Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-03-08 / 20. szám

— 75 —

kérésére lett К.-Vásárhelyre rendelve : nem tudja. Bereczk és Soösmező között a hófuvatagok miatt a közlekedés megszűnt; az intézkedés megtörtént, hogy a lakosság kirendelésével a közlekedés helyre állit- tassék. Február havában beadatott 871 drb; ügyirat, tüzeset volt 3, de egyik sem nagy ; útlevél kiadatott 15 napra 249 drb, egy évre szóló útlevél beterjesztetett 960 darab, leérkezett a belügyminisztériumtól 220 drb. — A sorozás f. hó 19-én veszi kezdetét, és pedig az eddigi gyakorlat megváltoztatásával Kovásznán indul meg, honnan a K ézdi.-Vásárhely, Bereczk, Felső- és Alsó-Kézdi, Sepsi és Miklósvárí járások vétetnek vizsgálat alá.

.Serei Tamás árvaszéki elnök jelenti, hogy február végén az árvák létszáma 8980 volt (január végén 8978), ezek közül gondnokság alatt volt 224. Az ügyforgalom volt 910, ebből elintéztetett 603. A -gyámpénztár összes bevétele volt 8789 frt 67 kr, kiadás 5185 frt 43 kr, a készpénz tehát 3574 frt 24 kr. Az árvaszékhez beosztott közigazgatási joggyakornok Kádár Ákos márczius‘l-én foglalta el állomását s az árvaszék kiadóhivatalához osztatott be.

Babarczy Ferencz kir. adőfeliigyelő jelenti, hogy a múlt hóban egyenes adóban befolyt 41.510 frt 44Va kr. (4333 frt 88Va krral kevesebb, mint a múlt évi február hóban), hadmenteségi díjban befolyt 3035 frt 80 kr, (544 frt 90 krral kevesebb, mint a múlt évben). Az adókivetési munkálatokról jelenti, hogy az általános jövedelmi pótadó-össze- sités még e hóban felterjesztetik a pénzügyminisztériumhoz; a III. és IV. osztályú keresetadót, valamint a tőkekamat-adót tárgyaló kivető-bizottságok f. hó 19*én kezdik meg működésűket. Adófizetési halasztás a múlt hóban engedélyezve nem lett.

Komáromi/ Andor tanfelügyelő jelenti, hogy toroklob miatt szünetelt a múlt hóban az alcserná- toni ref., himlő miatt a s.*szentkirályi községi, typhus miatt a bodolai községi iskola, Kis-Borosnyón a rövid időre félbeszakított iskolázás folyamatban van. Az államsegélyből levont 20% czimén utalványozott a minisztérium a rétyi községi iskolának 384 frtot, a zágoni és zágon-bárkányi iskolának is utalványoztattak a levont százalékok. Fortuna György kovásznál és Ruszu Miklós szita-bodzai gör. kel. tanítók Déván a magyar nyelv tanítására képesítő vizsgáló bizottságtól képesítési oklevelet nyertek : A közokt. minisztérium azon rendeletére, melyben az izr. zugiskolákről pontos kimutatást kíván, jelenti, hogy e megyében alig van izraelita, tanköteleseik mind más felekezetek és községek nyilvános iskoláiban tanulnak s igy ily nemű zugiskola a megyében nincs. A dálnoki állami elemi iskola udvarán leyő istállóba állami maglovakat szándékoznak elhelyezni; a gyermekek erkölcsi érzésére ezen dur- yitólag ható s az iskolai fegyelem fentartását megnehezítő intézkedés betiltatott. A minisztérium által kinevezett iskolalátogatók oly ritkán adnak be jelentést, hogy minden egyes jelentést köszönettel kell kiemelni. A jelen hóban Csia György tett kimerítő jelentést a kovásznál állami leányiskola s a körösi községi iskola állapotáról.

Drágos Elek kir. ügyész jelenti, hogy febr. végén a fogházakban le volt tartóztatva 73 egyén és pedig 64 férfi, 9 nő. Ezek közül elítéltetett 28, vizsgálati fogságban van 44. Súlyosabb bűnesetért 21 egyén volt befogva, és pedig 8 gyilkosság-, 3 rablás- és 10 gyújtogatásért. A letartóztatottak közül 42 a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszéki, 12 a sepsiszentgyörgyi, 15 a kovásznai s 4 a nagy-ajtai kir. járásbirósági fogházban őriztetik. A fegyelem kielé- gitő volt. Halálozás egy fordult elő. A rabtartási átalányból kiadatott 529 forint 92 krajezár, rab- tartási költség téritmény pedig 49 forint folyt be, A közbiztonság a folytonos tüzeset miatt van leginkább megzavarva. 5 esetben történt a múlt hóban gyújtogatásért, 3 esetben gyilkosságért és kísérletéért s 1 esetben rablásért bűnvádi jelentés. A bűnvádi jelentések összes száma 38. törvény- széki bonezolás volt 2 esetben.

