Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-11-09 / 90. szám

90, szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-félc ház, hová a lap szellemi rCszét illető közlemények küldendők­Kiadó hivatal : j^EF^NSTEIN JAÁR.K könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. A Sepsí-Szentgyörgy, 1879. Vasárnap, november 9, IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. Л tfHaramszékí ftázíípar-egjtefe13 hivatalos Megjelenik ezen lapheten- ■ kint kétszer: " csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELELTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit $0 ,-r. Hirdetmények dija. 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Budapest, november 6. A kártyák keverednek. Ki kételkedhetnék, hogy Oroszország benne van a játékban? Cherchez la femme ! mondja a franczia, ahol bűntettről van szó. Keresd Oroszországot ! mond­hatná a diplomata, mikor a keleti zűrzavar egyre kavarodik. Pedig kavarodott legújabban is. Anglia és a porta közt szakadás támadt. Miért ? Bizonyára nem azért, a mit az angol politika hivata­losan ürügyül ád. A reformok miatti czivódás már régi keletű. Kormányok mentek, kormányok jöttek ; de egyik sem valósította meg az Anglia által követelt reformokat, sőt e tekintetben még komoly kísérletet seni tett. A reformok czimén be­leköthetett. volna Anglia minden török kormányba és még sem tette. Most nemcsak beleköt, hanem a legkeményebb rendszabályokkal fenyegetőzik. Az ultimátumot dementálják, valamint azon hirt is, hogy Anglia le akarja tenni a szultánt s gyámság alá akarja helyezni Törökországot. Sem az ultimá­tumnak, sem a gyámság hírének nincs valószínű­sége, nincs különösen az utóbbinak azon alakjá­ban, bogy a gyámkodás tisztében Ausztria-Magyar- ország és Francziaország osztoznék Angliával. De az bizonyos, hogy a helyzet komoly. A brit kor­mány el van határozva, hogy követeléseit érvé­nyesíti. Angol hadi hajók sietnek a török vizekre. Az összes angol sajtó helyesli a kormány erélyes eljárását. — De hát oly nagyon a körmére égett Angliának a reformok ügye, hogy most nem akar halasztást tűrni, míg eltűrte, hogy annyi más tö­rök kormány elhanyagolja kötelességét? Mi nem hisszük. Oroszország merészen ter­jeszkedik ugyan Mérv irányában. Minden jel oda mutat, hogy nincs messze az angol-orosz mérkő­zés ideje. Angliának tehát érdekében van, hogy Kis-Ázsiában felépítse a torlaszt Oroszország ellen. Ámde Anglia jól tudja azt, hogy Oroszország fel- robbbantja előbb aknáit, mintsem ez a torlasz — reformok alapján — felépül. Miért brusquirozza tehát Anglia a reformok czime alatt a portát ? Mert az uj kormányt Oroszország befolyása ültette helyére. Mert Oroszország keze van a kon­stantinápolyi játékban. Anglia meg akarja buktatni az oroszbarát kormányt, hogy angol-barát minisz­tériuma üljön annak helyére. A mi tehát Konstan­tinápolyban történik, az a régi játék, a régi barcz ;a két ősi ellenség, Oroszország és Anglia közt. A játék, a barcz azonban complicálva van Oroszországnak egy másik cselszövényével. Ugyanaz ;az Oroszország, mely Konstantinápolyban a viszály (magvait hinti el s ellenállásra biztatja a portát {titokban, Európa felé fordulva békét prédikál nyíl- dán. Az orosz félhivatalos sajtó, mely eddig any- nyit irt arról, hogy az osztrák-magyar-német szö­vetség Oroszországot fenyegeti, most egyszerre föl­fedezte, hogy ez a szövetség, vagy helyesebben egyezmény kedves és óhajtandó Oroszországra néz­ve. A berlini szerződés, Ausztria-Magyarország és Németország ellen izgatott eddig minden orosz í űrlap én most egyszerre azt kürtölik Szentpéter­várról, hogy a berlini szerződés fentartása Orosz- trszágnak is érdekében van. Mi következik ebből? Az orosz kormány és sajtója azt kővetkez­etik:, hogy Oroszországnak be kell állnia abba a rársaságba, mely czéljául tűzte ki a berlini szer­ződés íentartását. íme, a ravasz muszka diplomatának legújabb mesterhuzása. A béke íentartását