Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-06 / 54. szám

215 — I. káplántanitó ur a mellett, hogy bármely főgym- náziumnál mint jeles szakképzett egyéniség alkal­maztathatnék, a népiskola falai közé is beletalálja magát, le tud ereszkedni a játszi gyermekkedé­lyekhez s mint egy atya szeretetel és szelídséggel, szorgalommal és béketüréssel teljesiti terhes, de ne­mes feladatát, — szóval, hogy ö egyike a nemzet azon képes és értelmes napszámosainak, ki a jó alap megadásához helyesen és célszerűen tudja ke • zelni és feldolgoztatni a szükség-es tananyagokat. Tisztelet s elismerés legyen érette minden érde­keltek nevében. De másfelöl meggyőződtem arról is, hogy az ekként szorgalommal lerakosgatott alap majd a gyakorlati életben óhajtott gyümölcsöket érlelend az erkölcsi és anyagi jólét javára. — Adná isten, hogy jövőben is szülők, elöljárók és hallgatóság oly megelégedéssel távoznának a vizsgákról, mint az jelenleg történt. De nem tehetem, hogy tisztelettel figyelmök- be ne ajánljam a szülőknek és azoknak, kiket fe lelősség terhe alatt illet, miszerint legyenek rajta hogy a gyermekek rendesen és „t e 1 j e s“ számban járjanak fel az iskolába és igy a nyert eredmény felett é.zett öröm lehessen teljes. Ám ha egy kel lemetlen érzés lopózkodhatott be a junius ió-iki nap örömei közé, az bizonyára az volt, miért nem lehete a jó eredmény fölötti öröm teljes. — Azon erős reményben, hogy jövőre még jobbak leszünk, most a bajnak oka s orvoslási módjára részlete­sebben nem mutatok. Csupán csak annyit jegyzek meg, hogy hagyjunk fel az afféle gondolkozási móddal, hogy „nagyapám alatt is fakilincs volt az ajtón, miért ne lehetne most is az ?“ „én se jártam iskolába, mégis élek“, „nem akarok urfit vagy kis­asszonyt neveltetni gyermekeimből“, „csak egy ki­csit irni, olvasni tudjanak, elég az“. — Nyomorult okoskodás, félre veled ! Már is kevés számra apadt nemzetünk élete csak úgy maradhat fenn, erkölcsi és anyagi alásü- lyedésünk tátongó örvénye csak úgy lesz kikerül­hető, a személy- és vagyonbiztonság csak úgy lesz megóvható, ha a templom mellett az iskola lesz azon szentély, melynek csarnokába szorgalmasan belátogatunk, ha az oktatás és nevelés tágas me­zejét parlagon nem hagyjuk, ha annak lelkiisme­retes művelése által onnan a buján tenyésző dud- vákat és gyomokat kiirtjuk ; szóval ha „népneve­lés — már elérkezvén — gyümölcsözend is a te országod !“ Kapcsolatosan s mintegy igazolásul eme né­zeteknek 16-ról, eszembe jut junius 26-ika vagyis szent László előestéje, melyet most egy éve a med­réből féktelenül kicsapott romboló árviz, jelenleg pedig egy, e lapok 49. száma Különfélék rovatá­ban elfogott-nak tévesen hirdetett lemhényi В . . . P . . . rnek valóságos elfogatása tett nevezetessé, kit ablakomból délután 6 óra tájban láttam kemé­nyen megiáncolva a helyi csenclőrkaszárnyábaUd- sértetni — s kit hosszas és fárasztó üldözés után Hohlbach helyi csendőrőrmester bátorsága és ava­tott tapintatosságának sikerült minden zaj nélkül Csomortánban egy házban épen elfogni, s ki jelen­leg csakugyan Kézdi-Vásárhelyit várja méltó ju­talmát. íme az iskola ! Szülők, beh nem tudjátok, mire szülitek gyermekeiket ! De igenis tudhatnátok, ha őket maga idejében iskoláztatnátok s a jó alapot, — mely a valláserkölcsös oktatás és nevelés, — számukra már a népiskolában biztosítanátok. Mert ha minden iskoláztatás dacára is sok esetben nem felel meg egyik vagy másik gyermek a várako­zásnak, -— sőt bubánatot hoz éj nap érte aggódó, fáradni és áldozni kész szülőinek ősz fejére, ez csak kivételes eset, mely vagy a szülői gondatlanság, vagy a kellő fegyelemhiány, vagy a rósz társaság és nem fékezett kicsapongó életmódnak tudandó be. — Sok idő kell arra, hogy egy megnernesitett csemete — ha áll, hog'y azt az oktatás és nevelés megnemesitette — elvadulhasson és vad gyümöl­csöket teremhessen. Mig ellenben átültetés, ápolás, gondozás, szoktatás és szép bánásmód után sokat szelidül a különben vad természet is. Bezárom soraimat azon megjegyzéssel, hogy a jövő tanévre leendő beiratások jelen év október első hetében fognak megtörténni, mire a szülők figyelmét előre felhívni annál is inkább kötelessé­gemnek tartom, mert szomorúan kellett tapasztal­nom azt, hogy sok szülő, mig barmait mindennap reggel a pásztornak személye elé hajtja és számba adja : addig édes gyermekét sok kérés és intések dacára is egy évben egyszer a tanítónak személye sen beajánlani és beiratni elmulasztja. Isten áldása legyen ügyünkön ! Bálint László, h. isk. igazgató. VIDÉKI ÉLET K. Vásárhely, 1879. jul. 2. A háromszéki „Erzsébet“ árvaleány nevelő in­tézet iskolaszéke hálás elismeréssel emlékszik meg azon mélyen tisztelt urhölgyekről, kik a f. év jun. 30-án tartott zárvizsgálaton a szegény, szorgalmas jó tanuló árvaleánykák munkakedvét kegyes ado­mányaikkal fokozni s eddigi eredménydus fárado­zásaikat jutalmazni szívesek voltak. Mint mindig, ez alkalommal is az intézet ne­mes, nagylelkű elnöke br. Szentkereszty Stephanie kegyeskedet 7 o. é. írt. becses adománnyal az ár­tatlan árvák örömét emelni, melyből iskolaszékünk 12 árvaleányka részére jutalom könyveket vá­sárolt. 2- ik Szives adakozó tekintetes Hankó Lász- lóné úrasszony, árvaházi alelnök, ki elhunyt Irma leánya emlékére 1 frtos tallért és 1 drb. ezüst hú­szast ajándékozott, melyek közül az 1 drb. 1 frtos tallért zágoni Kovács Mari III. oszt. tanuló, mint legjobb számoló, az ezüst húszast pedig polyáni Bándi Ilon mint legszebb iró nyerték el 3- ik kegyes jóltevőnő tekintetes Szőcs József polgármesterné urhölgy, ki többjoldalu szívessége mellett ez alkalommal is 3 drb- húszast ajándéko­zott, melyek közül 1 — 1 darabot s.-sztiványi Kósa Mári jómagaviseleteért, berecki Kainc Mári IV. oszt tanuló szép mosás, szorgalmas és ügyes külső munkáért, kézdivásárhelyi Dézsi Lina IV. oszt. tanuló ének és munkában tett elöhaladásáért nyer­tek el. A Wellenreiter Györgyné úrasszony 50 kr. szi­ves adományát sepsiszentiványi Kósa Victoria mint legjobb szavaló érdemelte ki. Fogadja méltóságos elnök báróné és mélyen tisztelt tekintetes ajándékozó hölgykoszoru árva­házi iskolaszékünknek az árvák iránt tanusitott páratlan kegyes jóságukért, szívességünkért legmé­lyebb elismerését és köszönetét. Teljes tisztelettel emlékszik meg iskolaszé­künk özv. gr. Mikes Benedekné ő méltóságáról és a megyei kir tanfelügyelő úrról, kik nem csak becses megjelenésükkel emelték ez ünnepélyt, ha­nem legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel vol­tak kegyesek a kis árvák próbatételét végig meg­hallgatni. Örömmel látta iskolaszékünk e zárvizsgálaton városunk nagyszámú hölgykoszoruját. Továbbá tek. Szőts József polgármestert, tek. Csiszár Mihály kereskedő társulati elnököt, Zajzon Lázár és Hankó István urakat a kézdivásárhelyi felső nép-,elemi iskola és városi ovoda összes tanerőit E vizsgálaton újabban is arról győződött meg iskolaszékünk, hogy a mily lelkesült buzgósággal vezettetik az intézet fáradhatatlan elnöke által rendeltetése célja felé, épen oly élénk érdeklődést tanúsít városunk értelmisége annak minden moz­zanata iránt. A növendékek értelmes tiszta és világos fe­hlte, a női munkákból felmutatott meglepő szép eredmény a gazdasszonyi teendőknél észlelt feltűnő haladás úgy az intézet vezetőit, mint a tisztelt kö­zönséget teljesen kielégítette. Szives tisztelettel nyilvánítjuk újból is lcöszö- netünkot úgy a kegyes adakozó urhölgyeknek, mint a vizsgán megjelenő, az ünnepély teljes vol tát eszközlő tisztelt közönségnek kérvén, hogy ke­gyes jószágukkal övezzék körül továbbra is a kis védtelen árvákat s gyámolitsák ez intézetet nemes törekvésében, hogy az úgy hazánknak, mint vidé­künknek javára és dicsőségére örökké fennálljon és virágozzék. Az igazgatóság SZÍNÉSZET. Kezd »vásárhelyt! 1879. julius 3 án Sztupa színigazgató ur még mindig városunk ban időzik társulatával, s az első bérlet leteltével újabb bérletet nyitott. Az első még csak ment va­lahogy: hanem a, második, a mint tapasztaljuk, aligha fog az igazgató óhajtása szerint kiütni De hiába! krachos világot élünk, s örvendünk ha napi szükségleteinket fedezhetjük. A nemesebb szellemi élvezetekre vajmi kevés jut. Különben a dolog úgy áll, hogy a közönség egyik része örömest látogatná e színházat, de nem igen telik : a másik vagyono­sabb rész pedig azért nem jár Thalia templomába mert a szellemi élvezetek szükségét nem érzi, ez okból magának más fajta szórakozást keres. Vé­gül a beállott fürdő évadnak szintén nem csekély része van abban, hogy a színkör oly gyéren láto- gattatik. Úgy értesülünk, hogy e hó 10—14 ike körül Prielle Kornélia a hirneves művésznő városunkba érkezik Sztupa ur társulatához vendégszerepelni. A hir szerint 4—6 előadáson lesz szerencsénk az ünnepelt művésznő játékában gyönyörködhetni. Ez valószinüleg fel fogja villanyozni a kedélyeket, s a müveit közönség bizonyára nem fogja elszalasz­tani e nem mindennapi, alkalmat, hogy valódi mű­élvezetben részesüljön. Kellene, hogy ez úttal a legutóbbi tudositásom óta létrejött előadásokról is megemlékezzem ; azon­ban részletes és kimerítő referada írását sem időm sem e becses lapok szűk kerete meg nem enged­vén, csak röviden s inkább általánosságoan fogok szólani. Színre kerültek a követkőző darabok Junius 17-én „Tulipánó marquisnő“ és a „Pajkos diákok“. 19-én „Judit asszony“ K. Papp Miklós népszínműve Pünkösti Anna k. a. vendégfelléptével. Sem a da­rab, sem az előadás nem sokat ért, s maga Judit asszony (Pünkös.ti Anna) tán legkevesebbet. — 21-én bérletszünetben Komáromy Lajos jutalomjá­tékául a helybeli dalárda közreműködésével ada- dott a „Bohós és családja“ népdráma. Komáromy játszta a főszerepet (Bohóc) elég sikerültén. Ko­máromy urban nagy hiba az, hogy — mint tapasz­taltuk — a szent lelket igen buzgón s a kelleti - nél gyakrabban hívja segítségéül. Ez úttal a da­lárda is megfogta az ördögöt. Jó lenne csak olyan énekekkel rukkolni elő, a melyek teljesen begya­koroltattak.— 22-én adatott „Egy magyar huszár­káplár Bécaben“ életkép. Sikerült előadáis. — 24-én Pünkösti Anna felléptével „A három maupin“, 5 felvoná.sb ui francia vígjáték. Az előadás elég'gé sikerült, csak az a kár, hogy holmi ifjoncok meg­gondolatlan tüntetése által megzavart. Tanácsol • juk az illetőknek, hogy máskor, ha kedvencüket ki akarják tüntetni, tegyék azt úgy, hogy ne tör­ténjék egy harmadiknak rovására. — 26-án „Má­tyás fia“ történeti dráma, —■ 28-án Zádor Gézáné jutalom játékául „Király leány mint koldusnő“ szinmü 5 szakaszban. A színészek üres padoknak játszottak; pedig Zádorné, mint a női kar egyik elvitázhatlanul legtehetségesebb tagja, megérde­melné a pártolást. — 29-én adatott a „A csikós“ mely darabban leginkáev kitűnt Komáromy a a szinszerepben. — E hó elsején szinre került „Caverletné 5 felv francia szinmü; 3 án a„A makrancos hölgy,, Sha­kespeare e kitűnő vigjátéka. Kár, hogy oly ke­vesen élvezhették ! Ezen előadásokból js arról győződtünk meg, hogy e társulat életre való és megérdemli, hogy pártoltassék. Nehány darabban Morvay isj kiről pedig kezdetben nem sok dicséretest mondottunk, tehetségnek bizonyult. A férfikar általában jerős ; ellenben a női [személyzet már gyengébb, kivált mióta legjelesebb tagja Benkő Jóián valahol ven­dégszerepelni jár. Álig várjuk, hogy Prielle Kor­nélia körünkbe érkezzék. Mint halljuk, ez ünnepelt művésznő innét S. Sztgyörgyre megy Sztupa úr­ral 5—6 előadásra, onnét pedig Brassóba ugyan­annyi előadásra. Szupa ur Brassóból vissza jő S.- Sztgyörgyre, hol aztán valószinüleg nehány hétig fog időzni. Pattantyús. KÖZGAZDASÁG. Egy gazdasági kirándulás. Sepsi-Szentgyörgy, 1879. jun. 29. Ha szereztek tanítványaim okulást a látottak­ból s talán a hályog egyrésze lehullott szemükről, ezzel még nem elégedhettem meg. Meg kell, hogy ismertessem az olvasó közönséget is a már emlí­tett gazdasággal, mely tek. Petke Pál ur tulajdona és vezetése alatt Ilyefalván áll. Hátha valamelyikük kedvet kapna a megtekintésre s az ő őszinte fel­világosítása folytán egy okszerű gazdálkodás meg­kezdésével a közérdeknek egyik apostolává lenne, mint lesz ő pár év múlva Ilyefalva községének. A példa ott már ragadott, mert az egyik határrészen számos lóherboglyát lehet látni. Hogy Ilyefalva községe milyen fekvésű, er­ről szólani célunkon kívül esik. Szorítkozva Petke ur gazdasági területére az két darabban tagositott. Hogy mennyi értéket képvisel más mi annak vá sárlási ára, ez reánk nézve lényegtelen. Ilyen, mert a birtok tagosítása azon időre esik, mikor a szé­kely ember kezéből csak hosszas reábeszélléssel lehetett a fekvőséget s igy a szomszédos és köz ­beeső parcellákat túlságos árakon megszerezni. Birtokos állítása szerint a föld holdja 500 írton alól nem áll. Mindenesetre egy uzsorás kezében óriási capitálissá növekedett volna e pénz, mit ott a földszerzés elnyelt, de annál biztosabb üz­letbe nem helyeztethetett volna, mint a miben most áll. Az okszerűség szemmel tartása mellett élveze­tet nyújt a tulajdonosnak a rajta folytatott ^ mun­kakör s mert a korkivánalomhoz alkalmazkodik, az üzleti nyeremény sem maradt és marad el. A jelzett egyik tag feleszik az Olt folyó bal- partjátol pár száz lépésnyire, a község" közelében. Területe 25 hold, körül sáncolva es fűzfával beül- tetve a sáncmart, melynek láttára a Mag у a r a 1 fö i d rendezett gazdaságai jutottak eszembe, balaja arad- mányi iszapos homoktalaj. Beosztása következő : A párhuzány alakú terület egy jó karban tartott kavi­csos ut által két félre osztatik, me у utón a köz­ségnek átjárati forgalma van, de melyet a birto­kos igen jó karban tart, hogy sáros idők alkal­mával az útról való kitérések miatt kellemetleőse­gek ne forduljanak elő. A 25 hold terület négy fordulóra van beosztva ugartartás nélkül, mely 'jó- vetkező : i-ső évben tengeri egész trágyával, 2-ik évben rozs lóherrel, 3-ik évben lóher, 4 ik évben rozs. Azok kedvéért, ki a váltógazdasági rendszer­rel ismeretlenek, bátorkodom részletesebben m^g magyarázni. Ugyanis a 25 hold negyed részét tavaszia jól megtrágyázva tengerivel veti be. Ugyanazon év őszén tengeri-szedés után a föld felszántatik s be­vettetik rozszsal. Következő tavaszon még a hói a vagy lehet kissé később is a zöld rozsba vettetik lóher, mi az aratásig a rozs árnyékában megóva van a nap nyári hevétől s még őszig egy közepes kaszálást is ad. Harmadik évre marad e terület egészen kaszálónak s öszszel vetéskor felszántva bevettetik újólag rozszsal. így tehát négy év le­forgása után a trágyázott tengeri és minden vete- ménv ugyanazon darabra kerül vissza. Hene József. (Folytatása köv) Meghívás. A házi ipart és ipari oktatást terjesztő egye­sület f. hó 7-én d, u. I órakor a megyeház nagy­termében választmányi ülést tart, melyre a választ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom