Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-18 / 40. szám
■V i' 40 szám. ъин-т-*у г«лы Szerkesztő égi irrnia Scpsi Szeritgyörgyön a ref. kollégium épületében, hova a bp szellemi részét illető' közlemények küldendők • Kiadó hivatal : j-^OLLÁK JA Ó R к ö n у \ ny о m d áj a ' e.s kön v - kereskedése,, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézetni ők. Sepsi-Széntjfyörgy, 1879 Vasárnap május IS--»-’-Süca—1- и 'Д. iaOiaez-aez-arvг*-»-orjел_и_ • rn-^——г - mu i n • * IX. évfolyam. Megjelenik ezen lap beten kint kétszer: csütörtökön és vasűr. ap : A „Háromszéke háziípar Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászaid lap. ELŐFIZETÉSI F ELT ETEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 fit — kr. Fél évre ... 3 fit -- kr. Negyedévre , . i fit 50 kr. Hirdel méiiyek dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílttól' sora 15 kr. № és ai „sepsí-szentgyörgjfí önfcérttes tiîzoÂê* egylet33 hivatalos közlönye. Az erdélyi birtokviszonyok rendezése, Az erdélyi birtokviszonyok rendezése tárgyéban összehívott enquete befejezte működését» Ez enquete igen szép sikert mutat fel tanácskozásai után. Ha visszapülantunk a lefolyt tárgyalásokra, azok tartatni bőségére, alaki ügyességére és a praktikus élet szükségleteire alapított eszmecserére, mi valóban gratulálunk az értekezletnek. Sokat vártunk tölók, gazdasági viszonyainkra nagy befolyással lesznek ezek s hisszük, hogy lendületet log adni e szép értekezlet az eddig bizony gyenge lábon állott mezőgazdaságnak, erdószetnek, marhatenyésztésnek stb Általában megérdemelte volna az enquete, hogy hosszasabban foglalkozzunk tárgyaival ; megérdemelné, bogy a szakszerű beszédek külön lenyomatban is napvilágot lássanak. Haszonnal olvasná el'azokat gazdaközönségünk. A legutóbbi gy.ii’és, me'y utolsó volt egyszersmind, szintén érdekes tárgyakkal foglalkozott. .ízelítőül hozunk azokból egy párt Elnök ugyanis rnégnyitván az ülést, folytatólagos tárgyalásra kitűzi az erdélyi gazdas. egyesületnek „szarvasmarha tenyész telepek felállítása iránti" kérvényét,“ - . , ... . Mindenek előtt sajnálatát fejezi ki, hogy a már ezen kérdéssel foglalkozó ülésen jelen nem lehetett és teszi ezt annál inkább, mivel hiszi,- hogy az általa e. tekintetben adandóit felvilágosítások ê kertién jelentékenyen tisztázták volna. Tisztán fog nllani e kérdés mindany- nyiunk előtt, ha elmondom, hogy e tekintetben általam már eddigélé is mily intézkedések tétettek — és hogy a lehetőség határain belül mit szándékozom tenni. .Meggyőződésem az, hogy az erdélyi magyar faj marha eredeti faj - tisztaságában lehetőleg fen.tai'taridok,- mivel csak is ezvn faj az, mely az erdélyi viszonyoknak szívóssága, munkaképessége és kevésbé elkényeshetett voltánál fogva leginkább megfelel. Ezeket elörebocsátva, megjegyzem, miszerint isméi etes lévén előttem a marhaállomány hanyatlása Erdélyben, az első segélyt bikák kiosztása által igyekszem nyújtani Miután azonban kész anyagot találni ott elegendőt nem lehet, leggyorsabban — habár az ut nem is felel meg az elméleti tökély követelményeinek - azzal kíván segíteni, hogy bika-borjakat vásároltatván, azok pár év múlva mint tenyész anyag kiosztassék. Meg is tétettek mára szükséges intézkedések arra nézve, hogy a rendelkezésre álló összeg erejéig és bika-borják még ez év őszén össze vásároltassanak Nem ismeretlen előttem azon ellenvetés, mely ezen intézkedésekre tehető: az t. i., hogy az ekként bevásárolt apaállatoknál a vér tisztasága nincs biztosítva; ez áll, — de nézetem szerint az igy nyert bikák mégis csak jobbak lesznek, mint azok, melyek különben tenyésztésre használtattak volna. A mennyire viszonyaink megengedni fogják — és miután az első sürgős szükséglet az általain jelzett módozattal fedezve leend, nem fogok idegenkedni egy megfelelő t ö r zs n y á j feldobásától sem Nem akarok itt a felállitási bővebb részietekbe bocsátkozni, mivel az egyes részletek megállapítása hosszabb előmunkálatokat igényel. Va i a mint Magyarországon, úgy Erdélyben is szükségesnek tartom, hogy némely vidékeken, f leg a havasok között elismert, jó külföldi fajok meghonosittassanak. Már e téren ist tétettek áitaíában intézkedések és hiszem, hogy 'e kettős irányú intézkedés által leginkább elérhető lesz a marhatenyésztésnek óhajtott emelése. — Legyen a t. értekezlet meggyőződve, hogy teljesen méltányolva a marhatenyésztés- nek különösen Erdélyre nézve rendkívüli fontosságát, el vagyok határozva annak emelésére Utazás az élőhalottak országába. ■ Az utazás igen kellemes dolog, ha az. erh- ber egészséges és kényelmesen történhetik, ellenben nem irigyelni való mulatság.' Emlékszem midőn 1814-ben September ‘derekán, ' egy jó sáros napon, cl. u. 2 órakor, vagy hárman K.-Vásárhely föl megindultunk egy pálinka hordó szekéren N.- Enyedre a collegiumba, s a szekeres következőleg biztatott minket: Ne féljetek fiuk! ha az isten megsegit, hat- vagy hét órakor Maksán leszünk, ott meghálunk és holnap tovább megyünk ! Akkor a szekérút Csernáton közepén ment kérésztől, liánéin ez a lassú járás megjárt volna, de mikor a szekér lejtőre-ment, akkor kiáltotta a szekeres: E íuk b vessétek a hátatokat a hordónak, mert ha reátok csúszik, megöl titeket és mi'úgy niég eről- tettok magunkat, hogy a szemeink kidüledtek, s.a képünk ki.volt egészen gyűl va'. Ez 'a sZekere.zés 8 nap tartott, a kilencediken megérkeztünk szerencsésen Enyhédre. így utazott akkorra szegvén y ember fia az iskolába; de az aránylag véve, - a ívkor bizony maga az uralkodó sem utazott sokkalt г kényelmesebben, csakhogy pálinkás hordó' nem. volt a háta megett. * . . • En láttam, midőn I. Ferenc császár 1817-ben májusban, egy jó esős és sáros nap Enyedre megérkezett, egy olyan üveges hintóbán, hogy most egy gazdag serfőző belé nem ülne. A kocsitól jobbra hat, balra megint liât nemes ur lóháton, kihúzott karddal és tollbokrétás csákóval a fejüké) 1, kisérték fel a hintót a collegium utcába, hol a császár számára a szállás volt. Most mint tinijük-egészen másképen, megy az utazás, a vaspálya mindennek megfelel,, mert az utazás rajta nem csak gyors, hanem a lehetőségig kényelmes. - ■> Mint olvastuk, Miklós cárn ik'a‘neje, a mostani német császárnak testvére, a mint özvegységre jutott, visszatért hazájába Poroszországba a vaspályán, de oly kényelemmel és készülettel utazott, melyről ezelőtt még nem is álmodtak. Egy külön készitett vaggonban volt egy kis fogadó terem, egy öltözködő, háló és dolgozó szoba, ehez rúgott egy kis konyha, ebben a vaggonban uta zott a cárné egy pár társalgó nőkkel, A második •yággonban voltak a kisérő nők, a harmadikban volt az -orvos a gyógyszertárral, azután a szolgák s a többiek, egy szóval vagy tiz vaggon kisérte mindennel ellátva az özvegy cárnőt. így utazni nem lehet rósz, de mindenesetre jobb, szaporább és kellemesebb az I. Ferenc császárénál, hanem úgy hiszem, hogy Oroszországból sokan jó szivvel utaznának a pálinkás hordó szekérén is, mintsem gyalogoljanak Szibériába. Mint olvassuk, jelenleg erősen fogdossák az embe- ket és 12 ezer embert akarnak Szibériába szállítani, ez még nem volna olyan sok, mert az oroszkormány 200 évektől fogva, minden évben nyolcvanezer bűnöst szállított Szibériába, ■ tehát mindössze 16 milliót a két nemből; és még sincs 4 milliónál több lakosa Szibériának, mert a kormánymód s az ehez járuló terjedelmes okok, pusztítják a népet. Ha jól emlékezem, az európai .statusok 1876-ban hirlapilag kimutatták a status foglyain ák'számát, s ekkor Oroszország 50000 vallott be, holott a dolog következőleg áll: A központi európai fogdákban, u. m. Petersburg, Moszka, Kazán, s más apróbbakba, Kolbe és Pokzsovsky statistikai adatai szerint, évenként 321.612 egyén van fogva és kereset alatt, s ezekből szállittatik a fentebb emlitett 80000 elitéit Szibériába. Ha tehát az idén csak 12000 szállitaná- nák Szibériába, a más évekhez képest nem volna sok, hanem úgy hiszem, hogy a 12 ezer szállítása mellett a 80 ezer is meg fog történni, s igy 92 és talán 100 ezer is fog Szibériába menni. Lássuk .már most, hogy hogy történik a szállítás. A foglyok, vasban és gyalog, hanem most csak nyárban, ■4 — G.vhgJ 1000 főnyi csapatokba szállíttatnak .Szibériába, kemény katonai fedezet alatt. A hogy az Ítélet kimoadatik, a házas emberek felesége, ha mindazt elkövetni, a mi az adott viszonyok között lehetséges. Tisza Lajos', a legnagyobb mérvben kell, hogy helyeselje a már tett és teendő intézkedéseket és annál inkább, mivel mint látja, a minisztérium is átmeneti intézkedésnek tartja a bikaborjuk bevásárlását, és azon reményének ad kifejezést, hogy az 1880-ik évben a tenyész- telep felállítására szükséges elóintézkedések is meg fognak tétetni Súlyt fektet arra, hogy a bevásárlás praktikus gazdákra bizassék és nagy eredményt vél felérhetni, ha a marhavásárok bikaborju-kiáüitásokkal és megfelelő magas díjazásokkal kapcsoltatnának egybe. Nézete szerint az erdélyi faj okvetlenül fentartand >, — a külföldiekkel csakis kisebb mérvben teendő kísérlet. * À demobilizació ügyében elrendelte a hadügyminiszter, hogy miután az utak jókarban helyezése által a szekérszállitás fenalcadás nélkül eszközölhető, 23 teherszállító század haza küldés sék a megszált tartományokból. E századok lóállománya a tovább is ott maradó csapatokhoz fognak beosztatni, a hiányok fedezésére. E haza bocsátás folytán 2340 tartalékos katona tér vissza ismét családi körébe. Ez után Boszniában csak öt teherszállító század marad. * Az illetéki hátralékok után fizetendő késedelmi kamatok ügyében a pénzügyminiszter valószínűleg még ez ülésszak alatt törvényjavaslatot nyújt be képviselőháznak, mely a késedelmi kamatot, tekintet nélkül a késedelem tartamára, egyformán hat százalékban állapítja meg. — Kerká- poly ugyanis azt az eljárást léptette életbe, hogy az illetékek után minden félévben egy százalékkal magasabb késedalmi kamatot szedtek úgy, hogy az eredeti 6 százalék ma már sok esetben 18 százalékra nőtt fel : mi amelett, hogy az adakozókat érzékenyen sújtja, még tetemes költséggel nehézséggel is jár, * Hrnssó plojesti vasút. A pénzügyminisztérium kiküldöttjei: br. Salmen Jenő miniszteri osztálytanácsos és T u г о с y Adolf helyettes budaakar, elvállottnak tekintheti magát és férjhez mehet akár mikor, hasonlóképen a férj is- megháza- sodhatik Szibériában ; ha pedig nem akarnak elválni egymástól, a nő s a gyermekek elkísérhetik a férjt s apát, de annak halála után sem szabad nekiek Európába visszatérni; és dacára ezen zsarnokságnak, ritka, de ugyan ritka eset, hogy a házas emberek egy mástól elválnának. A foglyok száma magába véve nem csekély, de a kísérőké némelykor majdt félannyi mint az elitélteké. Mindennap 2 vagy 3 mértföldet kell a csapatnak, és ha az állomásra megérkeznek, egy a végett készített fa épületbe (baraque) beszállásoltatnak és bezáratnak. Minden harmadik nap egy nyugnap, ekkor ha egy falu vagy egy város közel van, a fedezeten lévő tiszttől engedelmet kérnek,_ hogy koldulhassanak, mit meg is nyernek, ha a tisztnek 3_5 vagy 10 rubelt, a kisérő katonának pedig 1—2 vagy 3 rubelt fizetnek. Ha a foglyok a tisztet a katonát kielégítették, kiválasztják a csapat ból a két legjobb énekest, ezeket megrakják - legnehezebb láncokknl s igy megindulnak a faluba vagy városban énekelve kéregetni- Az orosz néa nagyon szánakozó, s a gonosztevőket csak ^ szép rencsétleneknek tekinti, a politikai foglyok iránt pedig, nagy tisztelettel viseltetik ezért az ilyen kol- dulóknak, kenyeret, ruhát vásznat és más élelmi szereket és pénzt is ad. mit aztán a foglyok lelki- ismeretesen egymás között megosztanak. így megmegtörténik hogy némely fogoly, ha tak irékosan bánik a pénzével a nélkül, hogy magát megszorítaná, ha a helyszínére megérkezik, még 20—30 vagy 40 rubelnek is birtokában van. A meddig Európában van a szállítmány, addig még megjár a dőlő 03 de a hogy Ázsiában az első állomást elérik, megkezdődnek az orgiák, melyeket csak kétségbe esett emberek ünnepelhetnek. A legelső a mit cselekednek az, hogy a nőket, kivéve a házasokét, s leányokat egymás között felosztják. Vége köv.
