Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-11-09 / 90. szám
— 356 — Külföldi szemle. Л fraticzialapok már nem igen hosszú idrtt engednek a jelen minisztérium megmaradásának sőt a „Times“ párisi levelezője is azt írja, hocry annak napjai számláival:. Meglehet, hogy a minisztériummal maga Grévy elnök is bukni fog. A ..Times” azt állítja, hogy miután Gambetta niég most sem határozta el magát a minisztériumba való való lépésre, akkor legvalószínűbb, hogy Freycinet fog minisztériumot alkotni, melybe a régi miniszterek közül legfelebb Tepere fogna belépni. Freycinet az egyetlen ember, ki a jelen minisztérium alatt is megtartotta véleménye függetlenségét, ki folyvást legbarátságosabb л iszonyban áll Gambettával, az egyetlen, ki ennek megmeri mondani nézeteit és liz eset közül g-szer, ha egymással vitatkoznak, Freycinet az, ki Gambettát a maga véleményére téríti. A frauezia és angol lapok egyaránt rosszalják a franczia kormány abbeli eljárását, hogy ez К о chef or inak a visszatérést Francziaországba nem engedi meg, mivel ezáltal befolyását és jelentőségét csak növeli. Rochefort most a Vaucluse deparlamentbcn, hol öt meg akarják választani, most itt és mindenütt korrmun.ard baráti mellett működik s bizonyos, hogy ezeket fogják megválasztani. Az „Agence Havas“ Ko nstantinápoly- ból azon hirt hozza, hogy a feszültség a porta és Anglia közt a legmagasabb fokra hágott. Az angol nagykövet követeli a reformoknak Kis- Ázsiában való rögtöni behozatalát, a politikai vétségekért számüzöttek amnesztiálását és a rendőrség újra szervezését Baker pasa parancsnoksága alatt. Ezen ügyekben ultimátumot is adott be a portának, s ha a szultán vonakodnék, akkor Anglia el van határozva Őt lemondásra kényszeríteni és helyébe Resad e fen dk, a szultán fivérét szultánná proklámálni, Anglia, Francziaország és Ausztria gondnoksága alatt. A szultán erre az orosz nagykövetet kihallgatáson fogadta, e kihallgatás 3 óráig tartott. A porta kikérte Muszkaország támogatását a jelenlegi viszonyok alatt. S ó fi á b a n már megnyittatott a kamara. A trónbeszédben hangsúlyoztatok a határtalan hála, melylyel Bulgária Muszkaországnak tartozik füg- getle iségeért ; kiemeltetett Bulgária jó viszonya a szó. iszod államokkal és a kamara felszó'ittatott korszerű törvények hozására, valamint reformok életbeléptetésére. Várna, Ruscsuk és Tirnova kerületben az ott garázdálkodó rablóbandák miatt az ostromállapot lett kihirdetve. A fejedelem trónbeszéde nagy tetszéssel fogadtatott. Három olasz nagykövet Olaszországba érkezése nagy feltűnést okoz. Nigra Pétervár- ból, de Launay Berlinből és Robillant Bécsbői, Cairolival a helyzetről tanácskoznak, mind a hárman azért hivattak ide, hogy Cairoli jelentéseikből tájékozást nyerjen. — Peiramont a „Soleil“ leve’e zője ismét leleplezéseket közöl találkozásairól három olasz államférfiuval. Ezekben azt mondja, hogy Olaszországnak az az óhajtása, hogy az európai latin és szláv fajokkal szövetkezzék. Ha a német trónörökös azért jött Olaszországba, hogy Um berto királyt Németországgal szövetségre bírja, nagyon elszámitja magát, mert a király nem fog Peglibe menni, hogy véle találkozók, Francziaor .‘•/ágnak pedig kár az olaszokat tekintetbe nem venni, mondá az egyik inlerviewol.t államférfiül, Olaszország 500 ezer embert fog' tikra állítani, lm megharsan a harczi trombita. Mind a hárman nagyon ellenséges hangulatot tanúsítottak Bismarck, Ausztria és Németország ellen. Németországba n újra megkezdődtek a j ohtikai üldözések legújabb időben, miután a kormány vagyis inkább Bismarck herczeg azokkal szünetelt. A többek közt a következő rüpiratok lettek ott lefoglalva és országszerte betiltva : Le Pérd social, Le Combat pour la vie, La Société devant les tribunenux, Questions sociales à