Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-05-03 / 36. szám
azon alig megközelíthető tudománynak bűvkörébe jutottunk volna el, melynek neve : emberismeret. Köszönet, hogy bevezettél, bár pillanatra, azon óriási műhelybe, hol az erények és bűnök készülnek, s hol mintegy szemeinkkel látjuk, miként változik át az ember angyallá s állattá. Oh miért, hogy a művészet — melyben az alany az eszközzel és anyaggal oly csodásán egybeforr, melyben a festő az ecsettel és vászonnal ugyanegy — miért, hogy művészeted az, melynek alkotásai nem képesek da- czolni az idővel? Rafael sixtini Madonnáját 4-ik százada, Skopas Niobe csoportját Kétezer éve bámulja a világ. Ám, ha végzetedet meg nem változtathatjuk, jól esik, hogy legalább elismerésünk- és tiszteletünkkel adózhatunk neked. Ennek szerény tanujeleként fogadd ez emléket, melyet sepsi-szent- györgyi tisztelőid nevében ezennel átadunk. Fogadd úgy, miként adatik: szivesen. Szivünkből kívánjuk, vajha minél gyakrabban s minél hosszabb időig kerülne vig áldomás elköltése végett kezedbe e pohár ! Kovács meghatva válaszolá, hogy az elismerés ilyen nyilatkozatának viszonzásául elviszi és szivében fogja hordani Sepsi-Szentgyörgy közönsége iránti jó emlékezetét és szeretetét. Vasárnap Csiky Gergely „Proletárjai“ kerültek színre. A birkái közül szalonokba vágyó, de esetlen, ügyetlen, e mellett azonban érző s nemes szívvel megáldott Timót Pál szerepe egyike Kovács legjóizübb alakításainak, melylyel a közönség meghódítását már Budapesten megkezdte, noha Timót szerepét korántsem illeti meg a darabban az elsők közötti hely. Játékukkal hozzá járultak az est sikerének emeléséhez Sztupáné (Szedervári Kamilla), Sárdi (Msolygó), Szombattalvi Anna (Irén), Ligeti (Zátonyi), Biró Anna (Borosa), Komlósi (Tulipán) s Ováriné (Tulipánná), s ne feledjük ki a kis Komlósi Ilkát se, ki Senki Gáspárt adta. Előadás után a nagy vendéglőben búcsulakoma tartatott a másnap reggel távozó művész tiszteletére, melyen a városi intelligencziából mintegy 46-an vettek részt. A toasztok sorát Komáromy Andor kezdte meg, felköszöntve a művészt, kinek S.-Szent- György város annyi élvezetes estét köszön. Kelemen Lajos Sztupára emelte poharát, a ki nélkül Kovács Gyula aligha szerencséltette volna mostanában városunkat. Császár Bálint s Malik József ismét Kovács Gyulát üdvözölték, utóbbi felolvasva Gyárfás Győző mérnök következő sürgönyét : „E. Kovács Gyulának harsogó háromszoros éljen!“ — Benke István Kovács Gyulát, mint költőt köszöntötte fel; Málik pedig Sztupánét, ki gyöngélkedése daczára is részt vett a mai előadásban s hozzájárult annak sikeréhez; Balogh Sándor Kelemenre, Kelemen L. a szentgyörgyi társaság egyik lelkes tagjára Komáromy Andorra, Császár Bálint Gyárfás Jenőre, Benke István és Komáromy Andor a városi sajtóra, Császár Bálint Kovács Gyula egyik legre- niekebb alakítására, Hamletre, Kelemen L. Bánk bánra emelte poharát. Ezután E. Kovács Gyula beszélt, megköszönve a szives fogadtatást, „A valódi boldogság — mondá a munkában s annak sikerében van s a lelkiisme- ! retes munka jutalmának a szívben keli meglennie. De a lélek rugalmassága mégis elveszne, ha nem jönne az elismerés, szeretet és buzdítás ösztönzésül a törekvésekre. A buzdítás úgy hat, mint tavaszi napfény vagy permeteg eső. Sepsi-Szentgyörgy műbarátai részéről tapasztalt fogadtatás egy éltető napsugár volt reám nézve s azért kívánom, hogy isten őket sokáig éltesse!“ A sok toaszt közül megemlítjük még a Komáromy Andorét, ki Sztupa társulatának tagjait, Sárdiét, ki egy szellemes szójátékkal legkedveltebb művészetének a Kovács-miivé- szelet mondva, Kovács Gyulát, a kis kalapács a nagy kalapácsot, Császár Bálintét, ki a fiatal színésznőket, különösen „Oféliát“, Komáromy Andorét, ki a sepsi-szentgyörgyiek E. Kovács Gyula iránti tiszteletének tolmácsolóját, Jánosi Gábort, Harmath Domokosét, ki Kovács Gyula szülőit s nejét köszönté fel, kikhez üdvözlő sürgöny is küldetett. A búcsú felköszöntőt Komáromy A. mondta, mire Kovács Gyula e kis versben válaszolt : Emlékezzenek rám, meddig én önökre, S egymás hű lelkében élünk igy örökre! Az estélynek egyik legkiválóbb mozzanatát ké- pezté, midőn Kovács Gyula elszavalta Tompa „Egy könyv olvasása közben“ ez. költeményét. A gyönyörű szavalat szűnni nem akaró tapsokat idézett elő. — A lakoma kivilágos-kivirradtig tartott.1 A játékról. (Folytatás). A czirkusz egy fedetlen négyszögü, két végén félkörbe meghajlott ivü épület volt, hol a ló-, szekér- és a gyalog-versenyek tartattak. Mindkét ivalaku görbületnél kis oszlopokon tekék állottak, melyek a versenyzők által minden kerületnél levétettek, mi a rendtartásnak és a dulakodásnak mintegy ellenőrzője volt. A czirkusz két részre oszlik : egyik a ló- és szekér-versenytér, Hyppodromus, a másik a gyalog-versenyzők tere, Stadium. A gyalogversenyzők terén több párhuzamos lineák mennek tartalékul a versenyzők számára, melyeknek elfoglalása sorshúzás utján történt. Midőn a versenyzők a stádium lineái közé felálltak, a herold felolvasta a versenyzők neveit és hazáját s fölhívta a nézőket, hogy van-e valakinek valamelyik ellen kifogása. S ha volt, az el lett tiltva a versenyzéstől. Ha a versenyzők között olyan volt, ki az azelőtti olympiai játékon dicsőséget aratott, azt többszörös éljennel fogadták. A verseny egy bizonyos jelre kezdődött, s a legelsőnek beérkezőt tapssal és éljennel fogadták s a babér azé lett. Az ítéletet a bírák mondották ki, kiket sorshuzással választott a nép, minden tribusból egyet, s igy voltak 8-an. E bírák nem csupán a gyalog-verseny pályázói felett mondottak ítéletet, hanem minden játék versenyzőinél, a melyek a czirkuszban tartattak. A czirkusz stádiumán igen nevezetes s mondhatni a legnagyobb érdeklődést keltő játék a birkózás! verseny volt, hová a küzdők megmeztelenitve s testöket olajjal bekenve jelentek meg, miért is e játék nézésétől a nők el voltak tiltva, s oly kemény büntetés terhe alatt, hogy az ott megjelenő nő életét vesztette el. A küzdők felett itt is a bírák mondották ki az ítéletet, a mely a nyerőt pénzzel vagy babérral jutalmazta. A versenyzők, a bankversenynél meztelenül jelentek meg — az ágyék eltakarása kivételével, — testüket olajjal kenték be, mely az izmoknak hajlékonyságot adott, s hogy ellenfelüknek keze a testről ne sikuljon le, apró homokkal hintették be az olajjal bekent testet. A derekat sárga rézüv körité, melybe az ellenfél kezeit akasztotta be. Midőn a versenyzők a stádium homokján megjelentek, sorshuzással kijelöltettek az ellenfelek, kikkel pár lépés távolnyira szemközt álltak. A verseny egy trombita jelére vette kezdetét. — A küzdők most egyszerre ellenfeleikre rohantak és azokat derékon ragadva igyekeztek földre teríteni, a mi nem csekély fáradságba került, mert mindenik arra igyekezett, hogy ellenfelének ne adjon előnyt az átkarolásnál. A legyőzöttnek háttal kellett érinteni a stadium homokját, ki azonnal legyőzöttnek tekintetett, A győzők ismét sorshuzással egymással szembe állíttattak — kevés pihenés után — s ez mind addig folyt, mig csupán egy maradt, kit mint a legerősebb és legügyesebb birkózót, a bírák megjutalmazták, pénzzel vagy babérral. A le- győzöttek iránt elismeréssel és nem megvetéssel voltak, sőt gyakran a második győzőt is megjutalmazták. A czirkusz stádiumán a bajvivás ritkán tartatott, de előgyakorlatai, sőt a versenyzések is — bár ritkán — itt tartattak, E játéknál lovon vagy gyalog vívtak a nemes ifjak rövid vagy hosszú karddal és pajzszsal. A versenyt előjáték előzte meg, hol a küzdők fakarddal vívtak s ellenfeleiket a lóról igyekeztek levetni. Ezen előgyakorlat után a trombitajelre saját fegyverüket vették elő s azzal kezdettek küzdeni, a mi egy igen kedves, de mégis borzasztó látványt nyújtott. A küzdő, ha ellenfelét lováról leverte, szabadságában állott Őt gyalog vagy lóháton tovább üldözni, s ha mint gyalog a földre gyúrta és mellére térdelt, a nézők hüvelykujj felmutatására meg is ölhette. Ha a legyőzött kezét a nézők felé emelte, ez kegyelem kérés jele volt, ami nagyon ritkán fordult elő, mert inkább kész volt meghalni, mint hogy magát meggyalázza a kegyelemkéréssel. E játék a görögöknél igen mulatságos volt, de igen sokszor tulment a határon és a barbársággal igen azonos lett. Mindezen játékok a görögöknél a legnagyobb rend fentartása mellett történtek, sőt mondhatni, hogy az erre vonatkozó törvényeik tulszigoruak voltak. —■ A játékok szelidebb nemeihez tartoztak azok, a melyeknél nem kellett egymás ellen küzdeni, hanem csupán puszta eszközökkel megmérni egymás erejét vagy ügyességét. Ilyenek voltak : a dis- cusvetés, dárda czélbavetés és a táv- és magasugrás. Ezekről megérdemli, hogy bár röviden, de mégis némi jellemző vonásokat tegyek. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. Vásárváltoztatás. Az iparügyi miniszter megengedte, hogy Kézdi-Vásárhelyen a f. évi május i4-re eső országos vásár ez évben kivételesen egy héttel előbb, május 7-én tartassák meg. Alapszabályok megerősítése. A székely-keresztúri Komló-egylet s a csik-szépvizi Székely Olvasó-egylet alapszabályai a bemutatási záradékkal ellátattak. Kinevezések. A maros-vásárhelyi kir. főügyész, Sylvester Károly 24-ik honvéd-zászlóalj beli igazolványnyal ellátott törzsőrmestert a kézdi-vásárhelyi kir. ügyészséghez Írnokká nevezte ki. — Skita Mihály győri járásbirósági albiró a brassói járás- bírósághoz neveztetett ki. Nagy Jakab tilinkómüvész ma szerdán este tartja első előadását. A programm : I. rész. Világosi fegyverletétel tilinkón. Hymnus és Szózat Concertinán. Lengyel dalok s lengyel liymnus tilinkón. Duett, szerzetté saját maga, tilinkón. II. rész. Velenczei karnevál, tilinkón. III. rész. Népdalok : Nem szól a tilinkóm, elhasadt és Cserebogár, tilinkón. Hogy szólnak az erdélyi fülemülék? Saját szerzeménye, Mindegyik zongora kísérettel. Adakozók névsora, kik E. Kovács Gyula urnák sepsi-szentgyörgyi tisztelői által jutalomjátéka alkalmával adott emlék költségei fedezéséhez hozzájárultak. Harmath Domokos ivén: Kelemen Lajos és neje 10 frt. Séra Tamás 1 frt. Nagy Dénes 50 kr. Sebestyén Sándorné 1 frt. Szász Károly 50 kr. Vájná I. 1 frt. Fogolyán István 50 kr. Bogdán Flórián 1 frt. Bodor 50 kr. Beteg В. 1 frt. Antal 1 frt. Összesen 18 frt. Málik József ivén N. N. 2 frt. Nagy Géza 2 frt. Gyárfás Lajos 1 frt. Gyárfás Samu 2 frt. Császár Domokos í frt. Sikó József 1 frt. Molnár Sámuel 1 frt. Gyárfás Jenő 1 frt. Ba- barczy 1 frt. Ndy 1 frt, Összesen 13 frt. Nagy Géza ivén: I). Veres Gyula 2 frt. Gyárfás Győző 1 frt. Ilj. Császár Bálint 30 kr. Egy valaki 50 kr. Nemo 50 kr. N. N. 50 kr. Balogh 70 kr. Nagy K. 40 kr. Albert Károly 1 frt. Demeter Róza 3(j ki'- N—у 50 kr. Y—x 50 kr. Anonymus 50 kr. Kozma János 50 kr. Kovács Albert 50 kr. Kónya Gábor 1 frt. Márkos Bálint 40 kr. Hirsch Sámuel 10 kr. B. 20 kr. Hauser Zsigmond 1 frt. Barthos Domokos 40 kr. Kupferstich 50 kr. S. I). 50 kr. Nagy Ferencz 50 kr. K. Simon 1 frt. Nagy Károly ügyvéd 1 frt. Kovács Gábor 1 frt. Málik József 2 frt. Bodola 50 kr. Gyárfás Ferencz 50 kr. N. N. 20 kr. K. G. 40 kr. Hauser ifjabb 50 kr. Herepei 50 kr. Demes В. 20 kr. N. N. 20 kr. Benke 50 kr. Deák А. 50 kr. Forró Béla 1 frt. Fogolyán Lukács 50 kr. Pálfi Dani 40 kr. K. G. 40 kr. Szász Izsák 1 frt. n. n. 20 kr. N. N. 50 kr. Bogdán Arthur 1 frt. Szilágyi György 50 kr. X—yz 20 kr. NW l frt. Adtam 40 kr Simon Ferencz 50 kr. Kozma István 40 kr. Összesen 32 frt. Komáromy Andor ivén : Pótsa József főispán 5 frt. Br. Apor Gábor 3 frt. Pünkösti Lajos 1 frt. Komáromy Andor 2 frt. Összesen 11 frt. Végösz- szeg 74 frt. A műkedvelők igazgatósága a szives adakozóknak köszönetét fejezi ki, Makacs öngyilkos. Sebastianenbergben egy munkás a vasúti vágányra feküdt s úgy akart életének véget vetni, de észrevették s elviték a vágányról. Rövid idő múlva a munkás a folyóba ugrott ; onnan is kifogták. Estére felakasztotta magát, de még idejekorán levágták. Végre elmetszette a torkát s igy halt meg. Csángók könyve. Báró Horváth Miklós szerkesztése alatt legközelebb „Csángók-könyve“ czimü mű fog megjelenni, melynek tiszta jövedelme a csángók betelepítési költségére és fölsegélésére fog fordit- tatni. A hazafias ügy előmozdítására legnevezetesebb íróink Gyulai Pál, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Vadnai Károly, Mikszáth Kálmán vállalkoztak, mi biztosítékot nyújt, hogy a közönség nemcsak hasznos, hanem élvezetes olvasmányt is fog kapni. A mű