Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-18 / 40. szám
— 158 — pesti főigazgató, kik — mint annak idején jeleztük — a brassó plojesti vasút megnyitásának indokából szükségessé vált natárszéli vámkérdés meg- állapitása céljából a Prsdeálrá utaztak volt, kiilde- tésőkben eljárván, visszatértek a fővárosba; A vegyes bizottság minden e pályacsatlakozásra vonatkozó részletre nézve megállapodásra jutott a román kormány megbizgttjaival. A műszaki kérdésekre nézve oly intézkedések helyeztettek kilátásba a román kormány részéről, melyek alapján bizton várható, hogy a kérdéses pályarész e hó végén, vagy legkésőbb a jövő hó első napjaiban át fog adatni a forgalomnak. Ami a ha'árszéki vámszolgálatot illeti, erre nézve oly rendszadályok fognak alkalmaztatni, hogy a predeál határállomáson egyelőre a tömösi fővámhivatal személyzetéből kirendelendő két tisztviselő fogja a hivatalos teendőket végezni, s maga a predeáli vámhatóság a brassói m. kir. fővámhivatal kirendeltségét képezendő A legszükségesebb helyiségekről gondoskodva van Predeálon, úgy, hogy a vámkezelés akadálytalanul kezdetét veheti a pálya megnyitáskor. A brassói és tömösi fővámhivatal szolgálati viszonyai egyelőre miben sem változnak. Л főrendi ház is letárgyalta á magyar nyelv kötelező oktatásáról szóló törvényjavaslatot. A vitában részt vettek az oláh püspökök, (Román Metianu, Mihályi, Váncsa) természetesen valameny- nyien a javaslat ellen küzdöttek : mellette Trefort szép, kerek beszéde után Császka, Ipolyi püspökök szóltak. A javaslat még azon ülésen elfogadtatott. Az eiszügliázlian a törvényhozás mindkét házában serényen folyik a munka A képviselőház letárgyalván a Szegedre s a tiszaszabályozási társulatokra vonatkozó összes törvényjavaslatokat, megadta a kormánynak a szükséges eszközöket arra, hogy a Tiszaszabályozás nagy munkáját a kellő erélyel, s kellő irányban folytathassa, és Szé- ged ujjáteremtéséhez hozzáláthasson. E javaslatok elintézése után az erdőtörvényjavaslat tárgyalása .folytattatok, melyben a ház eljutott a O3 szakaszig. A ,felsőház inkább hasonlított zsinathoz, mint parlamenthez ; egy szónok , Ujfalussy főispán kivételével, — főpapok foglalták el a csatatért. Van- csa, Román, Metianu, Mihályi egy, Császka György és Ipolyi Arnold urak másrészről álltak szemben és küzdöttek egymással a magyarnyelv kötelező oktatása felett. A általános tárgyalás szerencsésen befejeztetett, másnap a törvényjavaslat részistes tárgyalása következik. A szegedi kir. biztos kinevezésére nézve a lapok különböző közleményeivel szemben a „B. C.“ ismételve a leghátározatabban hangsúlyozza, hogy e kinevezésre nézve még semminemű elhatározás sem jött létre, a mint hogy ez most még teljes lehetetlen is. mivel az illető törvény kihirdetése után előbb minden a királyi biztos hatáskörére vonatkozó utasítást ki kell dolgozni és meg kell állapítani és csak ezután lehet egy vagy más személyiséget — a kinek mindenesetre és minden irányban tökéletesen függetlennek kell lennie — ezen kétségkívül fontos és terhes állás elvállalására felszólítani. A sepsiszentgyörgyi szövő tanműhely. Az egyesület 1878. december hónapban tartott választmányi gyűlése felszólított egy szakjelentés összeállítására, mely meghagyás folytán leszek bátor a mélyen tisztelt közgyűlés szives figyelmét a következőkre alázattal kérni. Mielőtt feladatom érdemleges tárgyalására térnék át, legyen szabad kissé eltérőleg* az ipar fontosságáról némelyeket elmondani. A kik statistikai tudománnyal némileg foglalkoztak tudni fogják, hogy Mag'yarország összes lakosainak 5 százaléka foglalkozik ipar és kereskedéssel, az