Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-01-19 / 6. szám
6. szám Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Vasárnap, január 19. ———........» 111ЧЩ I и MM— *1 I —---------------------- * Sz erkesztőségi iroda: Fípiac, Csulak-féle ház, hová я lap szellemi részét illeti közlemények kildendők. Kiadó hivatal : Feliák Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentezen intézendők. IX. évfolyam Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. “-egylet®11 is a tysepsí-szeritgyörfji (la kény tes tűzattá-egyfet“ bivatabs Megjelenik ezen lap heten : kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési feltételek : Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . . 3 frt — be. Nçgyedévre . . 1 frt 5» kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagf annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora i$ kr. Budapest, 1879 január 14. ^ Hanem ha azt vesszük tekintetbe, hogy mondva az előrelátó és számitni tudó üzleti n A miniszterek visszatértek Bécsből s т^У nyomott az uj rente kibocsátási ára, mint szellemnek — mily örvendetes példái nyilvá- a lapok megegyezóleg konstatálják a tényt, a megbizhatlan hir jelenti, 73 frt, akkor már nulnak ! Az aláirás napján az aláírásra kitűzött hogy a kormány s a Rothschild csoport közt kevésbé örvendetes elmélkedésnek nyitjuk meg helyiségeket már kora reggel vidékiek töme- az uj magyar kölcsön megköttetett. Az az utat. b kibocsátáskor mellett a felveendő ioo ges csoportja táborozza körül, szegény, gazdag ügyletre vonatkozó részletek még ismeretlenek, mMió kölcsönt kibocsátandó 137 milliónyi rente egyformán törekszik hazai értékben elhelyezni a pénzügyminiszter azok közlését a törvényho- fedezné s így a 6'7„ kamat mellett is a ioo filléreit, ezreit, — mely ténynyel egyrészt erős záshoz rövid idő alatt beterjesztendő törvényja- mi'kió készpénzért tényleg nyolc és egy ötöd konkurrenciát vetnek a hazai szükséget igy ki vaslatnak tartja fel Csak annyit mondanak a f°n'n!: kamatot kellene fizetnünk, mely ka- nem zsákmányolható külföldi spekuláció elé, különben nem teljesen authentikus közlések, raal;|áb bizony tagadhatlanul igen magas s igen másrészt pedig pénzeiknek jó befektetést sze- hogy a kölcsön összege 100 milliót tesz, mely- rosz világításba állítja hitelünket. reznek s az ország által az uj kölcsön után fine к beszerzésére aranyjáradék (rente) fog ki- Mi lehet az oka, hogy a magyar állam ily zetendö kamatok nagy részét megmentik mabocsáttatni s azon esetben, hogy ha ez a pénz- drága áron jut hitelhez? Hiszen Magyarország guknak s igy magának a kamatfizetö országpiacon elegendő' mennyiségben nem volna el- tekintélyes államot képez mind terjedelmére, nak. Nálunk hire sincs az ily hazafiságnak, az helyezhető, a hiányzó összeget a magyar állam- mind lakosságának számára, mind jövedelmező- ily előrelátó szellemnek. Láttuk a mult rente birtokokra kibocsátandó záloglevelekkel fogják ségére nézve Tiz éve tart már állami önkor- kibocsátásánál. Nehány four, nehány főpap, nebeszerezni. Mint ugyanezen, mint mondtuk, nem mányzata, aránylag csekély államadósság ter hány pénzintézet aláírtak nehány ezer forintnyi teljesen megbízható hir mondja, a kibocsátási heli, azok után a kamatot pontosan fizeti s el- rente-átvételt, de ez is csak úgy történt, hogy árfolyam 73 forintra volna határozva. vál alt kötelezettségének minden irányban lelki- tessék, lássák, s e ténynek is hazafi áldozatot E részletek még bizonytalan hitelességüek. ismeretességgel eleget tesz. s nem érdekeik szolgálatát látszottak teljesitni. CáTolhatlan azonban a tény, hogy Magyaror- Hát bizony e kérdésekre nehéz határozott I ökepénzeseink nagy, legnagyobb része kik szág államadósságainak sorozata egy uj s pe- kimeritő feleletet adnunk. —Tiz éves már, de különben a jövedelmi adóra szolgáló bevailá- dig tekintélyes összeggel szaporodott. mégis fiatal állam vagyunk még s e körülmény- soknál notariée nagyon rosz kabátokban szokHa e tényt azon szempontból tekintjük, böl a külföldi töke azon ürügyére talál plani- tak megjelenni, e rente-aláirásoknál természe- liogy az uj hitelügylet elsősorban magyar rente bilis alapot, hogy még nem látja állapotainkban tesen távollévőkkel tündököltek, kibocsátására van fektetve, hogy a kólcsonösz- a tartósság biztosítékát s igy kockáztatásának Rákfeneként esz s pusztít e bizalmatlanság í szeggel képesítve vagyunk magunk megerölte* tőlünk drágább árát követelheti S meg kell baj társadalmunkban s állami életünkön. Segita tése nélkül beváltani legterhesebb rövid lejá- vallanunk, hogy a külföldi tőkének ez ürügy- het-e ezen az állam? — Franciaország, Angiin ratu 153 milliós adóssőg-terhünknek második vetését ritka tökéletességgel iparkodik igazolni megmutatták, hogy segíthet Ez országokbak felét, hogy e kölcsön megkapása folytán a Bősz az ellenzéki sajtó, mely minden adott s nem a takarékpénztárak csak hazai értékpapíron nia s Hercegovina okkupációjának költségei fe- adott alkalommal a magyar állam közeledő vé- vásárlására fordíthatják tőkéiket, s Angliában dezésére nem vagyunk kénytelenek adózási gét, a magyar befolyás bukását s a magyar al- külön országos hivatal áll fenn, melynek köte- erőnket újra igénybe venni — s nem vagyunk kotmányos rendszernek a centralizáció általi lessége odi működni, hogy az ország hitelpa- kénytelenek kulturális s anyagi érdekeink ja- elnyeletését hirdeti. Uy kitünő segédkezés mel- pirjai az ország polgárai által vásároltassanak vára szo’gáló befektetéseinket felfüggeszteni : lett aztán ha magyar kölcsönről vem oEó, egye- n9<:7p akkor e kölcsön létrejövetelének tényét meg- dűli teljhatalmú ur a Rotschild-csoport, mely Kormányunk kötelessége hasonló intézkenyugvással fogadhatjuk s újabb erővel kapasz- még leereszkedik hozzánk drága kölcsönadás- désekkel megmenteni az ország számára az or- kodhatunk azon reményhez, hogy miután e köb sál : más európai pénzhatalmasságokat szeren- szág által fizetett államadóssági kamatok egy csönnel ez év legnagyobb terheit, a 153 milliós esésen ehdegenitett tölünk az előbbi kormányok részét S egyúttal lelkiismeretes kötelessége, kölcsön második felének szükséges beváltását famozus hitelművelete. hogy pénzügyeink javítására fordítandó gondoss az okkupác:ó ránk eső részét fedezhetjük s S van még ezeken kivül egy nagy bök- kodásában föszemügyet vessen az úgynevezett e kölcsön bedugni van hivatva az idei s jövőben kenő. A hazai tőke mit sem akar rejtezkedó tőkékre, melyek jövedelemvárható deficit hézagjait, e 2 év alatt a magyar tudni a magyar állami h i t e 1 s z ü k- bevallásoknál nem, csak törvényszékek s biró- pénzűgyi kormányzat gondmentes időt talál ségletek előállításában való rész- Ságoknál tiinedeznek olykor fel —bepanaszolt pénzügyeink kívánatos rendezésére jövedelmeink vételről Más országokban mi máskép van váltók alakjában A kormány ez uj kölcsönnel szaporításának — s kiadásaink fogyasztásának ez ! Mikor például egy uj francia kölcsön iratik két óvi időt nyer, mikor az állam hitelének utján. ki, a hazafias részvételnek — s mellékesen fentartására vonatkozó emésztő gondoktól mentGyermekkori emlékek. il. Múlt cikkemből meggyőződhetett a szives olvasó, hogy midőn a „calassisba“ beléptem, leendő tanulótársaim részéről nem részesültem valami szi- vélyes fogadtatásban. A kíméletlenségnek, az udvariatlanságnak ezen nyilatkozata véremet egészen fellázitá s ösztönszerüleg „hátraarcot“ csinálva megragadtam a fakilincset — azon erős elhatározással, hogy örökre búcsút mondjak az iskolának. Azonban egy fiú, okosabb a többinél, vissza* tartott, miből aztán nehány percig tartó harc fejlő* dőlt ki köztünk. — Ily körülmények között egyéb nem maradt hátra, mint hogy elévettem egyetlen fegyveremet, melyet rendesen mindig magamnál hordék s azzal igyekeztem visszaverni a vásott fiuk támadásait. Elkezdettem tudniillik sírni s behúzódván a váratlan’ vendégek szokásos helyére, boszut forralva vártam a rettenetes mesterre, kinél reméltem, hogy majd pártfogásra fogok találni. Nem sokáig kellett várnom, mert alig egy ne* gyedóra múlva az ajtó megnyílt s azon remélt párt fogóm lépett be. A tanulók azonnal helyökre takarodtak, csak én maradtam állva az ajtó mögött szomorúan lehajtott fővel és kisirt szemekkel, várakozva a kedvező pillanatra, melyben ügyemet a mesteri igazság szolgáltatás fóruma elé terjeszthetem. Azonban sajnálkozással kell kijelentenem, hogy reményemben csalatkoztam, mert a mint észrevett a mester, rám rivait a legdurvább hangon, melyet valaha addig hallottam, hogy „helyre takarodjam, mert hanem úgy kilódit az iskolából, hogy a het- venhetedik nagyapám sem szed fel.“ Ezen eljárás, mely teljesen visszatükrözi az akkori mesterek némelyikének magaviseletét, melyet tanítványaikkal szemben gyakoroltak, a mesterbe vetett minden reményemet eloszlatta s e perctől fogva úgy féltem tőle, mint a babonás ember az ördögtől. Azonban megadtam magam sorsomnak s egyik fiú maga mellett helyet csinálván, szorongó szívvel letelepedtem az iskola padjára. Sokaknak feltűnhetett eddig, hogy én az is- kolatanitót mesternek nevezem. így nevezte akkor mindenki s igy nevezik ma is nálunk mindenütt az énekvezért. Vannak ugyan egyesek, kik szégyenük e címet s abban valami lealacsonyitót találnak, amiért is elneveztetik magukat „tanítónak“, a mi némely esetben jogos is, továbbá „rektornak“, magyarul igazgatónak, hogy miért : arra lehetne kádenciát találni, de ha a mesternek az ekklézsiához való viszonyát vesszük tekintetbe, nem tarthatom eléggé indokoltnak. Hogy „nagyságos ur“ van-e köztük, — arróL nincs biztos tudomásom, de ha vannak egyes tanítók, kiket megnagyságolnak, feltehető, hogy ebben az émelygésig cimkórsággal saturált világban ilyenek is találtatnak. Mesturamnak hívtuk mi is azon időben, melyet vázolni akarok, a tanítót s igy indokolt lesz,, ha továbbra is e nevezet mellett maradok. Ezen kitérés után folytassuk a felvett tárgyat és szóljunk valamit az iskola helyiségéről is. Ha ezzel készen leszek, vissza fogok térni azon pontra, melyben én az iskola padján helyet foglaltam. Az iskolahelyiség, mely rendesen a két nembeli gyermekek közül hatvant fogadott kebelébe, a mesteri habitatkmak egyik kiegészítő részét képezte. Ez volt tulajdonkép a mester nyári konyhája. Midőn bizalmasabb embereivel volt, ha e szoba jött kérdésbe, soha el nem mulasztotta megjegyezni, hogy „nyárban konyha, télben pajta.“ Október vége felé, midőn az idő már annyira meghűlt, a konyhaeszközök szépen kivándoroltak belőle s ezekkel együtt a házi kutya, meg azok a szép fiatal mangalicák, melyeket a mestérné asz- szony csupa sympathiából szeretett még éjjelre is ott hálatni. Ekkor megjelent az egyházfi pár szegény asz- szony kíséretében, a kik aztán „kivül, belől, mindenfelől“ szépen megsikároltak a szoba falait, valamint az agyag padimentumot is, Subintelligitur, hogy e munkát ingyen kellett teljesíteni azon szegény asszonyoknak, kik gyermekeiket az iskolába járatták, uk „állották ki“ a befejéritésre szükséges meszet is. Midőn igy minden rendben volt, megjelent a falusi ács, vagy ha ez történetesen nem volt honn található, a mester kocsisa, ki aztán a tavalyi projection szerint megkészitette „az ülőhelyeket“. Felütött három fal mentében — (a negyedik mellett a boglyas kemence terpeszkedett) 6—6 cöveket párosával. Ezekre 15 centimeter szélességű deszkákat szegzett és ezzel készen volt a „legénygyermekek“ ülő helye. Hasonló módon készült el az asztal is, csakhog-y ez az ülő helyeknél valamivel szélesebb
