Nemere, 1879 - Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap (9. évfolyam, 1-104. szám, Sepsi-Szentgyörgy)

1879-04-24 / 33. szám

^3Î? szám. t .s *S?vS^ tíX*. Sepsi-Szentgyörgy, 1879, Csütörtök, ápril 24 Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön a rcf. kollégium épületé­ben, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. IX. évfolyam Kiadó hivatal : J^OLLÁK JA Ó R. könyvnyomdája es kön-v- kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézéndó'k. A „Háromszéfci ftázUper-egflel“ Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. Megjelenik ezen lap heten­ként kétszer: csütörtökön és vasár нр ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL ; Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt •— kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. : Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-serért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. ön kéntes tüza[tá-egy[ctíj hivata l as közlönye. ^ --------------á—.----------------------------­Л kiráhi pár ezüstmenyegzője Nagy nemzeti ünnepet ül most az ösz- szes birodalom : ô felségeik ezüstmenyegzőjét. Az egész b rodalom óhajtása egy • örömria- dal, mely megrázza a földet s íelhat az egekig dicsőn uralkodó I. Ferenc József császár-király és Erzsébet királyasszonyunk hosszas boldog életéért. Ezen öromriadal a legkisebb egyházban is fohászként zendiil meg, hogy legyen áldott a felséges királyi pár dele a legkésőbb emberi életkorig A tavasz mosolygásával köszöntött be a nemzethez ez az órömnap, a dallamos berkek s a zsongó bokrok, a napfényes rétek és me­zők újjászületésével jött meg hozzánk is a vár­va várt nap, melyen eltelik a sziv örömmel, megtelik a lélek a szeretet melegével s melyen minden sziv azt dobogja, minden lélek azért imádkozik, hogy a felséges királyi pár élete legyen áldott. Boldog nemzet, melynek ilyen koronái van­nak ! A magyar nemzet mindig hü volt utolsó lehelletéig uralkodójához, »vitám et sanguinem«, vagyont és jólétet, mindent feláldozott királyá­ért, ha azzal hódolatának kifejezést adhatott. De azon őszinte ragaszkodó szeretetben, mely- lyel Ô felségeiknek népünk folyvást hódol, ke­vés uralkodó részesült. Ennek a szeretetnek, a sziv teljességéből jövő mai üdvözletünknek bizonyára vannak po­litikai okai is. Mikor 1. Ferenc József ö felsé­ge a magyar nemzet alkotmányát 1867-ben visszaállította s szent István koronáját fejére tette, egy szivvel-lélekkel üdvözölte az egész ország az alkotmányos fejedelmet. S a kit az azelőtti években bölcsességéért megtanultak tisztelni, azt e nagy történelmi tény oda fűzte szorosan szivéhez s ettől a perctől fogva hódoló tisztelettel és gyermeki szerete tel hajol meg a magyar nemzet a trón zsámolya előtt. Hogy felséges királyunk a legalkotmányo- eabb uralkodók közül való, azt már felesleges is mondanunk. Hazánkban mindig voltak politi­kai pártok, de alig csalódunk, ha kimondjuk, hogy oly élesen szembetett irányokat a képvi­selőház alig látott, mint a 67-iki kiegyezésen innen. És ezek a különböző pártok, ezek a kü­lönböző felfogások képviselői a tiszteletteljes szeretetben mindig találkoztak a trón előtt. A legélesebb kormányellenzék meghajolt I. Ferenc József, magyar király alkotmányos érzülete előtt. De e fontos politikai okok mellett még sok­kal közelebbi okai is vannak a magyar em­bernek, hogy koronás királya ezüstmenyegző­jén az öröm háladalát zengje. Tiszteli és sze­reti királyából az ország atyját. Súlyos csapások, erős küzdelmek, nagy szenvedések hozták össze az atyát gyermekeivel A kiráiy ott volt mindenütt, a király ott van ma is a vízzel borított magyar város roskatag úszó fa­lai között könnyes szemmel, népe iránti forró szeretetevel a szerencsétlenség napjai között. Az ő buzdító szavára épül fel Szeged is rom­jaiból, az ő lélekemelő szava visszhangzik ma Kárpátoktól Adriáig a könyörület és szeretet adományaiban. Ilyen koronája van Magyarországnak, s ilyen atyja van a nemzetnek Tarrsa meg ót az ég számos évekig nemzete boldogitására ! Mit szóljunk a legelső magyar nőről, a ba­jor Erzsébet királyasszonyról, a szivben, lélek­ben magyar királynéról ? Az ö neve sokkal inkább be van vésve kegyeletünk érctáblájára kitörölhetlen ragyogó betűkkel, minthogy elfe­ledni tudnók ót soha. Az a hódoló, kegyelet­teljes szeretet, mely nymbusként köríti homlo­kát e dicső királyasszonynak, nemcsak azt a királynét illeti, a ki a ó7—iki alkotmány helyre állításának előkészítésében oly kiváló érdemeket szerzett magának ; nemcsak azt a királynét üz­leti, a ki a Habsburgok és hazánk nagy sze­rencséjére a magyar nemzet és királya közt az engesztelő, kibékitö szerepét vitte : ez a hódoló kegyeletteljes szere:et a nőt is illeti, a ki példányképe gyanánt tündöklik elöl s nemének utánozhatlan fenségével, leírhatatlan bájával úgy teljesíti királynői kötelességét, hogy minden magyar nő büszkén muta1 hat e bámulatos je­lenségre. Hol van oly szerencsétlenség, — országos csapás vagy nyomor, hol e tünde alak, mint egy jótékony nemtö, meg ne jelent volna le­törölni a könyeket, megvigasztalni a bánatot? Hazánk c védangyala őrt áll, mintha geniusunk volna, még nyelvünk, nemzeti szokásaink felett is. Nemcsak maga beszéli zengzetes nyelvünket, de gyermekeit is magyar nevelésben részesíti. Csak pár éve még annak, hogy védangyalun- kat a »haza bölcse* ravatalánál zokogni láttuk s azóta Erzsébet Királyné mythikus alakká vált a nemzet szivében. Áldja meg öt г gondvise­lés hosszú élettel ! Es a királyi pár ezüstmenyegzőjét az or­szágos csapás után nem akarja oly pompával megtartatni, mint népe szerette volna, hanem utolsó kérése is az volt e tárgyban, hogy an­nak költségeit fordítsák a szegediek javára. A nemzet megérté fejedelme kívánságát. Most, mikor milliók ajkáról üdvkivánság rebben el, ő felségeik ezüstmenyegzőjük alkal­mával, imádkozzunk mi is : Tartsa és áldja meg az ég 1, Ferenc József magyar királyt s Erzsébet királyné ö felségét, fel­séges Családjával együtt az évek hosszú során, az őket szerető magyar nemzet boldogitására H. Sepsi-Szentgyörgy város programmai az ezüst menyegző napjára. Városunk lehető ünnepélyességgel fogja megülni ő felségeik ezüstlakodalmát. E célból az alábbi — a város elöljárósága által kiadott programm szerint minden testület részt vesz az ünnepélyen, isteni tiszteletek tartatnak minden hitfelekezet templomában, melyek közül az első a rom. kath istenitisztelet lesz, hol Zajzon Far­kas ur vezetése alatt egy énekkar fog működni a nagy misében. A ref. templomban alkalmunk lesz Révay L. ur ismert hatásos szónoklatát meg­hallgatni. Nem tudjuk, este lesz e kivilágítás, hanem ha az elmarad, a közönség bizonyára át­adja legalább a világítás költségeit a szegediek javára este rendezendő sétahangversenyen. A programm, melyet a városi elöljáróság kiadott, igy hangzik : ő felségök ezüstlakodalmának megünneplése folyó áprilhó 24-én, azaz csütörtökön a következő rendben fog megtartatni : 1) Reggeli 5 órakor huszonegy taracklövés és körzene. 2) Reggeli fél 9 órakor fél 10 óráig isteni­tisztelet a római kath. templomban. 3) 10 órától il óráig isteni tisztelet az ev. ref. templomban; ugyanakkor a görög nemegyesült templomban is. 4) A testületek lobogóikkal reggeli 8 órakor gyülekeznek a városház előtt és a templomokba vonulnak ünnepélyes menettel. 5) Délutáni 5 órakor utcai zene a városház előtt. 6) Délutáni 6 órakor sétahangverseny tánccal a városház dísztermében, mely alkalommal a sze­gedi árvi károsu ltak javára könyöradományok el fogadtatnak, minthogy belépti dij nem fizettetik és a tervezett tűzijáték és világitás elmarad. 