Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-01-12 / 4. szám
4, szám Sepsi-Smitgyörgy, 1882. Csütörtök, január 12. XII. évfolyam Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Cíiki-utcza, Matheovics-félc ház, hová a lap szellemi részét illeti közlemények küldendők" Kiadó li iratai : |3 EINSTEIN yiÁRK könyvnyomdája hová a hirdetések ez előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A. hirdetmények 6s nyiltte- rek dija előre fizetendő. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . 6 Irt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorert, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttör sora 15 kr. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Előfizetési felhívás „nem'ere“ tizsnkettó'dik évfolyamának első negyedére. üHŐíizetésf feltételiek: Egész évre...................................G frí — kr H áromnegyed évre , . 4 frt 50 kr. Fél évre.................................................3 frt — kr. Negyed évre...........................................I frt 50 kr. Egy hóra..................................— frt 50 kr. Külföldre egész évre ... 3 fit — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvám- mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „PáEföERE“ kiadó-hivatala. Pénzügyi helyzetünk. Budapest, 1882. január 1. III Nem szorul hosszú magyarázat a, hogy az osztrák-magyar monarchia — tekintve az azt képező országoknak akár történeti múltját, akár területi és népességi nagyságát, akár földrajzi fekvését és rendeltetését — csak mint nagyhatalom állhat fenn az európai államrendszerben. Erre is el lehet mondani : sít, ut est, aut доп sit. Szükségképen úgy kell lenni ; mert a nagyhatalmi állásról való lemondás a monarchia föloszlását jelentené, a minek ismét oly következményei lennének, a melyektől legjobban épen nekünk magyaroknak van okunk félni. A nsgyhatalmi áfás pedig terhes kötelezettségeket hárít a monarchiára, melyek alól bizonyos mértékig kivonhatja magát egy szigetország, mint Nagy-Brittania ; de nem vonhatja ki magát sem Franczia-, sem Olaszország, sem a német császárság, sem az orosz birodalom, sem pedig -- és földrajzi fekvésénél, ethnografiai viszonyainál fogva kiválólag nem Ausztria-Magyarország. К kötelezettség mindenütt a nagy állandó hadseregek tartásában jelentkezik, és azon tömérdek pénzáldozatban. melyet a hadseregek mindenütt elnyel nek. Ez a kényszerűség minden államra s főleg minden nagyhatalomra súlyos csapásként nehezedik. A hadügyi költségek az állami bevételeknek nevezetes nagy részét veszik igénybe ; jobbára improduktív költségek ezek, a melyekben szenvedett veszteségeinket megtöbbszörözi az a veszteség; a mit a sok ezer munkaképes kezeknek a közgazdaság termelő mezejéről való elvonása okoz. De hogy tudjunk segíteni ez állapotokon? Egész Európa érzi a bajt, de szabadító kéz vagy akár csak eszme is nincs sehol. Földrészünk nemzetközi politikai viszonyai — az időleges béke daczára — hasonlitnak egy felvont kézijhoz ; csak a nyílvesszőt kell rátenni ; pedig az is kéznél van. Ki mer ilyen viszonyok közt lefegyverzést kezdeményezni, vagy védelmi erejének csak csökkentésére is gondolni? Hiszen az államok hatalmi viszonyai oly szorosan ellensúlyozzák egymást, hogy egyetlen kapocsnak kiesése általános fölbomlást idézne elő, s bizonyára nem annak a javára, a ki megszűnt száinbavehető tényező lenni. A hatalmak közt a barátságot csak az érdek diktá ja és tartja fönn ; és soha sem volt igazabb, mint maj az a mondás, hogy: „ha békében akarsz maradni, készülj háborúra.“ Ezt a helyzetet nem Ausztria-Magyarország teremtette ; legkevésbé sem teremtette a magyar kormány. Ezt a helyzetet az idő szülte, átkául a jelenkori nemzeteknek. E helyzetből kifolyólag kell a monarchiának egy nagy hadsereget föntartani, ifjainknak százezeréit elvonni a hasznos polgári tevékenység teréről és évenként százmilliós hadi budgetnek terheit viselni. Meg vagyok róla győződve, hogy a közös hadi költségeket megszavazó delegácziónak nincs egyetlen tagja — szabadelvű- párti vagy ellenzéki — a kinek szive ne fájna, midőn beleegyezését kell adni egy olyan hadügyi költségvetés megállapításához, mely - hogy úgy szóljunk - a legfontosabb és legsürgősebb állami szükségletek szájából veszi ki a falatot. De minden komoly belátási! politikus érzi, hogy itt egy felsőbb végzetszerü kényszer parancsol ; egy felsőbb végzetszerű kényszer, mely magasabban áll, mint a népszerűség, mint a kormányi vagy uralkodói kegy : az' európai helyzet Súlya, és az állam lét— föntartásának parancsoló szüksége az általános feszült viszonyok és roppant fegyveres hatalmak közepeit. A szélső baloldal ugjan tudna ez ellen egy mentőszert. El keli törülni a közös hadsereg intézményét és magyar nemzeti haderőt szervezni Nem akarok kibocsátkozni e kérdés politikai oldalainak, álía’ában lehetőségének megvizsgálására. Sokszor és sokat beszéltek és írtak már róla. — Csupán pénzügyi szempontból tekintve is a szélső baloldal e kívánságát, elmondhatjuk róla., hogy : medicina pejor morbo. Egy magyar nemzeti had seregnek, olyannak, mely nemcsak politikai állásunk követelményeinek megfeleljen, hanem a taktikai és hadképesség európai fokán álljon — főntartási költségei sokkal többre mennének, minr az a magában véve is nagy öw.eg, melylyel most a közös hadsereg költségéihez járulunk. Ezt mindenki vallja, ki másokat ámítani nem akar, vagy magát szándékos csalódásban nem akarja ringatni. — A milicz-rendszert, a íölfegyverzett polgárság védere- jének rendszerét pedig mindaddig be nem hozhatjuk, a míg más európai nagyhatalmak a; állandó hadseregek rendszerét követik; mert ez könllbelől ami} it tenne, mint lefegyverkezni nekünk egyedül, mig egész Europa földjén szuronyerdő mered. Hogy a föntebb elmondottakat összefoglaljuk : a magyar állami háztartás rendezetlen viszonyait és az évenként megújuló nagy hiányokat a méltányos és elfogulatlan Ítélet nem Írhatja föl az ura!- kodó párt és kormány rovására. A bevételek és kiadások közti egyeusuiyt megzavarták és folyvást zavarban tartják először is azon beruházások, melyeket a múltak mulasztásainak pótlása végett kellett és kell teljesítenünk a jövő érdekében. — Azon hátrányok, melyeket az Ausztriával fönnálló vám- és kereskedelmi közösség bizonyos tekintetben magával hoz, n mi окад pénzügyeink rendezetlenségének, hanem fejletlen közgazdasági állapotunknak okozatai. Legsúlyosabb fiaancziáds terhet pedig ránk nézve a hadügyi improduktív kiadások képeznek ; a mit a kormány és a szabadelvű párt szintúgy érez és tud, mint akárki ; de a minek okát egy kormány és egy párt sem fogja megszüntetni, mig maga az isten be nem nyúl a dologba, népek sorsát intéző kezével. Milyen kilátások nyílnak tehát a jövőre pénzügyi helyzetünket illetőleg? Túlságos reményekkel kecsegtetni magunkat, vagy kétségbe esni és folyvást sopánkodni : egyenlő hiba. Alapos reményünk lehet ahhoz, hogy ezentúl az állami szükséges beruházások, legalább, oly tömegesen, nem veszik igénybe anyagi erőfeszítésünket, mint eddig. Bizonyos, hogy a beruházások lassanként gyümölcsözni fognak ; gyümölcsözni később egyenesen is az állami bevételek tényleges szaporítására ; de még e'őbb és évről-évre jobban az által, hogy az adóképességet növelik, az anyagi és szellemi kultúrát emelik és a közgazdasági állapotokat javítják. Hát a hadügyi terhek fognak-e valaha csökkenni ? Erre csak az bírna válaszolni, ki jós lélekkel be tudna nézni Európa jövőjébe. És mégis azt mondjuk, hogy a jelenlegi sorvasztó állapotoknak lehetetlen sokáig igy maradni. Nem mintha az örök béke eszméjében hinni tudnánk. A hadak nagy intézője, Moltke csak nemrég ábrándnak mondta az örök béke gondolatát és a gondviselés által rendelt szükséges eszköznek a háborút. Állításának ez utóbbi részét nem tesszük magunkévá; de azt, hogy valaha eljöjjön az az idő, midőn a nemzetek nem hivatkoznak többé fegyverre viszá- ly os ügyeik elintézése végett, hanem hallgatni fognak egy nemzetközi bíróság perdöntő Ítéletére — azt szeretnők, de nem tudjuk remélleni. Nem ez isten-országa szerinti eszmétől várjuk tehát a szabadulást, hanem annak az igazságnak szükségképen való és egyetemes belátásától, hogy ez az általános fölftígyverezettség állapota, mely alatt földrészünk nyög, — előbb utóbb minden állam anyagi romlását idézi elő és kényszerűm fogja a kormányokat a védelemnek más, kevésbé terhes és pusztító rendszeréhez folyamodniuk. Addig is azonban, és közelebb ez uj évben, adjon isten nekünk békét, adja meg nemzetünknek a munkaszeretet és takarékosság szellemét, az önbizalmat és jövőnkbe vetett hitet, mely a csüg- gedéstöl megóv és erőt kölcsönöz. —У —sí. * Háromszék megye adófizetési képességéről s talán készségéről is örvendetes bizonyságul szolgál azor\ kedvező körülmény, hogy a lefolyt 1881- ik évben 43 352 írttal több adó jött be megyénkből, mint az 1880. esztendőben. „Jól működött az adóprés“, — mondani fogják rá ellenzéki lapjaink, pedig a dolog nyitját nem az adóvégrahajtók ügyességében találjuk meg, hanem Háromszékme- gye vagyoni gyarapodásában. Merthogy szegény ember nálunk is ne lenne, arról szó sincs, de ha az adófelügyelő a közigazgatási bizottság előtt kimondhatta, hogy tekintetbe véve a mostoha időjárást és termelési viszonyokat, Háromszék- megye adófizetés tekintetében első helyet foglal el az országban, akkor nekünk is van okunk, hogy e körülményről örvendetes tudomást szerezzünk. A resale megváltása ügyében a kormány kebelében — a „P. N.“ hire szerint — hosszabb idő óta törvényjavaslatot készítenek elő. Az ezzel foglalkozó bizottság a bel , pénz-, igazságügyi s földművelési minisztérium kiküldötteiből áll. A bizottság becslése szerint a magánbirtokosok regale-jo- gai, az adó alá bevallott jövedelem alapján számítva, 175 millió frtnyi tőkevagyont képviselnek. Ennek megváltásáról lenne tehát szó. À művelet keresztülvitelére egy itteni újabb pénzintézet ajánlatot tett a pénzügyminiszternek, a mely a községeknek a megváltási összeget hosszabb törlesztés mellett rendelkezésre adná, de a terv egyrészt az állam garancziáját és másrészt azon törvényes rendelkezést köti ki feltételül, hogy a községek kötelezve legyenek a regale jogot, az egész tökét egyszer megváltani. Hír szerint a bizottság tagjai ezen utóbbi feltételt ellenzik, azonban minisztereiktől azt az utasítást vették, hogy miután a minisztertanács az említett feltételekről már döntött, folytassák a javaslat részletes kidolgozását. A közös miuisztertanácskozások Becsben, melyben a magyar miniszterek is részt vettek, a múlt szerdán be fejeztettek. A tanácskozásokon Iválnoky külügyér elnökölt, ő Felsége a király nem veit személyesen részt e tanácskozásokban. A magyar kormányelnök hosszasan értekezett a külügyminiszterrel s a királynál volt hosszasabb kihallgatáson^ Politikai apró hírek. Montanovics, a montenegrói fejedelem titkára Bécsben időz, hogy a kormány közvetítésével rmmitiot szerezzen Werndl gyárából. — Bylandt-Rheidt gróf ismét átvette a hadügyminisztérium vezetését. — Az egy p tömi alkirálynak átnyújtott együttes jegyzék nem egyedül a belzavargások, de főleg a portának beavatkozása ellen van intézve.
