Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-02-15 / 14. szám
14. szám Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Beineter-féle liáz, hová a lap szellemi részét illető közlemények kiildenflők. Kiadó hivatal: cBe mix le i it 01cátft КОX Y VX YOM.DAJA. hová a hirdetések és előfizetési pénzek kármentesen inté'zendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Sepsi-Szentgyflrgy 1883, Csütörtök, február 15. XIII. évfolyam. • . t • Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökén és vasárnap ^Előfizetési ér \ helyben házhoz hordva, \ \ vagy vidékre postán küldve : • Egész évre G frt — kr. >\ Fél évre 3..frt — kr.. Negyedévre í frt 50 kr. Hirdetmények dija: ;í 3 hasábos petit-sorért, vagy ' annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. t. S.-Szentgyörgy, február 13. Méltányosság Magyarország minden nemzetisége iránt ; faji sajátságaik szabad fejlesztése, nyelvük akadálytalan használata iskoláikban, templomaikban, községi ügyeik vezetésében s irodalmukban : ezt kivánja tőlünk a szabadság nemzetiségeinkkel szemben. Л magyar állameszme föltétien elismerése, az állam nyelvének ismerete: ezt kívánjuk mi nemzetisége-^« inktől. A magyar nép lovagiassága s a szabadság követelményei iránti érzéke ezredéves történelmünk egész folyamában oly helyzetet biztosított nemzetiségeinknek, minőt sehol egész Európában nem találnak. Az a faji türelmetlenség, mely tiirhetlenné teszi az orosz, oláh vagy német uralmat, soha nem volt sajátunk. A szlávok, kiket őseink meghódítottak, soha oly barbár elnyomatásnak nem voltak kitéve, mint vérrokonaik az Elbe és Odera mentén, a müveit németek járma alatt. Igen ! járma alatt ! Hiszen a németek voltak azok. kiknek nyelvében egy egész fajnak, a szlávnak a ne- ! ve ,,rabszolga“ jelentést vett föl. És azok is németek voltak, kik a Balttenger mellékén a leghallatlanabb rabigába verték a szegény észteket, liveket és letteket. S a lengyelség erőszakos kivetköztetése nemzetiségéből Posenben, Podlachiában és Sziléziában szintén a németek uralma alatt történt. Mi is jól emlékszünk még arra az időre, nem oly régen volt, midőn a ger- manizáczió a legkiméletlenebb módon támadta nemzetiségünket meg s német nyelvű előadást követele ott, hol sem a tanár, sem a tanítványok nem tudtak németül. — Óhajtjuk mi- magyarok is, hogy nyelvünk terjedjen: — de ily eszközökkel soha! Sem a múltban nem erőszakoltuk nemzetiségünket semmiféle népre, sem ina nem tesszük, sem a jövőben nem fogjuk. Mi csak azt kívánjuk, de ezt nem csak kívánjuk, hanem követeljük is, hogy Magyarország egyetlen egy iskolájából se legyen kizárva az állam nyelve. A ki meg akarja tanulni : annak legyen módja arra, hogy megtanulhassa. S a kormány ellenőrzést gyakorolhasson az is- 1 kólák felett, nehogy államellenes tanok s ma- i gyargyülölet fészkeivé váljanak. Ez van benn a középiskolai javaslatban, melyet a közoktatásügyi bizottság rövid idő múlva benyújt a kép? viselőháznak. De a kedves szászoknak ez nem tetszik. Sehogy sem akarnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy ez a föld a Lajthá- tól a székely havasokig nem Német-, hanem :*M$M£rország. Gyűlésednek, protestálnak, gyanúsítanak ; Kőhalombanófebnuír 4-én Wolf kőhalmi lakos elnöklete alatt mintegy 200 an népgyülést tartanak, mélyen Binder egy hosz- szabb beszédben kifejtette, hogy az új törvény- javaslat által az erdélyi szászok középiskolái, melyek az országban a német kultúra s az evangélikus élet alaposzlopai voltak, elvesztenék e jellegüket s kiadatnak a magyar köz- oktatásügyi miniszternek. Ezután egy javaslatot terjesztett elő, ‘melyet: a gyűlés, Theii ajánlatára egyhangúlag elfogadott. A határozati javaslatban kimondják, hogy a törvényjavaslat által „a szász-német kulturnép. nemzeti veszélyeztetését látják s kötelességüknek tartják fölemelni szavukat az ellen, hogy ezen, a magyar állam alaptörvényeivel ellenkező elviselhetlek törvényjavaslat törvénynyé emeltessék.“ Mit, érnek el a szászok e folytonos gyűlölködéseikkel és izgatásaikkal minden ellen, a mi magyar 2, J*egfóíebb azt, hogy a faji türelmetlenséget csakugyan felkorbácsolják bennünk, s ha aztán a magyarságot kíméletlen föllépésre kényszerítik, meglehet, hogy a szabadság elvének megsértése miatt ' később1 a * szenvedélyek lécsíllapulta után talán mi is sajtnál ni fogjuk a föllépést, de hogy a szászok meg fogják keserűim : az bizonyos. r..ó A szász izgatások után örömmel esik a szer- r bek felé fordulnunk, kik belátva a magyarok ellen folytatott liarcz meddőségét, indokolat-, lanságát, sőt egyenesen káros voltát, nyíltan szakítani akarnak a Miletics-Polytféle iránynyal s a magyarok felé kívánnak közeledni. Belátták, hogy faji jellegük sokkal inkább veszélyeztetve van Horvátországban, mint Magyarországban, melyben az uralkodó nemzet semmi mestersége« akadályt nem gördit nemzeti egyéniségük kifejlesztésére, mig Horvátországban erőszakos eszközökkel is foly a horvátizálás Az uj szerb párt, mely alakulóban van, Horvátországba akarja átvinni a szer- bek akczióját, bol a végvidék beolvasztása után tekintélyes kisebbségre tettek szert, a lakosság harmadrészét képezvén. A párt, törekvése az, hogy a horvátokkal elismertessék a szerb, nevet, kivívják a szerb iskolák autonómiáját s a hivatalokban a cyrill Írásmód hasinál áfának engedélyezését. Ha a pártot e kívánságaival visz- szautasitják a horvátok, akkora szerbek Horvátország érdekeinek mellőzésével is egyenesen Magyarországhoz csatlakoznak. Incze József nagy-ajtai orsz. gyűl. képviselő ügye a mentelmi bizottságban. A képviselőhöz mentelmi bizottsága Gromon Dezső elnöklete alatt vasárnap ülést tartott, melyben Incze József, Bartha Miklós és- Verhovay Gyula képviselők mentelmi ügyeit tárgyalta. A bizottság a két utóbbi ügyének tárgyalását elhalasztotta, Incze József ügyében pedig azon határozatot hozta, hogy miután Három szék megye miklósvári járása szolgabirájának Ítélete a ház mentelmi jogába ütközik: utasítja a ház a belügyminisztert, hogy ennek megtorlása végett a saját hatáskörében intézkedjék és eljárásból a háznak je. lent est tegyen. Politikai szemle, W; ; A-v.kép viselő h áz - a miniszterek becsi tanácskozásai miatt f^besz!a¥ijt^t működését csütörtökön' ismét megkezdte.*: Her inán Ottó, ki a függetlenségi körből való kilépése miatt lemondott a közoktatásügyi bizottság tagságáról, a függetlenségi párt kijelölése után ismét beválasztatott a bizottságba. Ezután a ház a vadászatról szóló törvény- javaslatot vette tárgyalás alá, melyet az átA „Nemere“ tárczája. Emlékeim a hatvanas évekből. (Föl j tatás.) Rémitő kínok között haladtunk, tovább. Sok helyen egyiknek a másikat kellett, hogy ki.segítse a hóból. Végre egy rongyos kunyhóra akadtunk, bementünk; az egész lakás tőid alatt volt, ez volt a postaállomás. Kértünk előiogatot, de nem volt kéznél ; itt. megtudva, hogy nincsen tovább egy órai járásnál egy falu, tovább mentünk. Meglehetősen éhesek is voltunk már, alig tudtunk ballagni a fagyos havon; a mellett borzasztó hideg is volt. \ al ah ára hosszú, fáradságos út után megpillantottuk a .falut, hova rövid idő alatt bevonultunk. Az egész falu kigyült s-a nép csakúgy bámult minket; de minő nagy volt meglepetésünk, mikor a mi csíki székely emberünk állott élénkbe* a ki aztán nem győzött sok kérdéseinkre feleletet adni. Elbeszélte, hogy minő kinek között tudott ő e faluig eljutni; roppant kemény, szívós ember volt s ennek köszönhette, hogy el tudott jutni a telegráf- fák mentén a faluba. Egy jómódú házhoz mentünk be s mondhatom, hogy szívesen is fogadtak. Vettünk egy pár juhot, azt levágták és mi felütöttük a laezikonyhát ; jó tokányt csináltunk s végre jól lakva szekereket fogadtunk s elindultunk tovább folytatni utunkat. — Jtt már jó útra találtunk s szekereseink is jól hajtőt luk. Estére megérkeztünk Bakóba, hol egy vendéglőbe szálltunk. Bakó csinos kis város s mondhatom, igen kedves vendégszerető nép lakja. zVz egész karavánnak vacsorát rendeltek. Körülbelül 1 1 órakor nem is várt meglepetésben I részesültünk; ugyanis megjött egy csoport magyar fin, kik mindenütt nyomunkban jöttek utánunk. Ok is körülbelül 25 en s többnyire mind háromszékiek voltak': köztük S,-Szentgyörgy rúd Sz. Lukács és Cs. Bálint, volt aztán Pestről egy nagyon fiatal gyerek, P. Dénés stb. Nemsokára a búkóiak mindnyájunkat elhelyeztek , engem s. B. Mihályt;-egy fiatal boér vitt magához' .'.szállásra'Lg1 '- igazán 'úgy', elláttak mindennel', .hogy:'’’oftIvón sem lehetett jobban dolgunk, — szinté resteltcnf, 'aifiVyirg,. kedvürtWőü jártak. : • Alig hittük, bogy-eg)' oláh .Városban olyan Szívesen fogadjanak bennünket, a mily barátsággal itt fogadtattunk. Különösén engem és B. Mihályt láttak mindenütt kiváló szívességgel, melynek oka az volt, mivel mindketten meglehetősen beszéltük az oláh nyelvet. Még bált is rendeztek, melyen egész kitüntetessél fogadtak ; én és Miska a közönség kedvéért egy kaluger-tánczot is eljártunk, a mi meglehetősen sikerült s ezzel annyira megnyertük a közönséget, hogy felemeltek és úgy éltették a magyart. Á bálnak reggel, felé lett vége; mi hazamentünk s lefeküdtiudö mivel másnapra már ki volt tűzve, hogy mindnyájan indulunk Galaczra. Heggel, miután megreggeliztünk, házi gazdánk kedves leánya előállott s szerencsés utat kívánt nekünk, kikötve azt, hogy bárhol leszünk, -Írjunk levelet és ha valaha arra járunk, el ne mulasszuk,,, hogy őket fölkeressük. Erre ölömbe és Ik. Miska.’ elébe két kis pakkot tett le; az egyikben utravalé eledel volt, a másikban egyenként:У5 darab arany, mit úgy gyűjtött össze kettőnk számárá.''Minő meglepetés volt ez! Megköszöntük az irántunk .tanúsított szívességet, elbúcsúztunk Vliáziuruuk kíséretében elmentünk gyiilőhelyünkre, hol már a többiek mind jelen voltak egy hosszú asztal mellett. Epen reggeliztek, a mely reggelit az odavaló urak rendelték meg a magyarságnak, még pedig mondhatom, nagyszerű reggeli volt. Egyik toaszt a másikat érte, éltettek minket és a magyar nemzetet ; sokszor emlegették, hogy mennyire szeretik a magyarokat, — az igaz, hogy meg is mutatták, hogy nem ellenségeink. A reggeli után egy tisztességes boér- állott fel, elbúcsúzott mindnyájunktól s körülbelül 80 darab aranyat adott át az egész magyar ifjúság részére útiköltségül. Ez igazán szép tett volt az oláhoktul; megköszöntük, hogy olyan szívesen togadtak s érzékeny búcsú után szekerekre ülve, melyeket az odavaló birtokosság rendelt nekünk, elindultunk, most már igazán szép számmal. A legjobb kedély- lyel utaztunk; 11 óra tájban egy csinos kastélyhoz értünk, hova ajánlólevelünk volt Bakóból. Behajtattunk ; a házi urnák azt hiszem, tudnia kellett, hogy jövünk, mert már várt bennünket és igen jól fogadott s a legjobban ellátott. ; már pedig mi nem kis számban voltunk s a hová letelepedtünk, biz ott az éléskamarát jóformán meg kellett nyitni. Uj háziurunk igen elegáns, müveit boér volt, azt hiszem, Klincsanonak hívták; miután jól megvendégelt s igen finom franczia borokkal kínált, bevezetett szalonjába is. Itt egy magyarországi -díjú*. V—i Lajos zongorázót ;. Ez az ifjú igen müveit, linóm, úri ember volt s szépén beszélt franóziául ; ez .vitte, a társalgást és; épen ezért elhatároztuk, hogy őt br. D—-y Bélával előre'.küldjük Galaczra, hogy nekünk szállásokat rendeljenek. Rövid idő múlva búcsút véve, útnak is indultak ; mi még ot- ínaradtunk. Két óra lehetett délután, midőn a mi szekereink is előállottak, hogy induljunk ; házi urunk semmi
