Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-01-05 / 2. szám

— 7 rettünk. Lehet, hogy a jövő évben egyházi, pol­gári, egész társadalmi életünk nyugalma és békes­sége fel les/ forgatva. Lehet, hogy természeti csa pások eltörik „a kenyérnek botját1*; szegénység, Ínség várakozik ránk. Lehet, hogy érdemünk, re ményeink fölött teljesülnek vágyaink, óhajtásaink : — semmi körülmények közt se feledd el, hogy a jövő év végén — ha megérjük — számadással tar­tozunk ; mentői többet szenvedünk, mentői hiveb- ben küzdünk, annál könnyebb a számadás. Ha fájdalom sújt, ne essél kétségbe; ha ki sértet ostromol, ne tántorodjál el; ha küzdeni kell, ne félj az akadályoktól; ha szerencse, boldogság mosolyog rád, ne bizd el magadat. A számadás elől ne térj ki se önmagad, se családod, se Isten, se ember előtt. Ezt üzenem neked, ezt küldöm újévi ajándé­kul. Ha jónak, időszerűnek tartod, add tovább la­pod olvasó közönsé ének is. Adjon isten boldog újévet neked és szerette­idnek Adjon isten boldog újévet a mi városunk­nak, hazánknak és nemzetünknek! Jó kivámtok аз uj év kezdetén. örb.ii szék, 1882. január 1. Szép Háromszékmegye ! s ked vés jóravaló né­pe! mit kívánjon ez uj é/ leggelén neked egy lm tiad, mi tisztességedet emelje, jó hírnevedet öreg bitse, s tégedet az előre törekvésben úgy segítsen, hogy ne légy a világ végén elfelejtett s parlagon hagyott fö d és nép, hanem légy a világ közepébe beillő bokréta, melynek láttára őri mre dagad a jót szerető szív? Nun kívánok nagyokat, világra szóló dolgokat, m lyenek pl tartós beke, gazdag termő idők, téjjel mézzel folyó évek, ezek a nagy isten dolgai, melyek az általa fenntartott állan ló világrend törvényei által vezettetnek s melyekhez mi kis emberek csak annyit szólhatunk, hogy meg­hajolva előttük és alattuk, hozzájok alkalmazzuk életünk mozgását. Kivonataim igénytelenek, egy szerű dolgok, de mind olyanok, hogy teljesülésük tőlünk függ s teljesítésük nekünk becsületünkre, a megyének s népének általános javára szolgálnak Kívánok hát legelsőben jó községi uta kát, melyeken ifjú és öreg kényelmesen, egészsé­ges és beteg félelem nélkül jöhessen-mehessen nem csak nyárban, hanem tavaszszal is, nem csak tél ben, hanem őszszel is. Községi utaink szánandó elhagyatottságban sinlenek; nagy esős időkben nem lehet járni némely helyen ; a birák nem po rondoztatnak. ha igen is néha, csak szórványosan végzik azt a kavics halmokat meghordják, az ősz végén, egyik az utszélre, másik az ut derekára le­rakja, ott állnak azok tavaszig, s rontják az utat. Van község, hol négy-öt évben egyszer poroadóz­zanak s akkor is ily félszegen. Benn a községben épen nem ís porondoznak, sánezokot nem hány nak, nem tisztitnak, tenger sárban úszik a jövő menő ember, s bukdácsol miatta a szegény gyer­meksereg. Nagy caiamitas ez mi nálunk; nem ok nélkül kívánok én elsőbben is jó utakat. Kivána tűm csak u,jy teljesülhet, ha a szolgabiró urak, ott az irodában, azonnal minden községi bíróra 200 írt büntetést kirónak, s rögtön fel is hajtat­ják; ezzel a pénzzel kezdjék meg a sánezok kihá nyását, s akkor a többit a bírák folytassák to vább. Kívánok másodszor s z i g о ru felügyeletet a községek közvagyonára. Elborul az ember lelke, ha olyan dolgokat hall, mint az, mit Dal­nokról közelebbről haliánk, hogy t. i. oly népes, ezelőtt jó állapotban állt község kipusztul közva gyonából, koldussá lesz, s még iskoláit 'is kiéhez teti, s felhagyja. Lehet ilyen község más is s félő, hogy lesz több is; mert a mostani községi önkor­mányzat igen tág, igen laza helyzet az oly köny- nyen rzétfolyható közvagyonra nézve. Háromszék megyének sok szép s nagy vagyonnal biró köz sége van, most a mint tudjuk, nagyobb része a községi vagyonnak évről-évre a mint bevétetik, így ki is adatik, s valami maradandó jó, valami nevezetes alkotás, valami feltűnő megtakarításnak hire nem hallatszik sehol. Vájjon mind kerülhe- hetlen szükségekre megyen e el az a sok szép va­gyon ? Bizony kételkedni lehet a felől. Ep azért kívánok szigorúbb felügyeletet itt Az, hogy a szol­gabiró a beküldött költségelőirányzatot láttamoz- va, s a számvevő a kezébe jutott számadást át­vizsgálja — meg nem menti a pusztulásnak indult közvagyont Mind a szoigabirónak, mind a szám­vevőnek. színről színre ismerni kell a községek be­vételi forrásait, szükségleti tételeit pontosan, tiszta tudásuk, alapos ismeretüknél fogva elbírálni azokat kímélet nélkül, és sohasem engedni utat arra, hogy valamely község activ állásból passivba essék át; a tekintélyes vagyonnal bíró községeket pedig rá kényszeríteni arra, hogy minden évben vagy ta­karítsanak, vagy valami maradandó jót alkossanak. Ez az értelme azon kivánatomnak, hogy a községi közvagyon szigorú felügyelet alá jusson min­denütt. Ez a kettő egy évre elég is lesz. Ha az 1882- dik év e két kivánatot megvalósítaná: bizonynyal szép Háromszékmegye s jóra való népe boldog jö­vőjének egy felejthetetlen uj éve lenne, mire sen ki sem tudna jobba™ örvendeni, mint renies lereleíL Révay Lajos titkári jelentése £(F. Lb-astatott a nőegylet közgyűlésén 18S1. deczember 18-án ) (Folytatás.) Engedjék meg, hogy a nőegylet működési körének ezen ágára nézve becses figyelmöket ki­válóan igénybe vegyem. Magában e/en estélyekből bejövő a költségek levonása után fenmaradó tiszta jövede'em 41g frt 7g kr jelzi, hogy a társadalmi összetartás porsze­mekből, fillérekből egy oly kis körben is, mint a miénk, a társadalmi élet legmagasztosabb czéljai- nak valósítására az anyagi téren is mit érhet el ; de egyletünk e téren való működésének erkölcsi, szellemi értékét alig lehet megbecsülni. Ismételve kell hangsúlyoznom azt, a mit meg­előző titkári jelentésemben is figyelmükbe aján lottam : hogy a létért, az anyagi megélhetésért küzd a mi reális irány-u korunk ; a szellemi, az erkölcsi élet iránt hovatovább érzéketlenebbé válik társadalmunk; s a szerint, a mint ez áramlat elragad, a szerint, a mint a képzelt szükségekkel valódi szükségeink is növekednek: kietlen, sivár puszta leend az egyes egyének éi családok élete, Ha jól esik a homokpusztákban vándorló karavá­noknak egy egy oáz, egy egy gyep sziget, árnyas fák alatt hüs forrás mellett megpihenni: olyan jól esik a mai sivár, anyagias világban egy-eg/ oly találkozási pont, hol a mindennapi élet egyhangú kietlen küzdelme b Я menekülve, bír pillanatnyi felüdülést találhatunk A férfi nem hivatásánál, szabadabb mozgási körénél fugva, minden lépten- nyomon találh it szórakozást a kelleténél töobet ; de a nőnem előtt a tisztességes a nőies, a cs iládi erényeket nem prostitúció időtöltések, a két nem közötti terinészeies és szabados szellemi érintkezé­sek maholnap lehetetlenné válnak. Igen hosszadalrn is volna ezen ferde iránynak és társadalmi nyavalyásságunknak okait fürkészni és orvosszereket keresni. Czéiom ezúttal csak az, hogy filléresléiyeink pártfogására felhívjam a tisz telt közönség figyelmét. Ne az eddigi eredménye­ket Uralják szigorúan, hanem azt a ezéit, melyet magunk elébe tűztünk. Azt sem követeljük, hogy czéljaink s/.entesicsék az eszközöket ; czéljainkat bírálják m ig, a ezé: elérésére az eszközök meg szerzésében és meg válogatásában siessenek támo gatásunkra. A fillérestélyeken a város és vidék értelmi sigének tekintélyes része vett részt; n Ik, férfiak, család ipák és anyák, ifjak és öregek Hasznos, mu'attató és tanulságos felolvasások, költői műre­mekek szavalása, zene, ének és mis művészetek terén a műkedvelőknek egy kis serege szállt ne mes versenyre. Oly társas gyermeki, ifjúi, női és férfias játékok, melyek a legtisztességesebb családi körből sincsenek kizárva, töltötték be a filléresté lyek programmjait. — A nők közül többen házi munkájúkat hozták magukkal és folytatták tovább. Az estélyek végén néha néha pár órára tánezra kerekedett az ifjúság egyszerű házi öltözetében — mint otthon Ha voltak hiányok, ha voltak félreértések: annak egyik legfőbb oka az. mert -- emberek va­gyunk! A családias együttélés nagy ellenségei, parányi kis miazrnik, a m -lyek t különböző neve­ken lehet elnevezni: hamisság, kaczérság, önzés, nagyravágyás, irigység, gyülölség, boszu, mende­monda, pletyka, „széptevés1*, rágalom, ttdvágy, kíváncsiság, tudatosság, tudatlanság; ki tudná elő­szűrni tani azokat tíz ördög kői y keket, a melyek utón útfélen épen abba > a rendetlenségben, a mint elősoroltam, élőnkbe tolakodnak, befurakodnak a kulcslyukon s a kettős ablakok és ajtók redöin át uemcsak a nőegylet összejöveteleibe, hanem a csa­ládi élet legtitkosabb szentélyeibe is. Ezektől sem mosakodás, sem böjiölés, sem kendözés, sem sem­minemű gyógyszer által nem menekedhetünk más­képen, csak a jó'an, bizalmas, tiszta, egyszerű er kölcsi elvekre alapított társadalmi együtt élés alapján. Ez volna a nő gylet által rendezett összejö­veteleknek egyik fő czélja ; hogy a czélt elérhes­sük, óhajtandó lenne, hogy a mi kis körünk tekin­télyes értelmisége nagyobb mértékben kivétel nél kül vegyen részt és erkölcsi tekintélyével szorítsa háttérbe mind azt. a mi csak az egylet magasz tos czéljaival ellenkezik, buzdítsa versenyre.— buz­dítsa nemes versenyre mindazt, a mi szép, jó, hasz­nos és üdvös az erkölcs vallásos és nemzeti köz­művelődés és jóllét előmozdítására. E pontnál a tek. városi tanácsnak kell hálás köszönetünket uyilvámtanunk, azon szives pártfo gásért, miszerint a városház dísztermét, díjtalanul nyitotta meg a fiilérestélyek számára. Folytatása következik. VEGYES HÍREK — Háromszékmegye közelebbi törvény- hatósági közgyűlésén az országos női ipa.rkiállí­táson kitüntetetteknek megyénk főispánja okmá­nyaikat és érmeiket ünnepélyesen átadta a meg­nyitás után. Közöljük a kitüntettek neveit a kö­vetkezőkben: I. Közreműködési okmányt nyertek : Mélt. Botsa József főispán A jótékony nőegylet. r.jKökösy Endre ur. Ï. Binder Lajos ur. II. Arany­éremmel kitüntettek: A háromszéki háziipar-egy- let. Első székely Szövőgyár Binder Lajos erdély- részi ipari felügyelő. III. Ezüst érmet nyertek: Sepsi-Szentgyörgyről : Benedek Jánosné úrasszony. A háromszéki női ipartanmühely. Solymossy Anna női ipartanitónő Lőrincz Eliza, Ilyefalváról : Hor­váth Mihályné. Sorbán Mihályné. Csusz Tamásné. Horváth Jánosné. .Szakács Anna. K. Szenlélekről: Kozma Jánosné. Venczel Ferenczné. Szőröséről : Perdi Amália. IV. Bronz éremmel: Sepsi-Szent- györgyről ; Révay Borbára kisasszony. Kökösböl : Veres Istvánné. Zaboláról Váradi Antalné. V. Di­csérő okmányt nyert: Tamá-.falváról Pongrácz Pálné. — A sepsi-szentgvörgyijótékony nő- egylet, előbbi határozata szerint január hó 21-én tartja meg bálját. A folyó hó 3 án tartott választ­mányi gyűlés már megválasztotta a rendezőséget, melynek buzgalmán nem is fog múlni, hogy a nőegylet bálja minél fényesebben sikerüljön, ha пет is annyira a külső fényt, mint a mulatság ke­délyességét és a jó czél jó sikerét tekinti törek vése első c/éljának. Belépti dij személyenként 1 frt 50 kr. Családjegy 4 frt. A meghívók legköze­lebbről fognak szélküldetni. — Iszonyú gyilkosság történt t ?gnap este Gidófalván Pap György, jómódú falusi gazda a pinezéjéböl, mel> nehány lépésnyire van házától, kilépett, hogy haza menjen ;• e pillanatban neki ugrott Imre Anti, egy rósz hírben álló martonfalvi lakos és egy mészáros-késsel oldalba szúrta; mi­kor az, áldozat erre nem rogyott össze azonnal, még egy másikat szúrt és pedig oly erővel, hogy a hosszú pengéjűi kés majdnem tövig hatolt Pap György tüdejébe. A zajra elősietett emberek meg­fogtak a gyilkost, ki pedig késével dühösen vé­delmezte magát s néhányon sebet is ejtett. A sze­rencsétlen .