Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-02-12 / 13. szám

13. szám, Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentßyövgyön Csikí-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők* Kiadó hí vittni : P EINSTEIN JÁÁ RfC könyv nyom d áj a hová a hinletésttk es előfizetési penzek bérmentesen intezendok. A. hirdetmények és nyiltto rak dija előre fizetendő. Sepsí-Szgntgyörgy, 1882. Vasárnap, február 12. XII. évfolyam Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. Megjelenik ezen lap heten­ként kétszer csütörtökön és vasáru ip ELÓ FIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva vagy vidékre po3tán7,küldve Egész évre . .. 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija; 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. A pánszláv üzelmek. Sepsi Szenf.györgy, 1882. február 11. Vestigia terrent ; van okunk a bekövetkező eseményektől félni Magyarország4 csupa pánszláv nemzetiségi ábrándok után futkosó ellenségek iz­gatják künn és benn. Erre vonatkoznak a napi sajtó rőfszátn-a írott tudósításai, melyek Oroszor­szágnak a délszláv in izgalmak körül tanúsított denevér-szerepéről irgalmatlan kezekkel rántják le a leplet, nem kevés boszuságára a S-ikobeleff-íéle \utki politikusoknak. A napokban Bismarck lépett fői általános tetszés mellett, az orosz üzelmek ellen. Föllépése az orosz udvarnál nagy meghökkenést idézett elő. — Hogy nálunk mikép fogadták azt, arra nézve idézzük szóról-szóra az „Egyetértés“ következő értesülését : Bismarck lierczegnek — igy ir a nevezett lap — az orosz udvarnál történt állítólagos föllépése, melylye! a Szkobeleíf felköszöutőjében jelzett irány­nak s az orosz sajtó által Ausztria és Magyaror­szág ellen intézett támadásoknak elejét, venni s ál­talában Oroszországot a délszláv mozgalomban való részvéíéltől komolyan visszatartani igyekezett, mint értesülünk, magyar kormánykörökben váratlanul hatott s egész meglepetést, de mondhatjuk, örven­detes meglepetést idézett elő. Hivatalos értesülést Bismarck föllépéséről a magyar kormány mai napig még nem nyert, de miután ennek hire tekintélyes hírlapi oldalról jött napvilágra s azt dementi nyom­ban nem követé s miután a Németországgal fenn­álló viszony ilyen föllépés lehetőségét megengedi : kormányköreink erről mint teljesen hihető tényről nagy önérzettel s a jövő iránti nagy bizalommal beszélnek. Úgy vélekednek ugyanis, hogy a her- czegovinai lázadás nemcsak terjedni s erősödni nem fog, de sőt az a lehető legrövidebb idő, pár hét alatt teljesen» el fog részint nyomatni, részint csil­lapulni. Arról van ugyanis értesülésük, hogy Orosz­ország a galicziai határ közelében a szokott kato­nai létszámot tetemesen erősiti ; de ez semmi ag­godalmat nem okoz, miután Oroszországot sem hajlandónak, sem eléggé képesnek és felkészültnek nem tartják arra, hogy a monarchiával szemközt katonai bonyodalmat provokáljon. Az „Egyetértés“, melynek minden szélbalias- kodása daczára is van elég bátorsága el nem ta­gadni az igazságot, följegyzi az ily értesüléseket, inig többi elvtársai csak amazokat látják czéisze- rünek olvasóikkal közölni, minő például a „Daily Tel.“ piszkos forrású közleménye, hogy t.i. Becs­ben kell egy igen nagy befolyású egyénnek lenni, a ki a muszka kormány iránti elfogultságában hallani sem akar semmi mozgalomról, mely Orosz­országot monarchiánkkal szemben terhelné. Bersze, az ilyen híreket kész örömest átve­szik a mi lapjaink, pedig ők maguk legjobban tudják, hogy az egész tere-fere nem egyéb síilet- len diákviczcznél, melyet a külföldi újság bécsi le­velezője eszmeszegénységében kifimdált. Dehogy van nálunk aféle magas úri egyén ; csak tapinta­tos magasabb köreink vannak, a kik a lármadobot nem szívesen ütik meg időuap előtt. A pánszláv izgatásról szóló távirati híreket állítsuk össze a következőkben : B an csóvában Popovics Koszta és Krstics Laza hírhedt pánszláv agitátorokat, kik Belgrádba utaztukban oda érkeztek, fölismerték és elfogták. A náluk talált összes iratokat elkobozták. Az el­lenük megindított vizsgálatot Wittigsclilager város - kapitány nagy erélylyel vezeti. Érdekes