Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-29 / 43. szám
43 szám. 8^Ш1ШВ1НГЗПСЦТС^|АГД. аиИЛЯйМЛДМ'Jhjn -- ? Szerkesztő éfii ЬчМа S e p s i S г (■ n t g y ö r g y ü 11 a ref. kdiHeguim i'|.iilcté- beii, hova a lap szellemi lés/ét illet к'i/leménvek kiililendók ù Sepsi-Szentgvör.oy, 1879 Csütörtök május 29 Kiadó li ivat ni : |dolláic JA ón. könyvnyomdája es kön; v kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek b érni ente sen intézendő!:. IX. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és vasürnsp : ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK lelyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — ki-. ! Fél évre ... 3 frt — kr. ! Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetményük dija : I 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. к „.Háromszék! ttóziipar-egyfat” és a „sepsi-szerttgyüfgyi ontóales tűzoltó egylet11 hivatalos; kdzlőaye. Ezzel az ülés véget ért. A litííetruméliai bolgár küldöttség fiécsben. 3. Orczy osztályfőnök f. hó 23-án a külügyi hiva- alban fogadta a kelotrumeliai bolgár küldöttséget. Báró Orcy kijelenté Gesov és Jankolov urak- ^ гак; hogy a külügyminiszter ur sajnálja bár, de W lines azon helyzetben, hogy őket elfogadhassa. Minthogy a keletruméliai statútum immár a berlini szerződés határozatának megfelelőíeg ki van dolgozva és a szultán által szentesítve, a külügyminiszter ur azt hiszi, hogy nem áll többé jogában a tartomány belugyeibe beleavatkozni. Sőt inkább célszerűnek tartja minden olyast kerülni, ami azon téves magyarázatra adhatna alkalmat, hogy Ausz- tria-Magyarország a berlini szerződéssel ellenkező törekvéseket támogat. — Gesov és Jankolov csak mély sajnálattal vették tudomásul a külügyminiszter ur azon válaszát és távoztak. Andrássy gróf nyilatkozata teljesen megegyezik azzal, melyet lord Salisbury intézett a küldöttséghez. A képviselőház e hó 23 án ismét jó darab munkát végzett. Az álta’ános tárgyalásban névszerinti szavazásban 154 szavazattal ni ellenében elfogadta a kassa oderbergfi vasútról szóló törvény- javaslatot, mely aztán a részletes tárgyaláson gyor san és simán átesett. Ezután a vizszabályozási társulatokról szóló, az 1871-iki idevágó törvényt részben módositó törvényjavaslat került napirendre. Végh Aurél előadó egy talpraesett beszéddel vezette be az általános vitát, mely Bánhidy Béla báró, Madarász József és Péchy Tamás urak felszólalásai után csakhamar a javaslat elfogadásával végződött. A részletes tárgyalásban, mely ma szintén véget ért, tö’.-b kisebb módosítás tétetett a javaslaton. A szebeni „Telegraful Román.3' Ismét meg ismét a magyarnyelv a „casus belli.“ A román atyafiak csak nem tudnak kibékülni azzal a rettentő gondolattal, hog-y nekik magyarul kell tanulniok. Közelebbről a „Telegr. R.“ közöl egy igen épületes cikket e tárgyban. Azt mondja: „A falu ég s a vénasszony piperészkedik. Az ország nyög az állami adók súlya alatt s már alig-alig birja a folytonos deficitek s elemi csapások által reá mért terheket elviselni ; az ország pedig szomszédságban és közös kötelékben él egy állammal, a mely épen most még nagyobb előzékenységre készül nemzetiségeivel szemben, mint a hogy volt eddig, s megjegyzendő még az is, hogy úgy papíron, valamint tényleg liberálisabb volt, mint a mi államunk, s a mely államban épen most Schmerling 50 éves szolgálatának jubileuma alkalmával felvettetett újra az osztrákok által lelkesedéssel elfogadott frázis, hogy „Ausztria egy állam lesz megint.“ Egy másik szomszédunk or- • szágában pedig forrongnak a kedélyek s már-már kitörő félben van a forradalom, s dacára mindezeknek, a jó patrióták, kik intézik a haza sorsát, nem találnak alkalmasabb időt a nem rnagyarajku honfitársaik kedélyeinek elidegenítésére, mint épen most, midőn a Laithán túl a közönség oly eszméket pendit meg. a melyek bizonyára nem nagyon fognak tetszeni azon patriótáknak, kiknek szivükön (?) fekszik a nem rnagyarajku honfitársaiknak azon módon való boldogitása, mint a hogy azt ők akarják s nem a nemzetiségek akarata szerint.“ Majd tovább bölcselkedik a cikkíró s ezzel végzi be rémitgetéseit : „Az uj törvénynyel szemben arra fogunk szorítkozni, hogy a kísérlettől meglátogatott egyházi és iskolai autonómiánkat minden törvényes eszközzel mégvédelmezzük. Hogy magyar honfitársainkkal egyházi és iskolai ügyekben a magyarnyelv tudásával s a nélkül is, hogy fogjuk egymást megérteni, azt majd megmutatja a jövő.“ Tehát a falu ég s a vénasszony piperészkedik. Bizony az a nagyfalu (Magyarország) sokszor égett mái politikai és nemzetiségi gyújtogatások által. Hát csak hadd haragudjanak az orosz imádó urak. Nem Andrássy hibája, ha az о politikájának intentioit oly nyakason hosszú - időig félre értették Andrássy mindig világosan 1 körvonalazta álláspontját s a ki érteni akart az 1 megérthette, hogy о a berlini congressust nem Törökország felbontása végett kezdeményezte,, s hogy ennek ereden-nye a berlini szerződés épen az orosz politikának a san-stefanoi pac- tumban magadra reppent szárnyait van hivatva kurtára nyírni a san-stefanoi szerződés által léteiében megtámadott Törökországnak az újra megerősödéshez a szükséges feltételeket megszerezni Ez utóbbiak közel г окопа az ocupátió. A két tartomány örökös lázzadásoknak s igy törokgyengitésnek forrása s egyúttal* a nagy álmokat álmodó Szerbia s Montenegro nagyra- vágyásának állított tárgya vala. sMi tehát elfoglaltuk azokat, hogy pacifi- cáljuk s onnét a nagyravágyó kis szomszédok törökellenes s esetleg érdekeink ellen irányuló törekvéseit féken tarthassuk. Ott maradunk addig, mig ez érdekek biztosítva nem lesznek, s egyúttal ugyanosult saját érdekünk rrnatt is mindent megteszünk az ozmán hatalom javára, hogy megerősödhessek s é'etképessé váljék. E feltételek teljesedése esetén aztán valószínűleg vége lesz az okkupátionk? de ha a török megerősödni képtelennek bizonyulna be s ha másként végezne a sors mint a hogyan kívánjuk a magunk és Törökország érdekében, akkor aztán eljött az idő, go g у az okkupáit tartományok, melyeket Szláv zsákmánynak s igy monarchiánk ellen szolgáló eszköznek nem hags halunk, bekebleztessenek ; de ez esetleges bekeblezésnek akkor sem lesz orosz vagy szláv- batát célja, azt előre látják mindenütt a szláv vdágon, s ezért szidják is az áruló Andrássyt mint a bokrot. Node e szidás Andrássynak nein árt, minket pedig gyönyörködtet, m rt a monarchiánk ellen irányuló célok felsülése mellett bizonyít s egyúttal teljesen igazolja 1 isza kormányelnök minden ellenzéki viharral megküzdő saját népszerűségével nem. csak a haza javával törődő politikáját, mel) b. el Andrássynak e körültekintő politikáját támogatta, s e támogatásával annak megvalósulását lehetségessé tette. A orszáctzy illési szabadelvű párt május 23 ik értekezletén Vizsolyi Gusztáv elnöklete alatt megkezdte a rendőri büntető törvénykönyv tárgyalását s azt Pauler miniszter indokolására általánosságban vita nélkül elfogadta. A részletes tárgyalásban a 95. §-ig haladt. A tárgyalásban Pauler miniszteren és Tisza Kálmán miniszterelnökön kívül részt vettek ; Hosz- tinszky János, Jakab Bogdán, Csáky László gr., Teleszky István, Zsámbukréty József, Gold Károly, Ormay Károly Várady Gábor, Végh Aurél Ráday Gedeon, gróf. id, Bokross Elek, Kajuch József, Hegedűs Sándor Marsvoszky Gyula s különösen az egészségügyi résznél, mely leghosszabb vitára adott alkalmat, Knöpfler Vilmos és Szotj- kovich Péter. A képviselőhöz pénzügyi bizoUsága d. u. 6 órakor Ordódy Pál elnöklete alatt tartott ülésében, melyben a kormány részéről Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter volt jelen, tárgyaltatott első sorban az 1873. évi IX. te. 15. és 16. §§-ainak módosítására vonatkozó tvjavaslat, mely úgy általánoságban, mint részleteiben egyhangúlag elfogadtatott. Továbbá az 1878. évi közösügyi rendkívüli kiadások fedezéséről szóló tvjavaslat, mely némi styláris módosításokkal szintén elfogadtatott, felkéretvén a pénzügyminiszter, hogy a bizottság jelentéséhez leendő csatolás végett kimutatást készíttessen, a melyből a katona-helyettesitése és rokkant alapok értéke s azon kulcs, a mely szerint ezen elosztás történt, valamint hogy azok ki vannak-e merítve, kitűnjék. Budapest, 1879. május 25. n. - Az Andrássy által a poríával végre i megkötött novibazáii conventió, mely Törökországgal való viszonyunkat Во znia s Herceg- (v^J^ltregszállása tekintetében szabályozza és egyúttal a novibazári kerületnek általunk esetleg szükségesnek található megszállására is a porta beleegyezését kimondja, éles cafo a- tot képez a magyar ellenzék azon vádjai ellen, mélyek^ gr Andrássy politikáját, mivel az orosz-török hábo 11 idején egy oroszedenes háborút megkockáztatni nem akart, orosz barátnak s Törökország megdöntésére irányúiénak hirdet gették. A conventió teljes világot, vet e politikára, mely hogy mire céloz, most már világosán látható elejét venni a Balkánfélszigeten — közvetlen közelünkben az orosz befolyás terjedésének, a szláv törekvések megvalósulásinak nehogy ezek mo 1 írehiánk érdekei' veszélyeztessék, e cd elérésére p:dig hathatós tényezőnek tekintetvén egy életerős török állam létele, ezt bi/.tositni, a felforgató elemek e'leni önvédelmében támogatni. Andrássy politikáját tehát kitűzött s részben elért eredményeiben absolute oroszellenesnek s a mennyiben monarchiánk érdeke megkívánja, törokbarátnak bizonyul. Hogy Andrássy politikája török-barát, mutatja a conveutionak Boszniáira s Hercegovina; a vonatkozó része, melyben a szultán fel - sági jogának érintetlen maradása e taitorná- nyokra nézve kimondatik, a szultánért a mecsetekben mondatni szokott imák, a mecsetek felett a török zászló kitüzetési joga, továbbá a torok ézepénz forgalma további! is gyakorlatban maradnak ; szóval a conventió nyílt b;zo - nyiték a mellett, hogy ha e 2 tartományt meg- szállottuk is, de azokat bekeblezni nem akar« juk. miről hogy a szultán kormánya meggyőződött, bizonyítja a conventió második része, melyben a póttá elismeri azon jogunkat, hogyha szükségét látjuk, a novibazáii kerület főhelyeit is katonailag megszállhatjuk. Ezek után már nem is keli bizonyítanunk, hogy Andrássy politikája orosz-ellenes; de lia bizonyíték kell, hivatkozhatunk jeles tek:nté- lyekre, kik nem kevesebbek, mint Beacon s- field angol minisztere’nök, Salisbury angol külügyminiszter; az első közelebb a felső házban kijelenté ország-világ előtt azon meggyőződését. hogy a két tar.omány osztrákmagyar megszül ása és kormányzása gátot képez a muszka agressió ellen, s hogy igy az Andrássy által kötött conventio »igen e őnyös ara igement. « Salisbury pedig kijeit ntvén, hogy Anglia Aibzt.’ia-.Ylagyarországot egyenesen a muszka hatalmi terjeszkedés gátjául tekinti, ho:-zát' vé, hogy „Bosznia s Hercegovina megszállása egyike azon legfontosabb eredményeknek, melyek Európa nyugalmának érdekében kiviva tak.« A conventional-: ily határozott orosz ellenes ism rvei lévén, s mellette ily hatalmas tekintélyek tevén tanúságot, nern csuda, ha jóslataiban s merész állításaiban csúfosan felsült ellenzéki tollforgatok oly feltűnően elhallgattak a conventioról, melyet írig az d országhirüvé gyakorlott езш csavarások sem magyarázhat félre. De annál hangosabb dühvei rontanak ellene az osztrák annexionisták, kik midőn Bosznia s Hercegovina okkupátiőja megkezdődött, diadalittason s örömujjongva hirdették, hogy ime az ő Törökország felbontására törő oroszbarát bekeblezési politikájuk teljesedésbe menése megkezdődött s kik most a conventio nyilvánosságra kerülésekor fájdalmasan verettek íel édes bekeblezési álmaikból.
