Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-16 / 5. szám

20

L O T T O H ü Z Л S.

Budapesten január ír-én kihúzattak a következő számok :

51, 27, 35, GO, 9.

piaci Arak

Búza (tiszta)

I legszebb .

közepes . I gyöngébb

Búza (vegyes) Rozs

Árpa

Zab

1 legszebb J közepes í legszebb j közepes legszebb közepes

pi

fcß

о

Й

Törökbuza Kása . . . Borsó . . Lencse . . Fuszulyka Lenmag . Burgunya Marhahús Disznóhus Juhhus . . Faggyú friss

S.-Szt.- i György ; jan. 13!

Brassó, jan. 10.

frt.

kr|

frM

kr

6 1

—j

0 1

40

5

80!

5 1

80

4

60

5

—

—

—1

4

50

4

—

4

10

3

80

3

80

3

60

4

20

3

4°

3

80

2

20

2

20

I

70

2

10

3

80

3

80

9

—I

5

30

4

50

5

10

—

____1

l

10

5

0

4

4

—

—

11

70

I

50

I

80

—

32

—

40

—

44

—

40

—

H

—

33

—

02

—

42

egyetemben a folyó 1879. év áprilhó 24-ikétól kezdve egymásután következő három évre haszonbérbe adandó.

Az erre vonatkozó feliételek K ii n 1 e J ó- zsef ügyvédi irodájában Sepsi-Szentgyörgyön megtekinthetők. 3 - 3

MBBHHBK'.

и

• •

Egy jó háztól való fiú a Ivras- sowsky-féle divat ü/lelbcii Brassóban mint

felvétetik.

<í>----e

Hi

rdet méi ív.

«/

jál carban lévő teljes

Érték- és váltó ■ dr jót у am a bécsi es kir nyilvános tőzsdén január 14.

83-75

szabad kézből jutányos áron eladó Ertekczlutni e lapok kiadó-hivatalánál .

kincstári utalványok I. kibocsátás г n ti.

keleti vasút IL kibocs. államkötv.

„ „ 1876. évi államkötv

vasúti kölcsön kötvény . .

földtehermentesitési kötvény .

aranyjáradék

hitelintézeti Magyar hitelbank Ezüst .... Cs. kir. arany .

117.50

74.—

66.—

100.65

80.25

75-50

74-—

84-75

81.75

61.85 63-35 74.20 110.— 790.— 222.40 100.— 5-53 9-34 54-65 116.55- w

Az arcszin fiiatal üdessöge !

Felülmulhatlan és nélkülözhetlen szappannak bizonyult be és általánosan elismertetett hölgyek és urak által a kitűnő párisi Dr. LEJOSSE-féle

SAVON RA VISANTE

ez a legjobb és leghirnevesebb mosdószappan a világon ; a ki egyszer megkísértette, az soha többé nem használ más szappant.

A hatás biztosíttat ik.

— Egy darab ára 50 kr. —

Felelős szerkesztő: Múlik József. Kiadótulajdonos: Polliik Mór.-мяимивиииии

Hirdetmény,

1-2

Deák László

körjegyző.

Vendpufoiradó

Szerkesztői posta.

«Egy atya» Brassó. Ön panaszolkodik s meglehetős kemény hangon rá ir a szerkesztő?égre, hogy miért nem közöltük nuit évi dec. 14-én beküldött levelét. Pedig, ha csakugyan <,nem valami ifjonc s minden áron Írni vágyó ember» ön, a mint magáról tetszett mondani, akkor tudnia kell azt is, hogy névtelenül beküldött cikkeket egyetlen szerkesztőség sem szokott figyelembe venni. Ha a nyilvánosság előtt elrejtőzik is valaki, a szerkesztőségnek akkor is tudnii kell : kivel van dolga. Kérjük a cikket még egyszer beküldeni s velünk Devét is tudatni; akkor minden n ,111 e 1 le?z.

&

és

korcsma-regale.

Bikszádon a Tusnád és LLik felé közlekedő út mentén levő, a zabolai gróf MIKES BE NEDEK utódai tulajdonát képező vendégfogadó az egész éven át tartó korcsmaregalejoggaj

Felülmulhatlan bőrszépitö szernek lett a hölgyvilág által általánosan elismerve a hivatalosan megvizsgált, kitűnő ártalmatlan valód1

Ha vissante

Dr. LEJOSSE-tól Parisban.

Ezen világhírű bőrtisz- titó szer valamennyi szépítő szer között leghire- sekk leghatásosabbnak bizonyult szeplők,napégés -DRtírfá rezesség, sárga foltok, va- , lamint minden bőrtisztát lanság biztos eltávolitá&аГл RAVISSANTE az arcszinnek feltűnően szép halvány rózsaszínű, bár- sonyszerü fiatal üdességet ad, a bőrt és kezeket vakító fehérségűvé és gyöngéddé teszi, hiisitő és fel- %c^üditöleg hat s gyöngéd Щ? bőrt szerez, a legkésőbbi öregségig.

Budapesten valódi minőségben kapható ; Török József gyógyszerész urnál^ királyutcza

7. szám. Sepsi-Syentgyörgyön Otves IMI és Betegh Bálint urak gyógyszertárában.

Központi szétküldési raktár : Schwarc Henriknél, (Budapest, muzeum-körut 41. sz.) 27—50

Nyomatott Fóliák Mórnál Sepsi-Szentgyörgyön.

Tizenegyedik közlemény a Boszniában meg- | sebesült harcosok és az elesettek családjai részere begyült kegyadományokról ; Pethő István szolga- biró által beküldetett: márkosfalvi Barabás Ger- gely gyűjtése io frt. 53 kr. Szőcs Józseí Kezdi- a- sárhely város polgármestere által beküldetett, 26 ^

frt. 17 kr. Sepsi-Szentgyörgyön 1879 január 15-én Botsa József főispán.

— A kézdi vásá' helyi olvasó-egylet zártkörű bálja f. év febr. hó i-én lesz. A bálanyai tisztet ы a minden nemes iránt fogékony, a közművelődés terén áldozatkész ügybuzgalmáról ismeretes, finom érzékű Feil Edéné urhölgy szíveskedett elfogadni.

— Kettős hulálitélet. Győrből irja a „N H.“

levelezője: Múlt szerdán tartatott Győrött a végtárgyalás azon embertelen kettős gyilkosság ügyében, melyet mult dec. i-én virradóan Takács János és Gedc Bál peéri illetőségűek két mosony- megyei, neudorfi asszonyon elkövettek. A törvény- széki terem zsúfolásig telve volt közönséggel, mely nagy kitartást is tanúsított a tárgyalás végighall- gatásában, bár ez reggeli g-től délután i-igésd. u.

3-tól esti 6 óráig tartott. — A tárgyalást vezette Kriszt, törvényszéki elnök, birák voltak, Brinkmann és Pázmán. A bűnösök, mind a kettő 24 —25 éves, nőtlen, kath., vallomásaikban egész töredelmesek voltak, a melyben minden részletet előadtak, de egyszersmind embertől nem várható hidegvérüsé- get tanúsítottak. A bűneset, röviden ismételve, abból áll, hogy a két bűnös, miután a két neudorfi asszonnyal a peéri csárdában beszélgettek, s tőlük kituoták, hogy Győrbe szándékoznak kocsijukon, azon sejtelemben, hogy náluk nagyobb mennyiségű pénzösszeg lehet, elhatározta, hogy kirabolja, meggyilkolja őket. Az éj sötétében utolérvén az asszonyok kocsiját, felkéredzettek, egyik az előlülő, másik a hátulülő asszony mellé. Bizonyos jeladásra — melyet mindegyik a másikra fog — mindegyik megtámadta áldozatát, s a kocsiról lehúzva, a fői dön kezdték őket késelni, és pedig oly kegyetlen- séggel hogy a két nőn összesen 52 szúrás és vágás találtatott. Sőt az egyik, miután a magáét teljesen kivégezte, segítségül hivatván a másik által, még annak is megadta az utolsó döféseket. Az egész gyilkolás mintegy 7—8 percig tartott, s aztán a két holttestet lábaiknál fogva félrehúzták az országutról egy kis tó mellé, hol mindjárt meg is mosakodtak a vértől. Mindazáltal ügyes kutatás után már harmadnap elfogattak, mint a legnagyobb valószínűség szerinti gyilkosok. — Magától érthető, hogy ily cselekedet után — annyival in kább mert mind két bűnös többszörösen megbélyegzett múltú — az ítélet, csak „kötél általi halálra“ szólhatott. A védő ügyvédek elég ügyesen beszéltek, ezen épen nem védhető ügyben, de sem a bírákat, sem a közönséget meg nem nyerhették. A gyilkosok az ítéletet a legközömbösebben hallgatták végig, s úgy arra a kérdésre : „megértették-e?“ mint arra : „felebbeznek-e“ „igennel“ válaszoltak, ámbár elfogatásukkori első vallatásuk alkalmával úgy nyilatkoztak: „Csak akasszanak föl, nem kell nekünk más!“

Rózsa Sándor mint német színigazgató. A

szabadságharcban történt. Rózsa Sándor szabad csapata élén kalandozott Érsekújvár vidékén. Egyszer egy német vándorszínész csapatot ért utói a banda Az éltes férfiak, asszonyok és gyermekek rimánkodásra vették a dolgot, hogy adjanak nekik a csikós urak egy kis kenyeret, mert bizony szegények már régen nem ettek. Rózsa Sándor kérdi a reszkető direktortól, hogy hova megy? Ez panaszkodik, hogy a publikum nem jár színházba. „Nem-e! Hát mért nem? Muszáj neki! mikor én azt mondom, hogy muszáj, akkor muszáj. Add ide az embereidet, elvezetem őket, aztán majd megmutatom én, hogy eljönnek a komédiába!“ Dictum faktum — előre mentek, s be a legközelebbi faluba. A régi kastélyban felállították a színpadot, s azután Rózsa Sándor a tisztelt publikumot legényeivel „meginvitáltatta“ (persze az ö módjok szerint) az előadásra. Maga ült a pénztárhoz, s szedte be, a mit a „meghívott“ és „kísérettel“ érkező közönség hozott. Szép csomó pénz és elemózsia gyűlt össze. A terem zsúfolva volt s Rózsa Sándor és legényei kacagtak a német komédián. A publikumnak azonban nem nagy volt a kedve ; ezen is tudtak segíteni Rózsa Sándor legényei — s most az egyszer valóban sírva kacagott a közönség. Rózsa .Sándor még egy előadást rendeztetett, s azután kiosztotta a színészek közt a begyült kossuth-ban- kókat és elemózsiát s kergette őket odébb, mert közeledett a magyar hadsereg. A színészek örültek, hogy megszabadulhattak a furcsa direktortól, ki pedig csak jót tett velők. így volt Rózsa Sándor német színész igazgató. Az említett trupp igazgatója : Söld, ki később Bem tbnok fürdetője lett, maga beszélte el e kalandot a „Pressb. Ztg.“ tárcaírójának.

пт I ————пттатагип ■ ■ ninr-~-----------