Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-11-09 / 90. szám
90, szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-félc ház, hová a lap szellemi rCszét illető közlemények küldendőkKiadó hivatal : j^EF^NSTEIN JAÁR.K könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. A Sepsí-Szentgyörgy, 1879. Vasárnap, november 9, IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. Л tfHaramszékí ftázíípar-egjtefe13 hivatalos Megjelenik ezen lapheten- ■ kint kétszer: " csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELELTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit $0 ,-r. Hirdetmények dija. 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Budapest, november 6. A kártyák keverednek. Ki kételkedhetnék, hogy Oroszország benne van a játékban? Cherchez la femme ! mondja a franczia, ahol bűntettről van szó. Keresd Oroszországot ! mondhatná a diplomata, mikor a keleti zűrzavar egyre kavarodik. Pedig kavarodott legújabban is. Anglia és a porta közt szakadás támadt. Miért ? Bizonyára nem azért, a mit az angol politika hivatalosan ürügyül ád. A reformok miatti czivódás már régi keletű. Kormányok mentek, kormányok jöttek ; de egyik sem valósította meg az Anglia által követelt reformokat, sőt e tekintetben még komoly kísérletet seni tett. A reformok czimén beleköthetett. volna Anglia minden török kormányba és még sem tette. Most nemcsak beleköt, hanem a legkeményebb rendszabályokkal fenyegetőzik. Az ultimátumot dementálják, valamint azon hirt is, hogy Anglia le akarja tenni a szultánt s gyámság alá akarja helyezni Törökországot. Sem az ultimátumnak, sem a gyámság hírének nincs valószínűsége, nincs különösen az utóbbinak azon alakjában, bogy a gyámkodás tisztében Ausztria-Magyar- ország és Francziaország osztoznék Angliával. De az bizonyos, hogy a helyzet komoly. A brit kormány el van határozva, hogy követeléseit érvényesíti. Angol hadi hajók sietnek a török vizekre. Az összes angol sajtó helyesli a kormány erélyes eljárását. — De hát oly nagyon a körmére égett Angliának a reformok ügye, hogy most nem akar halasztást tűrni, míg eltűrte, hogy annyi más török kormány elhanyagolja kötelességét? Mi nem hisszük. Oroszország merészen terjeszkedik ugyan Mérv irányában. Minden jel oda mutat, hogy nincs messze az angol-orosz mérkőzés ideje. Angliának tehát érdekében van, hogy Kis-Ázsiában felépítse a torlaszt Oroszország ellen. Ámde Anglia jól tudja azt, hogy Oroszország fel- robbbantja előbb aknáit, mintsem ez a torlasz — reformok alapján — felépül. Miért brusquirozza tehát Anglia a reformok czime alatt a portát ? Mert az uj kormányt Oroszország befolyása ültette helyére. Mert Oroszország keze van a konstantinápolyi játékban. Anglia meg akarja buktatni az oroszbarát kormányt, hogy angol-barát minisztériuma üljön annak helyére. A mi tehát Konstantinápolyban történik, az a régi játék, a régi barcz ;a két ősi ellenség, Oroszország és Anglia közt. A játék, a barcz azonban complicálva van Oroszországnak egy másik cselszövényével. Ugyanaz ;az Oroszország, mely Konstantinápolyban a viszály (magvait hinti el s ellenállásra biztatja a portát {titokban, Európa felé fordulva békét prédikál nyíl- dán. Az orosz félhivatalos sajtó, mely eddig any- nyit irt arról, hogy az osztrák-magyar-német szövetség Oroszországot fenyegeti, most egyszerre fölfedezte, hogy ez a szövetség, vagy helyesebben egyezmény kedves és óhajtandó Oroszországra nézve. A berlini szerződés, Ausztria-Magyarország és Németország ellen izgatott eddig minden orosz í űrlap én most egyszerre azt kürtölik Szentpétervárról, hogy a berlini szerződés fentartása Orosz- trszágnak is érdekében van. Mi következik ebből? Az orosz kormány és sajtója azt kővetkezetik:, hogy Oroszországnak be kell állnia abba a rársaságba, mely czéljául tűzte ki a berlini szerződés íentartását. íme, a ravasz muszka diplomatának legújabb mesterhuzása. A béke íentartását hirdeti, mikor titkokban bonyodalmat készít elő. De hol volna aég politikus elég naiv, a kit ezzel a vastag káéval meg lehetne fogni? Oroszország ma épngy gyűlöli monarchiánkat s Németországot, mint gyűlölte ezelőtt. A berlini szerződést épugy szét akarja tépni, mint a közeli múltban a párisit. Mit akar tehát? El akarja venni az osztrák-magyar-német egyezmény oroszellenes élét. Azt akarja demonstrálni, hogy nincs elszigetelve, — mert a berlini szerződés alapjára áll, a hol van monarchiánk és Németország is. Ez az egyik. A másik az, hogy Angliát szeretné elszigetelni. Tudrjür-jól, hogy Anglia erkölcsi solidaritás- ban áll monarchiánkkal és Németországgal, habár ez nem is csatlakozott formaszerint a bécsi egyezményhez. Ezt a solidaritást akarná ő megbontani. Miként? Az által, hogy szakadást idéz fel a porta és Anglia közt. Ez a szakadás elragadhatja Angliát egy erőszakos lépésre a porta, a szultán ellen s a brit kormány túllépheti azon kört, a meddig a nyugati hatalmak közös érdekeltei terjednek. Az okozna csak valódi örömet Péterváron, ha Anglia és a nyugati hatalmak konfliktusba kerülnének. Világos tehát, hogy a konstantinápolyi válság és a legújabb muszka diplomatiai fordulat közös okra vezethető vissza s a kettő közt szoros ösz- szefiiggés van. Oroszországnak azonban ez a csel- szövénye is fel fog sülni, mint felsült már any- nyi más. A béketársaságban szívesen látott vendég mindenki, a ki a békét akarja. De azon szorosabb viszonyba, melyben Ausztria-Magyarország és Németország van, nem vehető fel egyik hatalom sem, annál kevésbé Oroszország. A bécsi egyezmény czélja ugyan a berlini szerződés és a béke fentartása, — erre a czélra közremüködhetik bárki ; de ez egyezmény egyszersmind formulázása azon benső összeköttetésnek, mely a két középeurópai hatalom közt fennáll s ez csak monarchiánkra s Németországra tartozik. A mi pedig az orosz terv angol-ellenes részét illeti, egy pillanatig sem kétkedünk, hogy a brit kormány belát Oroszország kártyáiba. Tudja jól, hogy igen tág azon kör, melyen belől Ausz- t.ria-Magyarországgal és Németországgal egyetértésben járhat el. De tudja azt is, hogy ezen a körön nem tanácsos túllépnie. Olyan eset alig képzelhető ugyan, melyben Anglia monarchiánkkal kerülne ellentétbe; de Londonban tisztában vannak az iránt, hogy az angol akczió már az által is nagyot veszt súlyából, ha monarchiánk nem támogatja azt. Bármennyire élökre legyenek is tehát állítva a konstantinápolyi dolgok, mi — legalább egyelőre — nem hiszünk a nagy válságokban. Az angol flotta demonstrálása az aranyszarv táján többször eszébe juttatta már a muszkabarát szultánoknak, hogy a czár ugyan jó barátnak, de az angol ro- szabb ellenségnek. A czár ellen védi Törökországot Európa, mig Anglia ellenében Oroszországon kívül nem védi senki. Ezt hisszük, hogy tudtára adták a szultánnak Ausztria-Magyarország és Németország, s a jelenlegi válság ugy fog végződni, mint annyi más válság, a nyugati befolyás felülkerekedésével. A képviselőház november 3-iki ülésén a pénzügyminiszter beterjesztette a védelmi adóról s a fogyasztási adóknak az eddig fennálló vám- külzetbe való bevonásáról szóló törvényjavaslato kát Következett ezután a honositási törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, melynek 10—23. §§-ait minden érdekesebb vita nélkül tárgyalták le, A képviselöház november 4-iki ülését délután egy óráig a honositási törvényjavaslat 32. §-ának tárgyalása töltötte be, mely arról szól, hogy a ki tiz évig szakadatlanul külföldön tartózkodik, elveszti honosságát. A 32. §-nál Gullner Gyula tiltakozott Simonyi Ernő tegnapi (3-iki) beszédjében foglaltak ellen, ki Kossuth tiszteletéből politikai tökét akar csinálni, Hegyesy Márton az egész §-t kihagyatni kérte. Szilágyi Dezső s a miniszterelnök felszólalása után a ház elfogadta a szakaszt Gullner módositványáva! A 32. §. után Simonyi Ernő uj szakaszt indítványozott, melynél fogva a 32. § intézkedései a politikai okoknál fogva kiván- dorlottakra ki nem terjednek. E szakasz fölött Al- másy, Helfy, Csanády s a kormányelnök beszéde után névszerinti szavazás volt. A Simonyi Ernő által indítványozott uj szakasznak elfogadására 444 igazolt képviselő közül ige n-nel szavaztak 52, nem-mel szavaztak 141-en. Simonyi Ernő indítványa tehát 89 szavazatnyi többséggel elvettetett. Ezzel az ülés véget ért. A királyi jogügyek ig'azgatóságá- n а к szervezése, már régebben tanácskozások tárgyát képezte a pénzügyminisztériumban. A „P. L1.“ értesülése szerint a szervezési szabályzat már kész, sőt a miniszteri tanács előtt is megfordult, ugy hogy a budget letárgyalása után már életbe léphet. A fővezetésben egyúttal személyi változásokat is jelez a nevezett lap. A magyar kö ltségvetés s a „Nordd. Allgemeine Zeitung.“ A „Norddeutsche Allgemeine Ztg.“ legutóbbi megjelent számában egy budapesti levelet közöl, melyben nagyjában részletezi a pénzügyminiszter által a magyar parliamentnek benyújtott költségvetési javaslatot s az azt megelőző pénzügyminiszteri exposét. Habár Szapáry Gyula gróf, irja az említett lap, nem nag)r szónok, expo- séjával a házban nagy hatást keltett. Még az elen- zék sem volt képes e hatás alól menekülni A tény, hogy az előirányzott deficit csak 15,519.000 forintra rúg, bizonyltja a pénzügyi helyzet javulását, s méltán ébresztheti a külföldön azon meggyőződést hogy a kormány mindent megtesz a pénzügyi sulyegyen helyreállítására. Ez mintegy 18 mill, frtnyi javulást jelent. Szapári gr. Magyar- ország pénzügyeinek vezetését közvetlenül Szél] után vette át. Széli müve a magyar államhitel megszilárdítása, illetőleg helyreállítása, a külföldön Bosznia occupatiója következtében veszélyeztetve lenni látszott, és daczára mindezeknek a pénzügyminiszter kijelenti most, hogy az ország pénzügyeit rendezhetöknek tartja. Es csakugyan a Ker- kapoly által könyelmüen kötött 153 milliós kölcsön már törlesztve van, a deficit oly mennyiségre szállott alá, mely már most semmiféle veszélyt nem jelent az állami pénzügyekre nézve ; a bosnyák kiadások a minimumra szállíttattak le és végül a deficit fedezhető a nélkül, hogy e végből az államhitelt kellene újólag igénybe venni. Beszél ezután az említett tudósítás azon rendszabályokról, melyeket a pénzügyminiszter a deficit leszállítása czéljából a javaslatban szükségesnek jelentett ki. Hosszasabban foglalkozik a földtehermentesitési s szőlődézsmaváltsági kötvények törlesztési idejének meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslattal s végül a következőket mondja : A magyar állam eddig eléggé bebizonyította, hogy kötelezettségeit szemben az európai piaczokkal pontosan akarja teljesíteni s ha az ellenzék folyton adócsavarról beszél, még ez is azt igazolja, hogy az ország minden erejét megfeszíti, csakhogy megszabaduljon a financzialis calamitásoktól. A „Románul“ igy nyilatkozik a Bratiano miniszterelnök lemondásáról szóló hírről : A fejedelem elnöklete alatt tartott nov. 2-ki minisztertanácsban Bratiano miniszterelnök felingereltetve azon sokféle akadályok által, melyekkel annyi idő óta har- czolnia kell, óhaját fejezte ki,hogy ő hajlandó lemondani. A fejedelem és atöbbi miniszterekazonban arra kérték, hogy továbbra is maradjon az ügyek élén és bizonyítsa be, hogy nincsen oka ragaszkodni lemondási szándékához. Ma azon helyzetben vagyunk, hogy elmondhatjuk, hogy Bratiano miniszterelnök, szem előtt tartva hazafias érzelmeit, továbbra is elhatározta, hogy a legigazságtalanabb megtámadásokat is eltűri és harczolni _ fog még ^ a politikai barátai által is útjába gördített akadályok ellen, mert jól tudja, hogy a nemzet politikai nevelése folytonos sarczot igényel. Strat, volt miniszter és senator novemuer 2 án meghalt. — Erzsébet fejedelemné ugyanekkor érkezett Bukurestbe.
