Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-06 / 54. szám

54. szám.

Szerkesztőségi iroda

Sepsi-Szentgytírgyön a ref. kollégium épületében, hová

a lap szellemi részét illető közlemények küldendők*

Kiadó hivatal:

ollák JAó r

könyvnyomdája és könyv- kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmeutesen intézendők.

Sepsi-Sxentgyörgy, 1879 Vasárnap Julius 6

IX. évfolyam.

Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap.

Megjelenik ezen lap heten kint kétszer:

csütörtökön és va8ára*p

ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . i fit 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr.

ÊS cl

Előfizetési felliivás

a

IX. év folyamának II. felére-------~f„- -гг:тг=-----El

őfizetési feltételek :

Julius - szeptember .... 1 f’|“t 50 kr

Julius—december.................3 f rt — к Г

""

Külföldre fél évre.................4 írt — kr

Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadóhivatalának P о 1 1 á к Mór könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre kill der.dók

Előfizetőinkéi szívesen kérjük előfizetéseikéi megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- maltathatunk.

A „Nemere“ kiadóhivatala.

Bukurestböl.

— Saját levelezőnktől. —

líukurestj 2879. jun. 30.

Tisztelt szerkesztő ur !

Valamint a nagy világban nem oly sűrűk a csendes, békA időben a napihirek és események ; úgy valami nevezetesebb politikai mozzanat Romániában sincs.

Békés időben az államok saját bel ügyeikkel szoktak foglalkozni leginkább. A mik Bulgáriában a zuluk földjén, a kereszténység felszabadító országában Muszkaországban folynak, úgy ismeretesek Önök előtt — talán még jobban — mint előttem. Ezekről hallgassunk. — Nézzük meg mi történik Romániában ?

Az országgyűlés folyik, melyben a pártok úgy alakultak, hogy a Rosetti-Bratianu párt győzött s e győzelmében az ellenzéki lapok heves ki- fakadásai, megtámadásai dacára is megmaradott a kormányon. A független államok sorába lépett országnak nem mondhatjuk, hogy nincs sok megoldani való kérdése. S talán jobb is, hogy azon kormány, mely alatt létrejött a függetlenség, végezze el, oldja meg a függetlenséghez kötött kérdéseket. Müve igy fog bevégzett egészet képezni, nzen feltételek közül egyik legnevezetesebb : a zsidó kérdés.

Idők hosszú sora óta van ez már szőnyegen, a román sajtó folyton foglakozik vele. A consitu- tionak ide vonatkozó pontja felett heves vitatkozások történtek már. Értem a 7. articulust, mely azt mondja: „hogy csak keresztény vallásu idegenek kérhetik a honosítást“, (megjegyzendő oly megszorításokkal, miszerint azt hiszem, nagyon kevés állam van, hol oly nehesen lehetne polgárjogot nyerni, mint Romániában.)

Ennek a 7. pontnak a berlini szerződés értelmében most már változást kell szenvedni, annyiban, hogy a jog a nem keresztényeknek, zsidóknak is — meg kell hogy adassák. A sok javaslat közül csak egyet említek fel, melyet G. Maghern követ terjesztett elé. O a kérdést jól, a többi államok tetszésére, a zsidók elégtételére, a román nemzeti és g*azdasági érdekek megóvására következő feltételek alatt ajánlja megoldatni. Román polgárjogot nyerhet az :

1) ki Romániában született és növekedett s csak provisorice sem élvezte valamely idegen állam protectioját ;

2) a ki szakadatlanul eleget tett a honiakra ruházott terheknek és személyes kirovásoknak.

3) ki eleget tett a katonaságnak sorozás utján ; ugyanazon joguk van azoknak *is, kik az 1877 — 1878-iki keleti háborúban önkénytesen vettek részt a romár! hadseregben.

Na annyit mondhatok,, hogy ha a honatyák e javaslatot elfogadnák, nagyon kevés zsidó nyerné meg a polgárjogot

Szóval t. szerkesztő ur e kérdésről, most még csak annyit tudhatni bizonyost, hogy a törvényhozó testületek által kiküldött bizottságok szorgalommal fáradoznak azon, hogy a constitucio 7-l'c pontnak megváltoztatása kérdésében projectet készítsenek. Eddig csak hivatalos megkeresések folytak a kamara és Senátus megbízottjai között, a nélkül azonban, hogy teljes egyetértésre jutottak

volna. A project megállapításáig még el fog telni nehány nap. Akkor majd tudatom önökkel. Addig isten velünk !

X. X.

* В á r ó Kemény Gábor, földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter jul 4-én a reggeli vonattal érkezett Kolozsvárra. A miniszter ur lejövetelének ideje b. Wenkheim betegsége miatt nem lévén bizonyos s a hivatalos értesítés ez iránt tegnap este csak akkor ézkezvén meg, mikor már a miniszter ur el is indult, a nagy közönségnek nem volt tudomása megérkezésének időpontjáról s nem jelenhetett meg oly tömegese/!, a mint a készülődések ez iránt az erdélyi születésű miniszter fogadására a közönségben önként tervezve voltak. Mindazon által a hirtelen éstesitett testületek képviselői ünnepi öltözetben szép számmal jelentek meg; ott voltak a megye, a város, az erdélyi gazdasági egylet, a kolozsvári iparkamara, az iparos, az iparfejlesztő egylet, a törvényszék, jószág- igazgatóság, távirda, posta, az ev ref. igazgatótanács képviselői, kik gr. Eszterházi Kálmán vezetése alatt mentek a vonat megjöttével a miniszter elé s harsány éljennel üdvözölték beléptekor. Gr. Eszterházy Kálmán röviden és szívélyesen fogadván a minisztert, a küldöttség nehány tagját mutatván be, a miniszter kocsiba szállott s a „Nemzeti szállodádba a kocsik hosszú sora által kisérve hajtatott. Nehány perc múlva, külső pompálkodást nem kedvelő régi szokását követve, lejött az Orbán kávéház cukrászatába reggelizni. Ez alatt a marhatenyésztés ügyében értekezletre összehívott erdélyi főispánok már össze voltak gyűlve szállásán, s a miniszter reggelijét végezve az értekezletet megnyitotta. A különböző testületek küldöttségei azonban ez alatt sem hagyták nyugton, s a mellékszobába folytonos audentiákat volt kénytelen adni. Megjelentek az iparkamara, a'törvényszék, az erdélyi gazdasági stb. egylet képviselői tisztelkedni s kiki baját panaszolni. Hosszabb kihallgatáson volt a iparkamara küldöttsége, a melyhez az ipar fejlesztő egylet képviselője és a polgári iskola igazgatósága csatlakozott. Az iparkamara panaszkodott, hogy az ipar támogatására csupán 30 ezer frt. fordittatik, mire nézve a miniszter ur is elismerte, hogy bizony a még annál is kevesebb, mint a mennyit Budapest az élőfákra és kertekre költ s eléggé iparkodik ő is, hogy ez összeg nagyobb

Adalékok

a Háromszéken 1853|4-ik évben lefolyt

Folytatás. ”™r-ÜgyhöZ.

De úgy, a mint az ügy sorsa bekövetkezett, üldözéssel, félelemmel, denunciatiokkal, börtönnel, sőt kivégzésekkel is, természetesen a rendes szerkesztési összeállításnak le kellett maradni. Árulás következett be ugyanis, az ügy állásának mind a menekülteknél külföldön véletlen fordulata, s ebből eredőleg, benn a hazában felmerült okok miatt. A zaklatások között a leveleknek el kellett tűnni, mert azok lefoglalása esetében a kitörésre készen álló és szerepre vállalkozott igen sok jobb érzelmű előkelők, mü- és szakértők nagy számmal jöhetnek vala compromissioba, igy pedig csak az előkészítő eljárásokban mozgók s alig nehány szál lázadók és személyesen érintkezők jöttek napfé tyre. Az ügy szerencsés kimenetele esetére az intézkedő titkos körnél arra voltam kinevezve, hogy a levelekből, előkészítő eljárásodból, mis körülményekből és az események fejlődésének menetrendéből, a Váradi József részére kijelölt területről egy részletes történelmi szerkesztményt készitnek kiegészítésül. — Nem mondom, hogy más tekintetből is Váradi reám ne számított volna, de hogy főleg azért voltam nekie ajánlva s megke resve, valóság. És igy mikor az eredmény meghiúsult, a levelekből vett szükkörü jegyzeteim elégségesek az ügyben a csupa szándék és eljárások ismertetésére, ide számítva több intézkedik, jelöltek éi a comproruitáltak személyzetét is. E'.ért az intézkedési körnél személyemet eltitkolólag nevem vdt: „historicus iró.“ A mit mást közlök, azzal darab ideig at absolue uralom alatt tanácsosabb volt hallgatni, még az a nnestirozás után is. Hallgattam még az alkotmányos időszakban is. Most is csak ismételt sürgetésekre adom közre, részint mert lapokban közölni több kellemetlenségek miatt nem szeretem ; részint mert hinni kell, hogy mint oukott ügy, igen sokaknál nem Ízlik, a felsőbb körök legtöbbjénél pedig még csömörkő is. Közöltem, de történelmi igazságot ; s ezért félig-meddig a korszellemnek hála ! A mai viszonyok között beperelhető nem vagyok. Legyen a tisztelt szerkesztőség kedves akaratja ! De ha az ügy akkor sikerül vala, igy is, mint a mis utoni alkotmányosság sikerültének, ép azon csömörlő félék vennék több hasznát.

Azonban úgy veszem észre, hogy episodiára — mellék útra — tértem. Ez sem rósz ut, Csanádi Sándorként, de lépjünk át a vágásba. Hol vannak vagyis hol lehetnek azok a Váradi hagyatékból eltűnt levelek? Tán jól emlékszem, hogy mátisfalvi Becő Miklós ur fogolytársam mondta volt nekem hogy azokat Váradi a befogatása előtti nipokban nála hagyván, egy feketeügy melléki ref. templom szószékében rejtettek volt el a pappal, mint bizo- dalmis emberével, a pap talpa alá, a hol prédikálva áll. Nem volt rósz ötlet. Ma hol van a csomag ? Ha előkerülne, jó szolgálatot tehetne laptárcába.

Apróbb vegyes jegyzeteim peiig a következők.

Kossuth kinevezte Mtkk ezredest 1851. jun.

24-én reorganizáló biztossá egész Mi'yarhonra nézve; Makk pedig kinevezte Váradit 1832 jul.

13-án Erdélyre nézve : amaz történt Kutáhiában, ez pedig Foksánban.

A Váradit m ígbizó pontok :

1) Oltvolgyi népfelkelést rendezni.

2) Kétmillió p. frt magyar bankjegyet felvenni kölcsönnyugtik mellett.

3) Egész Érd'dyre néztfelkelési a i ministrati ét tartani közlekedésileg.

4) Közlekedik Pestig ki és Konstantin á- polyig be.

5) A ládát felbonthatja.

6) Az idegen népfajokat kibékíteni.

Gál Sándor Dohait, Horváth Ignácot 1832 April 7-én kérte fel, amazt a szamosmenti, ezt a székelyföldi vezérségre ; Räuber Nándort a két Küküllő kör, Udvarhelyszék, Ebesfalva és Miklós- várszék előkészítésére.

Rózsa Sándor ezredesnek Váradival egybekö - tése van, a mi egy 27 aranyas nyu »tából, melyben viszont kér tőle 50 aranyat, sőt a in ínnyit csak adhat, kitűnik.

Kossuth Londonból küldi Gál Sándornak őt erdélyi szabadító parancsnokká kinevező oklevelét 1851. novemberben, keze alá rendelvén 30 ezer fegyvert és 40 ezer p. frtotGál Sándornak 1855 sept. 20 án volt 40 ezer főből álló toborzott tábora.

Boros menekült Konstantinápolyban 30 aranyért gyilkolni akart.

Bartalis Sándor hen/édfőhadaagy és Bogyos Sámuel hadnagy 1853. márc. 14 én futárságért vettek fel Váraditól 100 p. frtot.

Váradinak az oláhokkal való közlekedése semmijó eredményt nem ígért, holott 1853. ápril i-ig kétszer szólította fel. Azonban biztosok által folyt a munkálat.

Ágyúöntöde és golyóöntőde bármely percben is készen volt Fülében és M igyar-Hermányban.

Guerilla csapatok rendezésére minden kerületbeli titkos biztosok mellett külön csapatbiztosok voltak rendelve, kik a gyalog és lovas egyéneket a kitörés percéig titkon készen tartják.