leleplezé­sekre van kilátás. Л gácsországi pánszláv izgatások miatt f. hó 8-dikán is történtek elfogatások. Letartóztatták a lembergijuémet gimnázium történelem tanárát, to­vábbá az odavaló görög-katliolikus klastrom lelké­szét, a templom énekesével együtt, ki elfogatása- kor azt kiáltozta, hogy : „Várjatok csak . . . . Majd eljönnek az oroszok és rendet csinálnak Gácsországban“. A rendőrség kikutatta a Győrgy- (emplomot, melyet a császár király is meglátoga­tott erre u'aztában. Házmotozást tartottak még a ruszofi! „Kaczkovszky“-egyesület és az akadémia „Kruzov“-egyesület helyiségében, melyek a pán­szláv agitáczió mellett propagáltak, s a tanulók nehány menedékházában. A melyekről kitudódott, hegy részesei voltak a pánszláv üzelmeknek, azo­kat az egyesületeket nyomban feloszlatták. Hire jár, hogy az esetre, ha a felségárulás miatt meg­indítják a pórt, más törvényszéki kerületben (eset­leg a prágaiban) fogják tárgyalni az ügyet A len­gyel körökben is jobban szeretnék, ha mis törv. szék tárgyalná, nehogy elitélés esetén részrehajlás­sal vádolják a lengyel esküdteket. Az elfogott Do- bránszkynál a legkiválóbb panszlávoktól találtak leveleket, melyek az ausztriai pánszláv agitáczió tervét fejtegetik. A „Reforma“ azt jelenti Jar.is- lauból, hogy ott két gyanús egyént fogtak el, kik terveket készítettek s állítólag a lengyel királyság­ból érkeztek. A tőlük elkobzott csomagokkal együtt Lembergbe szállították őket. Ogonoyszky Miklós, az elfogott ex tan ír Oernoviczban hitoktató s egy russopliil újságnak szerkesztője volt. Alig szenvedhet ma már kétséget, hogy az orosz agitáczió a Kárpátokon keresztül Migyaror- szágba vette útját. Л lefoglalt iratok azt bizonyít­ják, hogy a galicziai és magyarországi ruthén vezérelv állandó összeköttetésben vannak egy­mással. Bizony, vestigia terrent ; jó lesz résen len­nünk, nem pedig egymás gyanúsításával ok nélkül rémképekkel telefestenünk a falat, a hol az ördög a nélkül is igen könnyen megjelenhet. (?) A képviselek'и folyó hó 8 án a belügyminisz terium költségvetését tárgyalta. Rakovszky István előadó rövid beszéde után Simonyi Iván szólott az érdekképviseleti rendszer mellett s Irányi Dá­niel szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy Simo­nyi csak saját egyéni nézeteit fejezte ki. Irányi ez után ismételte már nehány évvel ezelőtt tett fel­szólalását, hogy a népszínházban erkölcstelen irány uralkodik s felszólította a belügyminisztert, hogy ez ellen tegyen mór valamit. A belügyminiszter erre azt felelte, hogy maga is helytelennek tartja, ha valamely darabban erkölcstelen irány nyilat­kozik, de ő csak azt teheti, a mit a törvény en­ged; kész azonban Irányival értekezni oly mód felett, miy akár a sajtóban nyilatkozó féktelensé­gek, akár a színdarabok erkölcstelen iránya elle­nében orvoslást nyújt. Pázmándy Dénes indítványt tett az iránt, hogy a vidéki színészet ötvenezer forinttal segélyeztessék. A belügyminiszter azon nézetének adott kifejezést, hogy e feladat teljesí­tése a társadalmi útra tartozik. A rendőrség czi- ménél ismét Pázmándy szólott a főváros rendőri viszonyairól, mire a belügyminiszter felelt. Ezzel a belügyminiszteri költségvetés tárgyalása véget ért — sa ház áttért az igazságügyi költségvetés tárgyalására, melyet hosszabb beszéddel Polonyi Géza nyitott meg. A képviselöb íz közigazgatási bizottságának a középiskolai törvényjavaslat tárgyalásának élőké szíté.se czéljából kiküldött albizottság f. hó 7 én délután tartott Baross Gábor elnöklete alatt ülést. Haynald Lajos érsek előadja, hogy csak hat nap előtt bizatott meg a bizottságban leendő részvé­téllel, s bár nem volt ideje a javaslatot tanulmá­nyozni, álláspontja azért határozott. A katholikus egyháznak, mint iskolatartónak jogait az alkotan­dó törvénynyel szemben kötelessége védeni. Egy emlékiratot állított össze, mely csak az általános elveket tartalmazván azért a részletekre vonatko­zó módosításait még nem terjesztheti elő. Kéri emlékiratának kinyomatását, s a részletes tárgya lás elhalasztását. A középiskolai törvényjavaslat tárgyában Hay­nald bibornokérsek meghívása folytán a főváros­ban időző püspökök értekezletet tartottak. Az ér­tekezleten jelen voltak a győri, pécsi, veszprémi, szepesi, beszterczebányai, .székesfehérvári püspö­kök, az erdélyi és Csanádi püspöki helyettesek. Azonkívül meghivattak az értekezletre a képvise­lőhöz papi tagjai, mint szintén Fraknói Vilmos és Füssy Tamás. Az értekezlet tárgyalván a fennebb említett törvényjavaslat kérd ósét, mint a „M K.“ értesül, azt határozta, hogy a katholikus érdekeket meg fogja óvni a javaslattal szemben. Izgatottság a románok közt. В dázsfalváról Írják, hogy a Romániából érkező h irczias hírek következtében ott a románság körében nagy iz­gatottság uralkodik. A hangulatot jellemzi, hogy a román gymnásium bezárására is gondolnak. — Hire jár, hogy romín tisztek járták be a vidéket, kik Oroszország együttes háborúját Romániával közel kilátásb 1 helyezték. E hírek hacása minde­nütt észlelhető, s annyira megzavarja a román la­kosság fejét, hogy egyesek agyrém3 már a román fölkelést is látja. E hírek folytán származó túlzó kombinácziókól eredt az a kacsa is, hogy több lá­da fegyvert találtak Brassóban. A helyzetet min­den esetre élénken jellemzi ez idegesség. Bismarck föllépése A közelebbi napok egyik jelentékeny eseménye kétségtelenül az, hogy fél- hivatalos oldalról, mind Berlinből, mind Bécsből konstatálva van Bismarck föllépése az orosz ud­varnál a pánszláv üzelmek, kiváltképen pedig a Szkobeleíf által kiadott jelszó nvatt. E föllépésre természetesen az orosz diplomába játszotta az ár- tatlant és mosta kezeit, de ezt csakhamar Bism irk oly határozott és erélyes föllépése követte, mely egyenlő azzal, hogy a „hivatalos Oroszország“ azo­nosítását a „nem hivatalos Oroszországgal“ had­üzenetnek tekinti Németország ellen is. E föllé­pésre vonatkozólag Írják ; Bécs, febr. 7. Pétervárról jelentik a külügyi kormánynyal félhivatalos összeköttetés hírében álló „Presse“-nek: A berlini „National Zeitungnak“ Szkobeleíf felköszöntőjéről szóló hire következtében a némít birodalmi kanczellár megbízta a pétervári német követet, hogy kérdezze meg Giers urat, mi a né­zete Skobeleíf beszédéről. Schweinitz, az ottani német követ rögtön a külügyi hivatalba sietett s kérdésére Giers biztosította, hogy nincs tudomása Skobeleff beszédéről. A külügyi minisztérium ve­zetőjének e válasza tehát megtagadta Skobeleff beszédének hivatalos színezetét. A némít követ minden habozás nélkül tudathatta főnökével, hogy ha Skobeleff használta is ama kitételt beszédében, ezt saját szakállára tette, a nélkül, hogy hivatalos oldalról lett volna sugalmazva. A mikor azonbm a többi pánszláv érzelmű pétervári lap osztrák-ellenes czikkeket hozott s a pánszláv párt mozgalmát másféle jelekből is lehe­tett észlelni, ekkor Schweinitz egy második táv­iratot kapott Bism írektől, melynek következtében Schweinitz Giersnek kijelentette, hogy ha ki talál sülni, hogy Giers támogatja az orosz sajtót, sőt ha csak túlságosan is engedékeny leend azzal szemben, akkor ő (Schweinitz) valószínűleg abba a helyzetbe fog jutni, hogy az orosz czárnak kény­telen leend Pétervárról való visszahívását bejelen­teni. Egyúttal fel van hatalmazva annak kijelenté­sére, hogy Németország azonosítja érdekeit Ausz­tria Magyarországéivá1. A^délszláv felkelés. Hí kezünkbe vesszük a mappát és a hét fo­lyamán érkezett hivatalo > jelentéseket, azt látjuk, hogy a harcz az egész montenegrói határon, — a Lukavinától végig a novi-bazári szadsákig foly. A felkelés inkább növekedőben, mint apadóban lát­szik lenni. A felkelők láthatólag Focsa felé ope­rálnak. Utána Mosztár legnagyobb városa Hercze- govinának. Focsa kiváló katonai fontossággal bir. Álig harmincz kilométerre egyfelől a montenegrói, másfelől a novibazári határtól, uralja Drina völ­gyét, melynek jobb partján fekszik és ez által a Szerbiába, Novibazárb a és Montenegróba vezető utakat. Ha a felkelők aggressióhoz nyúlnak, itten lehet azt várni. * A felkelőknek még mindeddig nem sikeriil- sem a Szerajevo és Focsa közt, sem ped'g a Most tar és Focsa közt fennálló összekötő vonalainkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom