Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-02-12 / 13. szám
13. szám, Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentßyövgyön Csikí-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők* Kiadó hí vittni : P EINSTEIN JÁÁ RfC könyv nyom d áj a hová a hinletésttk es előfizetési penzek bérmentesen intezendok. A. hirdetmények és nyiltto rak dija előre fizetendő. Sepsí-Szgntgyörgy, 1882. Vasárnap, február 12. XII. évfolyam Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. Megjelenik ezen lap hetenként kétszer csütörtökön és vasáru ip ELÓ FIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva vagy vidékre po3tán7,küldve Egész évre . .. 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija; 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. A pánszláv üzelmek. Sepsi Szenf.györgy, 1882. február 11. Vestigia terrent ; van okunk a bekövetkező eseményektől félni Magyarország4 csupa pánszláv nemzetiségi ábrándok után futkosó ellenségek izgatják künn és benn. Erre vonatkoznak a napi sajtó rőfszátn-a írott tudósításai, melyek Oroszországnak a délszláv in izgalmak körül tanúsított denevér-szerepéről irgalmatlan kezekkel rántják le a leplet, nem kevés boszuságára a S-ikobeleff-íéle \utki politikusoknak. A napokban Bismarck lépett fői általános tetszés mellett, az orosz üzelmek ellen. Föllépése az orosz udvarnál nagy meghökkenést idézett elő. — Hogy nálunk mikép fogadták azt, arra nézve idézzük szóról-szóra az „Egyetértés“ következő értesülését : Bismarck lierczegnek — igy ir a nevezett lap — az orosz udvarnál történt állítólagos föllépése, melylye! a Szkobeleíf felköszöutőjében jelzett iránynak s az orosz sajtó által Ausztria és Magyarország ellen intézett támadásoknak elejét, venni s általában Oroszországot a délszláv mozgalomban való részvéíéltől komolyan visszatartani igyekezett, mint értesülünk, magyar kormánykörökben váratlanul hatott s egész meglepetést, de mondhatjuk, örvendetes meglepetést idézett elő. Hivatalos értesülést Bismarck föllépéséről a magyar kormány mai napig még nem nyert, de miután ennek hire tekintélyes hírlapi oldalról jött napvilágra s azt dementi nyomban nem követé s miután a Németországgal fennálló viszony ilyen föllépés lehetőségét megengedi : kormányköreink erről mint teljesen hihető tényről nagy önérzettel s a jövő iránti nagy bizalommal beszélnek. Úgy vélekednek ugyanis, hogy a her- czegovinai lázadás nemcsak terjedni s erősödni nem fog, de sőt az a lehető legrövidebb idő, pár hét alatt teljesen» el fog részint nyomatni, részint csillapulni. Arról van ugyanis értesülésük, hogy Oroszország a galicziai határ közelében a szokott katonai létszámot tetemesen erősiti ; de ez semmi aggodalmat nem okoz, miután Oroszországot sem hajlandónak, sem eléggé képesnek és felkészültnek nem tartják arra, hogy a monarchiával szemközt katonai bonyodalmat provokáljon. Az „Egyetértés“, melynek minden szélbalias- kodása daczára is van elég bátorsága el nem tagadni az igazságot, följegyzi az ily értesüléseket, inig többi elvtársai csak amazokat látják czéisze- rünek olvasóikkal közölni, minő például a „Daily Tel.“ piszkos forrású közleménye, hogy t.i. Becsben kell egy igen nagy befolyású egyénnek lenni, a ki a muszka kormány iránti elfogultságában hallani sem akar semmi mozgalomról, mely Oroszországot monarchiánkkal szemben terhelné. Bersze, az ilyen híreket kész örömest átveszik a mi lapjaink, pedig ők maguk legjobban tudják, hogy az egész tere-fere nem egyéb síilet- len diákviczcznél, melyet a külföldi újság bécsi levelezője eszmeszegénységében kifimdált. Dehogy van nálunk aféle magas úri egyén ; csak tapintatos magasabb köreink vannak, a kik a lármadobot nem szívesen ütik meg időuap előtt. A pánszláv izgatásról szóló távirati híreket állítsuk össze a következőkben : B an csóvában Popovics Koszta és Krstics Laza hírhedt pánszláv agitátorokat, kik Belgrádba utaztukban oda érkeztek, fölismerték és elfogták. A náluk talált összes iratokat elkobozták. Az ellenük megindított vizsgálatot Wittigsclilager város - kapitány nagy erélylyel vezeti. Érdekes leleplezésekre van kilátás. Л gácsországi pánszláv izgatások miatt f. hó 8-dikán is történtek elfogatások. Letartóztatták a lembergijuémet gimnázium történelem tanárát, továbbá az odavaló görög-katliolikus klastrom lelkészét, a templom énekesével együtt, ki elfogatása- kor azt kiáltozta, hogy : „Várjatok csak . . . . Majd eljönnek az oroszok és rendet csinálnak Gácsországban“. A rendőrség kikutatta a Győrgy- (emplomot, melyet a császár király is meglátogatott erre u'aztában. Házmotozást tartottak még a ruszofi! „Kaczkovszky“-egyesület és az akadémia „Kruzov“-egyesület helyiségében, melyek a pánszláv agitáczió mellett propagáltak, s a tanulók nehány menedékházában. A melyekről kitudódott, hegy részesei voltak a pánszláv üzelmeknek, azokat az egyesületeket nyomban feloszlatták. Hire jár, hogy az esetre, ha a felségárulás miatt megindítják a pórt, más törvényszéki kerületben (esetleg a prágaiban) fogják tárgyalni az ügyet A lengyel körökben is jobban szeretnék, ha mis törv. szék tárgyalná, nehogy elitélés esetén részrehajlással vádolják a lengyel esküdteket. Az elfogott Do- bránszkynál a legkiválóbb panszlávoktól találtak leveleket, melyek az ausztriai pánszláv agitáczió tervét fejtegetik. A „Reforma“ azt jelenti Jar.is- lauból, hogy ott két gyanús egyént fogtak el, kik terveket készítettek s állítólag a lengyel királyságból érkeztek. A tőlük elkobzott csomagokkal együtt Lembergbe szállították őket. Ogonoyszky Miklós, az elfogott ex tan ír Oernoviczban hitoktató s egy russopliil újságnak szerkesztője volt. Alig szenvedhet ma már kétséget, hogy az orosz agitáczió a Kárpátokon keresztül Migyaror- szágba vette útját. Л lefoglalt iratok azt bizonyítják, hogy a galicziai és magyarországi ruthén vezérelv állandó összeköttetésben vannak egymással. Bizony, vestigia terrent ; jó lesz résen lennünk, nem pedig egymás gyanúsításával ok nélkül rémképekkel telefestenünk a falat, a hol az ördög a nélkül is igen könnyen megjelenhet. (?) A képviselek'и folyó hó 8 án a belügyminisz terium költségvetését tárgyalta. Rakovszky István előadó rövid beszéde után Simonyi Iván szólott az érdekképviseleti rendszer mellett s Irányi Dániel szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy Simonyi csak saját egyéni nézeteit fejezte ki. Irányi ez után ismételte már nehány évvel ezelőtt tett felszólalását, hogy a népszínházban erkölcstelen irány uralkodik s felszólította a belügyminisztert, hogy ez ellen tegyen mór valamit. A belügyminiszter erre azt felelte, hogy maga is helytelennek tartja, ha valamely darabban erkölcstelen irány nyilatkozik, de ő csak azt teheti, a mit a törvény enged; kész azonban Irányival értekezni oly mód felett, miy akár a sajtóban nyilatkozó féktelenségek, akár a színdarabok erkölcstelen iránya ellenében orvoslást nyújt. Pázmándy Dénes indítványt tett az iránt, hogy a vidéki színészet ötvenezer forinttal segélyeztessék. A belügyminiszter azon nézetének adott kifejezést, hogy e feladat teljesítése a társadalmi útra tartozik. A rendőrség czi- ménél ismét Pázmándy szólott a főváros rendőri viszonyairól, mire a belügyminiszter felelt. Ezzel a belügyminiszteri költségvetés tárgyalása véget ért — sa ház áttért az igazságügyi költségvetés tárgyalására, melyet hosszabb beszéddel Polonyi Géza nyitott meg. A képviselöb íz közigazgatási bizottságának a középiskolai törvényjavaslat tárgyalásának élőké szíté.se czéljából kiküldött albizottság f. hó 7 én délután tartott Baross Gábor elnöklete alatt ülést. Haynald Lajos érsek előadja, hogy csak hat nap előtt bizatott meg a bizottságban leendő részvétéllel, s bár nem volt ideje a javaslatot tanulmányozni, álláspontja azért határozott. A katholikus egyháznak, mint iskolatartónak jogait az alkotandó törvénynyel szemben kötelessége védeni. Egy emlékiratot állított össze, mely csak az általános elveket tartalmazván azért a részletekre vonatkozó módosításait még nem terjesztheti elő. Kéri emlékiratának kinyomatását, s a részletes tárgya lás elhalasztását. A középiskolai törvényjavaslat tárgyában Haynald bibornokérsek meghívása folytán a fővárosban időző püspökök értekezletet tartottak. Az értekezleten jelen voltak a győri, pécsi, veszprémi, szepesi, beszterczebányai, .székesfehérvári püspökök, az erdélyi és Csanádi püspöki helyettesek. Azonkívül meghivattak az értekezletre a képviselőhöz papi tagjai, mint szintén Fraknói Vilmos és Füssy Tamás. Az értekezlet tárgyalván a fennebb említett törvényjavaslat kérd ósét, mint a „M K.“ értesül, azt határozta, hogy a katholikus érdekeket meg fogja óvni a javaslattal szemben. Izgatottság a románok közt. В dázsfalváról Írják, hogy a Romániából érkező h irczias hírek következtében ott a románság körében nagy izgatottság uralkodik. A hangulatot jellemzi, hogy a román gymnásium bezárására is gondolnak. — Hire jár, hogy romín tisztek járták be a vidéket, kik Oroszország együttes háborúját Romániával közel kilátásb 1 helyezték. E hírek hacása mindenütt észlelhető, s annyira megzavarja a román lakosság fejét, hogy egyesek agyrém3 már a román fölkelést is látja. E hírek folytán származó túlzó kombinácziókól eredt az a kacsa is, hogy több láda fegyvert találtak Brassóban. A helyzetet minden esetre élénken jellemzi ez idegesség. Bismarck föllépése A közelebbi napok egyik jelentékeny eseménye kétségtelenül az, hogy fél- hivatalos oldalról, mind Berlinből, mind Bécsből konstatálva van Bismarck föllépése az orosz udvarnál a pánszláv üzelmek, kiváltképen pedig a Szkobeleíf által kiadott jelszó nvatt. E föllépésre természetesen az orosz diplomába játszotta az ár- tatlant és mosta kezeit, de ezt csakhamar Bism irk oly határozott és erélyes föllépése követte, mely egyenlő azzal, hogy a „hivatalos Oroszország“ azonosítását a „nem hivatalos Oroszországgal“ hadüzenetnek tekinti Németország ellen is. E föllépésre vonatkozólag Írják ; Bécs, febr. 7. Pétervárról jelentik a külügyi kormánynyal félhivatalos összeköttetés hírében álló „Presse“-nek: A berlini „National Zeitungnak“ Szkobeleíf felköszöntőjéről szóló hire következtében a némít birodalmi kanczellár megbízta a pétervári német követet, hogy kérdezze meg Giers urat, mi a nézete Skobeleíf beszédéről. Schweinitz, az ottani német követ rögtön a külügyi hivatalba sietett s kérdésére Giers biztosította, hogy nincs tudomása Skobeleff beszédéről. A külügyi minisztérium vezetőjének e válasza tehát megtagadta Skobeleff beszédének hivatalos színezetét. A némít követ minden habozás nélkül tudathatta főnökével, hogy ha Skobeleff használta is ama kitételt beszédében, ezt saját szakállára tette, a nélkül, hogy hivatalos oldalról lett volna sugalmazva. A mikor azonbm a többi pánszláv érzelmű pétervári lap osztrák-ellenes czikkeket hozott s a pánszláv párt mozgalmát másféle jelekből is lehetett észlelni, ekkor Schweinitz egy második táviratot kapott Bism írektől, melynek következtében Schweinitz Giersnek kijelentette, hogy ha ki talál sülni, hogy Giers támogatja az orosz sajtót, sőt ha csak túlságosan is engedékeny leend azzal szemben, akkor ő (Schweinitz) valószínűleg abba a helyzetbe fog jutni, hogy az orosz czárnak kénytelen leend Pétervárról való visszahívását bejelenteni. Egyúttal fel van hatalmazva annak kijelentésére, hogy Németország azonosítja érdekeit Ausztria Magyarországéivá1. A^délszláv felkelés. Hí kezünkbe vesszük a mappát és a hét folyamán érkezett hivatalo > jelentéseket, azt látjuk, hogy a harcz az egész montenegrói határon, — a Lukavinától végig a novi-bazári szadsákig foly. A felkelés inkább növekedőben, mint apadóban látszik lenni. A felkelők láthatólag Focsa felé operálnak. Utána Mosztár legnagyobb városa Hercze- govinának. Focsa kiváló katonai fontossággal bir. Álig harmincz kilométerre egyfelől a montenegrói, másfelől a novibazári határtól, uralja Drina völgyét, melynek jobb partján fekszik és ez által a Szerbiába, Novibazárb a és Montenegróba vezető utakat. Ha a felkelők aggressióhoz nyúlnak, itten lehet azt várni. * A felkelőknek még mindeddig nem sikeriil- sem a Szerajevo és Focsa közt, sem ped'g a Most tar és Focsa közt fennálló összekötő vonalainkat
