Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-02-18 / 15. szám
Wagner Bichárd, a jelenkor legnagyobb zeneszerzője s egyik legkülönczebb embere, kedden dél - után fél négy órakor Yelenczében meghalt; szél- hiidés érte. Délelőtt a mester még jól érezte magát, fél 12-or szorongás fogta el, panaszkodott, s bár óhajtá látni rendes orvosát Keppler Frigyest, sem ő, sem övéi sémitől sem tartottak. Az orvos jöttéig Wagner állopota is súlyosbodott. Néhány perczczel 4 óra előtt Keppler a szobából kilépve e szavakkal adá tudtál a szomorú hirt az udvaron összegyülteknek : „Vége van!“ — Wagner halálának hire villámgyorsasággal terjedt el Yelenczében, s mindenütt megdöbbenést keltett. — Holttestét., az eddigi intézkedések szerint, Bajorországban fogják eltemetni. A bajor király, a kit a halálesetről rögtön értesítettek, részvéttáviratot intézett W agner nejéhez, Liszt Cosimához. Wagner halálát megsürgönyözték Rezső trónörökösnek is. Liszt Fermiez bejelentette oda érkezését. Wagner 1/34-kor ült le ebédelni családja tagjaival. A leves előtt igy kiáltott föl: „Nagyon rosszul vagyok !“ — S élettelenül rogyott össze. Operái közül a „Bolygó hollandi,“ „Tannhäuser“ és „Lohengrin“ mindenha a legnagyobb zenei alkotások közé fognak tartozni. К <izönség körébo 1 .*) S.-Szemerja, 1883. február 15. No hiszen jaj neked szegény Dorong! Miért is hallgattál el. miért jött az a szerencsétlen gondolatod, hogy dorongodat a suttba dobod ? Lám, lám, szinte kikaptál érte! A inig dorongoztál, akkor azért fájt a fejed, hogy miért beszélsz; most, hogy egy kissé elhallgattál, majd agyonvernek érte így sem jó, amúgy is rósz, hogy volna legjobb : ki tudná azt megmondani, ha csak Hamar Lajos ur nem. Előveszem én hát az eldobott pennát s megírom a szép históriát, ha betörik is a fejem. Számoljon meg érte a Hamar Lajos lelke. Sok lamentálásnak volt okozója az a fránya Dorong; azért — bár legutolsó alkalommal oda nyilatkozott, hogy mig csak valamiben tart, addig nem fog szünetelni — mégis elhallgatott talán végképen. Bizony szegény feje maga is azt hitte, hogy jobb lesz igy; pedig Hamar Lajos ur újabban is erőszakolta rá. hogy az ő ígért fotográfiáját csak közölje szaporán, hanem hát baj leszen. Azért fizetett ő elő a „Nemerére“ egy egész fertályra, hogy gyönyörködjék benne, ha minél többször látja a nevét nyomtatásban; azért rá is kiabált, hogy hát csak rukkoljon ki, hadd csattanj ék az ostor, mert különben igy és úgy, meg amúgy! Sok beszédnek sok az alja —- szokta mondani nem tudom ki, elég az hozzá, hogy valaki. Tehát ezen rövid bevezetés után hadd térjek át a tulaj - donképeni tárgyra, a hol is szó leszen egy trago- komikus hős egyik legújabb győzelméről, a ki ismét nem más, mint Hamar Lajos ur maga. A fentisztelt ur ugyanis addig s addig fisztikolt, addig mozgatott meg egy másik úri ember segélyével minden követ, míg valahogy kisütötte, hogy ki a ménkű lehet az a Dorong, a ki úgy odamondogatja néki is, meg másnak is — az igazat, A mig álnév takarta az illető irkászt, addig még csak netezett ő is ide-oda, valami óriást gyanítván a háttérben; de mikor lehullott a titokzatos lepel az ipséről, akkor már nem lelt tőle Hamar Lajos, hanem neki rontott, hogy törje össze, mint a mesebeli kömorzsoló óriás Babszem 'Jankót. Múlt vasárnap este Dorong egy tisztességes, —- de idegen háznál volt, holmi ügy es-bajos dolgok elintézése végett, a mit megsejtvén Hamar Lajos ur, legott ottan termett s egy „ragyogó felséges úristenét!“ köszöntéssel benyitott. Bősz kedve volt, mert talán az elébb tartott birtokosok gyűlésében valamely indítványával beleugratták a csávába s nem segítette ki senki, azaz előleges összebeszélés szerint nem akartak társai egy véleményen lenni vele. De ez nem tartozik ide. A mi minket illet, elég annyit tudnunk, hogy magát előbb kissé kidühöngvén, Doronghoz fordult s tartott neki egy prédikácziot, hogy ugyan hallani kellett hozzá. Hogy miket mondott, azt most az olvasó közönség iránti tiszteletből elhallgatom, legyen elég azt mondanom, hogy nagyon jól adta szerepét, liunczut az a kapczabetyár, a meiyix úgy tud káromkodni, mint ő kegyelme, s pis/kolódasaiban akármelyik komisz bakkancsos csak kismiska hozzá képest. Hogy idegen helyütt veszekedést kezd, lármáz, piszkolódik es káromkodik : ezen tisztességtudásáért Dorong is kalapot emelt előtte, s kötelességemnek tartom tehát én is itt a nyilvánosság terén neki gratulálni. Valóban a művelődés, a czivilizáczió századát éljük ; a ki nem hiszi, annak Hamar Lajos ur leczkéket adhat az illemtanból, ki gőzerővel halad a tisztességtudás terén; ha igy viszi tovább, majd még disznópásztor (pardon! hogy müveit modorban mondjam, à là Hamar Laji: sertéspásztor) is lehet. Kitartást kivánok neki szép pályájához ! Azonban neki még mind nem volt elég, hogy ki sem mondható piszkolődásaival illette a megtámadottat; nem, hanem miután már iilein-szótárából kifogyott, kézzelfogható argumentummal akart nyoma- icivőt adui ékesszólásának. Ugyanis dühe tetőpontra hágván, szemei kék-zöld-sárga-piros karikákban :) Ezen rovat alatt megjelent közleményekért csak a sajtó- hauGággal‘szembeni vállal felelőséget * a Szerk. forogtak, mi bec Aile téré vált volna akármelyik szőke bikának, s talán még tajtékzott is: egyszerre mint egy óriás felállt, kettőt előre lépett, egyet bicczentetí a következő pillanatban magasan suhogtatta a Dorong székét, hogy herkulesi erejét produkálva, agyonsujtsa vele a vakmerőt, a ki előtte még élni merészel. Szerencsére a szék legkisebb baj nélkül érkezett meg az égből a földre, a mi elég fejtörést okoz Dorongnak; azaz hogy feje nem törött be, csak azon gondolkozott, hogy vájjon a jelen voltaknak köszönheti e épségben maradását, vagy Hamar Lajos csak tréfából rendezte ezen akrobatái előadást. Hogy azonban a felől se forogjon fenn semmi kétsége, mikép a mutatvány komoly volt: Hamar Lajos nagyon is érthetően adta tudtára az összes jelenvolt tanuk előtt, hogy Dorong ügyeljen magára, ünnepélyesen mondván: „vigyázz, de jól vigyázz magadra!“ A tigyelmeztetéstDorong aztán szépen megköszönte, mondván, hogy előrevigyázó leszen; s csoda-e. ha magát minden bekövetkezhető megtámadások, s esetleges utonállások ellen oly formán biztosította, hogy magát a törvény oltalmába helyezte, a mely csak elég hatalmas lesz arra, hogy őt a Hamar Lajos magas bosznjától megvédje. Azt újságolhatom ugyanis, hogy mire IL L. ezen kedélyderitő históriáját olvashatja, már ellene a szükséges intézkedések megtetettek. Es itt vége az én feladatomnak. 11a talán akaratlanul is egy fotográfiát mutattam be Hamar Lajos úrról, azért bocsánatot kérek tőle ; tudom, hogy Dorong úgy is adós marad Ígéretével s elhallgat örökre. Egyébiránt ő még Hamar Lajos úrhoz kicsiny, kinek nem is Dorong kell, hanem Ostor. Irodalom, művészet. A „Magyarország“ czimü havi folyóirat februári füzetét megkaptuk. A folyóirat czélja a magyarosodás terjesztése, szerkeszti a pozsonyi „flott erhalte“- pörből ismeretes Ardényi Dezső. Az előttünk fekvő füzetben egy országos magyar-egylet alapszabályainak tervezetét közli. A magyar egyletnek, mely egy az egész országon kiterjedő nagy szövetkezés volna, központtal a fővárosban s a vidéken fiók- egyesületekkel, czélja a magyarság, a magyarosodás, a magyarnyelv és szellem, a magyar érdek és művelődés fejlesztése és érvényre emelése. Az egyesület a hazában élő nemzetiségek iránt méltányos és igazságos lenne, ellenben főtörekvése gyanánt van kitűzve, hogy a hazának minden fia hű állampolgár, jó hazafi legyen és beszéljen magyarul. A politika az egyesülettől távol áll. — Mindenesetre kívánatos volna, lia az országos szövetkezés a fővárosból szerveztetnék s talán akad a főnemességben olyan, a ki nem restel az ismertetett nagy érdekkel foglalkozni; azonban mig ez a nagy szövetkezés létrejön, óhajtani való, hogy a nemzetiségi megyék kiválóan vegyék föl a magyar egyletek alkotásának ügyet. Sárosvármegye e tekintetben mindenesetre becsülni való példát nyújtott. A folyóirat legutóbbi füzetének tartalma: A felvidéki oroszok Olsavszky Lajostól. Az országos magyar-egylet alapszabály tervezete. A panoráma, Erdélyi Gyulától, ki azon életrevaló eszmének ad kifejezést, hogy a magyar történelmi képekről, csataképekről, arczképekről másolatokat kellene venni, azokat időrendben összeállítani s belőlük legalább négy mozgó panorámát képezni, meiyek az ország különböző részeiben vándoroljanak, leginkább ott, hol a nemzeti szellem csüggedő, vagy még csak ébredő félben van. — Zádor Gyulától van továbbá egy czikk : „Egy eszköz a magyarosodás terjesztésére“, melyben azt javasolja, hogy a nem magyar ajkú népiskolákban a kilépő gyermekeknek jutalom- képen magyar imakönyveket adjunk. — Körösi József. a fővárosi statiszt. hivatal főnöke összeállította a fővárosi lakosság foglalkozását nemzetiség szerint. — Bánó József a „Magyar-horvát testvériség“ ez. czikkbeu a „fehér lap“ történetéhez nyújt adató kát. Egyéb czikkek : Yeresesagin képei, bay Elektől. Széchenyi-társulat Szatmármegyében. A magyar ügy Sárosmegyébeu Tahy Mihály tói. Egy határszéli „német“ városból Bétalapy Sándortól. Cseh éretleu- lenkedés. Hát az alföld késik? Bolgár Emiltől. Az alsó vidék magyarjai, dr. Kenedi Gézától. A kör- möczbányai magyar egyesület, dr. Vercsényi Györgytől. Népkönyvtárak Francziaországban. „Arany-kör“ Oraviczáu s alapszabályai. Gr. Széchenyi István kiadatlan levele az akadémiához. Dr. Szigeti Márton pestmegyei orvos felhívása a magyar zsidókhoz. A zempléni magyar egylet. Egy kovácsmester levele. A herényi magyar egylet. Apró közlemények. Adakozások a magyar király-hymiiuszra. Előfizetési ára egész évre 4 frfc., félévre 2 írt., negyedévre 1 írt; egy-egy szám tehát, mely négy nagy ivet foglal magában, nem egészen 34 krba kerül. A „Vasárnapi Újság" február 11-iki száma a következő tartalommal jelem meg: Az orleansi herezeg. — Kurucz bordal. ' Költemény. Bartók Lajostól. — A legkisebb, Nagypapa fekete kávéjához. Kiséritól. — Kirándulás Sztregovára. lvi.nnack Lászlótól. — Árvák menedékháza. — Az amerikai nagy lapok. — A legyeucznö. Egy fogházlelügyeló'nő elbeszélése. — A „Cim- bria* elsülyedése. — Egyveleg, — Lukacs Móricz sírja. — Egy darab történet. Irta Frankenburg Adóit. — Az orosz czár gyémáutja. — Garibaldi-érem. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság V — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. - Heti naptár. — Ny. Bernstein Márknál iá.-ÍSzentgyörgyön. Képek: Az orleansi herezegek: 1. Lajos Flilöp párisi gróf. 2. Robert ehartresi herczeg. 3. Nemours herczeg. 4. Aumale her- czeg. — Reggeli az árvák menedékházában. — Sztregova. - - Madách Imre lakhelye : 1. Az ó kastély. 2. Az ó kastély bejárata. 3. Az uj kastély. 4. A Madách család sírboltja. Ktm- nach László rajza. - - A „Sultan“ angol gőzös összeütközése „Cimbria“ hamburgi postahajóval január 19-én. — bukác* Móriczné és Lukács Móricz síremléke Meránban. — Garibaldi- érem. A „Képes Családi Lapok“ 20. számának tartalma: Mikor a rózsabimbó kinyílik; beszély (folytatás), Márkus József — Beteg gyermek ; költemény, irta Gáspár Imre. — Lágy a takarójuk; elbeszélés, irta Bánki Benő — A piros rózsa; beszély (vége), irta Herényi Kálmán. — Gondolatok. — Kinek van joga haragudni? humoreszk, irta Szigeti József. — Szilveszteréji kaland; beszély, (folyt, kö- vetk.) közli Gámán József. — Heti táveza (Bese- nyei Béla), irta Heti Klio. — A vén Áron története : rajz, irta Fludorovics János. — Egy halálos bűn; árnykép az emberi életből, irta lMiilantrop. — Letarolva ; költemény, irta Toros Ferencz. — Képeinkhez. — Mindenféle. Képek: Vándor utón. — Japáni majmok. — Az anya öröme. — Mai számunkhoz van mellékelve negyed évi jutalam képünk „Bercsényi Béla“ arczképe és a „Nővilág“ febr. havi száma. Melléklet: Heti naptár, — Sakk-talány. — Szó talány. — Vers-talány. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — A szerkesztő postája. — A kis lottó húzásai. — Hirdetések. Előfizethetni: .Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér., papnövelde-utcza 8. sz. Egész évre 6 írt, fél évre 3 frt., negyed évre 1 fit 50 kr. Hivatalos árfoly am ok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. február 10. Magyar aranyjárad|k 6°/0 .............................................118.75 M agyar aranyjáradék 4°/0.............................................87.50 M agyar papirjáradék 5°/0.............................................8(5 30 Magyar vasúti kölcsön........................................134.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, 1. kibocsátás . 90.— Magyar keleti vasúti államkötvény, 11. kibocsátás . 110.— Magyar keleti vasúti államkötvény, Hl. kibocsátás . 90.— Magyar földtehermentesitési kötvény.......................... 98 50 Ma gyar földtcherment. kötvény záradékkal . . . 70.— Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 97.75 Ternes bánáti földteherment, kötvény záradékkal . . 90.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény ..............................97.75 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . • 97.75 Magyar szőló'dézsmaváltsági kötvény ......................115.— M agyar nyercménysorsjogy-kölcsön......................109.25 T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . . 77.65 Osztrák járadék papírban.................................... 1-29 Osztrák járadék ezüstben............................................. 8 19 Osztrák járadék aranyban............................................. 96 50 1860-iki osztrák államsorsjegyek............................129.— Osztrák-magyar bankrészvény............................... 823.— M agyar hitelbank-részvény.................................... 287.50 Osz trák hitelintézet-részvény.................................291.75 E züst..............................................................................—•— C s. és kir. arany..................................................... 5.02 20 lrankos arany (Napoleond’or)......................... 9,40 N émet birodalmi márka . . ,............................58.95 L ondon................................................................................... 119.75 F elelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos: Barnáiéin Márk. t шмшшмтшштмт шштшл 2 Faeladás. t 4 « Bikíalva községben folyó 1883-ik év JÉ n február 22-én d. c. il órakor kezdődő fc jgj árverésen 80 rakás nagyobb részben 1 (ós/kö/.-iiy i V fa j| ч * szabad kézből eladatik, \Tenni szándékozók előre értekezhetщ nek a tulajdonos Щ Simon i шш wf w wf w mf Ш'Ш 'mvw' Samuval^ J| _ о I ^ Hfc». Ti « a í •4->4 cl 'O AA z> Cl 'CD О “О CD AA rr Я h .X 'Ф ^ ,*w Q ŐI "W s < — Le Ф s: R-î CC N' ■X) O X У ce
