Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-04-12 / 30. szám

30. szám Sepsi-Szentgyörgv, 1883. Csütörtök, április 12. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön ■ Demeter-féle ház, hová \ I a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: / ofyc'tnúteiлх 01c atR I ' KÖNYVNYOMDÁJA, \ t hová ci hirdetések és ' előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. ; A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. %------------------------------à XIII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- ( kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár ■ ; helyben házhoz hordva, ; vagy vidékre postán küldve: j Egész évre ß frt — kr. t Fél évre 3 frt — kr. ' Negyedévre 1 frt 50 kr. )------- < Hirde tmények dija: < 3 hasábos petit-sorért, vagy ) annak helyéért 0 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. I Nyilttér sora 15 kr. < Előfizetési felhivás „N E M E R E“ tizenharmadik évfolyamának második negyedére. Előfizetési ár : Egész évre......................6 frt — kr. H áromnegyed évre . . . 4 frt 50 kr. Félévre............................3 frt — kr. Negyed évre......................I frt 50 kr. E gy hóra............................— - frt 50 kr. K ülföldre egész évre . 8 frt — kr. Az előfizetéseket, melyek legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhetők, kérjük mielőbb megtenni, hogy a szét­küldésben fennakadás vagy zavar ne történjék. Előfizetési pén­zek Bernstein Márk könyvnyomdájába, mint kiadótulajdonos­hoz intézendők. A „Nemere“ kiadóhivatala. Politikai szemle. I. A kép viselő ház folytatja a középta- nodai törvényjavaslat részletes tárgyalását. A csütörtöki ülésen a reáliskolák köteles tantárgyairól s a felekezetek által fentartott iskolákról szóló szakaszok idéztek elő vitát. Az előbbi szakaszhoz Göndöcs Benedek és Dobránszky Péter azon módosítást kívánják fölvétetni, hogy a latin nyelv rendes tantárgy legyen a reáliskolákban ; a ház azonban mel­lőzte ez indítványt, ellenben elfogadta Gáli József azon indítványát, hogy e szakaszba is fölvétessék a nem magyar nyelvű tanintézetek­re nézve az illető intézet tannyelvének és iro­dalmának kötelező tanítása, valamint elfogadta Kőrösy Sándor indítványát is, mely szerint a testgyakorlat a katonai gyakorlatokra való te­kintettel taníttassák. Szólt még Nagy István, ki a hit- és erkölcstan hetenkint 2 órai taní­tását ajánlja a miniszter figyelmébe, s Jónás Ödön, ki az ábrázoló mértanból is óhajt a reáliskolai tanulótól érettségi vizsgát. A hitfe- lekezetek iskoláiról szóló szakasznál Tamássy Béla azt indítván) ózta, hogy a szakasz azon rendelkezése, mely szerint az érettségi vizsgá­lat a magyar nyelvből magyarul teendő le, ez intézetekben csak az 1885-ik évi tanévtől kezd­ve lépjen életbe. Trefort hozzájárul a módosí­táshoz. Helfy Ignácz azt kívánja, hogy a 7 és 8-ik osztályban a magyar történelem is ma­gyarul taníttassák a nem magyar ajkú közép­iskolákban. Apponyi Albert e törvényjavaslat­ban két megkülönböztetését találja a középis­kolának : a miniszter vezetése alatt álló és fe­lekezetek által fentartott középiskolákat. A ta­nulmányi alapból fentartott s miniszteri veze­tés alatt álló katholikus középiskolákról e terminológia szerint tehát kimondatik, hogy azok nem felekezeti, nem felekezetek által fen­tartott iskolák. Ez pedig sem az igazsággal, sem a katholikusok jogai folytonosságának fentartásával nem egyeztethető össze. Szük­séges tehát, hogy a törvényjavaslat azon kitételei, melyek következményeikben a katho­likus iskolák jogi természetére és jellegére sérelmes következtetéseket engednek vonni, mó­dosíttassanak s azért indítványozza, hogy a fe­lekezeti iskolák szemben a miniszter vezetése alatt állókkal még e szavakkal írassanak kö­rül : „felekezeti főhatóság igazgatása alatt álló iskolák“. Orbán Balázs pártolja Helfy indítvá­nyát. Wolf Károly nemcsak a felekezeteknek, hanem a tvhatóságoknak, községeknek, társu­latoknak és egyeseknek is meg akarja adni a jogot, hogy tanintézeteik oktatási nyelvét ma­guk határozzák meg. Madarász József ellenin- ditványt nyújt be, mely szerint 1887-től kezd­ve minden középiskolában magyar legyen a tannyelv. Tisza miniszterelnök hozzájárul Ta- másy indítványához, ellenben Apponyi módo- sitványát nem fogadja el, mert azt fölösleges­nek tartja; de nem ellenzi, hogy egy későbbi szakaszban világosabban ki fej ez tessék, hogy a törvényjavaslat a katholikus alapokból fentar­tott iskolák jogi természetét nem érinti. To­vábbá nem fogadja el sem Helfy, sem Mada­rász indítványát, mert azok szerinte túl men­nek azon, mit a magyar állam szempontjából kívánni lehet. Ragaszkodik a szöveghez. Zay Adolf hosszasan beszél úgy Madarász, mint Helfy indítványai ellen, melyek a nemzetiségek magyarosítására irányozvák. Mocsáry Lajos is ellene szól Madarász és Helfy indítványainak. Még Almasy Sándor szólt, pártolva Apponyi indítványát, s ezzel az ülés Herman azon fel­szólalására, hogy hosszasabban kíván szólni, bezáratott. A pénteki ülésen tovább folyt a magyar tannyelv általánossá tétele fölötti vita. Herman Ottó nem alkuszik a magyar nyelv dolgában s azért elfogadja Madarász eileninditványát. Xaynak Kossuthra történt hivatkozására meg­jegyzi, hogy nem az a kérdés, hogy mit mon­dott 48—49 ben Kossuth a nemzetiségeknek, hanem az, hogy azok mit feleltek arra vissza. Ami különösen a szászok magatartását illeti, emlékeztet arra, hogy Bemnek Szeben kapuit ágyúval kellett megnyitnia, s a szászok a sza- badságharcz lezajlása után is folyton az ország ellenségeinek táborában voltak. Jelenlegi lár­májuk sem egy szabad állapotnak óhajtása, hanem visszakivánása a Bezirkerség húsos fa­zekainak. Szólt még Zay Adolf, Steinacker Ödön, Trefort miniszter, Apponyi Albert gróf, Madarász József, mint az elleninditvány be­nyújtója és Tisza miniszterelnök. A szavazás­nál a ház a szakaszt Tamássy módosításával fogadta el, mely szerint a nem magyar tan­nyelvű középiskolákban az érettségi vizsgálat letétele a magyar nyelvből magyarul az 1885. évi tanévben veszi kezdetét. A beadott többi módosítások elejtettek. Ezenkívül a ház még két szakaszt intézett el. A 8-ikat elfogadta Zsilinszky Mihály azon módosításával, mely szerint a felekezeti iskolákban a tanrendszert, tantervet, tankönyveket a felekezeti főhatóság (és nem úgy, mint az eredeti szöveg szólt, a felekezeti főhatóság meghallgatásával a közok­tatásügyi miniszter) állapítsa meg. De az is­meretek mértéke nem lehet kisebb, mint az, mely a közoktatásügyi kormány hatósága alatt álló intézetekben alkalmazva van. A 9-ik § uál, mely a nem felekezeti intézetekben való val- lástauitásról szól, élénkebb vita fejlődött, mely A „Nemere“ tárczája. Tennyson költeményeiből. I. Ль. IcolAiajs leány. Keblén karját keresztbe téve, (Szebb volt, mint szóval mondhatnám) Ment Kophetna király elébe Mezítláb a koldus leány. Koronázottan és bíborban Leszáll az és felé halad, — — „Nem csoda“, szól egy s szive dobban, „E leány szebb, mint maga a nap !“ Mint felhők közül fénylő hold, Egy ragyog ő rongyain át, Arczát, szemét dicsérik ott, Alakját, éjszinü haját ; Oly kedves kép, egy angyal ép, Milyen nem élt még soha tán, Kophetna nagy esket esküvék : — „Királyi nőm leend e leány !“ II. ZBölcsó-deil a „Tenger álmai“ czimii költői elbeszélésből. Kis madárka kora reggel h észkén mit csipog ? „Hadd röpüljek, jó anyácskám, Hagyj, oh hadd megyek!“ Kis madárka, várjad, várjál, Mig eiősb lesz piczi szárnyad ; — Így hát vár, nyugton ül, S aztán elrepül. Kis babácska mit gyiigyög Kora reggel ágyán ? „Mint a kis madár, anyám, Elröpülni vágynám !“ Kis babácska várjad, várjad, Mig erősb lesz piczi lábad, Egy kicsit alugyál, S majd röpülsz, mint madár. Kacziány Géza. S E L I ZO. Afrikai elbeszélés. — Flórián után, francziáből. — Ha az ember feltehetné és hihetne, mint a pár- zok mondják, bogy a mindenség két fő lénynek van alávetve, kik közül az egyik igen kevés jót mivel abban, a másik pedig minden roszat, mely­ben a mindenség bővelkedik: könnyen azt gondol­hatná, hogy Afrika főként az a földrész, melyben a rósz szellem gyakorolja egész hatalmát ; a föld­nek' egy része se tenyész annyi mérget, annyi vad, annyi mérges csuszó-mászó állatokat. Azon kevés, mit a marakko, az ádra, a jaggár törzsek és más néger népfajok történetéből tudunk egész a liotentottákig, nagyban hasonlít az oroszlá­nok, párduezok, kígyók történelméhez, mivel van­nak ezen hő földrészen királyok is, kik foglyaiknak testét megeszik. Ezen irtózatos, ezen vérengző va­dak között, kik közül némelyek eladják gyermekei­ket, mások megeszik foglyaikat, némelykor talál­hatni természetes jóságot és igazságot, valódi erényt, a fájdalomban állhatatosságot és részvétet, a halál­lal nemesen daczoló léloknagyságot. Ezen példák minél ritkábbak, annál méltóbb, hogy érdeklődjünk ezen a műveltség alsó lépcsőjén álló lények iránt ■ és hogy eszünkbe jusson, mikép ezek is emberek s igy ezen hő éghajlat alatt mégis csak a földön va­gyunk. * % # A juida néger törzs országában, mely a guineai parton van, nem messze Sabi fővárostól 1727. kö­rül élt egy Darina nevű szegény özvegy, kinek há­rom fia volt ; fiait gyöngédséggel nevelte fel, a ter­mészet szent szavára hallgatván, a mi nagy ritka­ság ezen égalj alatt, hol a gyermekek kereskedés tárgyainak nézetnek és eladatnak az embertelen szülők által rabszolgáknak. A fiuk közül az idősebb Guberi, a második Jelone, a legkisebb Seliko nevet viselt ; a jó anyának gondos, szelíd és erényes ne­velése jó és érzékeny gyermekeket formált belőlük, kik tisztelték a jó anyát s öregségében és ebből származott gyengeségében szorgalmukból tartották és táplálták. A család gazdagsága állott egy gunyhóból és a körülfekvő kis birtokból, melyen törökbuzát ter­mesztettek ; a három fiú minden reggel a munkát, felosztotta: egyik vadászni ment, a másik a kert­ben dolgozott, a harmadik az öreg és beteges anyá­val honn maradott. Este mind együtt voltak ; a va­dász fogoly madarakat, papagályokat vagy kevés mézet, a mezei munkás veteményt hozott, a lmnn- maradott fiú pedig elkészítette a közö3 vacsorát ; együtt vacsoráit a négy családtag, megfűszerezve a fiáknak azon boldogságról való beszélgetése ál­tal, hogy szolgálhatják a jó anyát; végre hálaadást mondottak s azután lefeküdtek. így folyt a csendes élet napról napra. Ezen törzs vallása állott a fétis-imádás egy ne­méből ; a fetis-imádás általában álisteneket, bálvá­nyokat hiszen s állatokat., teremtett dolgokat iste­nit. meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom