Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-04-05 / 28. szám
112 — Ezen ügy tárgyaltatott a közigazgatási bizottság keddi ülésében is, melyben Komáromy Andor tan- felügyelő előadta,'hogy uj iskolaheiyiségre valóban szükség van Dálnokon, de állami segélyért eddig azért nem lehetett folyamodni, mivel a volt községi népiskolának államivá változtatása azzal az indokolással kérelmeztetett a múlt évben a közoktatásügyi minisztériumtól, hogy abból az államra semmi nagyobb teher nem háramlik. A közigazgatási bizottság nem tehette volna azt, hogy a kérelem ezen indokolásával ily rövid idő alatt ellenkezésbe jöjjön. Ezen év folyamán azonban már semmi sem áll útjában a kérelemnek, melyet mihamarább fel fog terjeszteni a közoktatásügyi minisztériumhoz. A közigazgatási bizottság helyeslőleg tudomásul vette a tanfelügyelő előterjesztését. A mi pedig a maglovak elhelyezését illeti, kimondta a közigazgatási bizottság, hogy a gondnokság felhívandó, tegyen erre nézve véleményes jelentést. Színház. Sztupa társulatától láttunk már népszínművet, operettet, bohózatot, társadalmi drámát s vígjátékot. Legtöbb hatást eddig a társadalmi darabokkal ért el, melyek szilire hozatalára tagadhatlanul jeles erőkkel rendelkezik. Szombaton Pailleron szellemes vigjátékát láttuk: „A hol unatkoznak“. Pailleron e müvében a fran- czia szalonok egy nálunk nem igen ismert szép szokásának tulhajtásait teszi nevetségessé. A mi szalonjainkban szellemi dolgokkal nem igen szoktak foglalkozni, nem úgy, mint a francziáknál, hol felolvasások, kisebb szini előadások, különösen az újabb időkben a két Coquelin testvér által kifejlesztett monologok a szaloni élet elmaradhatlan részét képezik. Természetes, hogy az ily felolvasásoknak és előadásoknak, szellemeseknek és mulattatók- nak kell lenniök, mert a mily felülmulhatlan szellemi élvezetet nyújthat egy Madame Adams szalonja, épp oly végtelen unalmasokká válnak azon szalonok, hol a felolvasások csevegés helyett zagyva fecsegéssé vagy száraz adathalmazzá, a Coquelin féle rövid és szellemtől sziporkázó monologok obskúrus kezdő irók, félreismert geniek véget nem érő s álpa- thossal telitett tragoediáivá válnak. Egy ilyen szalont rajzol le Pailleron azok visszás helyzetének a komikus oldalaival, kik — bár átérezik az ily szalonok minden unalmasságát — nem menekülhetnek belőle, legalább egy időre, s kénytelenek jó képet vágni hozzá. Az előadás legkitűnőbb volt, melyet eddig Sztu- 1 pa társulatától láttunk. Sztupáné, ki Reville her- czegnőt adta, finom játékában kiemelte a minden afi'ektálástól ment, természetes, jószivü, de szúrós nyelvű és szellemes herczegnő jellemének minden vonását. A közönség, mely már akkor ovatióval fogadta, midőn a színpadra kilépett, zajos tapsokban adott elismerésének kifejezést. Sztupáné mellett Szom batfalvi Anna (Raymondné) játéka képezte az előadás egyik fénypontját. A fiatal asszonyka apró bajait, ki férje ölelése és csókjai helyett arra van kárhoztatva, hogy unalmas felolvasásokat hallgason, oly vonzóan adta, hogy a tapsokból neki is bőven kijutott. Sok bensőséggel adta Biró Anna a naiv, de a mellett egy kissé daczoskodó s érzelemben gazdag Susanne szerepét. Hozzájárult az est sikeréhez Kulinyi (Bellac) és Ligethy (Raymond), meg emlitjük még ióvölgyinét (a grófné) s Tóvölgyit (Roger) is. Vasárnap „Perózes“, kedden a „Háromcsőrü kacsa került színre. A két darab bohőzatos jelenetein sokat kaczagott a közönség ; a játszók közül különösen Sárcli, Nyilasi 1., Biró A., Kulinyi, Lo- íándi, Komlósy s lurcsányi tüntették ki magukat. Legújabb hirek. IbÆajlâtb. O-yöxgy országbirón gyilkosság bii -n szesoi Spanga l^i^étslével el fogyva^, sót ez „IE.“ eg-y liire szerint Spanga is. VEGYES HÍREK. Nyilvános köszönet. A háromszéki takarékpénztár a helybeli kaszinónak 100 forintot adományozott, mely hazafias tettéért fogadja a nyilvánosság térén is az egylet hálás köszönetét. Az igazgató választmánynak Sepsi-Szentgyörgyön, 1883. márcz. 31-én tartott gyűléséből Simó Dénes, titkár. . bíajláth György temetése. A meggyilkolt országbíró temetése szombaton rendkívüli részvét mellett ment végre. Az egész fővárosban mindenfelé gyászlobogókat tűztek ki ; egy óriási fekete selyem zászló a budavári palota homlokzatáról lengett s fel volt lobogózva minden középület. Délelőtt tiz órakor bocsátották a pálmákkal, czyprusokkal, virágokkal gyönyörűen díszített s koszorúk özönével elborított ravatalt közszemlére. Délután két órakor helyezték a koporsóra az érczfödelet s 4 órakor szentelte be a prímás, mely után a koporsót hat fekete lovas gyászkocsira tették, a tömérdek koszorút, melynek lehordása félórába került, két fehér ló által vont külön kocsira helyezték. Beláthatatlan néptömeg közt indult meg a menet, melyet két lovas rendőrtiszt nyitott meg. Utánuk ment az Euteprise des pompes funebres egy diszmagyarba öltő' ött hivatalnoka lóháton, gyászba vont karddal ; majd következett fekete lovakon két magyar diszruhás lámpavivő, hosszú rudakon emelve a sötétvörös üvegü szövétnek-lámpásokat ; ezután jött a két világoskék szerszámú fehér ló által vont, terhe alatt szinte roskadozó koszorús-kocsi ; a koszorúk után a nemzeti színház férfikara ment, majd a papság következett: Haynald kalocsai érsek, Pauer sz.-fehérvári s Ili- dassy szombathelyi püspök, Petrovics görög keleti püspök számos segédlet kíséretében. A papságot követte a közönség ama része, mely a rendőrség által vont mozgó rud-keritésen át beelegyedett a menetbe. Majd a sírkereszt elővitele mellett (az öreg Vasvári vitte) jött a komor pompájú gyászkocsi. Hat fényes szerszámú, fekete struczcztollakat ren gető szögló vonta: ezüstös tetején és oszlopain ott függtek József főherczeg, Coburg herczeg, az akadémia, a kúria és képviselőház díszes koszorúi ; körülte diszruhás fáklyások. A család koszorúitól alig látszó sötét-zöld, aranyos érczkoporsó fölött ezüst kereszt állt, két oldalt pedig a székhelyi Majláth- család színekben ragyogó ősi czimerei. Közvetlen a koporsó után ment az országbíró öt fia (György Géza és Gusztáv mély gyászban, József és László huszárhagy nagyi egyenruháikban), Pallavicini Ede őrgróf, kevéssel hátrább az udvar és tábornoki kar képviselői, (legelői József főherczeg és Mondel báró, a király képviselője) több Zichy gróf, magyar gyász- kalpagok mellett a tábornokok zöldbokrétás disz- csákói, fényes egyenruhák sokasága. Hölgyek egyáltalán nem vettek részt a menetben. Mihelyt a szertartás véget ért a palotában s a koporsót föltették a gyászszekérre, kocsijaikon távoztak. Az urak mint gyalog mentek egész az osztrák vasúiig; a fogatok beláthatatlan sora üresen haladt a menet után. A koporsót Zavarra viszik a családi sir boltba. Vele utazik az országbíró egyik fia s nehány szolga. A család többi tagja másnap délután s harmadnap délelőtt ment Zavarra. Nagy Jakab tilinkó-művész, ki jelenleg Maros- Vásárhelytt tartózkodik, mint értesülünk, közelebb Sepsi-Szentgyörgyöt is meg fogja látogatni, mely alkalommal néhány estén be fogja mutatni művészetét. Az élvezetes előadásokra előre is felhívjuk a közönség figyelmét. Linkát, a gyilkos czigányt, hétfőn meglátogatta nővére, Dinka Róza, oláh színésznő és hegedű- művésznő. Mintegy negyven éves lehet, egykori szépségének már csak romjai vannak meg. Bejárta keletet, játszott Bukurestben, Kairóban s Londonban. Elénk taglejtések közt mondta el a vizsgálóbírónak, hogy játszott ő grófoknak és herczegeknek is. Ocs- csének — nem tagadta el, hogy Dinka ö c s c s e neki és nem bátyja — czitromot, narancsot s ételt akart adni, de a vizsgálóbíró nem engedte meg, mivel a múltkori szökési kísérlet miatt egy heti böjttel szigorított fogsága van Dinkának. A találkozás különben meglehetős hideg volt; Dinka még inkább elérzékenyült, mint nővére, ki bátoritotta őt s arra intette, hogy vallja be, ha ő követte el a gyilkosságot. — Dinka most éjjelenként oda van lánczolva fekhelyéhez s kezei közt kis vaspálcza van, úgy hogy nem érhetnek össze. Az iskolamülasztások megakadályozása végett Komáromy A. tanfelügyelő következő, a közig, bizottság keddi ülése által jóváhagyott köriratot intézte Háromszékmegye szolgabiráihoz : Felhívjuk czime- det, hogy járása valamennyi községe elöljáróinak tegye szigorúan kötelességévé, hogy a jelenleg beálló munkaidőben, mely az iskolába járatásra legválságosabb szokott lenni, az iskolamulasztók iránt a törvény és utasítások értelmében teljes szigorral járjon el s czimednek komoly kötelességévé teszszük az elöljáróságok ez iránti eljárását ellenőrizni és azon előljárok ellen, kiknél ez iránt mulasztásokat észlel, saját hatásköréből eljárni s eljárásáról hozzánk jelentést tenni. Sepsi-Sztgyörgy, 1883 ápril 3. Komáromy Andor kir. tanfelügyelő. A mult heti áradás sok kárt okozott, különösen az utakat és hidakat rongálta meg. Uzonban a I nem rég épített három jégtörőt vitte el a jeges ár; J az Oltszem és Málnás közti Olthidat is annyira megrongálta, hogy a közlekedés fennakadása min- I den pillanatban várható. A czófalvi hídnál a jég 20 drb. könyökfát vitt el. A nyéni útvonalon tiz hidat rongált meg annyira, hogy fentartásuk rövid idő múlva lehetetlenné fog válni. Sok rombolást tett a Czofalva melletti, kézdi vásárhelyi s kézdi- vásárhely-kászoni utón is. Árvíz Csíkban. A husvét előtt s husvétkor leesett sok hó rohamos olvadása a múlt héten a csíkiakat is árvizveszélylyel fenyegette. A viz sok kárt okozott. Az utakat kiszakitotta s az őszi vetéseket Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön. megrongálta. Csik-Szeredán, hol múlt szerdán 1—2 óra. körül kezdődött s egész estig tartott az áradás, a mélyebben fekvő lakásokba behatolt. A csik-szeredai legöregebb emberek sem emlékeznek olyan áradásra, mint a milyen nagy volt ez. Csik-Csatószeget egészen elöntötte, csak a dombon fekvő templom maradt szárazon. A viz elzárta az utat annyira, hogy a Csatószeg körüli kisebb községekből a gyermekek nem járhattak iskolába. Taplocza és Jenőfalva közt hat helyen oly nagy tavak képződtek az utón, hogy a lovaknak hasig ért a viz. Legtöbb kárt Mádé- falva szenvedett. Magyarosodunk. A Székelyföldön elszórva sok oláh lakik. Magában Háromszéken az utóbbi népszámlálás szerint 15.448 lélek vallotta magát oláhnak. Egy részük, kik a múlt században s a II. Rákóczi György szerencsétlen hadjáratát követő tatár- pusztitás után szivárogtak be vagy telepíttettek le jobbágyoknak, jobbára anynyira elmagyarosodtak, hogy egykori oláh voltukra ma már csak vallásuk emlékeztet. Azok azonban, kik a múlt század végén vagy a jelen században telepedtek le, még nem vetkőzték le oláh nemzetiségüket. Ezek közé tartoznak a Kovász- na vajnafalvi részében lakozó oláhok is, kik a jelen század elején költöztek be Oláhországból. A néhány éve hozott népiskolai törvény azonban, mely a magyar nyelv tanítását kötelezővé teszi, már is érezteti üdvös hatását. A gyermekek már mind jól bírják a magyar nyelvet, beszédben úgy, mint Írásban s olvasásban s remélhető, hogy egy-két évtizedmul- va az a negyvenhét ezernyi oláhság, mennyire tette Keleti számukat a Székelyföldöu tizenhárom évvel ezelőtt, egészen el fog magyarosodni. Egy kis regény játszódott le a Dunán túl, mint a „Veszprém“ írja. Zalamegye egyik к s helységében egyik tekintélyes földbirtokosnak vau egy aranyhaju, bájos, ábrándos leánya, a ki 16 éve daczára méltán beillik a világ színpadára. Valószínűleg ennek tudata bírta öt, arra, hogy egy szép hold- világos éjjelen az ott működő színtársulat amorosojával, Kun- hegyi Miklóssal megszökjék. Másnap észrevették a leányka eltűntét és a leány bátyja útnak indult harmadmagával felkeresendő az elrepült madarat. Meg is érkezett Sz—be, hol a kis színtársulat működött. A kis Afrodite a direktoréknál lakott, hová a fivér berontott és nővérét elragadva, az ámuló színészek láttára a készenálló kocsiba nyomta és elvágtatott Midőn a későbben érkezett szerelmes az esetről értesült, kétségbe volt esve. De mindjárt készen is volt tervével. Három nap múlva, ő ment el éjjel harmadmagával lesni a bájos „vad“-ra. És sikerült is neki a fogás, mert a kis diva hazavitele utáni negyedik nap már újra fellépett Sz—ben, mint Évi a «Czigányt-bau Az elkeseredett szülők utána mentek, de nem tudták hazavinni. Az apa minden fenyegetése, az anya könnyei hajótörést szenvedtek. Nem volt mit tenni mást, mint a leányka erényét erősen az ifjú lelkére kötni és elkeseredett szívvel hazatérni. Itt volna a regény vége. De az amoroso innen távozva, más társulathoz csapott, hűtlenül elhagyva aranyhaju tündérjét, ki most keseregve várja. Piaczi á г а к Sepsi-Szénig yörgyön, 1883. április 2-án. M (D ti Г+ 0> H H1 rf (D и Ш) Búza j legszebb > közepes 0.50 Rozs Árpa j 1 Zab i vegyes ...................................... l egszebb........................................ő. k özepes.................................—. l egszebb........................................4. k özepes.................................—• l egszebb........................................2. közepes.................................—• Törökbuza . •....................................4 Kása . . • •...........................................8. B orsó . . • • 5. Lencse . • .....................................B). Fuszulyka . ................................. L enmag . • .Burgonya............................................ L 20 50 60 ( Marhahús Disznóhus Juhhus (.Faggyú (friss) .36 .44 .56 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. áprd Magyar aranyjáradék ........................................................ Ma gyar aranyjáradék ....................................................... M agyar papirjáradék 5...................................................... M agyar vasúti kölcsön . . . * Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás Magvar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . Magyar fökltehennentesitési kötvény . . . . Magyar földteherment. kötvén} zái adókkal Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . Temes-bánáti földteherment, kötvény záradékkal . . Erdélyi földtehermentesitési kötvény ...................... H orvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . • Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény ...................... Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön............................ T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - • Osztrák járadék papírban............................................ Osztrák járadák ezüstben............................................ O sztrák járadék aranyban............................................ 18 60-iki osztrák államsorsjegyek.................................. Osztrák-magyar bankrészvény....................................... Ma gyar hitelbank-részvény............................................. Osztrák hitelintézet-részvény........................................ Ezüst.................................................................................... Cs. és kir. arany.............................................................. 20 frankos arany (Napoleond’or).................................. N émet birodalmi márka . . ........................................ L ondon...................................... :.................................. 2-á n. 120.30 136.— ül 25 110.75 96.— 110.— 96.— 98 75 97 25 98.-- 97.25 98.50 99 — 97.75 116 25 78.30 78.50 97 50 131.— 830.— 830.— 311.50 311.70 5.62 9 47 58.45 119 55 Felelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk.
