Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-01-16 / 5. szám
— 19 — izgatni egynek tekintetnék a hazaárulással. Magyarországon nationális virtust csinálhatnak az államnyelv elleni izgatásból. Még tulajdonképen nem is tudhatjuk egész határozottsággal, hogy mit fog tartalmazni az a bizonyos törvényjavaslat és a „Gazetta“ már félre veri a harangot. Az absolutismus alatt az erdélyrészi román határőri norma-iskolákban minden tantárgyat németül tanultak a román gyermekek s akkor azon intézkedés ellen moccanni sem mert a „Gazetta“- -— Ma minden román iskolában románul tanitanak minden tárgyat s a magyarnyelvet úgy tanitják — a hol tanitják — hogy abban ugyan nem sok köszönet van. A magyar államkormány fennállása óta oly nagy elnézéssel volt e tekintetben, hogy annak párját Európában nem lehet találni. Isme rünk román iskolát, a melyben a magyarnyelvet a törvény értelmében tanitani kell, de a melyben a magyarnyelv tanítója oly fanatikus román, hogy egy faluért egy magyar szót ki nem eresztene a száján — még azokból is a melyeket tud — a ma gánéletben. Az ilyen fanatizmus terjesztésének főközlönye hazánkban a „Gazetta“, melynek vakmerősége és arcátlansága az idézett cikkben is határt nem ismer. i A „Gazetta“ elég arcátlanul azt fejtegeti egész hosszú vezércikkében, hogy a magyar nemzet rettenetesen megijedett az orosztól, a kisebb szláv nemzetiségektől és a románoktól és emiatt akarja elmagyarositani a nemzetiségeket ; de fölkiált, hogy ez hiábavaló reménység, mert — úgymond -— nem ez a mód, a melylyel a magyar nemzet jövőjének elsötétült egét fel lehetne deriteni! Szerinte csak egy út vezet a megelégedésre és boldogság' a s a magyar csak akkor tekinthet egész nyugodtsággal és bizalommal jövőjébe, ha merőben lemond minden magyarositó törekvésekről és csak műveltség és szabadságszeretete s mások jogainak tisztelete által igyekezend uralkodni. Csak ekkor nem félhet semmi versenytől, mely őt megronthatja. Ekkor megszünend a magyar politikus kínzó búskomorsága.“ Egy szóval: izgat a „Gazetta“ a magyarnyelv ellen a leghitványabb érvekkel. A dolgot komolyan megfontolva, kérdjük : kinek áll leginkább érdekében, hogy bírja az államnyelvet : a magyar nem zetnek — avagy a románnak, tótnak, szerbnek és németnek ? Mi azt hisszük, hogy első sorban ez utóbbiaknak, ha őszinte fiai a politikai magyar nemzetnek. Miért izgatnak mégis ép a „Gazetta“ és társai a magyarnyelv ellen ? Ne himezzük a dolgot, hanem mondjuk ki a mint van : Izgatna k, mert kifelé gravitálnak. A „Gazetta“ igaz csak Erdély autonómiáját siratja ; de ennek hátterében ott áll a Dákó-Románia ábrándképe. Az országgyűlési pártok lehetnek különböző nézeten a külpolitikára nézve, de a mi a kérdéses törvényjavaslatot illeti, arra nézve álljon fel, mint egy ember. Ideje már egyszer tisztába jőnünk a felől, hogy ki van velünk és ki ellenüuk. A ki a magyar államot összetartó kapocs ellen, a magyarnyelv ellen izgat, az a magyar államnak ellensége. Ideje ezt tisztán értésére adni az izgatóknak. Fogaras, 1879. január 8. É beefy.--------------- A Fő városi levél. В Ildii pest, 1879. január 10. (A Petefy-táiaaság nagygyűlése. — Irodalom és politika. — Eni- lékbe*zéd Szigligeti felett. — (,A végtelenség» (költ) — Petőfi szerelme — Egy fi tál művésznőhöz (költ.) — ici és Marika* (elb ) — F.gy futal asszonyhoz (költ ) — A farsang )-„Nemzeti ősi betegségünk a politika“. Ebből kiindulva fejtegette a „Petőfi-társaság“ ma tartott évi naggyülését megnyitó beszédében Eszaky Károly alelnök irodalmunk mostoha viszonyait. A magyar irodalomnak munkásai ma csak mellékesen azok. Kenyerük nem az irodalom, hanem a politika. Óva int, hogy aki valóban az irodalmat akarja művelni és fejleszteni, — az bizza Bosznia ügyét azokra, kik arra hivatottak, mert — mint Francia- ország példája oly élénken bizonyítja, — a nemzetet nem a politizálás képes megmenteni, hanem egyedül szellemi fölénye. Az általánosan tapasztalt közöny tanúskodik a mellett, hogy a társaság felolvasó ülései nemcsak hogy nem feleslegesek, de szükségesek ; az ifjúságnak és hölgyközönségimk felkeltett érdeklődése elég bizonyság erre. A megnyitást a felolvasások egész özöne követte. A figyelem ennek folytán lassanként csökkent, mert talán igen sokat is nyújtottak a jóból. Zichy Géza gróf nyitotta meg a sort Szigligeti Ede felett tartott emlékbeszédével. Beszéde a szeretet meleg hangján s a költő szép nyelvezetén lett előadva s gondos tanulmányt tételezett fel. Hogy mije volt Szigligeti a magyar nemzeti irodalomnak, azt mindenki tudja ; beszél arról nem kevesebb mint százkilenc eredeti darabja. Gyermekéveiről keveset tudunk. Elütően kis fiuk katonásdi-játékaitól, a kis Szigligeti — akkor Szathmáry — bábukkal játszott. Volt neki egész sereg bábuja, a kikkel végigjátszotta a számukra szerzett színdarabjait, maga szavalva valamennyi szerepet. Pappá lenni nem akart, — mérnökké kellett lennie, mert szülői igy akarták. De a sors nem ezt szánta számára ; valamint Shakespeare nem maradt mészáros, Moliere kárpitos : úgy .Szigligetinek is más foglalkozás volt előírva. Mint Hugo"Victor, ő is mérnökből lett íróvá. Mikor Pestre került, átjárogatott Budára, ott tapsolta lelkesülten Kántornét, Megyerit. A múzsa csókja aztán lerázatta vele a mérnöki láncot s ő a dicső, halhatatlan koldusokhoz : a színészekhez szegődött, a hol adtak neki havonkint — tizenkét forintot. Mikor atyja Szathmáry Kelemen meg'tudta fia lépését, az irta : „Komédiás lettél : ne viseld nevemet ; ha felmegyek: . . .“ (Itt egy meglehetős kegyetlen kifejezés áll.) A fiatal Szathmáryt ettől kezdve Szigligetinek nevezték, a mely név elég* arra, hogy minden magyart Iêlkesüîtség szálljon meg. — A küzdelem napjai kezdődtek számára és ő győzött, mint any- nyi dicr-ő alakjai a magyar művészetnek. Lendvay is éjjel a folyóban mosta ki fehérneműit ; Megyery a Dunaparton azon tanakodott, hogy két garasért dohányt vegyen-e, vagy kenyeret ; az előbbi gyalog indult Becsbe, hogy a várszínházát tanulmányozza 1841-ben Szigligeti az állandó magyar színház titkára lett. ív től kezdve az ő vállára nehezedett a műsort megalkotni, melyet Kisfaludy és Vörösmarty többé nem tölthettek be. Ö főképen a forma embere, de eredeti. Nyelve egyszerű, értelmes, érzelgősség és dagály nélkül és tiszta magyar. Zichy ismerteti legkitűnőbb drámái nehány át, találó vonásokkal; aztán felhozza, hogy a vígjátékokban nincs senki Szigligetihez hasonló. Nem a helyzetekben keresi, hanem a személyekben állítja elő a komikumot. Vigjátékai, melyek között legkitűnőbbek : „A mama“, „Fenn a? ernyő, nincsen kas“, „Nőuralom“ stb., mulattatnak és oktatnak, a nélkül, hogy oktatási szándékukat a nézővel éreztetnék. Fia Szigligeti mást nem irt volna, működése már is óriási volna, — de ő megteremtette a népszínművet. 