Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-06 / 54. szám

legyen. A polgftri iskola panaszolt, hogy az iparos tanoncok tanulásáért a közoktatásügyi minisztérium nem utalványozza a korábban megkapott összeget s figyelmébe ajánlotta a miniszter urnák a kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskolát. A miniszter ur erre kifejtette, hogy az ipari oktatást illetőleg az iparügyi s közoktatásügyi minisztérium között abban történt megállapodás, hogy az ipari és kereskedelmi szakmákban elméleti oktatással foglalkozó oskolák a közoktatásügyi és a prakticus szakképzéssel foglalkozó oskolák az iparügyi minisztérium által kezeltessenek s igy a polgári oskola panaszát csak az oktatásügyi miniszter orvosolhatja. Az iparfejlesztő egylet képviselője azt kérdezte, ha lesz-e szerencséje a b.-hunyadi tanműhelynek szives látogatásához, a minek általában is nagyon örvendene az egylet, de különösen azért, hogy a miniszter ur személyesen meggyőződhetnék, miszerint jelenlegi romladozó helyiségében a tanműhely télére sem jöhet ki. Aminiszter ur sajnálatát fejezte ki, hogy ezúttal a tanműhelyét nem látogathatja meg, látta Székesfehérvárit, hogy ott igen csinos dolgok készülnek, Trefort miniszter társa egv szürke lovat meg is vett s a kis fiú vígan lővagol rajra, minthogy azonban tudtával a kérés ez épület tárgyában épen a közoktatási minisztériumnál van, csak ott kell azt sürgetni. Ezek után kézszoritással bocsátotta el a miniszter a tisztelgőket, lekötelezvén mindenkit szívélyes és természetes modora által.

Eddig tart ®„Kelet“ közleménye. E szerint a miniszter urnák holnap kellene hozzánk érkeznie. Biztos értesülésünk szerint azonban csakugyan ю-én fog hozzánk jönni, e tekintetken tehát a „Kelet“ adatai tévesek. A bemutatások ix-én d.

e. il órakor történnek főispán ur ő méltóságánál.

„V é g- e V a n az alkotmánynak, de Magyarország és Andrássy gróf is félhet, mert a cseh, morva és más nagybirtokosság egyesült ellenük ! így jajgat vasárnapi számában a „Neue freie Presse“, a melynek prágai tudósítója már látja, hogy az osztrák cabinet közvetlenül a választások után lemond, a jövendő minisztérium törzsét a „rechstpartei“ mérsékelt tagjai fogják koronázni, a koronázási eskü biztosítani fogja a csehek elhatározási jogát a dynastia kihalása esetére, végre, hogy még sok más rettenetes dolog is meg fog történni. Mindezeknek pedig Taaffe gróf lesz az oka, a jövendő miniszterelnök, a ki már régóta ellensége Andrássy grófnak, de aki „most akadt reá a széles áramlatra, a^melyet az Ausztria és Magyarország közt levő viszonynyal való elégedetlenség támasztott. A nagybirtokosság egész compro- missuma Magyarország domináló állása ellen irányul.“

Az idézett lap jajdulását egészen természetesnek tartjuk, mert az „alkotmányhüpárt“ szénája nincs egészen rendén. Az eddigi választásokból az tűnik ki, hogy a Lajtán túl nem nagy lelkesedéssel fogadják azokat, a kik azzal léptek a választók elé : ime mi vagyunk, a kik a berlini szerződés ellen szavaztunk. De a „Neue fr. Presse“ jajveszék- léseit nem is tartjuk többnek kortes fogásnál, hogy kierőszakolja a gráci és st.-pölteni programmok kibocsátóinak győzelmét. Kezeskedik erről a következő passus is :

„Hohenwarth grófot bizonyára nem teszi erősebbé Iaalte gr. szövetsége. Magyarországot azonban a mely ellen az 1871. évi experimentum is irányult, nem fogják gyöngíteni ezek a homályos, céltalan ellenséges törekvések. Hiszen a mi og'yenet- lenségünk gyökere az ő erejének. A mi azt növeli, Magyarország* jelentőségét is növeli szükségképen. Es Andrássy gróf? Ha ő bukik, bizonyára nem az uj coalitio fogja megbuktatni. Az ő ítélete mar kimondatott, mikor aláírta Törökországgal a conventiót.“

Ez a r kétségbeesett kortesfogás elég érthető nyelven szobija föl a választókat: »Ide uraim ! csak mi vagyunk azok a kemény legényei, a kik akarják és képesek megnyirbálni a magyarok hatalmát és elkergetni Andrássy grófot !“

Es ezek az urak fitogtatják alkotmányhüsé- güket !

Ezt a sorok közül kell a választóknak kiol- vasniok. A íöljajdulás más része azonban talán a magyarokhoz van intézve, hogy a veszélyben forgó alkotmány és Andrássy gróf nevében talpraállítsuk az országot. Itt tehát a válasz! Az osztrákok „1 echtspai teiaval feudálisaival, conservativjaival clericalisaival és a Lajtán túl lakó más kísérletekkel nem lehet ránk ijeszteni, mert az „alkotmány hü- part“ és alkotmány nagyon különböző két fogalom Különben pedig meg vagyunk győződve, hogy a lajtántuli választásokban most nincs szó praepon- deiantiáról vagy külpolitikáról, hanem egészségesebb pártalakulásról, mert lehetetlen, hogy csak a választók ne látták volna azt a szánandó ziláltságot, melyet az „alkotmányhü párt“ nyújtott a múlt ülésszakban.

Mi nem féltjük alkotmányunkat. Ha a Neue freie Presse“-nek elegendő oka van az aggodalomra hogy az osztrákok cserben hagyják az „alkotmány hu partot“, az utóbbi aligha teljesítette köteles ségét.

A „M о n t a g s r e V u e„ cikket közöl ezen cim alatt :;„A csehországi nagybirtokosság compromis- suma,“ a melyben kijelenti, hogy a kormány senkivel sem alkudozott^ hanem csak a pártok alkudoztak egymással. Megemlíti továbbá, hogy Herbst és Rieger értekezésbe bocsátkoztak egymással, a melynek közvetlen eredménye eddig ismeretlen. A gráci és a st pölteni programmok okot szolgáltattak a csehországi liberális nagybirtokosságnak at államjogi elveket valló feleikkel való compromis- sumra és coitservativ missiójára figyelmeztették az egész cseh nemességet. A kormány — mondja az „AlontagsrevUe“ — nem fog reactionarius politikát űzni s a csehék és feudálisok belépésével vagy belépése nélkül lsem fogja megengedni, hogy bárki is bolygassa nz alkotmány alapját, akár az államjogi akár pedig ti szabadelvű párthoz tartozzék is az.

— 214 —

Teendők a székelyföldem *)

Az ismertetett állapotok, előadott tények feleslegessé teszik az újabb indokolást vagy a márkifejtett indokod ismétlését. így tehát egyszerűen fölsorolom azon teendőket, melyek által e mü első szakaszában tárgyalt viszonyok lehető javítását elérhetőnek remélem. Annyit tájékozásul kijelentek hogy ábrándképek után nem kapkodom, utópiákat betölthetetlen vágyakat, telj esi thetlen reményeket nem táplálok, nem terjesztek. Tehát csak azon teendőket jelölöm ki nehány pontban, melyek megvalósítását törvényhozási-, egyházi törvényhatósági vagy társadalrhi utón nagyobb nehézségek nélkül eszközölni lehessen. Indítványaimban azon sorrendet követem, a mint müvemben a tárgyak egymás után következnek.

1. Egalji viszonyaink pontosabb meghatároz- hatása végett a népiskolát meghaladó minden tan intézet folytasson észleléseket az országos föld- delejességi és meteorologiai központi intézet vezetése alatt annak eszközeivel. Minthogy pedig önkéntes munkára kényszeriteni nem lehet, vagy ha hozzá kezdett is valaki, könynyen belefárad, — s különben is méltányos lévén, hogy fáradságának jutalmát vegye az ember : 100—100 forintnyi tisz teletdij lenne kieszközlendő minden intézethez az észlelő számára.

2. Óhajtandó (mint a magyar orvosok és természetvizsgálók XVIII. nagygyűlése, Élőpatakon kimondotta), hogy a fürdők geológiai és balneolo- giai viszonyainak megismerése céljából fürdői múzeumok állíttassanak

Ezt Borszék meg is kezdette. Kövessék a többiek is !

3. Nemzetiségi érdekekből óhajtandó, hogy a hazai csángók anyagi és szellemi érdekei erélyesen megóvassanak. A külföldi csángók nemzetiségét, művelődési érdekeit, vagy diplomatiai utón kell megvédeni és fenntartani, vagy ha erre kilátás nincs, őket hazatelepités által nemzetünk erősödésére felhasználni. Ez magyar nemzeti kérdés, államkormányunknak tehát méltán képezhetné gondoskodási tárgyát.

A Moldva-Oláhországba kitelepülőkre vonatkozóig a megelőző fejezetben'mondángel nézeteimet.

4. Ep oly állami ügy a székelyföldön — s talán egész Erdélyre is kiterjeszthető lenne, — egy magyar lutheránus s egy magyar görög keleti püspökség szervezése s a magyar görög-katholikusok- nak a romai katholíkus egyházhoz való csatolása. „Felekezetiség“ .Óim alatt az indokokat előadtam.

5. Egyházi általános közerkölcsi és közművelődési érdekek parancsolják, hogy a belső-emberek fizetésének javítása rendezése munkába vétessék csoportosítás, eklésiák tömörítése, magtárak, gyámintézetek nyugdíjalapok szervezése által. Ez az egyházak ügye, de nemzetiségi tekintetben, is nálunk nagy fontosságai bírván kimondhatná a törvényhozás, hogy a felekezeteknek évenkint nyuj- tatrű szokott segély kizárólag e célra fordittassék A mit most azzal a pénzzel toldoznak toldoznak annak nemzeti közmivelődésünk terén nyomai nem maradnak.

6. Közerkölcsi érdekekből alapítson a társadalom a szolgálatban levő és az erkölcsiségben tántorithatatlanságot tanúsított ifjúság számára ki- házasitási jutalmakat.

7. A lakás viszonyokat illetőleg törvényhozási vagy törvényhatósági utón betiltandó lenne a szalma és nádfödél s a lakházaknál kéményépítésre kényszeritessnek az emberek.

8. a. fényűzésnek erkölcsileg és vagyonilag romboló hatása ellen kőzségenlcint védegyleteket kell szervezni. Ezekben télijjtelolvasásokat rendezni s abházi ruházati ipart megvédeni és fentartani.

A kórházak számát szaporítani kell. Ezt a sta- tistikai adatokból kiderült elrettentő tények is eléggé követelik. Különben is absurdum az, hogy egész Gyergyónak Kézdi-Vásárhely vidékének a volt kézdi és orbaí székkel, Homorod- és Erdővidékének, Udvarhelymegye nyugati s Maros (Torda) megye délkeleti részének külön külön 45—50 ezer lélekkel elszigetelt földrajzi fekvéssel, ne legyen egyetlen kórházuk. E végett ;

a) az állam állíthatna egy kórházat a parajdi sóbánya mellett, mely egyszersmind Udvarhely és Maros (Torda) megye nevezett vidékeinek nyújtana segélyt.

b) Kényszeriteni kellene törvényhozási utón a városokat, hogy kebelükben kórházalapot állítsanak s azt évről évre növeljék. Addig pedig, mig kórházuk, a megye hozzájárulásával is, felállhatna rendszeresítsenek egy díjazott orvasi állomást, a

*) Mutatvány Kozma Ferenc «A székelyföld közgazdasági és közrmivel“dési állapota* ciraii, ezer íorint pályadijjal jutalmazott munkájából..

hol ez még hiányzik. Ez által az orvosok számai idővel szaporodnék.

c) Uj kórházak alapítása mellett első sorb a már meglévőket kell jó karba helyezni, azok! a kor kívánalmai szerint fejleszteni. Azzal ne szabad megelégedni, hogy őseink hagytak rári valamit; mert ha mi azt tovább nem gyarapitju vagy megsemmisül, vagy nem fog megfelelhet) a fokozódó igényeknek.

E végre célszerűnek látnám, ha a székei törvényhatóságok egy közös sorsjátékot rend© nének, melyre a kormánytól nem csak engedéb! d-* támogatást is remélhetnénk.

Ez ügyben a kezdeményezést vegye kezét a „Közmivelődési és közgazdasági székely egylei s örök emléket fog emelni nevének a székelysé- történetében.

Ha a mit ^méltán remélhetünk, a sorsjáték jól sikerülne, a kórházak jó karba hozásán kivin ki tudja : egy székely lelencház alapítására is nei jutna-e valami ?

E kérdés nem kis jelentőségű. Közegészség ügyi állapotunk az a roppant mérvű halandósá komoly aggodalommal töltheti el minden fiazá- lelkét. S én a művem 'első szakaszában tárgya dolgok között sürgősebben egyre sem hívhatón fel a közfigyelmet, mint éppen erre.

A kórházak szaparodása és megerősödés azon eredménynyel is járna, hogy újabb orva állomások szervezésével növekednék orvosaink cs kély száma.

d) Kórházaink megerősödése után természe. tesnek, de múlhatatlantd szükségesnek is látó hogy közegészségügyi törvényünk megszorítása betegek felvételében, mi eredményében amúgy csak káros hatású módosítás alá jöjjön.

e) A székelykórház és lelencház alaptőke mi velésének könynyen kivihető módja lenne a fennel biek mellett az is, hogy területűken minden nyii vános mulatság (bál, hangverseny, színi előadá tiszta jövedelmének ioJ“-a e célra forditatnéé legalább 10 éven át vagy tovább is.

f) Társulati vagy magán vállalkozás utjái téli fürdőket kell állítani mentői több- helyen.

10. A kivándorlás és kitelepítés kérdésévé szemben már fennebb összes közgazdasági és kör művelődési ügyeink derekas fejlesztését mondvá leghatósabb szer nek ; e munkában felmerülő ös szes javaslataim ama kérdésre is szolgáljana. feleletül.

A Meredd rom. kath, népiskolaBereck, 1879. junius vé^én.

Tekintetes szerkesztő ur !

Szives engedelmével a bereczki rom. kath népiskolákban folyó hó 16 án megtartott évi köz: vizsgák alkalmából óhajtanék egy szerény közle ményt a tanügynek is szentelt becses lapja hasáb: jain az alábbiakban közzé tenni :

Azt mondják : a jó sohasem késő. Szénteljünl tehát egy kistért azon örvendetes mozzanatnak é egyszerű nézeteknek, melyek fennirt és rákövet napok eseményeiből önkénytesen folynak.

Ha a hadakozáshoz három nélkülözhetlen keli lék, t. i. pénz, pénz és ismét pénz kívántatik : alól kor az erkölcsi és anyagi jólétnek ugyancsak háj rom, u. m. nevelés, nevelés és ismét nevelés a.z alapköve, mely kezdetét veszi a családi tűzhelynél erőt és irányt nyer a népiskolák szűk falai köze;» pette, fejük, virágzik és gyümölcsökre jogosít a magasabb tan- és nevelő intézetek csarnokaiban hol már a tudományos szakképzettség a családi és társadalmi élet s közművelődésnek mutatott ésé adott irányt az erkölcsi és anyagi jólét megterem, tésére a gyakorlati életben felhasználni és valósi, tani törekszik. Igen sok — hogy ne mondjam minden — függ attól tehát, hogy mily érzelmeké csepegtet az apa és anya, mint első oktató, gyen meke szivébe és leikébe s még fontosabb, hogy s. néptanító emez érzelmeket mily irányban igyekd szik fejleszteni a már öntudatra ébredező gyermek , sereg szellemvilágában.

Ha az alap jó, akkor az épület is szilárd été tartós. Úgy van ez főleg a népoktatás szempontú jából. Ha ugyanis a néptanító át van hatva terhei* ugyan, — mert oly sokszor hálátlan és tövises — de nemes elhivattatásának legszentebb érzetétől : ki nem annyira száraz kötelezettségből és méltóaur soha ki nem fizethető bérért, mint az ügy s cél ! nak szentsége és magasztosságáért fáradozik : nyeli az iskola kellemetlen porát s mint ilyen, töö rekszik egészsége és élete feláldozásával is meg £ vetni az alapot a“mindenre hajlékony, de még romi. latlan gyermeki szívben : akkor az épület, melye'-o a magasb nevelés ez alapra fektetend, bizonyára c> családi és társadalmi élet s nemzeti közművelődés t nek, máe szóval: az erkölcsi és anyagi jóllétnek éaá boldogságnak biztos és tartós hajléka leend, állvár az irás szavai, hogy „az ifjú ifjúságában megszo о kott utjától öregségében se távozik el“. íme e: az, miért örvendetes mozzanatnak nevezém én г, berecki rom. kath. népiskolákban jelen hó 16-kár reggeli 8 órától délután 2 óráig az iskolalátogató városi tanács, iskolaszék és érdekelt szülők jelen létében megtartott évi közvizsgákat.

Ama tapasztalat, melyet jelenvolt 57 iskola-ь köteles gyermeknek minden egyes előirt tantárgy-. ból adott értelmes feleletei után szereztem magam n nak, éléggé meggyőzött arról, hogy különösen К