la portée de Tous. Már eddig 741 lefoglalás cs pör kezdetett, jelesül 24g testület, 298 lap és a többi különféle iratok ellen. — Azt írják Berlinből, hogy Bismarck herczeg fejbetegsége daczára most is folyvást dolgozik és a távírda Berlin és Varzin közt folytonos mozgásban van. llalbstadtban a benderi kerületben Muszkaországban 100 személy betegedett meg, mert egy kút mirennyel volt megmérgezve. Ezek nmid németek, már öten meg is haltak. Ez egyik bizonysága az oroszok gyülölségének a németek ellen. , Vv о 1 s e 1 e y Secocoeni zulu főnök Clar- ке századost küldötte, hogy szólítsa feladásra. Úgy látszd:, hogy a háború a zuluk ellen ismét ki fog törni. • & A m agyar gaz d á к országos értekez nt к végrehajtó bizottsága már benyújtotta en iiamt a képviselőháznak az ország mezőgazda helyzetéiül. A gazdák országos értekezlete a mából közölték a megállapodásokat, melyek kormány kétség kívül megfontolás tárgyává tenni. Az émlékiratot Dessevffy Aurél gr., о enyi Pál gr. és Zichy Jenő gr. írták alá. Orosz lapok szemléje. A „N о V о j e V r e m j a“ vezórczikkét, mely sok mindent követel Ausztria-Magyarországtól, — igy kezdi : „Háborúról szó sincs. Hagyjuk említés nélkül az osztrák-német szövetséget, legalább ad- dig, mig maguk a szövetségesek meg nem tudják, hogy mire is szövetkeztek ők. Mig a titkos szövetségnek Berlinben egyféle, Bécsben másféle magyarázatot adnak, van még londoni, párisi, római — s végre konstantinápolyi variatio is. Mindez leleplezése egy és ugyanazon eszmének, mely Európa közepén nyerte születését. Ez pedig német nemzeti idea. Régóta él már ; Bismarck herczeg, egy tehetséges s erélyes politikus gondozása mellett nőtt fel, ki Bécsbe járt, hogy azt megkoronázza s ha el nem érte tökéletesen, a mit elérni óhajtott, eléri a jövőben. Nagyon természetes, hogy Bismarck Ausztria-Magyarországra veté ki hálóját, hol még majd g millió nem egyesitett germania irredenta van. Igaz ugyan, hogy Ausztria s Magyarország népessége közt a németek csak a negyedrészt alkotják, mig a szlávok majd a felerészt ; de a német kormányrendszer az egyesülés könnyítését helyezi kilátásba. Aztán a németek mindig németeknek érzik magukat, végig járták a politikai iskolát ; a szlávok pedig sok tekintetben politikai ifjúságukat élik, noha már kinőttek az ifjú korból s a mi fő: ellenségei az egyold:du dressirozásnak és nem keveset szenvednek puszta egyenetlenség ál tál. A német nemzeti eszme megragadja a kedvező pillanatot, hogy megszilárduljon Ausztria-Magyar- országban. Ontatott vér a szláv eszméért is. Hát el kell-e vesznie, mert nincs Bismarckja ? Mi nem kívánjuk neki a vér és vas emberét, hanem más sajátságok kifejezőjét. Oroszország távol áll az ábrándoktól, annál inkább a szlávok egyesítésének lelkesítő tu datától. A Balkán félsziget birja mind azon külső és belső feltételeket, hogy rajta a szabad szláv fejedelemségek független szövetkezése jöjjön létre, a melybe beléphet Görögország, Albania s Románia is. Történtek e valami lépések e tekintetben ? — Aligha. — A török iga által összetartott egység megszűnt és szabad egyesülés még sincs, fájdalom, csiráját sem látni. AMgy azt várják a déli szlávok, mígnem a német és magyar lovagok át usszák a Dunát s egyesitik őket, fejedelemséget fejdelemség után letiporva? Ausztria-Magyarország már a Bal kánhoz ért. Tovább nincs mit várni. A veszedelem oly közel van, hogy meg nem tenni az elővigyá- zati rendszabályokat, a déli szlávság öngyilkosságával volna egyenlő. Itt az ideje szintén megkérdeni Ausztria Magyarországot, hogy minők czéljai a délszlávokkal szemben. Minden hir, melyet eddigelé az osztrák- magyaroktól igazgatott Bosznia s Herczegovinából hallottunk, kétségeket támaszt bennünk. Ferencz József császár kijelenté, valamint a mi czárunk is, hogy szabadságot s jó igazgatást akar adni a balkáni keresztyéneknek. — Oroszország teljességgel megfelelt kötelezettségének : Bulgária s Kelet-Ru- mélia, különböző alakban ugyan, nemzeti kormányt s önkormányzatot nyert ; Tirnovában most nyílik meg a népképviselet. Miért nem hallani Bosznia s Ilerczegovinának szavát sem, miért csupa fohászok szállnak ki onnét, miért alkotta a nép azt a közmondást, hogy ott csak „egy a rajah s három az ur“ ? — A mit Oroszország tett, eo ipso kötelező Ausztria-Magyarországra is. Ha Oroszország kivonta sereg'ét Ruméliából s Bulgáriából : félszláv szomszédunk is köteles kivonni seregét Bosznia s Plerczegovinából ; ha visz- szahivta Oroszország hivatalnokait : az osztrák s a magyar tisztviselőknek is kötelességük odahagyni az általok ideiglenesen igazgatott tartományt. — A novibazári conventio értelmében e tartományok ép úgy maradtak a porta fönhalósága alatt, mint a bolgár provinciák is ; e körülmény legkevésbbé sem lehet akadálya a képviselők Szerajevoba való összehívásának s a bosnyák-herczegovinai tartományok önkormányzaton alapuló organizáczióját sem zavarhatja. Nagyon hosszúra nyúlik az osztrák-magyar okkupáczió, nagyon lassan halad előre a „felszabadítottak“ beruházása Ideje már, hogy az osztrák ezredek térjenek vissza régi szállásaikra, hadd lé- lekzzenek már egyszer szabadon a bosnyákok s a herczegovinaiak. Ha Pesten és Bécsben elvesztették az erkölcsi érzékenységet, elfeledték kötelezettségüket a népek s az emberiség irányában, akkor az osztrák magyarok szégyenére s megalázására figj-elmeztethetné őket emberi kötelességükre a porta, rámutatva Bulgária s Kelet-Rumélia nagy példáira.“ Az osztrák-magyar német szövetségről az unalomig sokat beszélnek az orosz lapok, magyarázzák mindenfélekép ; minden nap kombinatiokat temet s újakat hoz a felszínre, hogy aztán ezek is alámerüljenek. A most előttünk fekvő lapokból az oroszok azon meggyőződése kezd előtérbe lépni, hogy az említett szövetség csak hasznára fog válni Oroszországnak, mert ennek folytán Európa más államai, jelesül : Fravcziaország s Olaszország rokonszenvezni fognak Oroszországgal, sőt vele szövetségre lépni, tartván az osztrák-magyar német szövetségnek rájok nézve káros hatásától. Boldo gok a hi vők ! Az erdélyi ev. ref. egyházkerület közgyü- jj léséből. KoIozSTilr, 187g. november 5. Előbb, a jegyzőkönyv hitelesítése után, a szó- Я kás szerint, a segédjegyzők és egyes bizottságok I kinevezése történt meg, amazok a fiatalabb taná- Я rok és papok közül, emezek pedig, u. m. az indit- I ványi, kérvényi, sérelmi, felirati, pénztárvizsgáló, Я püspöki kezelés alatti pénzeket megvizsgáló, test- I vér superintendentiálc jegyzőkönyveiről referáló, Я tanári kijelölő levélkéket összeszámító és szavazat- fl szedő bizottságok a közgyűlés többi tagjai közül. Я A tárgysorozat megállapítása után a püspök évi I működéséről szóló jelentés következett, mely nagy Я vonásokban általános képét tüntető fel az egyház- fl kerület majdnem másfél évre terjedő szellemi és ■ közéletében s két indítványt is foglalván magában ; I egyik, az énekes könyv uj kiadására kérvén fölha- Я talmazást a püspök számára, a költségeket a püs- I pöki kezelés alatt álló pénzekből előlegezvén ; má- Я sik helybehagyását kérve a közgyűlésnek a püs- fl püspök eljárására, melylyel a konvent legközelebbi Я összegyülekezésére Kolozsvár városát ajánlotta fil, I valamint utasittatását is az állandó igazgató ta- fl nácsnak, hogy a vendégeket testvéri és magyar I vendégszeretettel fogadja és lássa el. A közgyűlés I a jelentést helyesléssel fogadván, köszönetét mon- dott a főt. püspök urnák buzgó munkálkodásáért I s mindkét indítványát határozattá emelé. Következett az állandó igazgató tanács évi Я működéséről szóló jelentés, mely azonban nyom- I tatásban a tagok kezei közt lévén, fölolvasottnak II tekintetett s jelentés tételre egy bizotttágnak ada tott át. Я Két kimagasló tárgy következett most. Ezek I egyike a tanügyi előadó jelentése volt. Többet, Я mint egy teljes órát vett e jelentésnek csak fölol- I vasása is igénybe, de a gyűlés kitartó figyelemmel V hallgatta fáradhatatlan s valóban szakértő tanügyi I előadója igazi példánymunkáját, mely az összes ele- j mi, középtanodai, tanitóképezdei és theologiai in- 1 tézetek állapotát, hiányait és előbbremenetelét ál- V litotta a közgyűlés elé. Érdekes részlete a munká- I latnak az az összeges terv, mely szerint az összes Я egyházközségi népisKolák osztályoztalak, a sze- I rint, a mint múlhatatlanul föntartandók a felekezeti f és nemzetiségi érdekek szempontjából, vagy pedig fl községekké alakíthatók avagy állami népiskolákkal I volnának helyettesítendő!:. A munkálat e részének j végleges megállapítása, az illetők véleményének fl meghallgatása alapján a jövő évi közgyűlésre ha- I lasztatott, a tanügyi előadó buzgó munkálkodásé- : ért pedig köszönet szavaztatott. A jelentés különben egész terjedelmében kinyomatik s a közgyűlési jegyzőkönyvnek bizony nyal egyik legértékesebb részét teendi. Az elvont kamarai javadalmak ügyében tett igazgató tanácsi intézkedések — zárt ülésben — j helyeslő tudomásul vétetvén, a nyílt ülésben nagy érdekű vita indult meg az említettük második fontos kérdés fölött. Az igazgató tanács ugyanis sajnos tapasztalatok alapján arra a határozathozatalra | vala kényszerülve, hogy az egyházközségi kepemegváltási alapok biztosítása tekintetéből kimondó, hogy megváltott kepének csak az tekintetik, melynek válság-tőkéje közveti n központi kezelés alá bocsáttatik. Az egyházmegyék nagyobb része ellene nyilatkozott ugyan e határozatnak, azonban az állandó igazgató tanács megmaradt előbbi álláspontján s ismételten kérte a közgyűlést e hatá- j rozat elfogadására, illetőleg helybenhagyására. — A vita széles körökben indult meg. A határozat : ellenzője abban a véleményben lévén, hogy rögtö- nösen az összes elhelyezett tőkék központba vo- 1 nása czéloztatik, abeli félelmüknek adtak^kifejezést, hogy ez intézkedés nagy közgazdasági rázkódásra vezetne és hogy az egyház tagjainak buzgalmát ' ölné el. — /V pártolólag fölszólalók : Nagy Péter, j Szász Béla, Bodola János, Bodor Antal s mások i adatokkal mutatták ki, hogy az ellenőrzetlenül künkezelt tőkék mily kevéssé vannak a veszély ; ellenében biztosítva, s kifejtették, hogy nem csak czéloztatik az összes elhelyezett tőkék bevonása, de sőt jövőre is fönmarad lehetősége a vidéki elhelyezésnek, csak hogy közvetlen az állandó igazgató tanács felügyelete és ellenőrzése mellett, mi nélkül — különösen a mostani laza egyházlátogatások mellett — biztosítottnak nem tekinthető az úgy is megingatott papi javadalmazás. Es megtörtént, a nyilvános gyülésezésekben majdnem párat- j lan eset, hogy a capacitatio az ellenzékből is pár- ! tolókat csinált, s az állandó igazgató tanács javaslata egyhangúlag elfogadtatott. Az ülés bezártával testületi tisztelgés következett a püspöknél, hol a beszédet Szász Domokos ; főjegyző tartá — és a főgondnokoknál, Zeyk Károlynál és nm. gróf Bánffy Miklósnál, hol a püs- ; pök szólt a tisztelgők nevében. Aztán jött a magnum áldomás a redoutban, mintegy 80 teríték ki- ] tűnő konyha és pincze mellett, s a fülköszöntők hol komoly, hol kedélyes zajában a királyi családért, a jelen- és távol levő főgondnokokért, a püspökért, gén. nótáriusért és directorért, az állandó ' igazgató tanácsért, br. Kemény Istvánért, Pogány Györgyért, Demeter Sámuelért stb. így végződött a közgyűlés, melyen még négy választás is történt és pedig : a marosvásárhely. tanoda főgondnokává ifj. báró Kemény Domokos,1 j