1843-ban lépett fel a „Szökött katoná“- val. Mily köszönettel tartozik neki a népköltészet és a magyar zene ! Azelőtt Magyarország kívül volt fővároson. Magyar népdalt a fővárosban nem ismertek, most utcán és szalonban a „Szökött katona“,- dalai hangzottak s széles Magyarországon a „Szökött katona“ járta. Még a főranguak körébe is bevitte báró Wenckheim Béla. A népszínművet azért teremtette, hogy az idegeneket és főképen a hazai idegeneket oda vonzza a színházba. Eredeti színmüvek mellett fordított Shalces- peareből („IH-ik Richárd“) és Götheből, irt tanul- mányokat, emlékbeszédeket és „A dráma válfaja“ cirnü ismeretes nagyobb müvet. A „nemzeti színház“ felvirágoztatása volt legszebb álma és annyit tett ez intézetért, hogy ha a nemzeti színház mind a négy sarkára az ő szobrát állítanák fel: senki sem mondaná, hogy hálánk túlzott, mert ő megérdemelte ezt. Szívbaja ölte meg ; talán mert ezen kincses bánya annyira telve volt. „Szellemi kincseinek mi vagyunk örökösei ; legyünk hálás örökösök s midőn kincsein osztozunk : mondjunk áldást emlékére !“ * E. Kovács Gyula Szász Gerőnek „a véghetet- lenség“ cimü költeményét szavalta a pathetikus költeményhez illő előadással, — mire harmadiknak Lauka Gusztáv ült a felolvasó asztalhoz s „Petőfi szerelme“ cimü tanulmányát olvasta f -1, melynek többnyire ismert adatait jártas kézzel tömöritette egy egészszé. Bartók Lajos „egy fiatal művésznőhöz“ szavalt. Rajta meglehetősen érvényesül, hogy a politikus „Bolond Istók“ a „költőt“ nem nagyon fejleszti. Várady Antal („Iskarioth“ szerzője) Balázs Sándornak külsőleg humoros, de belsőleg elég komoly elbeszélését olvasta föl, a melyben sokkal emberiesebb dolga van a kis ölebnek, mint a nagyságos asszony elhunyt nővére árva leánykájának. Várady valódi művészettel olvas s képes a. csekélyebb tökélyü müvei is hatást előidézni s igy valódi szerencse, ha ő vállalkozik valakinek munkáját fölolvasni. Végül Komócsy József Torkos Lászlótól olvas költeményt „egy fiatal asszonyhoz“ mely humoros és könnyen gördül ug'yan, de nem emelkedik valami magasra. Karneval beköszöntött a „Fröbel-egylet“ által tegnap este rendezett első álarcos hangverenynyel, a melynek ugyan csak kellett volna álarcosnak lenni, mert valóban alig mutatkozott egy-két „szép maszk“ s ezek is nemsokára eltűntek. A mindenfél 3 bálbizottságok teljesen felkészülve néznek éli be a „fényes sikernek“ s annyi plakát hi- deti a különféle hangversenyeket, hogy Plátó, ki i idvalevőleg eszményi köztársaságából a zenét száműzte — vagy megváltoztatná ilyenek láttára ebeli elhatározását, vagy kiszaladna a világból, hogy valahol egy archimedesi pontot keressen, a melyről ezt a symphoniákba és bosnyák ködbe merült földet elrúghatná a végtelen semmiségbe, hogy igy végtelen némaság körnj'ezze a bölcset. Holnap tartja első hangversenyét Joachim a hegedűsök királya. Minthogy tudtom szerint sem a t. szerkesztő ur sem pedig nagyrabecsült olvasói platói érzelmeket a zene iránt nem táplálnak: kívánhatok hegedüszótól viszhangzó, disznótoros hófehér farsangot.- By Meghív û s. A sepsi ev. ref. egyházmegyének 1878. nov. 27-én tartott közgyűlése a kepeváltás és kopézési rendszer szabályozása tárgyában indokolt javaslat készítésére főgondnok mélt. Székely Gergely ur elnöklete alatt Sylvester Dávid, Bariba Lajos, Ró- vay Lajos, Nagy Sándor, Apor Miklós és Császár Bálint urakat nevezte ki. — Ernők ur ő méltósága megbízásából van szerencsém ezen bizottságot folyó hó 20 én Sepsi-Szentgyürgyön a Biankó József ur vendéglőjében tartandó tanácskozásra tisztelet- teljesen meghívni. Sepsi-Szentgyürgyön, Ï879. január 10 én. Hóvá у Lej :,s8. M e g h i V a s. A házi ipart és ipari oktatást terjesztő .3 gye sülét választmánya folyó hó 21-ikén délelőtt a me gyeházánál ülést tart, melyre a választmány t. c tagjait elnöki megbízásból tisztelettel meghívja S.-Sztgyürgyön, 1879. január 1 ;-6n. Tnrcali Endre, egyleti titkár. N y i 1 a t к о z a t. A „N em er e“ folyó évi 3-ik számában „H.á- romszékmegyo közigazgatási bizottsága 1879. jan. 7-én tartott ülése“ cim alitt megjelent értesítésben bizonyos Málnásl Eerenc tanító mint vesztegetési kísérletért bűnvádi kereset alatt álló emlittetik. — Nehogy a közvélemény félrevezettessék — miután egyesek en gémét tartanak ama bűnvádi kereset alatt álló egyénnek — az igazság érdekében bátor vagyok kijelenteni, hogy én semmi efélében egyáltalán részes nem vagyok. S.-Sztgyörg'yön, 1879. január 13-án. Málnáéi Ferenc, a természétrajzi tudományok és vegytan okleveles tanúra L S G- и J А В В, Pái'ís, j n : 2. Л republic 1гшз unio-p írt tegnapi értekezletében kárhoztatták a minisztérium pi-ogrammját, de formális határozatot még nem hoztak. Gambetta barátainak lépéseire vonatkozva, a kik cabinetbe v: b belépését óhajtják, alkalmilag kinyilatkoztatta, hogy nem akar miniszterré jelen minísztei Lmot fönn akarja tartani, de programmját e’.égtoJennek tartja. Pálld, jan 12. A pro g rn m m ol y a n h a= tást tett a parlament köreiben, hogy a sena- tusban biztos számára a többség, a képviselő- házban pedig valószínű. ЖÜ L Ö N FÉLÉK. — A nöegylet f. ín IS-iki táncéTóIvére az elő készületek már megtétetettek, legfeljebb egy-egy meghívó tévedésből nem jutott el rendeltet őse helyére. Épen ezért, kik talán nem részesültek volna meghívásban, tekintsék e sorokat annak s a tévedésből eredt mulasztásért e helyen is szives elnézést kér a választmány. Ezen táncestélyen a karzat is nyitva fog áilani 1 frt. belépti ci j mellett. Nen mulaszthatjuk el újólag is felem merd, miszerint a nők részéről ez alkalommal különösen az egyszerűség lesz a jelszó. — Báb A sepsi-sztgvörgyl polgárság* a helybeli „önkéntes tűzoltó-egy lot“ pénztára gyarapítására folyó 1879. évi február i-én a városház dísztermében táncmulatságot rendez. — Â brassómegyei székház tervezési pályázatánál a Il-ik dijat — a „Corona“ jeligéjű pályaterv nyerte el, melynek szerzője Platzer Antal budapesti építész. Az I-ső dij egy bécsi épit ísz müvének ítéltetett oda. — Glück Mór alvinci nagy birtokosnak О felsége közhasznú működése elismeréséül, saját törvényes utódai részére, a maró s-v áradj ai előnév használhatójának engedélyezése mellett, a m г gyár nemességet adományozta. — Nyolcadik közlemény a sző veszeti .iskola berendezésére beküldött adományokról Temesvári Gergelyné ő nagysága Űzőmből: 10 frt. Ozv. Cse- rey Jánosáé Tuecsfaiva 5 irt. Kelemen Lajosné Sepsi-Szén tgyörgy 2 frt.
