Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-11-30 / 96. szám
— 384 — A szállásmester. A fővárosban sokszor rendel a katona ügyosztály tisztek számára lakásokat. Egy ilyen alkalomkor a biztos benyitott egy házi úrhoz, »sem volt más otthon, mint a szobalány. — Hogy állnak a házban a katonasággal a viszonyok? kérdi a biztos. — A mi engem illet, nekem egy trombitásom van ; de a kisasszonyhoz í jár huszár, baka, tüzér, dragonyos és ki tudja miféle tiszt. Itt nem.tudom, hányadán áll a dolog? Akorpázó hajhullás gyógyítása. A hajhullás első szakára jellegző, hogy ciz egyes haj szálak hossznövekvése lassankint csekélyebb mérvben történik s ez állapot főleg a fej közép részén korpaggal van összekötve. A második szak jellegző tulajdonát pedig azon körülmény képezi, hogy a hajszálak átmérője csökken. A korpázó hajhullás fejlődése tehát következőleg történik : Egészséges serdülésikorban levő egyénnél jelentéktelen, később belterjességében növekvő fejkorpag lép föl, mely az egész fejre meglehetős egyenletesen kiterjed. 5 — 7 év lefolyása után a beteg tapasztalja, hogy haja, naponkint tetemesebb mennyiségben hull ki, mint korábban. Ha a beteg a nőnemhez tartozik, akkor e szakban a rövidebb hajak túlsúlya csak hamar föltűnik, 2 — 4—6 év múlva a fej egyes helyei főleg a fejtető és homlok közelében kopaszodni kezdenek, a hajszálak mindinkább meggyérülnek, gyapjú szerüekké válnak, vastagsági átmérőjük pedig csökkenésnek indul. Végre a fejen csak rövid, kevéssé színezett gyapjuhajat lehet találni. Ekkor a korpag szűnni kezd s némi idő múlva egészen elenyészik. Az első időszakban a gyógyulás cserenyolajjal sikeres, mig a második időszakban a rendes állapot vissza nem idézhető, ellenben a betegség fokozódását megszünteti. — Kapható e szer használati utasítással helybeli gyógyszerészeinknél. X. X. KÖZÖNSÉG- KÖRÉBŐL.* Még egy pár szó podni még papságom kezdetén s a magáét sérti ; mert a közmondás megforditva is igaz • „kinek milyen a beszéde, olyan maga. S ha csakugyan az ülnök ur még sem olyan, mint a milyen a beszéde, úgy jogosan és helyesen mondja : „ön nem ismer, nem ismerhet engem ; ön csak látott, de nem tudhatja, hogy „milyen“ vagyok én“. Hisz úgy, kérem, a kik mindennap látják, azok sem tudhatják, hogy milyen ön. Igaz, hogy én az ülnök urnák múltját nem ismerem, mert nem rég léptem be ez egyházmegyébe, hanem azt mégis jó lélekismerettel következtethetem, hogy az ülnök ur becsülete többször kellett hogy megsértve legyen, ha még ott is meg- 1 támadva látja azt, hol a sértésnek még csak árnyéka se létezik. Én is azon olvasó közönség józan Ítéletére hivatkozom, a melyre ön és kérem, hogy mondjon Ítéletet eljárásunk felett — s Ítélje meg, hogy melyik a sértő fél, addig is mig a köztörvényszek is e tekintetben meghozná a maga Ítéletét. A többi kifejezéseit érintetlenül hagyom, bár azok míndenikéből megvetés és utálat tükrözik felém, pedig ön mondja, hogy a papot „szerénységnek és jézusi szeretetnek kellene jellemezni“ Már most ebből csakugyan én is látom hogy hibáztam mert az ülnök ur nem olyan mint beszéde; hát miért nem tett kérem ön igy ? helyes — azért mert ön köztörvényszéki ülnök. A mi különben az ülnökséget illeti, azt en ha a lapban meg nem izeni, úgy is tudtam oh pardon . . . hiszen nem is értem lett az megizenve, hanem önökért t olvasó közönség, oh szent hiúság . . heh hiába prédikál ellened az ülnök ur ! Bizonyosan ha isten országának megalapítója ma a földön járna, az ülnnök ur is az első helyet kérné mennyben. Ezek után isten önnel ülnök ur, a köztörvényszék határozatáig. Eresztevény, 1879. nov. 27-ón. Pál Károly, eresztevényi ref. pap. t. Kis Lajos, sepsit egyházmegyei házassági és koz- törvényszéki ülnök urnák Vettem a t. ülnök urnák nagy szeretettel hozzám intézett s a „Nemere“ tisztelt olvasó közönségének engem —- mint fiatal embert — szép színben beajánló becses levelét. Mondhatom, hogy remek. Távol a haragnak még csak legkisebb szikrájától is, bámulok lelkemre mondom, hogy hogy képes egy pap paptársáról ilyen nyelven és stylusban írni, nem gondolván meg azt, hogy ha még jogosan is r*eá mondhatná mindazokat