~ •' '• (Vége következik.)

A dalárda.

Sepsi-Szentgyörgyön annyira jutottunk, hogy egy „működni akaró“ dalárdát szerveztünk. Nem akarom az egyes körülményeket felsorolni, melyek közt alakulása létre jött; a főpontig, t. i. a létesülésig már szerencsésen eljutottunk. Némi felvilágosítás czéljából azonban szükségesnek láttam az alábbi sorokat, hogy a netalán eddig némelyektől félreértett fogalmak valódi értelmükre vezettessenek vissza. VE czélból első kérdés : mi az a dalárda ?

A dalárda oly egyesület, melynek czélja, bármily tagokból áll is, hogy tagjainak zenehallását, hangját és ezeknek felhasználásával zenei tehetségüket emelje s ez által egy kör alakuljon, mely lépésről lépésre haladva kiképződjék s működjék.

A dalárdába való belépésre e szerint különböző feltételek szükségesek, melyek nélkül az illető tag nem „működő“, hanem csakis „szereplő“ ; ezek a feltételek pedig ; zenei hallás, jó hang, zeneértelem, a kóta ismerése s ennek pontos eltalálása. Ezek nélkül működő tag nem létezhetik ; mert aki azt gondolja, hogy egy dalárdában „énekelni tanul“, az csalódik: a dalárda nern foglalkozbatik a tanítással, hanem a már meglevő zenei elemek gyakorlásával és tovább képzésével. A dal ár da czélja az önképzés.

Minden szervezett dalárdának van egy igazgatója s egy művezetője.

Az igazgatónak feladata, hogy az összes tagok pontos megjelenésére s a dalárda jó vezetésére felügyeljen s a gyűlésekben elnököljön. О figyel a rendszabályok pontos betartására s az ezek elleni kihágások iránt személyi belátási, szerint intézkedik.

A művezetőnél a főfeladat : kitűnő zeneértelem s ennek felhasználása annyiban, hogy a tagokat a dal közben elkövetett hibáikra figyelmeztesse s a helyes utat megmutassa.

De hogy az összes karnak vezetése megkönnyeb- bittessék, a művezető mellé rendesen minden hang részére egy külön hangvezető szükséges, ki az illető hangban éneklőket szerepeikbe betanítsa. Az össz- próba alkalmával azután a művezető vezénylete alatt történik meg a hangok összeállítása.

A tagok kötelessége az ügyrendnek szigorú megtartása s pontos megjelenésük a próbára. Magától értetődik, mikép azzal, hogy „tagok“, az igazgató s művezető rendeletéinek alávetik magokat.

Miután azon reményben vagyok, hogy ezen sorok a kellő czélt az érdekekelteknél elérték, azt hiszem, hogy eleget tettem kötelességemnek. Az uj egyesület tagjainak támogatását e tekintetben annál inkább óhajtanám, mert egy müveit körben a dalárda már szükségessé vált, s nem igen díszes a jó tehetséget ily magasztos czélra fel nem használni.

®

Egy pár vonás a nőtornázás köréből.

(Folytatás).

De meg a mostani kor divata is nagy befolyással van a nő testi nevelésére.

Láthatjuk naponként a szűk ruhába befűzve sétára menő „szépeinket.“, úgy hogy lélegzeni is, de lépni is alig tudnak. Pedig ezen sétának, azaz mozgásnak igy semmi előnye sincs a testre, de hátránya van, mert a korai haj- és fogelvesztés, a szájnak megszagosodása mind ezen divatos befűzésnek köszönhető.

Borow Julia „lieber die Erziehung des weiblichen Geschlechtes“ czimü művében igy nyilatkozik ;

. . . Minden embernek, legyen az nő vagy férfi, szüksége van a testi egészségre, ha a maga és embertársa iránti kötelességeinek eleget akar tenni.

Azért elég különösnek látszik, hogy korunk nőnevelése azt úgyszólván szándékosan aláásni akarja.

A sápkór, — eme betegség — mely minden évtizeddel tovább terjed, a ferde nővésü, elnyomoro- dott leányok borzasztó száma, a fogak és a haj korai elvesztése a nőnemnél: a mi szűk leányiskoláink, s amaz esztelen mániának következményei, hogy leányainkat szoros ruhában való ülve dolgozásra kényszerítjük.

Ezen tortúrának, melyet gyermekeink kiállanak, a leányokra károsabb a befolyása, mint a fiukra, a minek két oka van :

A női test csontjai finomabbak, lágyabbak, mint a férfiúéi; tehát helyükből könnyebben kimozditha- tók. A fiuk ruhája nem akadályozza a lélegzést és a vérkeringést úgy, mint azt a leány szűk ruhája teszi.

Ebből kitűnik, hogy mily káros befolyása van a czélszerütlen, divatos öltözetnek is a testi nevelésre.

El nem mellőzhetem fölemlíteni a tornázás idejét, mely igen fontos szerepet játszik annak körében.

A fáradt testnél az izmok működése teszi a fáradságot s igy tehát a fáradt testre semmi, vagy igen kevés hatása van a tornázásnak. — De igen is van akkor, midőn a test pihent, habár a lélek fáradt is, sőt ily esetben épen a legjobb hatása van. — A test ezen állapotát föltaláljuk rendesen a tanórák után, midőn a lélek oly munkásságot fejtett ki, hogy az mintegy ösztönszerüleg mégkívánja a mozgást.

Ezen mozgáshiányt pótolni kell a tornázással. A délelőtti tanórák utáni toináztatást sokan nem látják czélszeríinek, mert egy hosszú éj után a lélek több munkásságot bír elvégezni. De igen is ajánlják a délutáni tanórák utáni tornázást, midőn lankadt és fáradt a lélek. S hányszor nem fárad el a lélek oly tanterv alapján, hol a lélek munkásságára aránylag 4-szerte több teher esik, mint a testre? Ismételten hangoztatni lehet, hogy ; „add meg a léleknek, mivel tartozol, de ne. hanyagold el 1 a lélek lakhelyét, a testet.“

De nem csak a tanórák szabnak némi korlátot a tornázás idejének, hanem maga az évszak is. — Mert ha megfontoljuk, hogy melyik évszakban több a természetes mozgás, úgy fogjuk találni, hogy tavaszszal, nyárban és őszszel, mig télen a legkevesebb. Ezen téli mozgáslnányt múlhatatlanul a tornázásnak kell pótolnia. A gyakorlati élet ellenkezőleg azt mutatja, hogy tornáztassunk tavaszszal, nyárban és őszszel, de mellőzzük a téli tornázást. Mellőzzük pedig főleg azért, mert fájdalom, téli tornahelységeink ez idő szerint nincsenek. Azonban ha én a téli tornázásra fektetek fősulyt, ez nem zárja ki a többi évszakokbani való tornáztatást, mert az óv minden szakában épnek, erősnek és egészségesnek kell lennünk s ezt csakis úgy érhetjük el, ha az év minden szakában tornászunk.

I (Y égé következik.)

VEGYES HÍREK.

A szombati fillérestély, melyet Harmatit Domo- kosné és dr. Szarnék Fitlöpné asszonyok rendeztek, ismét egyike volt a nőegylet böjti mulatságai közt a legsikerültebbeknek. A zenekar által eljátszott Szabadi-féle török-magyar induló után, mely az unalomig elcsépelt Miss-Dear féle induló után valóban az újdonság ingerével hatott, Albert Károly, Arany Izor, Bogdán Arthur, Bogdán Emil, Fogolyán István, Harmatit Domokos és Jancsó Gábor urak egy rövidke színdarabot adtak elő. A darab a jövő században játszik s tárgyát a nők által teljesen le- igázott férfiak egy lázadási kísérlete képezi. Zajos derültséget keltett, midőn a függöny felgördiilésé- vel hét főkötős férfit látott a közönség az asztal mellett ülve női munkával foglalkozni. Mert a nők zsarnoki uralma a férfiakat teljesen a háztartási teendőkre szorította, a közéletben a nők viszik a szerepet, ők a hivatalnokok, orvosok, tudósok, tanárok s felfedezők, a mint ezt a szegény elnyomott férfiak panaszából megtudjuk. A szellemes kis darab szövegét két „jó pennás ur“ irta, mint a programúiban olvastuk ; egy részletet lapunk mai számában közlünk belőle. A tapsokkal fogadott előadás után Antalfi Elek ur szavalta el Arany egyik örökszép balladáját, az „Egri Leány-t“ ; a szépen előadott szavalatot hosszasan tartó zajos tapsokkal fogadta a közönség. Yrégül, szerencse-négyes következett, melyet a programja rejtélyes A. N. É. K-ja lejtett; hát biz az nem volt más, mint maga „A Nagy Érdemű Közönség;“ kinek ki legyen a párja, a sors döntötte el. Es azután folyt a táncz s körülbelül fél tizenkettőkor ért véget.

