Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-02-15 / 14. szám
dolgozást s e végből a közigazgatási bizottsághoz való visszautasítást indítványozó javaslatok mellőzésével általánosságban elfogadott. A pénteki ülésen s a szombatinak elején a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Ezután a kérvények vétettek elé, mely alkalommal Győrmegyének a Uába-szabályozás tárgyában beadott kérvénye tárgyalásával Tóth Antal reá mutatott a szabályozásnál elkövetett visszaélésekre. Tlialy Kálmán a gönyő-dévénvi I)úna-szabályozás kérdését veti fel, mely az Ausztriában történt szabályozás következtében égetővé vált. Szemére veti a kormánynak, hogy erre mindig azt feleli, hogy nincs pénz; de lia Szalonikiig kell majd haladni, arra lesz. Kemény Gábor Polonyi Gézának a szolnoki vasúti fahíd és Szederkényi Nándornak a t erenne karczagi vasút endedélyezése felől tett interpellácziójára felelt. A külföldi események közül legelső helyen a dunai konferenczia üléseinek megkezdését említjük meg. Csütörtökön tartotta első és szombaton második ülését Londonban, mely alkalommal egyhangúlag elhatározta, hogy Románia és Szerbia megbízottai is részt vehetnek az értekezleten, de csak tanácskozási szavazattal bírnak ; Bulgária kizárva marad. — Jeromos Napóleont, a bíróság pénteken szabadon bocsátotta, mivel a vizsgálat semmi bizonyítékot nem lelt az állam biztonsága elleni összeesküvésre, a büntető eljárásnak tehát helye nincs. A franczia szenátus megkezdte a trónkeresők kiutasításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A szenátus magatartásából a törvényjavaslat elvetését lehet következtetni. A minisztérium, ha a javaslat visszavettetik, lemondásra készül. Perry, utóbbi hírek szerint, s Freycinet nem vállalkoznak kabinetalakitásra. — A nihilisták ismét kezdenek mozgolódni. Most szoczialista és Hartman nihilista a czár koronázása megakadályozására New-Yorkból Angliába szándékoznak utazni, hogy az orosz nihilistákkal megállapodásra jussanak. A kaukázusi hadsereg tisztjei közt nihilista eszmék kaptak lábra, minek következtében számos elfogadás történt. Az uráli kozákok közt is forrongás észlelhető. A magyar és osztrák pénzügy. „A magyar államhitel és osztrák államhitel ösz- szehasonlifásánál előforduló igazságtalanság“ czim alatt a „Correspondait de Pesth“ egy czikket tesz közzé, mely összehasonlítja a magyar pénzügyet az osztrák pénzügygyei s kimutatja, hogy a külföldi sajtó egy része, sőt az amerikai lapok is már kezdik elismerni, hogy a magyar államadósságok mintegy jelzálog alapokon nyugosznak, mivel Magyar- ország aktívái jelentékenyen felülmúlják a passzívák összegét és hogy Magyarország iinancziái rendezettebbek. mint Ausztriáé. — A czikkből megemlítjük, hogy aktíváink összege 1881. végén 1250 millió forintra rúgott. A hivatalos megbecsülés nem is üti meg a valóság mértékét, az állami erdőségek értéke p. o. 103,000.000 írtra van becsülve, noha legalább is 215,000.000 forint értéket tulajdonítottak azoknak a külföldi szakértők. Az állam tulajdonát képező bányák és a kőszénbányák stb. értéke majdnem kétszeresét éri a becsárnak ; az ál lám jószágok s a regale-jogok 62,000.000 írtra valának becsülve, noha legalább is 85,000.000 fit az értékük. A folytatólagos eladások azt, mutatják, hogy a valóságos érték jóval túlhaladja a vélelmezettéit. Minthogy az állami adósság 1881. végén 1225,000.000 frt volt, 153,400.000 írttal több az aktíva a pasz- szivánál, ha valóságos értékét számítjuk az állami erdőségek és uradalmaknak ; de ha elmellőzzük is a valóságos tényállást és' ha a lcgpessziraisztikusabb álláspontra helyezkedünk is, L225,000.000 állam- adóssággal szemben 1.259,000.000 írtnyi vagyon áll, tehát 34 millió forint a. tiszta vagyon. — Ha állami adósságunk eredetét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy legnagyobb része záloghitel természetével bir. A szántóföldek és a szőlők tehermentesítésére fölvett kölcsönök, a lottó, a Tiszaszabályozási, a szegedi kölcsön mind e kategóriába tartoznak s ösz- szegiik 304,000.000 írtra rúg. Az állami adósság egy másik része beruházások végett létesittetett és pedig különösen az állami vasutak építésére. Ez 290 millió frtot tesz ki. Az állami garanczia mellett épített vasutak létrejöttére előlegezett összeg szintén az állam aktívái közé számítandó. Ez utóbbi 1881. végén 113 millió frtot tett ki. Azt is számba kell venni, hogy az állami adósság névleges értéke financziánk konszolidálása által növekedett. Ezért meg kell jegyeznünk, hogy a 4%-os aranyjáradék névleges értékével bennfoglaltatik az 1225 millió írtban. E számokból azt következtethetjük tehát, hogy a magyar államadósság túlnyomókig zálogalapon vétetett fél, épugy mint azon európai államok kölcsönvételei, melyek 3%%-ot űzetnek. Annyi bizonyos, hogy pénzügyünk mostani állapota sokkal kedvezőbb, mint Ausztriáé. 1882-ben Ausztria deficzitje 38,779Л0Г0 volt, 1883-ban az előle- ges költségvetés szerint 31,662.405 frt. De számba kell venni az osztrák költségvetésben 17,660.872 frtnyi amortizáczióra kiadott összegeket és másrészt eladott államjószágokért történt bevételeket. Magyarországon ezt deficzitnek veszik s ha Ausztria költségvetését azon módon állítanék össze, mint az Magyarországon történik, arra az eredményre jutnánk, hogy Ausztria1 deficzitje valóságban 49 millió 323.277 írtra rúg. Magyarország fiuancziális helyzete tehát valóságban sokkal kedvezőbb Ausztriáénál. Bizonynyal elvárható tehát, hogy a magyar állampapírok árfolyama az osztrák alapokkal paritásba képen nem akart beleegyezni, hogy azon a napon tovább menjünk, de mi megmaradtunk hatáiozot- tan a mellett, hogy mennünk kell, s igy búcsút véve, felültünk szekereinkre s elindultunk. Egész estig haladtunk, mig egy helységbe érve, vendéglőbe szálltunk. Itt kezdődött köztünk először az egyenetlenség. Egy pár magyarországi ifjúnak sehogy sem tetszett az, hogy mi ketten В. Mihálylyal 70 darab aranyat kaptunk Bákóban, s Ők felültetve a többieket, követelték, hogy 'mi a pénzt adjuk át. B. Miska látva az erőszakoskodást., nem sokat ellenkezett, hanem átadta a pénzt; de én nem egyeztem bele. Annyira vitték a dolgot, hogy a nagy méregtől rosszul lettem s lefeküdtem ; a mire felébredtem, táskáin szíja el volt vágva és a táska pénzestől- mindenestől elveszett és soha többet meg sem is kaptam. Ln még e helységből irtani vissza Bákóba, hogy Írják meg, miként a nekem és B. Mihálynak adott 70 drb aranyat úgy adták-e, hogy az közös legyen? Később Berzenczey kapott levelet Galaczra, a hol megírták, hogy csakis nekünk kettőnknek adták á 70 drb aranyat. Este megérkezet az öreg G. és talákozlimk vele; tőle tudtuk meg, hogy Galaczon már többen vannak magyar fiuk s hogy amint megérkezünk, egy pár nap múlva tovább szállítanak bennünket hajóval Nápolyi »a. Alig vártuk a reggelt, hogy indul- .hasink, mert bizony a sok úttól mindnyájan ki voltunk fáradva. Másnap már hajnalban készen voltunk az útra, s bár egész nap jól mentek szekereink, mégis csak estére tudtunk megérkezni Galaczra. (Folytatása következik.) A magyar <liszitő styl.*) Minden szépnek kezdete, kutforrása, s legtökéletesebb előállítója a váltözhatlan, örök törvényeiben fenséges természet. A környező természeti szépségek, a reánk maradandóbb benyomást gyakorló csodamüvei az örök és igaz mindenségnek kényszerítik az embert, lelki- szükségként lépve fel, teremteni, s a teremtőt utánozni. így jött létre a művészet; mert ha nem volna meg az ember lelkében amaz említett, a környezet kiilbehatása által felköltött természeti szükség, utánozni a nagy Alkotót: úgy volna tán tudomásunk, de épületeink, ruházatunk a mindennemű eszközeink csupán a szükségleti kényszerűség teremtette alakúak és előállításnak volnának. A természet szépségeinek behatása alatt kezdődik tehát a művészet; azért a természet szemlélésének, s a törvényeiben nyilatkozó szépség- és igazságnak kell az igazi művészet lüktető erét alkotni. Hogy a szóló művészetek elkerülésével a képzőművészeteknek, festészet-, szobrászat- és építészetnek, a fennti sajátságait szemlélhessük: csak egy pillantást kell vetnünk egy festményre, egy szoborra, vagy kissé figyelmesen megnéznünk egy építészeti alkotást és azonnal meggyőződünk a művészeteknek emez utánzó tulajdonságáról. Ez is, az is csak természetutánzás, de a czél és rendelkezés alatti eszközök számbavételével. *) Mutatvány ITuszka József' közelebb ily czim alatt megjelenendő müvéből. E mutatványt általános érdekén kívül különösen időszerűnek tartjuk most, midőn csak nem rég tartatott a fővárosban egy értekezlet a felett, bogy mikép kellene a miiiparosok számára magyar Stylit mintalapokat készíteni, mely alkalommal többen oda nyilatkoztak, hogy nincs magyar styl, hanem vagy a byzancziböl. vagy a persából és arabból kellene fejleszteni. fog helyezkedni. Ez állítás tagadhatlan tények logikája által be van bizonyítva, mert a legközönyösebb tőkepénzesek is okulnak a készpénz által, mely a magyar állampapírok árfolyamának emelkedése, kamatfizetése és a tőke visszaszolgáltatása által zsebeikbe folyt. Az alant következő számok tanulságához nem kell magyarázat. Csak mutatni akarjuk egy példa által, mennyire előhaladt Magyarország a külföld véleményében. 1873. november havában Londonban egy 5°/0-os, 40 év alatt lefizetendő orosz, kölcsön, 93%-os árfolyammal bocsáttatott ki. — Ugyanez, időben Magyaroszág csak a legnyomasztóbb föltételek mellett volt képes egy 5 év alatt, a névleges értékkel visszafizetendő 6%-os kölcsönt, mely valóságban körülbelül 10% ot kamatozott, — s igy is csak részben 84n/0-os árfolyam mellett eladni. A 6%-os aranyjáradék általában 73.a*6% al adatott el. — E magyar papitok készpénzben vannak visszafizetve, vagy pári fölött kelnek el. Tehát a kamatoktól eltekintve 26%-nyi nyereséget realizáltak elfogadói. Az 1873-ban 93%- os árfolyammal kibocsátott 5%-os orosz kölcsön most körülbelül 82%-on áll, a mi az akkori vevőkre nézve körülbelül 11% veszteséget jelentTitkári jelentés. Л sepsi-szentgvörgyi önk. tűzoltó-egylet működéséről 1882— 1883, január 28 ig bezárólag. (Folytatás) A rendfentartó osztálytól épen ezért nem vár az egylet többet, mint fegyelmezést, tagjai közt és u beosztott teendők pontos végzését s e tekintetben, hogy eshető tűzvész alkalmával ebbeli teendőikről nem feledkeznek, arról kezeskedik a tagok jóaka- ratu készsége. Ezen osztály a heti szakasz-gyakorlatokra nem is lett ez év alatt kötelezve. Hogy a gyakorlatok mily eredményt voltak képesek elérni, azt — úgy hiszem — felesleges itt részletezni. Be lett az mutatva az okt. 8-áti tartott befejező diszgyakorlat alkalmával, a mikor mindenki meggyőződést szerezhetett a szép eredményről, de. meggyőződést szarezhetett azon tüzesetek alkalmával is, melyek a mull évben városunkban történtek. Hála az égnek! az elmúlt évben a tűzoltók szak- képzettsége csak kétszer lett igénybe véve. Először jul. 10-én éjjeli 1—2 óra között az Olt-ulczábau Mihály János háza meggyulása, másodszor nov 8-án éjjel % 12 órakor Erege-utczában Karácson György estire égése alkalmával. Mindkétszer gyorsan olta- tott el a tűz a nélkül, hogy nagyobb romlás történt volna. Egy harmadik tüzeset aug. 7-én nappal volt a külső libocz-utozában, s egy szemétdomb fel- gyulásából állott, melyet az egyleti szolga, mint, nappali őr azonnal észrevévén. gyorsan eloltott. Az osztályparancsnokok — a mint ezt általánosan tudjuk — azon időt és fáradságot nem kímélő munkásságukért, melylyel osztályuk szakszerű kiképzését vezették, a tagokat oktatták, semmi jutalomban лет részesültek; részesítsük itt legalább abban, hogy fejezzük ki teljes elismerésünket. Találják legtöbb jutalmukat azon tudatban, hogy a társadalomban a legnemesebb ügynek hoztak nem csekély áldozatot. A más években szokásos tagok jutalmazása ez évben elmaradt, egyesek nem leltek kitüntetve ; de koránt sem azért, mintha erre érdemesnek nem taA festészet a mélyebb gondolatot, vagy eszmét kifejező s felköltő végczéljának elérésénél több eszközzel rendelkezik a természet utánzására, mint u szobrászat; mert ez utóbbi nem képes, s nem is akar természeti csalódást előidézni ; mig az építészet már csak arra szorítkozik, hogy a természet törvényeit ne csak kövesse, de műalakjaival ki is fejezze. A természethű viaszalakok ép úgy torzszülöttei a szobrászatnak, mint a legegyetemesebben nyilatkozó természeti törvényt, a nehézkedés töryé • nyét látszólag meghazudtoló építészeti alkotások. Az egyik életpiros hazug színeivel is csak halált mutat; a másik összedőlni készülő állásával rettegést kelt. E törvényszerűségnek, épen mint minden önálló művészet: az építészet elvál/iatlan követője, a díszítő művészet is alá van rendelve. > Valamint a díszítő művészetből keletkezett ön- czélu művészetek, festészet és szobrászat; úgy szülő anyjuk eme másodrangu művészet, is a természetben találja meg legfőbb forrását, s amint ott a szolgai természetutánzás nem lehet czél: úgy itt is, hogy egy kitűnő Ornamentikusnak Owen Jonèsnek. szavaival éljünk: a természet alakjait eszményíteni, s nem másolni kell. A díszítő művészetnek épen nem feladata, mint ma Európaszerte divatos, a természeti alakokat oly híven, mint csak lehet utánozni s lemásolni. Czél- jának s előállítási eszközeinek természetéhez mért conventionalis alakítás lehet csak feladata jelenben is, mint volt régen, a legjobb művészeti időszakok alatt. Valahányszor hanyatlik a tiszta műirány, mindannyiszor újra föltűnik a. természeti alakok hű utánzása. Egyiptom több ezer évi virágzást élt, művészete a természet alakjait újra teremtette, vagyis ezé Íja- és eszközeihez mért alakban állította elő; azért lett szülőanyja a görög-római, byzanti, arab,