hirdeti, mikor titkokban bonyodalmat készít elő. De hol volna aég politikus elég naiv, a kit ezzel a vastag ká­éval meg lehetne fogni? Oroszország ma épngy gyűlöli monarchiánkat s Németországot, mint gyűlölte ezelőtt. A berlini szerződést épugy szét akarja tépni, mint a közeli múltban a párisit. Mit akar tehát? El akarja venni az osztrák-magyar-német egyezmény oroszellenes élét. Azt akarja demon­strálni, hogy nincs elszigetelve, — mert a berlini szerződés alapjára áll, a hol van monarchiánk és Németország is. Ez az egyik. A másik az, hogy Angliát szeretné elszige­telni. Tudrjür-jól, hogy Anglia erkölcsi solidaritás- ban áll monarchiánkkal és Németországgal, habár ez nem is csatlakozott formaszerint a bécsi egyez­ményhez. Ezt a solidaritást akarná ő megbontani. Miként? Az által, hogy szakadást idéz fel a porta és Anglia közt. Ez a szakadás elragadhatja An­gliát egy erőszakos lépésre a porta, a szultán el­len s a brit kormány túllépheti azon kört, a med­dig a nyugati hatalmak közös érdekeltei terjednek. Az okozna csak valódi örömet Péterváron, ha An­glia és a nyugati hatalmak konfliktusba kerül­nének. Világos tehát, hogy a konstantinápolyi válság és a legújabb muszka diplomatiai fordulat közös okra vezethető vissza s a kettő közt szoros ösz- szefiiggés van. Oroszországnak azonban ez a csel- szövénye is fel fog sülni, mint felsült már any- nyi más. A béketársaságban szívesen látott vendég min­denki, a ki a békét akarja. De azon szorosabb viszonyba, melyben Ausztria-Magyarország és Né­metország van, nem vehető fel egyik hatalom sem, annál kevésbé Oroszország. A bécsi egyezmény czélja ugyan a berlini szerződés és a béke fentar­tása, — erre a czélra közremüködhetik bárki ; de ez egyezmény egyszersmind formulázása azon ben­ső összeköttetésnek, mely a két középeurópai ha­talom közt fennáll s ez csak monarchiánkra s Né­metországra tartozik. A mi pedig az orosz terv angol-ellenes ré­szét illeti, egy pillanatig sem kétkedünk, hogy a brit kormány belát Oroszország kártyáiba. Tudja jól, hogy igen tág azon kör, melyen belől Ausz- t.ria-Magyarországgal és Németországgal egyetértés­ben járhat el. De tudja azt is, hogy ezen a kö­rön nem tanácsos túllépnie. Olyan eset alig kép­zelhető ugyan, melyben Anglia monarchiánkkal ke­rülne ellentétbe; de Londonban tisztában vannak az iránt, hogy az angol akczió már az által is nagyot veszt súlyából, ha monarchiánk nem támo­gatja azt. Bármennyire élökre legyenek is tehát állítva a konstantinápolyi dolgok, mi — legalább egyelőre — nem hiszünk a nagy válságokban. Az angol flotta demonstrálása az aranyszarv táján többször eszébe juttatta már a muszkabarát szultánoknak, hogy a czár ugyan jó barátnak, de az angol ro- szabb ellenségnek. A czár ellen védi Törökorszá­got Európa, mig Anglia ellenében Oroszországon kívül nem védi senki. Ezt hisszük, hogy tudtára adták a szultán­nak Ausztria-Magyarország és Németország, s a jelenlegi válság ugy fog végződni, mint annyi más válság, a nyugati befolyás felülkerekedésével. A képviselőház november 3-iki ülésén a pénzügyminiszter beterjesztette a védelmi adó­ról s a fogyasztási adóknak az eddig fennálló vám- külzetbe való bevonásáról szóló törvényjavaslato kát Következett ezután a honositási törvényja­vaslat részletes tárgyalásának folytatása, melynek 10—23. §§-ait minden érdekesebb vita nélkül tár­gyalták le, A képviselöház november 4-iki ülését dél­után egy óráig a honositási törvényjavaslat 32. §-ának tárgyalása töltötte be, mely arról szól, hogy a ki tiz évig szakadatlanul külföldön tartózkodik, elveszti honosságát. A 32. §-nál Gullner Gyula tiltakozott Simonyi Ernő tegnapi (3-iki) beszédjé­ben foglaltak ellen, ki Kossuth tiszteletéből politi­kai tökét akar csinálni, Hegyesy Márton az egész §-t kihagyatni kérte. Szilágyi Dezső s a miniszter­elnök felszólalása után a ház elfogadta a szakaszt Gullner módositványáva! A 32. §. után Simonyi Ernő uj szakaszt indítványozott, melynél fogva a 32. § intézkedései a politikai okoknál fogva kiván- dorlottakra ki nem terjednek. E szakasz fölött Al- másy, Helfy, Csanády s a kormányelnök beszéde után névszerinti szavazás volt. A Simonyi Ernő által indítványozott uj sza­kasznak elfogadására 444 igazolt képviselő közül ige n-nel szavaztak 52, nem-mel szavaztak 141-en. Simonyi Ernő indítványa tehát 89 szavazatnyi több­séggel elvettetett. Ezzel az ülés véget ért. A királyi jogügyek ig'azgatóságá- n а к szervezése, már régebben tanácskozások tár­gyát képezte a pénzügyminisztériumban. A „P. L1.“ értesülése szerint a szervezési szabályzat már kész, sőt a miniszteri tanács előtt is megfordult, ugy hogy a budget letárgyalása után már életbe léphet. A fővezetésben egyúttal személyi változá­sokat is jelez a nevezett lap. A magyar kö ltségvetés s a „Nordd. Allgemeine Zeitung.“ A „Norddeutsche Allgemeine Ztg.“ legutóbbi megjelent számában egy budapesti levelet közöl, melyben nagyjában részletezi a pénz­ügyminiszter által a magyar parliamentnek benyúj­tott költségvetési javaslatot s az azt megelőző pénzügyminiszteri exposét. Habár Szapáry Gyula gróf, irja az említett lap, nem nag)r szónok, expo- séjával a házban nagy hatást keltett. Még az elen- zék sem volt képes e hatás alól menekülni A tény, hogy az előirányzott deficit csak 15,519.000 forintra rúg, bizonyltja a pénzügyi helyzet javulá­sát, s méltán ébresztheti a külföldön azon meg­győződést hogy a kormány mindent megtesz a pénzügyi sulyegyen helyreállítására. Ez mintegy 18 mill, frtnyi javulást jelent. Szapári gr. Magyar- ország pénzügyeinek vezetését közvetlenül Szél] után vette át. Széli müve a magyar államhitel megszilárdítása, illetőleg helyreállítása, a külföldön Bosznia occupatiója következtében veszélyeztetve lenni látszott, és daczára mindezeknek a pénz­ügyminiszter kijelenti most, hogy az ország pénz­ügyeit rendezhetöknek tartja. Es csakugyan a Ker- kapoly által könyelmüen kötött 153 milliós kölcsön már törlesztve van, a deficit oly mennyiségre szál­lott alá, mely már most semmiféle veszélyt nem jelent az állami pénzügyekre nézve ; a bosnyák kiadások a minimumra szállíttattak le és végül a deficit fedezhető a nélkül, hogy e végből az ál­lamhitelt kellene újólag igénybe venni. Beszél ezután az említett tudósítás azon rendszabályokról, melyeket a pénzügyminiszter a deficit leszállítása czéljából a javaslatban szükségesnek jelentett ki. Hosszasabban foglalkozik a földtehermentesitési s szőlődézsmaváltsági kötvények törlesztési idejének meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslattal s végül a következőket mondja : A magyar állam eddig eléggé bebizonyította, hogy kötelezettségeit szemben az európai piaczokkal pontosan akarja teljesíteni s ha az ellenzék folyton adócsavarról beszél, még ez is azt igazolja, hogy az ország minden erejét megfeszíti, csakhogy megszabadul­jon a financzialis calamitásoktól. A „Románul“ igy nyilatkozik a Bratiano miniszterelnök lemondásáról szóló hírről : A feje­delem elnöklete alatt tartott nov. 2-ki miniszterta­nácsban Bratiano miniszterelnök felingereltetve azon sokféle akadályok által, melyekkel annyi idő óta har- czolnia kell, óhaját fejezte ki,hogy ő hajlandó lemon­dani. A fejedelem és atöbbi miniszterekazonban arra kérték, hogy továbbra is maradjon az ügyek élén és bizonyítsa be, hogy nincsen oka ragaszkodni lemondási szándékához. Ma azon helyzetben va­gyunk, hogy elmondhatjuk, hogy Bratiano minisz­terelnök, szem előtt tartva hazafias érzelmeit, to­vábbra is elhatározta, hogy a legigazságtalanabb megtámadásokat is eltűri és harczolni _ fog még ^ a politikai barátai által is útjába gördített akadá­lyok ellen, mert jól tudja, hogy a nemzet politikai nevelése folytonos sarczot igényel. Strat, volt miniszter és senator novemuer 2 án meghalt. — Erzsébet fejedelemné ugyanekkor érkezett Bukurestbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom