Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-26 / 51. szám

felvetése csak arra való, hogy az iparosokat fel használhassák az Ausztriával való közös vámterü­let elleni izgatásra akkor, mikor az izgatás tiz év előtt még csak célra sem vezethet, s nálunk ez izgatás megvalósitná a nemzeti munkát, mely a szükséges föltételek meglétele mellett xo év le­folyása alatt a magyar ipart a nemzeti vagyono- sodás egyik hatalmas forrásává emelheti. E szem­pontok voltak irányadók, mikor a congressus a védegylet eszméjét elejtette s egy 24 tagú bizott" ság kiküldését határozta el, mely jelentést tegyen egy jövő kongressusnak a magyar ipar hiányairól, s ezek megorvoslásainak módjáról. A magyar ipa­rosok nem olcsó izgatási frázis, de olcsó tőke ol­csó hitel kell, a magyar társadalomnak pártolása s jó kiviteli utak, mely tényezők azt a külföldi ver­seny mellett is, sőt épen az utóbbinak serkentő pél­daadása mellett fel fogják virágoztatni. Bizonyosan ide fog kimenni a kiküldött bizottság javaslatának lényege is. Óhajtandó, hogy kormány s társadalom egyformán közreműködjenek arra, hogy a magyar ipar felvirágzásának létföltételei a mennyiben még nincsenek, megteremtessenek, a többi aztán az ipa­rosok tömegének kitartó szorgalmitól s lankadat­lan munkájától fűg'g. * U j b é 1 y e.g és illetéktörvény. A pénzügyminisztérium kebelében, mint értesülünk, gondosan gyűjtik az anyagot uj bélyeg és illeték törvény készítéséhez, mely a meglevőnek megle­hetősen gyökeres javítását foglalná magában úgy az eljárás, mint az illeték! törvénye tételes részének terén. Az illetékszabási hivatalok felállítása s az illetékszabási teendőknek az adóhivatalok hatás­körétől elkülönítése a mai módszerrel nem bizo­nyult egészen gyakorlatiasnak. Gróf Szapáry pén­zügyminiszter ez irányban is reformokat óhajt be­hozni, valamint szabályozni akarja az esedékessé vált vagy föltételtől függő esedékességi kötelezett­ségek nyilvántartását is. Széli Kálmán volt pénz­ügyminiszternek 1878 ban a múlt országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslata sok irányban mérsé­kelve, az uj rendszeres javaslatba felvétetik, mely­től a pénzügyi helyzetnek 2—3 millió erejéig éven­ként bekövetkező javulását várják a pénzügymi­nisztériumban, A törvényjavaslatot az őszi ülésszak elején mindjárt elő szándékozik terjeszteni a pénz­ügyminiszter. *JA lengyelek magatartása a nihi­lista mozgalmakkal szemben csakugyan megvette a cár szivét. Legalább most egészen komolyan ál­lítják, hogy'’ a cár Varsóba megy és manifestumot bocsát ki, melyben a lengyelek helyzetétiek javí­tását lógja ígérni. Kotcebue helytartó már is pa­rancsot kapott, hogy' az eddigi szigorú rendszabá­lyokat lehetőleg enydiitse. A ovibazár megszállására vonat­kozólag a hivatalos közleményeket igénybe venni szokott Eastern Budget Írja: A jelentést, mely szerint az osztrák magyaf- koi many a novibazári sandzsák megszállása iránt még nem határozott, s hogy a megszállás egy- időre elhalasztatik s előbb katonai küldöttek vizs­gálják meg a területet, utakat stb. — Andrássy gróf ellenzéke győzelméül tekintik. Pedig, Па még a szei. ett tapasztalatok után a kormánya azt ha­tározná is el, hogy a megszállásról végkép lemond még legkev esbbé sem jelentene, hogyr a monachi- ábnn az ellenzek került túlsúlyára. A konvenció megkötése csak szükséges rósz, .melyet még ked­vezőtlenebb színben tüntet föl az ellenzék azon insinuációja, hogyr Ausztria Nagy ar ország egész Salonikiig- akar kiterjeszkedni. Törökország abban a hitben irta alá a konvenciót, hogy ez a.z eg vet len mentő eszköz Oroszország törekvései ellen. Midőn a konvenció már meg volt kötve, az ellen i.ék mindent elkövetett, hogy keresztül vitelét megakadályozza, és e végből a katonaságra vára­kozó nehézségeket nagyitá. Fölösleges mondani, hogy ez agitáció az osztrák-magyar állam érde­keivel homlok egyenest ellenkezik. Az angol f é 1 h i v. fején találja a szeget. Az angol királyné nem tűr a maga közelében oly hölgyet, ki homlokára fésüli a haját. A legu tóbbi esküvői ünnepélyen szereplő nyoszolvó le­ányok azon utasitást vették, hogy ne igy fésül- ködjenek, ne viseljenek magas sarkú cipőt, s kát rafelé vont ruhát, mert az ilyesmiket a királynő nem szereti. Egy ifjú hölgyet, ki tavaly szembe­fésült hajjal jelent meg a fogadtatásra, a lord ka­marás kissé gyöngédtelenül arra figyelmeztetett hogy ne jelenjék meg mindaddig a királyné előtt,’ mig a haja meg nem nő. — А ,.P о 1 i t. С о r r.‘( ismét oly levelet közöl Pristinábóh mely e lapnak furcsa sajátságaihoz tar­tozik. Beszélte ugyanis, hogy az albán területen növekedik az agitáció a porta ellen, hogy a mo­hamedánok gyülekezetei tartottak egy mecsetben, melyben egy ipeki mágnás véres dikciót mondott a porta ellen stb. Jelezték azt is, hogy az ip-ki és djakovai vad törzsek folytonos forrongásban vannak ; megeshetett tehát az is, hogy egy' ipeki turbinos táblabiró valami olyatén dikcióra vete- med ett. De ez, mint egy bécsi levelező biztonsáo­ö gal jelenti, nem másit a tényren, hogy egészben és nagyiban a kedélyek csillapodnak és hogy a por­tának mindinkább sikerül magát a helyzet urává tenni. A katonai intézkedések, melyeket tesz, min­den nehézség nélkül vitetnek keresztül. Ha a porta komolyan fogja .akarni, remélhető, hogy a noviba­zári konvenció aként fog eszközöltetni, a miként azt kormányunk eszközölni óhajtja. Ha a porta azt nem akarja, vagy erőlködései sikertelenek marad­nak, a baj reája nézve kétségtelenül sokkal na­gyobb lesz, mint reánk nézve. Мл már a félhiva­talos zamatu „Golosz“ figyelemre méltó hangon szól az albán mozgalomról. — Fejtegeti, hogy' ez. a vad faj mindenfelé bolygatja Európának intencióit; hogy ma Bolgárország', holnap a novibazári kon­venció, holnapután a görögök ellen kel ki, a por­tával pedig mindenkor ujjat húz. Hangsúlyozta a „Golosz“, hogy a porta a berlini szerződésben kö­telezte magát végtére valahára rendbehozni meg­maradt tartományait is. Ha a porta ezen kötelzett- ségének nem bir megfelelni, akkor Európa dolga lesz a rend helyreállitásá1 ól gondoskodni. A czikk kétszerié érdekes. Először mert mutatja, hogy' az albán garázdálkodás a mi érdekeinken kívül más hatalmakéit is provokálni fogja ; másodszor pedig, mert ezen okoskodásokban nem nagy' látszatja van az állítólag már végképen létesült muszka-török szövetségnek. Azoszt rák nemzeti bank főtan á- c s a, mint a „Hon“ írja, legközelebb tartott ülésé­ben a szegedi polgármester kérésére azt határozta hogy a lehető legrövidebb idő alatt felállítja Sze­geden a bankfiókot, hogy ez által a mennyire ?le- het élénkitőleg hasson az ottani, bár most még cse­kély, de remélhetőleg gyorsan fejlődő forga lomra. A m a g y a ? közi ekedési miniszté­rium, jelenti a „Pester Lloy'd“ távirata szerint a „N, fr Presse“, a szerb vasúti tárgyalásoknál fel­hagyott eddigi oppositiójával a hadügyminiszté­rium által sürgetett sziszek- novii vasút kiépítése ellen, ValaminJ minden, a mi a bécsi lapokban a magyar ügyökről közölhetik, úgy ez is tendetió- zus ferdítés. Határozottan állíthatjuk, hogy a ma­gyar közlekedési minisztérium, bárha csakugyan való, hogy' osztrák részről a sziszek-novii vasút kérdését gyakran elő-előkapják, -- mindeddig semmit fel nem adott e vasúttal szemben]eddig el­foglalt álláspontjából és nem is szándékszik abból föladni ezentúl sem. Bonaparte Napoleon Lajos herceg halála. Lapunk múlt számára későn érkezett egy ma­gán táviratunk, mely Napoleon herceg halálát je­lentette. Ez esemény nagy hatással volt egész Eu­rópára, s meglehet, döntő befolyású a világtörté­nelem további folyamára. Bonaparte Napoleon La­jos herceg, az alig huszonhárom éves fiatal ember Franciaország egy nagy pártjának szeme-fénye, remény'e, a világtörténelem egyik legnagyobb ne­vének jeles örököse, meghalt, Ledöfték a zuluk gyilkos szablyái Dél-Afrilcában, hova tettszomjas lelke, anyja/ a gyászoló császárné akarata ellenére, hívei marasztalására dacára visszatarthatlanul vitte. A táviratok, melyek e mélyen megdöbbentő esetet tudatják, egybe foglalva igy hangzanak : Napoleon Lajos herceg e hó 4-én az angol vezérkari főnök parancsa alatt kémszemlére ment. Midőn társaival leszállta lóról, a zuluk megtámad ták és megölték. Tizenhaton rohantak rá, s mig két katona oldala mellett elesett, a többiek elme­nekültek. Holttestét megtalálták. Lord Sydney Chislehursba ment, értesitni a császárnét a gyász- esetről, Stanley az alsóházban, bejelentvén a csá­szári herceg halálát, ékes szavakban adott kifeje­zést sajnálatának és Eugenia császárné iránti ro- konszenvének. A holttestet fedezet alatt Angolor­szágba viszik. Tehát meghalt, hősi halállal, hőshöz illően. Nem akart tétlen vesztegelni, kereste a küzdelmet és a veszélyt s ime tizenhét barbár zulukaffer szab- lyája alatt kelle kiadnia nagy, nemes lelkét, ide­gen országért, idegen érdekekért ! Vakmerő volt és veszélyt nem ismerő : a csatában mindig az első volt, és nemes heve mindig a legnagyobb tűzbe, veszedelembe ragadta. Csak pár nap előtt olvas­tunk egy' táviratot vitézségéről; az angol tisztek már akkor aggódtak miatta, hogy tüze veszélybe sodorja. S bekövetkezett. Meghalt ott távol or­szágban, messze eső világrészben s közel oda a hol a század, mondhatnók a világ legnagyobb szelleme kütludt közel szent Ilona szigetéhez ! Alig érkezett meg a kopár földre, azonnal láz fogta elő, de a tettszomjas herceg csakhamar lerázta a betegség nyűgeit s még mint lábbadözó, a tüzbe sietett. Gyászt ölthetnek a császárság hívei, mert csillaguk letűnt. Napoleon Jenő Lajos János József császári herceg 1850. márc. 16 án született Párisban. Tizen­hat éves volt, midőn a nagy csapás, mely Fran­ciaországot lesújtotta, atyját is megfosztá trónjá­tól. 1873-ban halt meg a császár Chislehursban s a h'- rceg a woolvicfii katonai intézetbe lépett ta nulmányai befejezése végett. A vérkeresztséget i87C-ben vette föl Saarbrückennél, még mint gyönge gyermek, ekkor volt először csatában. Másodszor most ment a fegyverek tüze közé és íz utolsó csatája is volt. De hiába, a végzetnek be kell teljesednie ! Egy' jóslat szerint a Napolec nők császári trónja egyenes ágon nem szállhat a utódra.'I. Napoleon fia 21 éves korában halt me- Schönbrunnban: III. Napoleon fiának reményteli jes élte most aludt ki. A Napoleon-dinastia örökösödési sorrendj most Napoleon Jeromos király fiát, az ugynevezei vörös herceget teszi trónörökössé. Ez, egész névé Bonaparte Napoleon József Károly Pál francban herceg, i8'22. szeptember, 9-én született, tehá most 55 éves, két lin gyermek atyja. A bonapai tisták előtt nincs népszerűsége, folytonos ellenzé- keskedése miatt nagybátyával, a császárral szem ben 1804-ben nyíltan kitört köztük a szakadás, ; mikor a vörös herceg szabadelvű jelszavak alat L föllépett a császár ellen ; ekkor elvesztő a fömélE toságolcat is, melyeket eddig viselt. A francia-po a rósz háború, a császár halála sem változtathatták, meg a viszonyt a pár és a herceg közt, ki nyiltarie szitotta a tüzet a császári özvegy és fia, valamin 01 Rouher, a bonapartisták vezére ellen. Kifognak-e most vele békülni ? — kérdés, melytől a bonapar­tisták s általában a császárság jövője függ. A vö ö rös herceg különben éles elme, szívós, szilárdjai- : lem, mint államférfi épen úgy', mint katona sum . talanszor mutatta be fényes tehetségeit. Jelenleg ö a császári párt feje. A herceg halála mély gyászba boritá a chis- lehoursti kastélyt; az ablakok be vannak függő-о nyözve s köröskörül siri csend uralg. A részvét- látogatások egy'inást érik az egész napon át. Első Burdett-Coutts bárónő volt, ki a császárnőt felke­reste : azután jöttek Sydney lord, Smith miniszter. Bülow nagykövet és az angol és franczia ariszto­krácia száz meg száz tagja. — A walesi herceg és hercegné külön küldött által fejezték ki részvétü­ket, a királynő részvétiratot intézett a császárné­hoz. A külföldi uralkodók között királyunk és ki­rálynénk voltak az elsők, kik részvétnyilatkozatuk­kal a mély gyászba borult császári özvegyet és anyát felkeresték. Az osztrák császári főhercegek szintén követték példájokat. Chislehurst lakossága részvétfeliratot intéz a császárnéhoz. Százakra, ez­rekre megy a táviratok száma, melyek e ssomoru alkalomból Chislehurstba érkeztek. Bassano hercegnek jutott a nehéz és szomorú feladat, hogy a császárnővel a gyászesetet tudas­sa. Már éjjé érkezett egy távirat Londonból, mely a nagy csapást sejteté. A császárné ebből azt kö­vetkeztéié, * hogy a herceg ismét beteg lett és el­határozta, hogy hozzá utazik Afrikába. Másnap a hirt már hozták a lapok, melyeket el kellett előle rejteni, hogy a szomorú hirt meg ne tudja, a mig Sydney lord meg nem érkezik. Lassan készítették rá elő ; Bassano és Sydney vállalták magukra e kínos feladatot. A császárné még mindig csak azt hitte hogy fia nagyon beteg és sietve rendeletet adott az úti készülődésekre. Bassano ekkor igy szólt : „Már késő, asszonyom !“ A császárnő fel­kiáltott : „Mon fils, mon pauvre fils!“ és eszmélet­lenül összerogyott. Ily szomorú állapotban volt egész nap, sem­mit sem evett. Csak Goródard atyát eresztették hozzá. A császárné fájdalma — mondá ez, minden képzeletet felülmúl és vigaszt nem ismer. Szegény császárné, szegény anya ! A sepsi-szíiitgySrgyi népiskolák. ni. A Nemere közelebbi számaiban szó volt a helybeli’polgári leányiskola köz vizsgálatairól, az intézet céljáról s az a körül teendő intézkedésekről. A cikksorozat nem volna teljes, ha a sepsiszent­györgyi többi népiskolákról nem tudósitnám e be­cses lapok olvasó közönségét. E hó 18—21-ik napjain folytak le ugyanis a községi elemi iskola nyári közvizsgálatai. Minde- nik közvizsgálaton szép számú hallgatóság volt, a tanfelügyelő is több osztály próbatétén megjelent. Az iskolaszék is képviselve volt sokkal inkább, mint az eddigieken ; szóval az érdeklődés elég szé­pen nyilatkozott. S ha igazságosak akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy a tanítók éi tanítónők ez érdeklődést meg is érdemelték. Nem akarunk a többiek rovására senkit kiemelni a tanítók közül, nem lévén a pajtáskodás kenyerünk; de nincs is szükség rá. Ez iskola tanítóit csak megb mtanok, ha az egymáshoz hasonlók közül egyiket-másikat különösen méltányolnánk. Azonban annyit minden kiméletességünk mellett is ki kell mondanunk, hogy a férfi tanitók a nők mellett rendszeresség, tárgyszeretet, fegyelem tekintetében jóval felül áll- lottak. Ennek pedig meg van a maga oka. Nem célom ezúttal ezt azt okot itt bővebben részletezni, ha jól emlékszem, épen ezen iskolaszék nyilatko­zott már hivatalosan e tárgyban, hagyjuk máskorra a részletezést. De van egy más észrevételünk, me­lyet akkor, a midőn az elemi s különösen a fiuk közvizsgálata ilyen elismerésben részesült, az is­kola érdekében el nem hallgathatunk. Azon saját­ságos panaszt hallottuk ugyanis a helybeli refor­mátus középtanoda tanáraitól, tanítóitól, hogy épen a szentgyörgyi elemi iskolából kikerült tanulók igen gyengék nálok. Nem tudjuk, menynyi alapja van e panasznak, de ha igaz, mindenesetre belső okai lehetnek, a miket a közvizsgálatok legébe- rebb figyelője sem képes kipuhatolni. A helybeli felső népiskola köz­vizsgálatai e hó 23—24-ikén voltak. Dacára azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom