Bercsényi, ki Chez- nel orvost személyesité, odalépett hozzá a színfalak mögött s igy szólt hozzá : — En, Cheznel orvos, meghagyom önnek, hogy holnap utazzék el ! — Ugyan ne bolondozz, kérlek — szakitá félbe ingerülten Halmi. — Hogy holnap utazzék oly helyre, hol a levegő enyhe, hol pihenhet . . . . — Béla ! .— Km. Cheznel orvos rendidéin, fogadjon szót! — De'. . . — Ha szereti életét, ha szereti nejét, gyermekeit, művészetét, menjen el. . . . Utazz Ferkém, az isten áldjon meg ! Halmi szereti mindezeket, — s másnap elutazott ( daszországba. Levelei, melyeket ir, teli vannak honvágygyal, s aggódva fejezi ki kétkedését, vájjon viszontlátja-e még kedves családját V Az egész főváros, melynek Halmi méltán kedven- cze, óhajtja, hogy igen, s hogy minél előbb! Hevesi József. Titkári jelentés. A aepsi-szentgyörgyi önk. tűzoltó-egylet működéséről 1882— 1883, január 28-ig bezárólag. (Folytatás.) A tek. városi képviselő testület, a tek. városi tanács ezen méltányos és ügyünk támogatását ezélzó szép intézkedése megérdemli az egylet méltó elismerését. A mi az egylet vagyoni állását illeti, inkább tűzoltási eszközökben, szerelvényekben s némi nem kerülhető bútorokban áll. Erről a részletes jelentés külön lesz megtéve, itt csak annyit említek meg, hogy ezek összes értéke: 5064 frt 36 kr. Van ezen kívül egy 100 frtos alapítvány Iviinle Józsefné ő nagyságától, melynek jövedelme azon betegek gyógyítására fordítandó, kik tűzvész alkalmával az egylet tagjai közül sérülést szenvednek. Az egylet pénztárállása örvendetes haladást mutat ; czélszerii kezelés, lehető megtakarítások, több oldalú adakozások lehetővé tették, hogy az egylet folyó évi kiadásai mellett tetemes összeget fordíthatott adósságai törlesztésére, úgy hogy ma már az ismert nagymérvű adósságból csak kevés van íizetetlen. Részletesebb ismertetést az évi számadás nyújt. Hogy egyletünk minden anyagi terüktől megszabadulhasson s a pénzhiány ügyünk mentét meg ne akaszthassa, a parancsnokság okt. 22-én tartott üléséből ö2. sz. a. ismét megkereste a t. képviselő testületet és tek. városi tanácsot a., tűzoltói segély tárgyában. Ezen folyamodásban világosan ki van festve, hogy egyletünk fennállását csak úgy biztosíthatni, ha a városközönség kellő anyagi támogatást nyújt. E kérdés még nincs hevégezve, de az eddigi jelek arra mutatnak, hogy a nemes városközönség, a tek. képviselet és tanács egyletünket édes gyermekének tekinti, s minden lehetőt megtesz ennek fennállása érdekében. De gondoskodott a parancsnokság tőle telhetőleg arról is, hogy pénztárát gyarapítsa. Majálist rendezett május 14-én, melyből 57 frt 80 kr. tiszta bevétele volt. Aug. 2-án tartott ülésből 24. sz. a. felhívja adakozásra a helybeli testületeket, pénzintézeteket, melyre a nőegylet 50 frtot küldött. Az okt. 8-án tartott diszgyakorlat alkalmával a 10 kros belépti dij- és felülfizetésekből bejött 27 frt 25 kr. Az 1883. jan. 13-án rendezett bálból 226 frt 27 krt vett be. A helybeli műkedvelők színi szakosztálya egy előadásnak fele részét egyletünknek ajánlotta fel. A jun. 30-án tartott ülésből kiküldött bizottságok által foganatba volt véve uj szolgálati és gyakorlati szabályzat alkotása, melynek bevégzése azonban közbejött akadályok miatt a jövő teendői közé maradt. Ez évben lett rendezve az egylet irattára, s az évszámok szerint elkönyvelve. Mint szép erkölcsi vonást kell kiemelnem azt, hogy a múlt év ezen számos tagból álló egyletben, daczára a szigorú rend és pontosság szoros megki- vánásának, büntetéseket keveset mutat fel. Két kirekesztés- és két megintésből áll összes fegyelmi intézkedése a parancsnokságnak. Meglátszik ebből, hogy a tagokat kötelességök teljesítésére inkább a nemes ügy, melynek szolgálatába állottak, ösztönözte, mint a büntetéstől való óvakodás ; a mi nagy dicséret az egylet tagjaira nézve. • (Vége következik.) VEGYES HÍREK. Özv. Pótsa Pálné, főispánunk édes anyjának temetése f. hó 15-én ment végbe. A boldogult Szász- Dányánban a családi sírboltban tétetett örök nyugalomra férje s előtte elhalt hat gyermeke mellé. A gyászszertartás d. e. 10 órakor vette kezdetét a beszereléssel, melyet Kovács Simon helybeli s Király János kőrispataki plébános végezett. A beszen- telés s a ref. dalárda által énekelt két gyászdal után a koporsó a halottas kocsira tétetett s megindult a gyászmenet a megyei tisztikar, városi hivatalnokok, járásbíróság, tűzoltó-egylet, a tanodák tanárai es növendékei, a városi ipartársulatok, u vidékről bejöttek s a városi lakosság kíséretében, a városi zenekar által hangoztatott gyászindulók mellett, fekete vagy fekete fátyollal bevont nemzeti zászlók és lobogó fáklyák között. A holttest a város határáig kisértetett, az ipartársulatok küldöttei azonban elkísérték egész a földvári indóházig. A koszorúk közül, melyeket a városi nőegylet küldöttsége vitt a város végéig, megemlítjük a következőket: „A legjobb anyának gyermekei, Potsa József és neje“; „Potsa Berti, Pali, Erzsi, Jánoska --szeretett nagyanyjuknak“ ; „Potsa Gyula és neje Szent- iványi Mari“ ; „Emlékül kedves nagynénémnek — Sepsi-Szentgyörgy, 1883. február 14-én“ Potsa Izabellától; „Potsa Gizella, Potsa Zsuzsa, Potsa Mari“; „Iláromszékmegyo központi tisztviselői kegyeletük jeléül, özv Potsa Pálné, Szabó Karolinának, 1883. február 13-án“ ; „Méltóságos özvegy Potsa Pálné, a szerető anya emlékére — Sepsi-Szentgyörgy város közönsége“; „Az áldott emlékű családanyának, özvegy hatolykai Potsa Pálnénak — a sepsi-szentgyörgyi női ipariskola és szövőtanmühely növendékei“ ; „Özv. hatolykai Potsa Pálné ő méltóságának — tisztelete jeléül a háromszéki takarékpénztár“ ; „Özv. hatolykai Pótsa Pálné ő méltóságának — a sepsi-szentgyörgyi jótékony nőegylet tisztelete jeléül, 1883. február 14-én“ ; „Báró Apor Gábor — tisztelete jeléül“ ; „Iiévay Lajosné“ ; „Gróf Kálnoky Imre és Félix — tiszteletük jeléül“ ; „Béke poraira — 1883.“ Binder Lajostól; „Mélt. özvegy Pótsa Pálnénak — emlékül a Bogdán-család“. Kitüntetés. Turóczi Adolf pénzügyi tanácsos és a budapesti fővámhivatal igazgatója a király által pénzügyi főtanácsossá neveztetett ki. I dvözljük városunk jeles szülöttét a megérdemelt kitüntetés alkalmából. Ezüst menyegző. Lapunk kiadótulajdonosa Bernstein Márk ur s neje Meister Regina asszony szerdán ülték meg egy a családi körben rendezett ünnepéllyel egybekelésük huszonötödik évfordulóját. A negyedszázad alatt kipróbált frigyre újabb tartós boldogságot kívánunk. Előleges jelentés és felhívás. A sepsi-szentgyörgyi jótékonyczélu nőegylet folyó hó 24-én (szómba • ton) a helybeli rom. kath. templom kerítése javára tombolával összekötött fillérestélyt fog rendezni. E végből tiszteletteljes bizalommal kéri a t. városi és vidéki közönséget, hogy annyiszor tanúsított nemes áldozatkészségével a magasztos czélra közreműködni kegyeskedjék, apróbb nyereménytárgyak felajánlása által. A felajánlandó tárgyakat Bogdán Andrásné vagy Kelemen Lajosné m:hölgyekhez — kik a fillérestély házi asszonyai lesznek — kérjük küldeni f. hó 22-ig A házi asszonyok a résztvevő közönség kellemes időtöltéséről változatos műsor összeállitásá- val fognak gondoskodni. Sepsi-Sztgyörgyön, 1883. február 17-én, A választmány. Nyilvános számadás a sepsi-szentgyörgyi ev. ref. egyház elöljárósága, által 1883. február hó 3-án rendezett bál eredményéről. Összes bevétel jegyek árából és felülfizetésekből 209 frt. Kiadás : 1) zenére 60 frt, 2) tisztogatásra, díszítésre 10 frt, 3) világításra 5 frt 66 kr, 4) nyomtatványokra és postabérre 12 frt 76 kr. 5) fűtésre, favágatásra 4 frt 30 kr, 6) szolga-személyzetnek 2 frt 8 kr, 7) pipere asztalra és jelvényekért 3 frt 20 kr. Összes kiadás 98 frt. így a tiszta jövedelem marad: 111 frt. Ezen czélra felülfizettek: Mélt. Pótsa József 10 frt, özv. Málnási Antalné 5 frt, Benke András 2 frt, szemerjai Bora Sándor 2 frt, Csutak János 2 frt, Gyárfás József vendéglős 2 frt, Szabó István 2 frt, Petiás Ferenczné 1 frt, Klein Sámuel 1 frt, Kosztyán Győző 1 frt, Imreh Domokosné 1 frt, Osztermann Vilmosné 1 frt, Rákosi Károly 1 frt, Molnár Péter 1 frt, Pálfi Dániel 1 frt, Császár Sándor 1 frt, Csutak Gyula 1 frt, szolgabiró Tompa Miklós 1 frt, Kónya Gábor 1 frt, Benovics Antal 1 frt, Dr. Szász István 1 frt, Malik József 1 frt, Nagy József vendéglős 1 frt, itj. Mihály János 40 kr, Forró Zsigmond 20 kr, Dr. Csiky Kálmán orsz. képviselő 5 frt, Gyárfás Sámuel 2 frt, Sikó József 2 frt, Molnár Lajos 2 frt, Lehrer Jánosné 1 frt, Adler Henrik 1 frt, Balog István 1 frt, Sandrich Mihály 1 frt, Csákó Imréné 1 frt, Nagy Gyuláné 1 frt, Hauzer Zsigmond 1 frt, Gyárfás Lajos főjegyző 1 frt, Molnár Sámuel 1 frt, Beteg Bálint 1 frt, Born Lajos 1 frt, Benedek János 1 frt, Ujvárossy József 1 frt, Siraő Dénes 1 frt, Drineon Stein 1 frt, Barabás Ferencz 1 frt, Szabó Szelpi Mózesné 50 kr, Liszer Zsigmond 50 kr, Bács József 50 kr. Csáki Ferencz 50 kr, Kis Dénes 50 kr, Mózes János 40 kr, A felülfizetők, a szent czélra hozott szives áldozatukért, a rendező bizottság tagjai önzetlen fáradozásaikért fogadják, az egyháztanács nevében, hálás köszönetemet. Sepsi-Szentgyörgy 1883. február 14. Balogh Sándor, bizotts. elnök. Ritka község. Annak nevezhetjük Dalnok községet, hol az utóbbi időben nincs oly árverezés, melyben 20—35-en ne vennének részt. Van is aztán látszatja, mert az árakat annyira fölverik, hogy az árverésre került birtokok a becsértéken felül 20 — 30'7o-on is elkelnek. Ma, midőn az egykor Kánaánnak nevezett Magyarországban lépten-nyomon van alkalmunk olvashatni azon elszomorító eseteket, midőn az elárverezett birtokok egész a botrányosságig menő potom áron fecséreltetnek cl, úgy hogy abból sokszor még az árverezési költségek sem kerülnek ki : a dalnoki árverezések valóban a legnagyobb ritkaságok közé számíthatók. Erdővidék Háromszék, Udvarhely, Brassó és Nagy- Küküllő megyébe osztott részeinek egyesítése tárgyában Incze József egy memorandumot készített, melyet Erdővidék községei benyújtottak a képviselőházhoz. E kérvény tárgyában Incze József és dr. Dániel Gábor orsz. képviselők Brassó, Háromszék, N.-Kiiküllő és Udvarhely megyék képviselőit, u. m. Jókai Mórt, Lázár Mihályt, Thuri Gergelyt, Tibád Antalt, br. Szenkereszty Bélát, Baczon Józsefet, Wenrich Vilmost, Kaiser Jánost, Imrich Jánost és Ugrón Ákost, továbbá Ugrón Gábort, Orbán Balázst, és Bartha Miklóst, f. hó 12-én d. u. 5 órára értekezletre hívták össze. Magyarosodunk. A „Sz. E.“ Írja, hogy a Brassóban székelő II. hadkiegészítő parancsnokság, mint mindenhova, a k.-vásárhelyi rendőrséghez is, németül szokta intézni átiratait, melyeknek lefordítása, miután ott nem igen értik a „nhnet szót“, sok hajjal és vesződséggel járt. A rendőrség végre elkeseredve, elkezdő az átiratokat visszaküldeni lefordítás végett. A parancsnokság elég méltányos volt a rendőrkapitány keserveit figyelembe venni és most átiratait mindig magyar nyelven intézi. Gratulálunk! A keleten lakó magyarok betelepítése érdekében, mint tudva van, múlt év decz. hó elején az országházban képviselők, szerkesztők s fővárosi polgárok értekezletetet tartottak, mely a maga kebeléből javaslattételre egy bizottságot küldött ki. E bizottság azóta többször tartott üléseiben megvitatta a czélra vezető módokat és eszközöket s a megállapított javaslat szombaton február hó 10-én az országházban tartott értekezlet elé terjesztetett. „A mire nincs alap.“ Bizony sok mindenfélére van; ép erőben levő egészséges generális uraknak, nmszkavezetőknek, Back-huszároknak teljes fizetéssel való penzionálására, kormánypárti újságok subven- cionálására és még sok mindenfélére, a mit itt ha- marjába el sem lehetne mondani. Hanem arra, hogy egy szegény Írnokot, a ki esztendőkön által becsülettel megfelelt hivatásának és szolgálatába úgy bele vénült, hogy reszkető keze már nem bírja a tollat: arra nincs „alap“. Van Sza- bolesmegye közigazgatósági hatóságának egy 72 éves elgyengült, manap már teljesen szolgálat-képtelenné vált írnoka, a ki 26 éven keresztül, megszakítás nélkül, közmegelégedésre, teljesítette az irnoki teendőket. Másfél év óta azonban naponkint gyengülni, erőtlenedni kezdett úgy, hogy több ideig ágyban fekvő beteg is volt. Zoltán János, Szabolcs- megye alispánja, a főispán utján feliratot terjesztett a belügyminiszter elé, melyben e szegény Írnok számára, a kit Ileintze Ferencznek hívnak, egy kis évi kegydijat kért. A belügyminiszter 3248/83. sz. alatt arról értesítette a főispánt, hogy „oly alappal, a melyet a kérdéses czélra felhasználhatna, — nem rendelkezik.“ Már most a 72 éves öreg ember mehet koldulni ! Nagy-Küküllő megye tanügyi állapota az 1882- ik év második felében. Horváth László tanfelügyelő legutóbb közzétett jelentése szerint volt a múlt év második felében Nagy-Kiiküllő megyében 232 iskola, esik tehát egy iskola 571 lélekre. Ezek hat kivételével, melyek közül 2 állami s 4 községi, mind felekezeti iskolák, és pedig 118 görög-keleti ós görög-katholikus, 95 lutheránus, 7 református, 6 római katholikus. Nyelvre nézve: 118 oláh. 93 német, 18 magyar, 3 német magyar. Az iskolák jövedelme tesz 95.473 frtot, melyhez az állam 2.018 frt segélylyel járul. A tanítók száma 382, ezek közül 93 bírja a magyar nyelvet beszédben s Írásban oktató tehetséggel, csak beszédben 42, némileg érthetően 37, semmit sem tud 210. A tankötelesek száma 18.745, vagyis az összes népességnek 14.07 °/0-ka. Ezekből iskolába járt 16.687, vagyis 88.10°/0. Az iskolába járók közül 9154 német, 6318 oláh s 1215 magyar anyanyelvű. Legjobban iskoláztatják tehát gyermekeiket a szászok, mert inig az összes lakosságnak csak 43.83°/0-át képezik, addig az iskolás gyermekeknek 54.9%-ka szász; az oláhok az összes népességnek 38.97%-kát, a czigányok- kal 44.37°/0-kát képezik az iskolás gyermekeknek, beszámítva a czigányokat is, ellenben csak 37.e°/0- kát; a magyarok sem valami jól állnak iskoláztatás dolgában, az iskolás gyermekeknek csak 7.a°/0-ka magyar, holott az összes népességből 9.0B°/e vallotta magát magyarnak ; sőt a magyar nyelven beszé • lök száma 1623n;0-ra rúg, melylyel szemben az iskolás gyermekek 7°/0-nyi magyarja nem valami biztató kilátást nyújt a magyarság terjedésére Nagy- Küküllő megyében. Pénzásatók Hátfalúban. Csemátfaluból írják az alábbi sorokat: A szegény tudatlan népet sokféle mesterfogásokkal nyuzzák-vonják. Már egy éve elmúlt, hogy Brassóból egy kincskereső társulat Bácsfalu, Tiirkös cs Csernátfalu községekben a tudatlanoknak szép pénzecskéit zsebükből kihazudtolta. — Folyó év február 12-én egy tudatlan, de jóhiszemű családnál, nem először, szintén megjelentek a kincskeresők (ámitók), de sikerült a községi elöljáróságnak és a csendőrségnek éber felvigyázása folytán, az ámitókat a hosszufalusi szolgabirósághoz bekísérni. Hogy miféle ámító szerekkel éltek, a vizsgálat fogja kideríteni. Dr. Máté Dános kolozsvári fogorvos e hó végén I Brassóba megy s ott öt-hat hetet fog tölteni. E'.Őre I is figyelmeztetjük rá a fogfájásban szenvedőket,