valamelyik társára, még akkor is egy bizonyos rész ő reá esnék vissza. Nem akarom védeni magam a t. ülnök urnák megtámadásai ellen, mert a „tisztáknak mindenek tiszta“ főleg becsületek s azt az ülnök ur ama ke- netteljes kifejezései sem ingathatják meg, mint : „rósz lelkűiét, szennyes jellem, semmirekellő“ stb. De térjünk a dologra. A t ülnök ur megsértve, — sőt megtámadva látja magát egy közönséges és a nép által szentesitett közmondásnak szavaira való idézésében ; — mint maga mondja : „e szavakban rejlik a vett sérelem s e szavakban van becsületem megtámadva: „ki milyen, olyan a beszéde““. ( Hát az ülnök ur melyiket akarja jobbnak tartatni áltál am : a bessédet e, vagy magát ? Minden becsületes embernek — de különösen papnak, kinek többek lelki élete fölött kell őrködni — beszédének tükörnek kell lenni melyben még a gyakorlatlan szem is könnyen fölismerje a becsületes papot. A léleknek három képessége van : ismerő, érző és akaró, mint érzelem beszédben, mint aka 1 at tettekben nyilvánul. Az a lélek a mely érzelmeit mindig még a megtámadásokkal szemben is egyenesen úgy ci mint azok bent a szívben honol nak teszi hallhatóvá az ajkokon, az azt mondjuk : tiszta jó lélek ; de minthogy a közönséges életben emberről és nem lécekről beszélünk, az ilyet mondjuk egyenes tiszta jejlemü embernek. Azt ped g a ki mást mond, mine a mit érez, a hol az ember és a beszéd különböző, ugyan kérem, minek nevezné az olyan embert a t. ülnök ur ! * ‘ * y ^ természet egy állatban mutatta föl e szép képesseget, miért az emberi nem nem is vonakodott ezen állat nevére keresztelni el az olyant. „ ne menjünk ily messze, mert ön nem csak ül no ce pap is, s mint pap igen jól tudja mit mond nagy mestere azoknak, kik magok nem olyanok voltak mint beszédök, emlékszik gondolom rá mily i megvetöleg mondja nekik : „ti festett koporsók . . ! ; :. •.. • ,De ,zen nagyon jól tudja azt is, hogy a közönséges eleiben is azt az embert szeretjük, ki a mit benn érez, azt tolmácsolja kívül ajka, szóval a miiyen ő maga, olyan a beszéde is. Hogy láthatja tehat az ülnök ur megtámadva a becsüietét, akkor midőn en azt mondom, hogy a milyen ma- ga, olyan a beszéde. , . . Lám, lám ülnök ur, ön tan igen messze^ ment ; ön fölöttem akart Ítéletet mondani s úgy járt, mint Dávid, midőn a bárány rol szóló szép allegóriában magáról mond ítéletet. Az ulnok ur az én becsületemet akarja lábbal ta£ r0Vat alatt me2Íelcnt közleményekért felelősséget Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és érléktözsdén 1879. november 28-án. Magyar aranyjáradék ................................. 95 2 0 Magyar vasúti kölcsön............................ 113 25 A lágy. kel. vasúti államkötv. I. kibocsátás . 74 — Magy. kel. vasúti államkötv. II. kibocsátás . 85 25 Magyar kel. vasúti államkötv. 1876. évi . 76 TT) Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön 106 25 Magyar szőió'dézsmaváltsági kötvény . 88 50 Magyar földtehermentesitési kötvény . 88 50 Magy. földteherment. kötv. záradékkal 86 25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény 87 50 Temes-bánáti földtelierm. kötv. záradékkal 84 25 Erdélyi földtehermentesitési kötvény . 84 50 Horvát-szlavon földteherment. kötvény — — Osztrák járadék papírban...................... 68 3 5 Osztrák járadék ezüstben...................... 70 7 0 Osztrák járadék aranyban....................... 80 45 18 60-iki államsorsjegyek...................... 12 8 25 Osztrák-magyar bankrészvény .... 842Magyar hitelbank-részvény.............................................................. 25 9. — Osztrák hitelintézet-részvény .... 27 7. Та Ezüst.......................................................................................................................................................... — — Cs. és kir. arany............................................................................................................ 5. 52 20frankos arany (Napoleon’dor) . 9. 30 Német birodalmi márka............................................................................. 5 7. 65 London (3 havi váltókért).............................................................. 11 1. 63 Felelős szerkesztő: Maliik József. Kiadótulajdonos: Benisteiu Márk. Árverési hirdetés. Száraz-Ajta községben a pálinka- és szeszáru- lási jog az 1880 ik évre a község házánál f. év de czember 14-én tartandó árverezés által haszonbérbe adatik. A feltételek előlegesen is megtekinthetők az alul írtnál. Száraz-Ajta, 1879, nov. 24-én. INCZE KÁROLY, \—2 községi biró. tett плиса-» якггдх u ;■ a - - .«в^хзвяжк-иапиишзжяклэсгивжзиваш!****» Árverezési hirdetmény. Nagy-Baczon községben a szesz és pálinka árulhatási jog, bormérés, az 1880-ik évre jelen év deczember 7-én délelőtt 9 órakor a községházánál árverezés utján haszonbérbe adatnak. Az árverezés feltételei azelőtt is a községi irodában hivatalos órák alatt megtekinthetők, Nagy Baczon, 1879. november 19-én. NAGY SÁMUEL, ZSIGMOND В ÉNIÁM; biró. 2 — 2 jegyző. Ny. Bernstein Markmil Sepai-Szentgyorgyön. Sz 2891 közig. 1879. mely mellett közhírré tétetik, hogy Adler Henrik jelen szám alá beadott tervrajz szerint egy sörfőződét szándékozik a 302 házszám alatti (Mi-j hály János féle) közelebb megvásárlóit telkére! építtetni szilárd anyagokból és tüzkéménnyel elJ látva cseréppel födve. Mi is jelen hirdetmény által azon hozzáadás! sál juttatik köztudemásra, miszerint mindazok kik ez ellen bármi oknál fogva kifogást tenni akar! nak. kötelesek az 1872-iki év VIII. t. ez. 10 és 1 ül §§-ai értelmében mától számítva 14 nap alatt ki! fogásaikat szóval vagy írásban e városi tanácsná előadni. S.-Szentgyörgyön, 1879. november hó 27-én. a városi tanács mint iparhatóság. CSÁSZÁR BÁLINT, I—2 polgármester. Sz. 7401.879 közig. Hirdetmény. Al-Doboly község képviselete jelen <^vi szeptemberhó 14-én tartott képviseleti gyűlésében a szesz, pálinka, bor és sör árulási jogot Aldoboly- ban, úgy a vámoshidnál levő korcsmában a jövő 1880. év januárhó i-én kezdődőleg három egymás- utáni évekre haszonbérbe kiadni határozta és an nak határidejéül 1879. deczember 9-ikére délelőtti 9 órára tűzetvén ki] a feltételek a község házánál a hivatalos órákban megtekinthetők. Az árverezni szándékozók, ha nyílt szavazat- j vagy âzàrt ajánlattal akarnak hozzászólani, 50 frt báoatpénzzel ellátva legyeneK. Aldoboly, 1879. november 24-én. MAGYARI FERENCZ,} I—3 körjegyző. Haszonbért hirdetés. Ezennel Közhírré tétetik, hogy Kilyén közönségben a korcsmárlási jóg az 1880. 1881. 1882 ik évekre f. 1879 év deczember 7-én délutáni 1 órakor kezdődőleg árverés utján a községházánál haszon-j bérbe fog adatni. A feltételek alattirtnál bár mikor megtekinthetők. — Vállalkozni kívánók lássák el magokat 40 frt. bánatpénzzel. Kilyénben, 1879 november 20-án. INCZE FERENCZ, 3—3. biró. Hirdetmény. Kőrispatak közönsége részéről a bor és sör- árulási jog, valamint a husszék s az ezzel együtt járó husárulási jog lakással 1880 ik évre f. év dej czember 4-én d. e. 10 órakora község házánál árverezés utján haszonbérbe kiadatik. A husárulásj л kitiivötf határidő plőtt is kivehető szabad kéz bői. Az árverezési feltételek megtekinthétők ab községházánál. Kőrispatak, 1879. nov. 24-én. TÉGLÁS BÉNIÁM, 2 — 2 községi biró. 3=1э.:гс1-©‘Ь23Л.еэп.зг_ Kis-Borosnyó községében a szesz, pálinka ésj sör árulhatása az 1880-ik évre folyó 1879 év decz. hó 16 áll a község házánál nyilvános árverés utján! haszonbérbe adatnak. Kikiáltási ár 300 forint, melynek 10"/0 ka bánatpénzül az árverezni kivá-i nók által előre fizetendő. Az árverezési feltételek a községházánál kedd! és vasárnap napokon megtekinthetők. Kisborosnyón. 1879. nov. 22-én. JOÓS ANDRÁS , ; 1—2 községi biró. Il i r d e t üi é n y. Zágon község képviselete jelen évi október hó il-én tartott képviseleti gyűlésében a szesz,! pálinka és sör egyedárulási jogot Zágonban benn: és a hozzátartozó Baikány környékén a jövő 1880.j kerek évre nyilvános árverésen haszonbérbe, adni elhatározta, s annak árverezési határidejét j Zágon községházánál jelen évi deczember hó 6-án délelőtt 9 órára tűzte. Árverezni kívánók a félté-1 teleket Zágon községházánál, addig is bármelyik napon a hivatalos órákban megtekinthetik. Kelt Zágon, 1879. november hó 18-án. LÁZÁR JÓZSEF, 2—3. községi jegyző —