aránytalan nagyobb rész földmivelés sei foglalkozik. Az agrikol államnak minden jövedelme a föld- termő képességétől az pedig az időjárás szeszélyétől függvén, igy tökéletesen igaz Galiani azon hasonlata, hogy az ily állam hasonló a hazard játékoshoz. A szerencse játékos nem lesi nagyobb félelem s rettegéssel a koczka fordulatát, mint egy agricol államban az utolsó polgártól fel egész a pénzügy miniszterig az időjárás esélyeit. Mi függünk a szelektől s felhőktől, ha kedvezőtlen körülmény áll be, úgy nincs a lakosság kezében más eszköz és mód, hogy a földművelés által talán elvesztett kenyerét pótolhassa. Hogy állításom igazságát bebizonyíthassam felhozom a következő adatokat u. m : 1790-től 1864 ig 22 szüktermő év volt 1863 ban a kár 120 millióra számittatott 1866-ban hasonlóképen 1871-ben a Bánát az árvíz által 100 millió kárt szenvedett, mig a következő években a rosda s az egerek pusztítása igen nagy károkat okozott az országnak. Iparunk szükséges voltát ha tovább fejtegetném, igen hosszúra nyúlnék jelentésem. Ipart kell teremteni ! Ezt hallja már századok óta az ország-. Nincs közgazda az országban ki ne fogadná el mint igazságot, s mint ilyet nem felesleges ha azt többször hangoztatjuk. _ A házi ipar s ipari oktatást terjesztő három széki egyesület választmánya azon eszmétől vezettetve, hogy : I -szőr hazánkba ha a házi ipar elmaradottságáról szó van rendesen a szövészeti ipart értik, minthogy ez ipar elmaradottságának a következménye, miszerint évenként szövetért és fonálért 130 millió forint vándorolt idegen államokba: 2-szor a székely nép a legnagyobb hajlammal bírván ez iparág iránt mely ipar okszerű iizése végett az egyesület S.-Sztgyörgyön egy szövészeti tanműhelyt rendezett be. A nevezett intézetnek első sorban legfőbb célja, hogy a gyakorlatba bevezesse növendékeit, s később midőn** a gyakorlatot elsajátította foglal- kozhatik az elmélettel, különösen fősuly van fektetve a gyorsvetélő kezelésére az az előtt nehézkes kézzeli vetélő dobást más kön)ebb szerkezettel pótolni. A gyakorlaton kívül foglalkoznak a növendékek a szövet elemzéssel vagy is megtanulják egy szövet kifejtése által annak módját, továbbá a munkaközben meg lesz minden körülmény magyarázva, mi által az elmélet némileg pótolva van. A szövészeti tanműhely növendékei 5 hónapig dolgoznak a szövészeti tanműhelyben, mely idő Után ha már az illető otthon a szövészettel foglalkozott s szorgalommal felhasználja az időt úgy űzheti ez iparágat, megjegyezvén azt, ha a volt növendékek valami ujjat eddig még nem készített dolgot kívánnának előállítani vagy valamiben felvilágosítást óhajtanának úgy az intézet vezetője az utasításokat megadja s ha a szükség megkívánná helységébe el is utazik. Hogy a mélyen tisztelt közgyűlést meggyőzzem i-ször arról, hogy a volt növendékek az utasítás szerint a még eddig elő nem állított szöveteket is képesek otthon elkészíteni, van szerencsém Császár Róza, Baló Teréz és Baló Berta (siketnéma) munkáit ezennel bemutatni, mely körülmény fényes tanubizonyitéka egyszersmind annak, hogy a székely népbe ez ipar iránti fogékonyság és képesség nagy mértékben van kifejlődve. A szövészeti tanműhely működését az 1878. március havába kezdé meg, az első időben három, később 5 majd 6 s jelenleg 7 szövőszékkel folytatja működését. Minthogy az első növendékek S. Sztgyörgy városából valók voltak a kiknek ellátásuk a szülei háznál történt, jelentkezett 26 növendék a kik felváltva dolgozhattak, részint a szövőszékek csekély száma, részint a sziikhely volta miatt, mindazonáltal az 1878 September 12-én tartott kiállítás és vizsgálat alkalmával a magas kormány képviselője teljes megelégedését fejezte ki a felmutatott eredmény felett. Jelenleg 8-an foglalkoznak az intézetben, mig 4.en azon okból, hogy az ellátási költségeket fedezni nem tudták kimaradtak az intézetből. El nem mulaszthatom, hogy lel ne említsem, miszerint a növendékek gyakorlatlansága, azok nagyszáma a sziikhely s alkalmatlan volta végre a soha meg nem szűnő tömegesen történt látogatások miatt a munkára való felügyelet teljesen lehetetlen volt, mely okoknál fogva az intézet tetemes károkat szenvedett. így előjött, hogy 3 80 inét rés mellék fonalat kénytelenek voltunk szőnyegekbe rongyokkal keverve némileg értékesíteni. Az intézetnek felügyelője különben se képes az időnként felmerülő károkat egészen megsemmisíteni a mi csak akkor volna lehetséges ha minden növendék mellett egy-egy felügyelő állana munka közben. A szövészeti tanműhely productumai minden szerénységet félre téve nem csak a közönség tét szését nyerte meg, sőt Budapesten úgy a székely- mivelődési egyesület, mint pedig nagyméltósága Trefort Ágoston ur a legnagyobb megelégedését és tetszését fejezte ki. Tekintve azt, hogy Udvarhely és Bacon közönsége hasonló intézeteket nem csak hogy hajlandók felállítani, de már a kellő lépésekeÉmeg is tették, mely^körülmény miad megannyi fényes bizonyítéka annak, hogy ez iparág fel van karolva melynek tovább kifejlesztésérőli nézetemet később bővebben fogom megtenni. Az intézetnek növendékei lefoly idő alatt készítettek : 32 drb törülközőt, 24 drb asztalkendőt, 8 drb zubonyt, I drb pokrócot, 18 drb vatmol szoknyát 76 mtr gyolcsot 120 drb gyapjú női kendőt 140 drb asztalterítőt, 145 mtr futószönyeget 140 drb ágyelé való szőnyeget. Mely cikkek közül a szőnyegek a legnagyobb tetszésnek s keresetnek örvendenek a mi már azon körülményből is kitűnik, hogy a készlet futósző- nyegekben 20 mtr ágyelé való szőnyegekben 25 s asztalterítőkben 60 drb A szövetek eladásából befolyt 641 írt 1 kr. mely összeg anyag beszerzés, beruházások, s kis- sebb kiadásokra lett fordítva. El nem mulaszthatom, hogy fel ne említsem hogy az anyagokért a kétszeres vám, (fonál festve) azon körülmény, hogy nagy tömegekben anyagot be nem vásárolhattunk sőt több alkalommal Brassóba is voltunk Kénytelenek drága sőt rósz anyagot bevásárolni, továbbá az apreturának teljes hiánya a növendékeknek gyakorlatlanság és sokszor figyelmetlensége által előállott károk és végtére a festődé teljes hiánya következtében az intézet ; i-ször nem volt képes egészen hiba s minden tekintetben a külföldi árakkal egyenlő minőségű tárgyakot előállítani 2 szór nem volt lehetséges az árakat a minimumra leszállítani. Emlitém volt, hogy az intézet szőnyegei különös tetszésnek örvendenek, s én meg vagyok győ ződve arról, hogy ha tetszés szerinti szint állitha- hatunk elő, úgy még nagyobb elismerésbe fog- gyártmányunk részesülni, de őszintén megvallom, hogy addig mig a pamlagok elé való 4 — 6 nsz. meteres szőnyegeket elő nem állítjuk addig e nembeli gyártmányunkat annál is inkább kiegészítjük minthogy úgy megrendelések valamint naponkénti után kérdezösködések történnek. Azon összeg mely egy ily szerkezet megvásárlására szükséges volna, 200 frtot tesz ki. követkeiik. Jókai Pozsonyban Jókai fogadtatása a rendkívüli kedvezőtlen időjárás dacára igen szívélyes és ünnepies volt. Az indóházban nagy közönség várta jöttét. A Toldy kor nevében Orosz elnök, az akadémiai ifj- juság nevében Erdélyi joghallgató üdvözölte a vendéget, ki a zöld fa vendéglőbe szállt. Ott az üdvözlő bizottság tagjaival ebédelt, azután a kaszinóba, később a Toldy kör helyiségébe ment. Itt Jókai regényeinek mostani kiadója Stampel közölte vele, hogy a regényre, főleg a „Szabadság a hó alatt“ cimü regeny német fordítására, tömegesen érkeznek a megrendelések mindenfelől, még Oroszországból is. Esti fél 8 órakor volt a városház nagytermében a felolvasás. Cime: A látható isten. A teremben fényes közönség, számos hölgy volt jelen. Megjelentek : Eszterházy István gróf főispán, Szé- chen Antal gróf Wobay tábornok stb. A terem egészen tele volt. Jókait beléptekor élénk tapsvi har fogadta, mely a kedélyes, költői felolvasás folyamában többször ismétlődőt. — A felolvasás, mely a Petőfi társaság legközelebbi ülésen is be- mutatattik, emelkedett nyelven adja elő, hogy a világegyetemben mindenütt a kis polgár tevékenységében, önéletünk minden folyamában a nélek életében, szóval mindenütt látható az isteni kéz nyoma. Viharos tetszést keltett a felolvasás egy pontja a magyar nyelv szépségeiről. Előadás után a bölcsödé egylet szép 1 abérkoszorut, Stampfel kiadó pedig nemzeti szalaggal díszített ezöst koszorút adott át a költőnek, ki ezután még most folyó érdekes regényéből olvasott fel egy igen mulatságos fejezetet, melynek cime „Hogy mulatnak a rabok a börtönben.“ /: j Esti fél tiz órakor a csinosan feldiszitett Pa- lugyay-teremben Jókai tiszteletére banket volt : a vendég jobbján a főispán, bal felöl a Toldy-kör elnöke ült. A toasztok sorát Pisztory tanár nyitotta : 1 meg ; először a királyi párt, azután a költészet j egyik fejedelmét, Jókait éltette. Oroszfura Toldy kör elnöke és Benes joghallgató szintén az ünnepekre emelték poharukat. Erre Jókai emelt szót. Megköszönte a fölötte ; í szívélyes fogadtatást : de nem fogadhatja el a címet, melylyel őt itt iletik ; a költészetben nincsenek királyok és fejedelmek, ott igazi, valódi köztársaság van. (Éljenzés.) Mindig oda törekedett, , — mondá — hogy nemzete hü szolgája lehessen. . Toasztot mond, noha tudja, hogy jó barátai ázzál I fogják insinuálni, hogy ha már nem is az egész hazát, de legalább Budapestet elárulta. (Derültség) 42 évvel ezelőtt — mondja — Pozsony ugyszol ván már második szülővárosa lett, minthogy akkor a főnnál'ó szokás szerint cserébe Zsigmond t Vilmos barátjáért ide adták német szóra. Azt hiszi, hogy egyiknek sem kell magát szégyenlenie ; ; Zsigmondy artézi kutakat fur (szónok) pedig artézi lyukakat fur a tintatartóba. (Zajos derültség.) . Akkor 42 évvel ezelőtt itt ülésezett az or szággyülés, itt összpontosult Magyarország politikai élete. És akkor Pozsonyban mégis csak a német nyelvet lehetett megtanulni. Ma pedig, a hol 1 a város már nem politikai központja az országnak a az napról napra magyarabb lesz. Ezt kétségkívül íj a nemzeti művelődés s a szabadság, továbbá olyan n tényezők, minő a Toldy-kör s több más egylét j idézte e ő. Ezek a legjobb bástyák az idegen kultúra ellen. Azért a magyar nemzeti művelődés & ezen itteni buzgó tényezőikre s Pozsony város; c derék törekvő polgárságára emeli poharát Éljenek ! Erre még számos toaszt következett s a társaság késő éjjelig együtt maradt. (B. Ç) vidéki Elet Uj egylet Brassóban. Brassó, május 9. 1879. A jelen korral haladni kívánó izraelita polgá- rok egy életre való egyletet alapítottak, melynek cime „Mefez Thora.“ Ezen egylet két célt tűzött ki maga elé, egyfelől nevelni fogja a héber nyelvet . és vallást, másfelől terjeszteni a magyar nyelvet 7- az izraelita magyar polgárok közt. Uj egyletünk, már alakulásában is megmutatá életre valóságát, mert oly elnököt választott, ki akar és tud a jelenkorral haladni. Steinhard Zsigmond helybeli intézet tulajdonos és izraelita vallás anitó ur, uj elnökünknek sok szerencsét, valóban