7) Ezen napon a szokásos költözködés eltil­tatik. Kiadatik ahoz alkalmazkodásul ^epsi-Szentgyörgyön, 1879. ápril 22 én. * A magyar aranyjáradék oly kelendőségnek örvend, s a legutóbbi hetekben oly nagy mennyi­ségű kötvények adattak el belőle, hogy a január hóban tervezett s az államjavakra felveendő do- mnnialis kölcsön teljesen fölöslegessé vált. E t *rv a „Hon“ szerint már a hónap kezdetén hivatalo­san elejtetett. Ugyan e lap szerint az idén lejá­randó kincstári utalványok nagyobb fele része már be van váltva. Az országgyűlés legközelebb megnyitandó ülésszaka a kormánykörök mai intenciói szerint, mint értesülünk, még pünkösd előtt, mely az idén jun I éré esik, be fog fejeztetni. Az ülésszak mun­kaprogramjáról olvassuk a „Hon“-ban : Áz országgyűlés legközelebbi teendője az er­dőtörvényjavaslat letárgvalása, a boszniai adminisz­trációra vonatkozó törvényjavaslat, Spizza beke­belezésének törvénybe igtatása, a beszállásolási tör­vényjavaslat lesz Ha idő lesz, a kassa oderbergI vasútra vonatkozó előterjesztés is napirendre kerül máskülönben őszre marad, a bizottsági tárgyaláson még keresztül nem ment közmunkatörvónynvel együtt. Természetes, hogy a Tiszaszabályozásra és* Szegedre vonatkozó előterjesztések is előkerülnek. A katonai uralom Oroszországban ki van hir­detve, a cári ukáz, melyet minapi tudósításaink jeleztek, már megjelent és teljes mértékben iga­zolja a róla előre szállongott híreket. A miniszté­riumból kilépnek mindazon tagok, a kik nem ka­tonák, s természetesen tábornokok által fognak pótoltatni, mert nem csak a közigazgatás, hanem az oktatásügy és igazságszolgáltatás is katonák kezébe megy át. A külföldön tartózkodó összes szabadságolt katonatisztek hazahivattak, s a cár által hirdetett rendkívüli intézkedés nem egyéb, mint ostromállapot az egész óriási birodalomban. Sándor cár, mint Berlinből távirják, a merénylet után kijelenté környezetének, bogy „minden jól megy nehány hét múlva teljes békességben le­szünk,“de ha ezzel azt a reményét fejezte ki, hogy a titkos forradalmi mozgalom el lesz fojtva, aligha nem csalakozik ; mert épen a cár elleni merény­let óta még sűrűbben érkeznek a halálos ítéletek a birodalom legfőbb méltóságaihoz, s habár a cári ukáz a katonai kormányzókat meghatalmazza, hogy egyátalában mindent tehessenek, a mit jónak lát­nak, nagyon kétes, váljon a drákói rendszabályok a nihilista összeesküvésnek eddig oly bámulatosan megőrzött titkát fel fogják-e deríteni. Újabb távi­ratok megerősítik, hogy az orosz kormány Európa- szerte el akarná terjeszteni reakciónárius intézke­déseit, s Németországot már felszólította, járuljon hozzá az összeesküvők ellen életbeléptetendő nem­zetközi rendszabályokhoz. A berlini kabinet efélé- től nem is idegenkedik, s Bismarck hg. hir szerint egy állandó nemzetközi felügyelő bizottság szerve­zését javasolja ; e tervek azonban hajótörést szen­vednek Anglia ellenállásán, mert az angol terü­letre menekült nihilisták kiszolgáltatása iránt An­glia tagadó választadott. Az ő hozzájárulása nélkül pedig az ily nemzetközi reakciónak vajmi kevés sikere lenne, mert a menekülők bizony nyal nem a német szocialistatörvény uralma alatt fognak о tal- mat keresni. A kelet ruméliai kérdésről kevés újabb hir érkezik ; egyelőre, úgy látszik, a porta által tett javaslatok alapján kisérik meg a megoldást. Egy filippopoliszi tudósítás szerint a török főkormányzó és a hatalomban vele osztozó nemzetközi bizottság jogosítva lesznek szükség eseten törö c katonasá­got hívni segítségül, de európai tisztek parancs­noksága alatt. E hir még nagyon rászorul a meg­erősítésre, kivált a más oldalról érkező azon tudó­sításokkal szemben, melyek szerint az oroszok a kelet-ruméliai milíciát mozgósítják s olymódon he­lyezik el, hogy a netalán benyomulni akaró török csapatokat visszaverhessék. Ilyen örökség hátra­hagyásával az oroszok, mint a „Times“-nak távir­ják, már május i-én megkezdik a hazavonulást, ki­jelentvén, hogy nem vállalnak felelősséget az el­vonulásuk után következendő eseményekért ? !

Next

/
Oldalképek
Tartalom