Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-06-17 / 49. szám
49. szám. Sepsi-Szentgyörgy, Ï883, Vasárnap, junius 17. ХП1. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyőrgyőn Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: 0ÍCár& KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen iutézendők. ( ------A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. NEMERE Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: fctiïifjai, Mnaduhui, siépimlalntf. ЦщещШецщгМ ) annak helyéért 6 kr. és Щцаыйфгаи laß. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. A jövő évben helyre lesz állítva a rendes államháztartásban az egyensúly a kiadások és bevételek közt : ezen jelszó alatt ajánlja a kormánypárti sajtó a tervezett uj adókat, s úgy tünteti föl a dolgot, mintha elvárná a nemzettől, hogy hozsánnát fog kiáltani a kormány zseniális pénzügyi politikájának, mely megszabadított bennünket a deficzit lidércz- nyomásától. Kétséget sem szenved, hogy az is egy lépés a kibontakozás felé, ha a költség- vetésnek legalább rendes keretében meglesz az egyensúly. Igazságtalanok volnánk, ha tagad nók. De nagy önámitás volna azt hinni, mintha ennek jelenlegi viszonyaink közt valami nagy jelentősége volna. Bizony attól, hogy a deficzit elenyészszék államháztartásunkból, még nagyon messze vagyunk. Hiszen deficzitünk rémletes nagyságát nem a rendes, hanem a rendkívüli kiadások okozzák ; az utóbbi évek alatt legalacsonyabb számítással is húsz-huszonöt millióra ment a rendkívüli kiadásokból eredő rendes deficzit, s ez megmarad továbbra is, megmarad mindaddig, mig a hadsereg légmentesen lesz elzárva minden alkotmányos befolyástól s költségvetését a generális urak készítik, melyet akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk. A generális urak pedig államot fognak képezni az államban mindaddig, mig a hadsereg közös lesz Ausztriával, s ekkép sem afc egyik, sem a másik állam törvényhozásának alá nem rendelvék. A „Függetlenség“ szerdai számában részleteket közöl a pénzügyminiszter adóterveiről. E szerint megadóztatnának a fényképek, az ablakok és a tüzelőfa. A tüzelőfa 4 köbmétere után 2 írtra tervezik az adót s már dolgozzák is az erről szóló törvényjavaslatot. A „Nemzet“ a legilletékesebb forrás után az ablak- és tűzifa-adóra vonatkozólag teljesen alaptalannak mondja a „F.“ hírét, ez azonban a félhivatalos lap dementije daczára is fentartja értesülése alaposságát. A porosz képviselőház az egyházpolitikai törvényjavaslatot tárgyalja. Bismarck, miután az egyházi kérdésben uem tudott a pápával kiegyezni, a nélkül akarja azt megoldani. De uem szándékszik a „Kulturkampfot“ újra feléleszteni Engedményeket tesz, úgy hogy Virchow szerint ez engedékenység a pápával szemben példa nélküli a világtörténelemben, Gneist szerint pedig egyetlen egy törvényhozás sem oly türelmes a katholikusok irányában, mint a porosz. De a törvényjavaslat korántsem foglal magában annyi engedméuyt, mely példanélkülivé tenné. Elejti a bejelentési kötelezettséget s általában a missziókkal s az egyházi állomások betöltésével nem törődik : de fentartá az állam beavatkozási jogát ott, hol a javadalmas papok személye vagy képzettsége ellen állami szempontból kifogás emelhető. A börtön és számkivetés ugyan le véteti к a napirendről : de a kormányuak fen marad azon joga, hogy megtagadhatja a fizetést azon papoktól, kik ellen kifogása van. De mig Bismarck a katholikusokkal a ki békülést keresi ; annál kíméletlenebb a liberálisokkal szemben, kiket egészen össze akar tiporni. Nem egy áldozata lett már Bismarck senkit maga mellett tűrni nem tudó önkény-i. kedő hajlamainak ; a napokban a nemzeti szabadelvű párt egyik vezérét és álFamférfiát, Ben- niugsent üldözte el a politikai élet szinteré^ ről, ki hirtelen letette mandátumát úgy a porosz képviselőházban, mint a német birodalmi gyűlésen. Benningsen nemrég Bismarcknál voit s ekkor szerzett tapasztalatai érlelték meg benne az elhatározást, hogy a politikától visszavonuljon. A kanczellárral többször értekezett a parlamentáris helyzetről ; legutóbbi ott léte alkalmával Bismarck egész durván megtámadta és szemrehányásokat tett neki és pártjának a költségvetéssel szemben követett magatartása miatt. A Balkán félsziget állandó színhelyéül szolgál a zavargásoknak. Az albánok és törökök közt az utóbbi napokban fegyverszünet volt s bár Hafiz pasa alkudozásai a hotti és castratti-törzszsel nem vezettek eredményre, mégis remélhető, hogy az albánok lemondanak a további ellenállásról. Mig az albánok és törökök Montenegró miatt hajba kaptak egymással, azalatt Szerbiában is zavarognak. A zavargásokra a kormánypárti lapok szerint a törvényesen elrendelt marhakataszter, az ellenzéki lapok szerint pedig a hatóság kihívó és tapintatlan magaviseleté adott okot. Az első komolyabb összeütközés Kraina vidékén, Gólján faluban történt, melynek lakosai Zajecsad kerületi székkelyre siettek, panaszt emelni a hatóság eljárása ellen. A menekülők útközben csendőrökkel találkoztak,. s rövid szóváltás után összeütközésre került a dolog. A csendőrszakasz a menekülőkre tört. A zavargások nemsokára ismétlődtek s akkor a rendőrség sortüzet adott, melynek következtében többen súlyosan megsebesültek. Mig Anglia irigy szemmel nézi Fran- cziaország kelet-ázsiai terjeszkedését, holott csak a napokban is egy akkora darab földet vett birtokába, mint Magyarország és Ausztria együttvéve: Uj-Guiuea szigetét, s most meg Dél-Afrikában a basutok földjét akarja elfoglalni : azalatt Oroszország elősegíti a tou- kingi expediczipt. „A mi álláspontunkról tekintve, mondja egyik orosz lap, a „N. Wremja“, Francziaország tonkingi tervei kedvezők Orosz országra nézve. Kereskedelmi téren Oroszország nem versenyez Francziaországgal, neve zetesen a messze keleten uem. Ezenkívül Oroszországra nézve kedvező az is, hogy Khi- na figyelme másfelé fordul. Khinának uj elleu- sége támadt és nekünk fel kell használnunk ezt az alkalmat, hogy okos és ügyes politikával megszilárditsuk Pekingben e tekintélyünket, a melyet a Kuldsa kérdésben szenvedett ku- darcz" meggyöngitett. A khinaiak természetüknél fogva gyávák, de vakmerőkké és elbiza- kodottakká teszi őket a legcsekélyebb engedékenység, úgy hogy tagadják az őket fenyegető veszedelmet. A khinaiak jól tudják, hogy meg A „Nemere" tárczája. Fővárosi levél, j Virágok között. A virág a természet költészete, s minthogy a természet a legnagyobb költő, a virág a legszebb költemény. Ugyan hogy is képzelhető szebb lyrai költemény, mint egy feslő piros rózsa, naivabb idyll, mint egy ibolya csokor? Mikor a természet tavaszi boldogságát élvezi, virágokkal liimezi ki gondolatait és érzelmeit. S vájjon melyik poéta dicsekedhetik szebb gondolatokkal, édesebb érzelmekkel, mint a tavasz mosolygó, illatos virágai? Milyen sivár is volna ez a siralom völgye asz- ezony-mosoly és virágillat nélkül ! Csakhogy mig az asszonynak hamis lehet a mosolygása, a virág mindig keblének őszinte érzelmével bóditja el lelkünket. A virág a szerelem jelképe. A jó isten bizonyára szerelmes volt, mikor a virágot teremtette, s madárdal mellett még virágillattal is akart kedveskedni szerelmének. Es ezt a példát követi azóta minden szerelmes ifjú és virágokkal halmozza el szerelme tárgyát, a virágok testvérét ............. P etőfi azt mondta, hogy a ki a virágot szereti, az nem lehet rósz ember; de hát van e érző szív, mely a virágot ne szeretné ? Hiszen a virágok ott szerepelnek életünk minden phasisánál. Ha örömünk van : virágbokrétát kötünk s ha gyászunk van , a virágok tolmácsolják bánatunkat. . . . Mindez a sok szép reflexió egy gyönyörű thea rózsa előtt ébredt fel lelkemben. Ott mosolygott felém a Rieger Mór szervita-téri művirágcsarnokának kirakatában, melynek szemközt az ugyanazon ezég tulajdonát képező Péchy Manóféle élővirág-csarnok van Halványsárga szirmain harmatcseppek tündököltek és csodálatos illata az ablaküvegen is áthatott hozzám. Oh ezt a rózsát bírnom kell ! Belépek a virágcsarnokba. Hát bizony az a megkapó látvány, a mi itt lel- kemet elbűvölte azt a benyomást tette reátn, mintha a paradicsom meg volna lopva. Milyen illat, mennyi báj, s mire nem képes a természet, ha a művészet szolgálatába veszik. — Mivel szolgálhatok ? Kérdé tőlem az üzlettulajdonos. , ,i Valóban zavarban voltara; hogy is jutottam én be a paradicsomba ? A virágok azonban barátságosan mosolyogtak felém s egy fehér rózsabokor csakhamar eszembe juttatta, mit akarok. Kiválasztottam egyet közülók. — Saját termése ? kérdém az üzlettulajdonostól. — Szolgálatára uram, a Csömöri úti kertészetemből. (Tehát nem a paradicsomból ! mondám csaknem önkénytelenül és orrommal csókoltam meg a föld ruházatának e legszebb ékét) : — Es már régóta műveli a kertészetet ? kérdém aztán zavartan, csupán azért, hogy éppen csak kérdezzek valamit. — 30 óv óta áll fenn üzletem. A bécsi kiállításon haladási érmet kaptam, a múlt évi nőiparkiál- litás pedig aranyéremmel tüntetett ki ; do a leg- ; nagyobb kitüntetésben a királyné részesített, elfő- | gadván tőlem egy gyönyörű csokrot egy virágvázában, a miért elismerési levéllel tisztelt meg. — Es vájjon ez a kamélia is a kegyed.— — — Nem nem, ez Olaszország szülötte. — Olaszországé ? — Úgy van, — mig a legtöbben Bécsből, másod kézből hozatják a virágokat, hozzám egyenesem Olaszországból érkeznek a kaméliák, narancsvirágok, narcziszok stb. — Hát ezek az apró rózsabimbók és azok a remek szépségű virágok ott? — kérdém, egy gyönyörű virágbalomra mutatva. Az üzlettulajdonos elnevette magát. — Nézze meg őket közelebbről. Szót fogadtam, de nem láttam be, miért nevet ? — Tessék csak kézbe venni ! Csinált virág volt ! De mily művészi utánzat ! Csaknem azt mondja rá az ember, mit a színpadi napkeltére, hogy szebb az eredetinél ! — Saját gyártmányom, szólt Rieger ur büszkén, melyet nagy mennyiségben szállítok ki még Amerikába is, azonkívül Törökországba, Németországba. . . . Mert az én gyártmányom olcsóbb, mint pl. a bécsi. Es mit gondol, minek van a legtöbb kelete ? Az én figyelmemet egy gyönyörű jáczintos ibo- Ivacsokor kötötte le s csak annyit szóltam : — Nos? — Hát a sirkoszoruknak. — A sirkoszoruknak ? — Igen bizony. Budai virággyáramban 30 személy foglalkozik szakadatlanul sirkoszoruk gyártásával, úgy hogy távirati megrendelésre bárhova, bármilyen és akármely mennyiségű sirkoszorut. 24 óra alatt képes vagyok szállítani. — S tudja miféle nemzetgazdasági tapasztalatot tettem?