A műkedvelők egyesületének dalosztálya csütörtökön este hét órakor a gyakorlati próbával egyidejűleg szakgyülést is fog tartani.

Brandner Gyula hadnagy ur, kinek polkája a szentgyörgyi közönség legkedveltebb tánezdarabjai közé tartozik, mint értesülünk, közelebb ismét uj zeneművet, egy indulót készített. Az uj darabot a szombati fillérestélyen fogja a városi zenekar Brandner Gy. ur vezénylete alatt bemutatni. Előre is felhívjuk rá a közönség figyelmét.

Ehrenkranz Salamon ur, franczia és német nyelvmester, ki nehány évvel ezelőtt már huzamosabb ideig tartózkodott Sepsi-Szentgyörgyön, a franczia és német nyelvben magán oktatónak ajánlkozik. Felhívjuk rá olvasóink figyelmét.

Csak négy napi börtönre ítélte a törvényszék ifj. Mátyás I. csomortáni lakost, я mégis élethossziglani fogság lett belőle. Alig ke zdte meg ugyanis, teljes erőben és egészségben a büntetés kiállását, febr. 24-én a börtönben hirtelen meghalt. A gutaütötte meg.

Pázmády Dénes állapota folytonosan javul. A veszély, melytől családja és barátjai féltek, elmúlt. Láza teljesen megszűnt s már a héten elhagyhatja Vépet.

A csik-szent-simoni székelyek, mint a „Budapesti Hírlap“ írja, követni akarják a tusnádiak példáját. Ezelőtt mindig a legjobb egyetértésben voltak lelkészükkel s most egyszerre elmozdítását kérik a püspöktől, különben — azzal fenyegetőznek, — hogy a görög-keleti vallásra térnek. A püspök elrendelte a vizsgálatot, mely már meg is ejtetett. Mi pedig újra csak azt hangsúlyozzuk, hogy a kérdés nemzetiségi oldalát gyökeresen kell megoldani : mihamarább meg kell teremteni a magyar keleti egyházat.

A Nemere. Mig a fővárosi hírlapok a tavaszról zengedeznek : nálunk egyre zordon télies idő jár. Vasárnap a fővárosban a legszebb tavaszi nap volt; az egész város kint volt az utczákon, a váczi ut- czát, korzót, sugárutat sétálók lepték el, sokan egész nyáriasan öltözve; az utczasarkokon mindenféle ibolyát árultak. Nálunk, a ki csak tehette, a kandalló mellett foglalt helyet; nem igen volt kedve senkinek az utczára menni, hol a Nemere egy-egy erősebb rohama seperte végig a havat s vágta a szeme közé, kit künt talált. Itt Szentgyörgyön különben egy-egy pillanatban éreztette csak erejét egész teljességében ; annál jobban dühöngött a vidéken. Már pénteket» este elkezdett fújni s csak hétfőn reggel szűnt meg. Mig tartott, a brassó- kézdi-vásárhelyi utón Kézdi-Vásárhely felé majdnem lehetetlen volt a közlekedés, oly erővel hordta a havat. Az Albis és Dálnok közti völgyben félöles liófuvatag képződött, a Réty feletti magaslaton pedig majdnem másíélöles, úgy hogy rövid időre a közlekedés is megakadt. Az eresztevény-szentgyörgyi ut egyes részein is nagy hófúvások voltak ; több helyen a szekereknek a dűlőkre kellett kitérni. Csíki szekeresek beszélték, hogy szombaton és vasárnap ott is nagy hózivatar volt, mely a közlekedést nagyon megnehezítette. Némely helyen a fél ölesnél magasabb havon alig voltak képesek át- törtetni. Pénteken indultak el a Gyimesből s csak kedden estére tudtak Szentgyörgyre érni.

Sajtóhiba. Múlt számunk vegyes hírei közt az utolsóban „Egy fürdőidén у Borsiskáu" helyett „ Egy fürdőidény Borszékeid' olvasandó.