Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-03-01 / 18. szám
18. szám Sepsi-Szentgyorgy 1883. Csütörtök, márczius 1.___________XIIL évfolyam. Ж—---------------------Sze rkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön j Demetci’-fcle ház, hová ' a lap szellemi részét illető < közlemények küldendők. Kiadó hivatal: eB e vnz t'c itt 01Cá г ft KÖNYVNYOMDÁJA, < hová a hirdetések és : előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. . A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. : M>' .......................A M egjelenik ezen lap heten- ; kint kétszer : csütörtökén és vasárnap 5 Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre G frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. \ Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy \ < annak helyéért G kr. < Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyíl ttér sora 15 kr. ________________ ' I A tusnádi л allásváltoztatás. Az egész magyar sajtó megdöbbenéssel vette a hirt, hogy Csik-Tusnádoii nehány római katholikus család, mivelhogy nem bírták már tovább a kepefizetést, a görög-katholikus hi-re tért, mely vallás nem kerül annyiba a szegény embernek, mint a római katholikus. Л görög egyesült és nem egyesült hitfeleke- zet az erdélyi részekben oláh ; ez atja meg a jelentőségét a vallásváltoztatás ez esetének. Aggodalom fog el bennünket, hogy ama székely családok a katholikus valláson kívül nem vesztek e el a magyarságra is? S ez az aggodalom nem egészen alaptalan. A görög egyház, egyesült úgy, mint n°m egyesült, a közvélemény szemében itt a Székelyföldön oláh, s messze van még az az idő, midőn a köztudat különbséget fog tenni vallás és nemzetiség között. Hogy is tudna tenni most, midőn még a müveit körökben is találkozik akárhány, ki összezavarja ezt a két fogalmat?! Hogy is tehetne, midőn a két felekezet vezetői, papjai oláhok?! A nemzetiség, bár külső jegye a nyelv, végre is az érzelem dolga. S az érzelem a görög vallásu székelyeket az oláhokhoz csatolja. Aki akarta, észlelhette ezt a legutóbbi orosz-török- oláh háború alkalmával, midőn több helyen elég világos tanujelét adták az oláhok és oro szók iránti rokonszenvüknek, melynek hátterében itt ott, mint pl. Cseinátonban, a magyarok iránti ellenszenv is feltűnt. De ez igy nem maradhat! Volt már alkalmunk a bajra reámutatni. A tusnádi eset ismét napirendre hozta a kérdést s mi nem szalasztjuk el ez alkalmat, hogy ismét s ha kell, százszor is elmondjuk, hogy a székelyföldi görög hitvallásuakat ki kell venni az oláhok kezéből. Az oláhok számára megteremtettük az oláh nemzeti egyházat. I. Rákóczy György fejedelem bevitte az oláh nyelvet a templomokba, mely helyett előbb a bolgár volt használatban s az utóbbi évtizedek alatt kivétetett az oláh egyház a szerb patriarehatus hatalma alól, mely alá azelőtt tartozott. Csak a magyar görög hitvallásuaknak ne lehetne nemzeti egyházuk? Magyar liturgia, magyar papság, magyar egyház : ezt kell minél elébb megteremteni a székelyföldi görög vallásnak számára, s akkor nem kell aggódnunk, bármennyien követik is a tusnádiak példáját. A középiskolai törvényjavaslattal szemben Herman Ottó s Hegedűs László, a közoktatási bizottság tagjai, külön véleményt nyújtottak be a képviselő- házhoz, melyben a törvényjavaslatnak a kormányhoz való visszautasítását s más alapon való uj szövegezését ajánlják. A különvéleményben kifogásolják, hogy a törvényjavaslat kétféle középiskolát különböztet meg: gymnasiumot és reáliskolát. A kt4 iskola megkülönböztetését mesterségesnek tartják. 1 A gymnasium és reáliskola tananyagának egyetemessége, irány és végső czél tekintetében lényeges kü- könbségeket nem tüntet fel, inéit mimhikettő a közműveltség alapjait rakja le, a melyek kétíélekep le nem rakhatók. Az a nézet, hogy a gymnasium az exact és tapasztalati alapon nyugvó természettudományi disciplinákat tisztán elméletileg, általánosan a tudományos, vagyis tudósság szempontjából taníthatja, — mig a reáliskola ezeket a gyakorlati alkalmazásban , mintegy szakiskolaiig művelheti, — nem helyes. A hol előkészítő alapvetésről van szó, egy és ugyanazon disz- cziplinában kétféle eljárás lehetetlen. Kifogásolják továbbá, hogy a javaslat a szervezet tekintetében határozottan és mereven centralisztikus. Lehetetlenné teszi a szabad mozgást ; a tanárt s a tantestületet gépies működésre szorítja. S e majdnem rendőri természetű felügyeleti törekvés közben számon kivid hagyja a felekezeti iskolák történeti jogait. Kevesell!) súly van fektetve a javaslatban a középiskolák szervezésére, az oktatás jó eredményének lehelő biztosítására, mint a felügyelet kitejesztésérc, szigorítására. Nem tartják helyén valónak azt sem, hogy a javaslat oly intézkedéseket akar létesíteni, melyek helyet foglalhatnak egy büntető törvénykönyvben, vagy egy rendőri szabályzatban, de nem egy nem középiskolai törvényben. Állam- vagy nemzetellenes üzelmeket keresni nem tanügyi, hanem rendőri feladat. Tiltakoznak az ellen, hogy egy megbizhailan törpe töredék miatt, a hazafiság tekintetében századok folyamán a legsúlyosabb csapások közt kipróbált intézmények nagy többsége is a megbizhatlanokkal egyazon elbánásban részesüljön. Politikai szemle. А к ép vise lő ház a csütörtöki és pénteki üléseken letárgyalta a vadászati és fegyveradóról szóló törvényjavaslatot. Csütörtökön egy kis miniszterválságféle is volt. A 8-ik szakasznál ugyanis Gyurgyik Gyula azt hozta javaslatba, hogy az adótétel 6 írtra szállittassék le 12 frt helyett. Szapáry Gyula pénzügyminiszter tárczáját kötötte a törvényjavaslat ezen tételéhez s többek hozzászólása után a ház névszerinti szavazás utján 141 szóval 112 ellenében változatlanul elfogadta a 8-ik szakaszt s elvetette Gyurgyik javaslatát, mely mellett a kormánypártból összesen csak öten szavaztak, u. m. Gyurgyikon kívül Dobránszky Péter, Dániel Gábor, Rossival István és Tibád Antal. A 49-ik szakasz Spóner Andor indítványa szerint akkép módosíttatott, hogy az elveszett vagy elromlott vadászjegyekért újabb díjfizetés nélkül állitassék ki a jegy másolata. A szombati ülésen a kérvények és interpellá- cziók voltak napirenden. A kérvények vita nélkül elintéztél tek, a bukovinai és romániai csángók hazatelepitése végett több törvényhatóság s Józseffalva és Fogadjisten bukovinai községek részéről beadott kérvény kivitelével, melynél felszólalt Leskó István s a felvidéki kivándorlásokra hívta fel a miniszterelnök figyelmét ; Lázár Adám javaslatot tesz, hogy a kormány a csángók ügyében teendő intézkedéseiről mielőbb jelentést tegyen a háznak. Tisza kijelenti, hogy az ügy előmozdítására tőle telhetőig igyekezni fog, de Lázár utasítását nem fogadja el. Csanády pártolja Lázár módosítva* nyát, mert arról győződött meg, hogy a kormánynak kiadott kérvények minden nyom nélkül el szoktak enyészni. A ház elvetette Lázár módosítását. Ezután Istóczy Győző intézett in- terpellácziót a közlekedésügyi miniszterhez a „Westungarischer Grenzbote1* postai szállításánál az osztrák kormány által elkövetett visz- szaélések miatt. Kemény G. miniszter előlege- sen is válaszol az interpellácziói-a ; a sérelem a hibás expeditio miatt történt, a dolognak A „Nemere“ tárczája. Tél végén. Majd nem sokára, langy fuvalmi szárnyán Megjő megint a gyönyörű tavasz ; S hogy koszorúba fűzd, szelíd leánykám, Legszebb virágit néked nyújtja az. Zöld szőnyegét is leteríti szépen, Kis lábad arra léphet, örömest : És ablakodhoz küldi csöndes éjen A csalogányt, e drága énekest. Kizöldül a fák lombos koronája, Úgy megsiet árnyán a kis patak, Mert száz virága epekedve várja A tarka rétnek amoda, alant. Versenyre kél száz kis madár — csicsergő Dalukra még a szikla sem süket: Mohos faláról százszorozva megjő A visz lián gad ta nyájas felelet. S dalos ligetnek édes suttogása Elandalogni hiv, miként elébb, És elvezetget kis patak futása, Ha lábad olykor útvesztőbe lép. Sokszor követtük, jól tudom s vidámon Bíztuk magunkat aztán rája mink: Lombfödte utján — úgy jött, mint az álom, Egymás szivére karjaiba vitt . . . S hol a szent szűznek szobra áll magába: Emlékszel, ugy-e jól e helyre még? Vajh meglep újra ott ábrándja, vágya A szép időnek, a mely eltűnők? S mig koszorúddal — igy szokád-e nemde? Fölékited a nagy, szent szenvedőt : — Jut-e majd akkor, jusson oh eszedbe, Hogy a nevet ott oszlopán befödd ! Jut e majd akkor, jusson oh eszedbe, Letűnt időnknek boldog percze még : — Midőn ott álltunk, kis kezed kezembe, S ajk mondta ajknak szíves esküjét? .Midőn a kőbe véstük neveinket be, Hogy mint szivünkben, ott maradjanak!* A kőben ott van; mért nincs hát a szívbe? — A szív csak szív, a kő meg kő marad. Nemo. A szerelem édes óráiból. (Naplótöredékek.) — Bocsássa cl a pamutomat. Menjen maga nagy kamasz ; lássa, most összegubanczolta . . . szeretnék a körmére ütni. — No azért nem szükséges, hogy százat csókoljon a kezemen, megbocsájtok én magának a nélkül is. — Hanem a zsámolyról keljen fel . . . nem szégyenli magát hórihorgas létére oly alacsony helyen ülni . . . Üljön oda . . . No! nem bánom . . . üljön hát ide mellém; de jól viselje magát, mert különben elkergetem . . . Oh maga csúnya gyerek! . . . nem szükséges ilyen közel ülnie . . . meghallom én a maga sóhajtozását tiz lépésről is . . . az lesz a vége, hogy megszuratja velem a kezét . . . Adja ide a berlineremet . . ugyan hova szórhatta? . . bizonyosan rátelepedett . . mondtam ! czihelődjék fel róla, maga nagy ügyetlen ! Szégyelje magát !... örökösen szidnom kell. Jól van, jól . . Hiszen azért nem haragszom. Hanem . . tudja . . nagyon szeretek perlekedni, — aztán nincs kivel, . . ha csak maga itt nem lábat- lankodik. De mással nem is tudok olyan jóízűen perlekedni . . mindenki kitér előlem . . igazat ad . . vigyáz magára . . csak maga az egyedül, a ki minden nap megkeseríti egy-két órámat. — No csak maga ne beszéljen . . tudja, hogy az magának minél kevesebbet van megengedve. Annak is maga az oka . . . mindég ostobaságokat fecseg össze . . s azt nem szabad. . . . Most pedig szedje-vedje sátorfáját s menjen haza . . bizony letérdepeltetik, ha későn érkezik a vacsorához. . . . Megálljon maga kóczos, hagy igazítom meg a haját, . . úgy áll, mint a Csáky szalmája. Megvan-e mindene . . nehogy háromszor-négyszer jöjjön vissza, mint rendesen, Csókolja meg a kezemet . . igy . . most már elmehet ! % — Menjen maga semmirevaló . . ilyent tenni Belopózkodik zajtalanul, lábujjhegyen, mint a tolvaj . . a szék mögé kerül, s megcsókolja ajkam, mint egy rabló . . . s nem is csak gyengén . . . lopva . . . hanem. . . . Nézze, hogy ég az arczom a ... a haragtól. Most már igazán haragszom. . Mi jogon csókolja meg maga az én ajka- mot . . én férjes asszony vagyok !... Hogy egy kicsit rokonom . . férjem azt mondja oly távolról, hogy az szinte nem is számit . aztán meg én meg se is engedtem. Még most is lángol az arczom. Hanem most az egyszer rajta vesztett. . Büntetésből nem fog többet hozzám eljönni . . érti? nem fog többet ide jönni . . tolvajokkal nem czimborálok, rablókkal nem társalgók . . fel is ut, alá is ut . . menjen. No fogadjon szót szépen . . ne nézzem rám olyan különösen . . megtiltottam, hogy a szájával beszéljen ostobaságokat, s ime most a szemeivel beszél . . megtiltottam, hogy szóval könyörögjön . .