ára 1 frt 20 kr lesz. Előfizetési pénzek : „Bagóly Márton és fia“ ezéghez (Budapest, II. kér. Ponty-utcza) küldendők. A „Képes Családi Lapok“ 31 -ik számának tartalma: Egy leendő miniszter felesége; beszély, (folyt, köv.) irta Balázs Sándor. — Katona Jószef emlékezete; költemény, dr. Csengeri János. — Egy nemes szív; beszély, (vége köv.) irta Horváth Julia. Bacsó Klára szerelme; eredeti elbeszélés, (vége) irta Riesz Hermin. Lizzie esküje; humoreszk (vége) R. Bonin után, fordította Pásztli László. M. — A tánezvizsga; rajz a fővárosból, (vége követk.) irta Tewrewk István. — Heti tárcza; (Levelek egy hölgyhöz I ) irta —y.—y. — Ki bírta feljebb a XLII-ik zsoltárt? rajz, irta Tőrös Ferencz. — A bíborról ; (vége) több kútfő nyomán, irta Kohn Manó, — A vén csángó; költemény, irta Túlesik Ferencz. — Képmagyarázat — Mindenféle. K^pek : A gond. — A természet gyermeke. — Tuniszi iskola. Melléklet: A „Mardona“ czimü regény 05—80 oldala. — Mai számunkhoz féliv rendkívüli melléklet van csatolva. A borítékon; Heti naptár. — Sakk-talány. — Három.- szög-talány. — Talányok megfejtői névsora. — Kérdések. Feleletek. -- A szerkesztő postája — A kis lottó húzásai. Hirdetések. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. ker- papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, hegyed évre 1 frt 50 kr. A „Vasárnapi Újság“ 17-ik számának tartalma. Szöveg: Jerney János. Dr. Kováts Gyulától. — A hárfa. Költemény. Bartók Lajostól. — Régi barátomhoz. Költemény. Dinitói. — A szürke nyúl. Elbeszélés. — A mi czigányaink. — A lelencz. — Masby Magyarországból. — Egy magyar tengerész Brazíliában. Röthy Frigyestől. — Egyveleg. — A színpad csodái. — Bukaresttől Konstantinápolyig. — Dolmabagadse. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. —. Heti naptár. Képek; Jerney János, — Dolmabagdse. —Czi- gány-család. Bohm Pál festménye. — A lelencz. Gartens festménye. — A szinpap csodái: 1. Lohengrin megmérgezé3e. 2. ■Összeomló hid. 3. Vihartól korbácsolt tenger. 4 A kázbeom - lás a „Prófétá“ ban. „A Világ-Krónika“, a Vasárnapi Újság képes melléklapja 17-ik számának tartalma: Kéraban, a vasfejü (Verne Gyula regénye képpel). — A irait; czia gyarmatok (Pulszky Ferencz czikke). — Á nürnbergi uj magánfogház (kilencz képpel). — A bukovinai magyarok uj lakhelye. — Katonai élet Boszniában. — A párisi rendőrségről. Az „Üstökös“ ápr. 29-iki száma következő tartalommal jelent meg: A rátartó aggszüz (képpel). — Összeülnek (vers). — Manifesztumok. — Csata után (képpel). Adőkezelés (képpel). — Kakasülő. — A polgári házasság. — A czár koronázása. — A hön- védminiszter legújabb törvényjavaslata (képpel). —■ Április (vers). — Készületek a czár koronázására (2 képpel). — Finánczia (Az örökös finánezminisz- terjelölt s államtitkára beszélgetése.) — Haszontalan tudnivalók. — Magyar zsidó nóták (énekli Ereb Dávid Libanon). — Fazék János ő nassága böffögé- sei az iparos körben. — A szarvasi borbdy szótára. — A kaszárnyából. — Triple-aliance. — Vidéki gyöngyélet (Locsi Jóska vándorlása az Alföldön). — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések.