áldozat hajnalban iszonyú kínok között múlt ki. Imre Anti, a gyilkos most a sepsi-szent- györgyi börtönben ül. — A székely nemzeti múzeumból. A székely nemzeti muzeu n gyarapodása az elmúlt november és deczember hóban főleg könyvekből állott. Legjelentékenyebb ezek közt boldogult Va- sady G/ula volt muzeumőruek, mintegy 200 kö­télre m -nő s több becses müvet magában foglaló hagyatéka A több: adomány mely alólirotthoz folyt be: Dr. Ró mer Flóris Ferencz apát kanonok tói Nagy Váradról 12 jobbára régészeti mü és tü­zet. Mélik Bogdán úrtól Ko vásznáról a „Népzász* ójau ez. lap (186S. évf.), továbbá 4 drb Kossuth- b inkó s g drb újkori osztrák és lengyel rézérem. Eresztevényi László úrtól 3 kötet kézirat (Cserey Miklós históriája) „Sérelmek**, s br. Apor Pétertől egy geneologiai mü, Mikár Zs. és Bakó J. „Hon­véd Schematismus** ez. müve s az erdélyi gazda- s'igi egyesületnek az ajándékozó részére kiállított elismerő oklevele- Vájná Sándor úrtól Bolyai Far kas mathem itikája (2 kötet) s Kazinczy évszázados ünnepének emlékkönyve, Kovács Simon s.-szent- györgyi plébános úrtól a budapesti 1881 ki orsz. nöipar kiállítás emlékérme s egy orosz és arab betűkkel irt ut levélforma irat. A „Szolnok-Doboka“ lap 47. és 52. számai. Hozzájárult a muzeurn gya rapitásához a helybeli Mikó tanoda nehány növen­déke D, nevezetesen Zajzon Sándőr s Mikó Mik­lós IV. elemi, s Bába Pál II. gymn. oszt. tanulók е£У ‘*&У kötet könyvvel, Imre Domokos IL. közép oszt. tanuló egy darab ásványnyal s Antalffy Fe­rencz III. középoszt. tanuló 5 darab csiga-kövület - tel. — bogadják a szives adakozók a muzeum ne­vében aló irt hálás köszönetét. Nag'y Géza, mú­zeum őr. — A hossz u fal usi állami felső népiskola „önképző köre“ működésének és tevékenységének szép jelét adá, midőn a lefolyt karácsom ünnepek második napján egy igen változatos és tartalom- dus müsorozatu dalestélyt rendezett. Oly élveze­tes estélyt már régóta nem élvezett Hétfalu kö­zönsége, de méltányolni is tudta ifjúságunk ezen szép törekvését, érdeklődésnek és nemes czéljai- nak elérésében támogatási készségének bizonysá­gául szolgálhat az, hogy igen szép számú hallga­tóság jelent meg az estélyen. De meg is érdemel­ték ifjaink a közönség rokonszenves támogatását. A müsorozat : egy fiatal tanító-jelölt legelőször itt bemutatott eléggé szép tehetségről tanuskedó ze­neszerzeményei, zongorán és hegedűn előadva ; a kitűnő szavaljatok, az igen sikerült vegyes kari énekek, elég eredetiséget és változatosságot tün­tetett fel. Ha még megmondjuk, hogy az előadás 70 frt tiszta jövedelmet eredményezett, csak a fé­nyes és teljes sikerrel meggyőz és elég szép ösz- szeggel rendelkezik az önképzőkör könyvtárnak gyarapítására, A müsorozat vége után csak hamar elkezdték a czigányok a csárdást és fiatalságunk nem mulasztotta el itt is kimutatni életrevalóságát, jó kedvét — egész reggel öt óráig folyt a táncz. De csonka kép maradna, ha meg nem emlékeznék azon férfiról, a ki ezen előadás mozgató lelke és fáradhat lan rendezője volt. Teljes elismerésünket kell nyilvánítanunk Bede Dániel tanár urnák, ki már évek során át az önképzőkör élén állva, ifjú­ságunk tevékenységét és szorgalmát ily szép irány­ban tereli, legnagyobb buzgalommal kiképzésükön fárad, velük együtt működik. Abban mindenki egyetért, a ki azon előad űsou jelenvolt, ki az ön­képzőkör működését és előrehaladását figyelemmel kiséri, hogy legnagyobb köszönettel kell tartoz­nunk neki — és ellenmondásra nem számitok, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom