Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-17 / 31. szám

? Szerkesztőségi iroda Sepsi Szén tgy Agyőn a ref. kollégium épületé­ben, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: JPOLLÁK JA Ó R könyvnyomdája es kön kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intéz endok 'ЧЬ-___ Se psí-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök, ápril 17. IX. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasáron ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL : Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . I frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat] lap. & „Hirsmszftki háziípar-egjffiet11 és a „sepsí-szentgförgjfé önkéntes tüzelte-eggtet“ hivatal as köziirage. Előfizetési íelhivás a IX. évfolyamának II. negyedére.-----“"--у..... s ----­El őfizetési teltételek : .......................1 frt 50 kr. ^K ülföldre egész évre .... 8 frt — к Г Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó­in vatahínak P о 1 1 á к Mór könyvnyomdájába Sep*i-Szentgyörgyre külder.dők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- mattathatunk. A „Nemere44 kiadóhivatala. Feltámadunk !-- ápril 14. A keresztyénség nagy ünnepe köszöntött be minden hajlékba. Ma husvét napja van. Leszállt az ég a földhöz, hogy reménysé­get adjon a por gyermekei szivébe, reménysé­get, mely síron túli életről, halhatatlanságról, örök üdvröb vég nélküli csendes békéről beszél. Az ember e hitben elfeledi azt, hogy a fold gyermeke s hogy e rög tetején annyit kell szenvednie. - E hit pillanatra fe'villanyozza zsibbadt erejét, uj életet önt a lankadt testbe; ez a hit meggyógyítja pillanatra a beteg szi­vet Az ég angyala tulvilági hangon zengi : fel­támadunk ! Ez egyetlen szóra tisztul a kéklö ég, an- gyalharmoniát hallatnak a halmok, balzsamilla­tot szór a zöldeló hegy is Örök béke honát, boldogok hajlékát tárja fel előttünk ; angyalok­nak hangja hangzik a völgy ölén, zsolozsma zengése hirdeti az üdvöt : szegény fáradt em­ber, a sir után lesz még halhatatlanság is, — feltámadunk ! És űrkor ez ünnep igy köszönt be hoz­zánk, á’danunk kell a gondviselést, mely hitet Vallás és rajongás. (Vége.) János Mária gróf Mastai Ferretti született 1702-ben s 1818-ban feíszenteltetett papnak, 1846- ban megválasztatott IX. P i u s név alatt pápának. 11a az ő hosszas pápai kormányzását tekintjük, el­mondhatjuk róla, hogy nem csinált egyebet, mint rajongott és nyugtalanította Európát — Ez а IX. Pius 1846-tól fogva 1878-ig ült a pápai széken és ^ kezdetben igen jóakaratulag és kegyesen kormány­zott, mi az olaszokban nagy reményeket gerjesz­tett, de a zavargások következtében 1850-től fogva minden haladásnak a politikai téren vége lett, sőt még megszorítások történtek Mi a vallási dolgot illeti, azokban a haladásnak legkisebb befolyást sem engedett, sőt rajongása annál inkább növeke­dett, mióta 1860-tól fogva magát a jezsuiták kar­jaiba vetette. Nekie a hosszas kormány ideje alatt rajongása oda volt irányozva, hogy a katholiciz- musban azon eszméket elevenítse fel, melyek a középkorban a pápák világi uralmát képezték. Ő tehát megkezdette a mindeféle nagyszerű ünnepe­ket, vagyis inkább ünnepélyeket, hogy a katholi- kusság figyelmét magára vonja. így nagy pompá­val ünnepelte meg 1800 éves halálát Péter és Pál­nak 1867-ben junius 29-én. Ez után megünnepelte í 868 ban április 11-én 50 éves papságát. Erre kö­vetkezett 1871. junius 16 án 25-ik évi pápaságának adott az embernek. Mi lenne belőlünk, n i volna az élet, ha nem vigasztalna a tudat, — hogy jesz feltámadás ! En édes nemzetem ! én édes magyar né­pem ! ezredéves múltad eléggé megtanított en­gem arra, hogy higyjek jövö életed boldogsá­gában Pártos nemzet voltál, ha igazságért har­coltál, még saját életedet, hírnevedet sem fél­tetted. Büszkeséged volt mindig az igazságsze­retet s ez egyetlen erényed nagyobb minden földi kincsnél, ez egyetlen tulajdonságod gyak­ran vont vissza téged a sir széle mellől is. — Történelmed megtanított engem arra, hogy ez erényed, e fö büszkeséged mellett bízzam jö­vendődbe; hiszem én, hogy feltámadunk Hiszem, hogy a politikai élet küzdelmes viharát át fogod élni dicsőséggel, bár fiaid nem mindenkor bíznak életedben, bár egymásért har­colva, gyakran visznek hazám téged is a vál­ság örvénye széléhez, — de ott van mellettünk mindig egy genius, mely az utolsó percben is visszatart téged s újból és. újból feLmel, meg­hurcolja nevedet a dicsőség zenithjén s felírja a magyar nemzet nevét ragyogó fényes betűk­kel az ég boltjára, melyen túl ma zeng a béke­zsolozsma : feltámadunk ! Pedig mennyi szenvedés ért téged kedves nemzetem ! — Van-e csak egyetlen ország is melynek gyermekei annyi könyáztatott kenyér­rel élnének, mint mi ? — Csapás csapásra ért bennünket, isten csodája, hogy még áll hazánk. A pusztulás, a vész angyala elsuhant feletted és nyomában tűz emésztő lángja alatt üszkös vá­rosok falai mereszkednek az ég felé ; útjában rohanó viz árja sepri el a föld színéről a leg­szebb magyar várost is ! Mennyi szerencsétlen­ségnek volt szülője csak az elmúlt pár év is ! En mégis azt mondom, hogy a hit, mely most bennünk él, megtart téged nemzetem, - a te erényed, a te főbüszkeséged, a hazaszeretet őrt áll melletted minden bajaidban. S mikor olyan koronás királyod van, ki­nek szive úgy össze van forrva veled, mikor a legelső' magyar ember szemében ott csillog az a pár köny, melyet a szeretet gyűjtött oda — addig ne félj nemzetem, Feltámadunk ! Barátit. ünnepe és 1877. junius 3-án püspökségének 50 éves ünnepe Mindezen ünnepeket azonban felülmúlta az, hogy 1869-ben december 8-lcán a katholikus világ püspökeit meghívta Rómába a Vatikánba egy gyű­lésre, mely 1870. október 20-ig tartott. A meddig ezek a szemfényvesztések folytak, addig alattomo­san egy a katholikus országokban jól elrendezett sajtó s a jezsuiták vezetése alatt elágazott társasá­gok már régóta gondoskodtak vo t arról, hogy az ultramontán elvek és eszmék terjesztessenek s a népek fanatizálva legyenek. Ez az uralomvágyó és rajongó pápa még 1855-ben Spanyolorszá .gal, Ausz­triával s a délnémet kormányokkal konkordátumo­kat kötött volt s ez és a határtalan szabadság ál­tal, melyet a katholika egyház Poroszországban élvezett, a pápát oly hatalmi állásba helyezkedett, a milyenben előtte még egy sem volt. Már ábrándozni kezdett IX. Pius arról, hogy a protestáns és refor­mata vallásokat 1866-ban magában a kormány ál­tal, Németországban pedig Ausztria által el fogja nyomni; de mint tudjuk, ezen áprándja Königgrätz- nél megsemmisült. — Remélte azt is, hogy a pápai birtok (középkori) helyre fog állíttatni. Egy a je­zsuiták által 1870 ben szorgalmazott osztrák-francia szövetség által hitte, hogy az északi német szö­vetséget el fogja tiporni és meg fogja semmisíteni ; mint tudjuk, ez a terv is Sedannál füstbe ment. — Midőn 1870 — 71. Franciaország leveretett s a pápa­birtok az olasz királyságba bekebeleztetett, a je­zsuiták megróbálták az uj német császárságot sa­ját tervökre felhasználni. Ez nem sikerülvén, táma­dólag léplek fel a kormány ellen, minek az lön a A szentpétervári kabinet félhivatalos lapjai­nak hírei, melyeket legutóbb a kelet-ruméliai kér­désről világgá bocsátottak, kezdenek igazi jelen­tőségükben föltűnni. Az orosz kormány mindaddig mig azt hitte, hogy a porta ellenállásán'hajótörést fog szenvedni a vegyes megszállás terve, loyalis magatartást színlelt, midőn azonban Anglia és Ausz- tria-Magyarország erőfeszítésének sikerült a portát engedékenységre bírni, hirtelen megváltozott a hangulat Szentpétervárit s az ellenállás most ott keresendő. Az „Ag. Russe.u híresztelése, hogy a porta Kelet-R imélia ügyében oly megoldást java­solt, mely a berlini szerződéssel ellenkezik, szán­dékos ferdítés és a való az, hogy a porta, miként a kongresszus meghatározta, kinevezi a kelet-ru­méliai főkormányzót, még pedig- Aleko basa sze^ mélyében s a hatalmak beleegyezésével a nemzet­közi bizottság mandátuma meghosszabittatik : ar­ról azonban szó sem lehet, hogy a porta lemon­dana fanhatóságának biztosításáról és épen ezért megmarad a kérdés, az európai hatalmak csapatai nyujtsák-e ezen biztosítást, vagy kizárólag a porta hadserege, melyet a kormányzónak szükség esetén joga van igénybe venni. Illetékes körökből eredő tudósítások szerint tehát csak az az alternativa áll fenn ma is, hogy Oroszország vagy beleegyezik az újabb javaslatokba, melyek a kongresszus ha­tározatainak végrehajtását könnyíteni akarják, vagy pedig egyszerűen érvénybe lép a berlini szerződés melytő[ a nyugati hatalmak semmi esetre sem tér­nek el. Az egyiptomi kérdés mininkább akut jelleget látszik ölteni. Konstantinápolyi táviratok szerint a szultán állítólag el van határozva, hogy a khedivét oltalmazni fogja, a mi lényeges akadályokat gör­dítene az angol és franczia részről tervezett rend­szabályok elé, a khedive névleg a szultán alattvalója lévén. Egyiptomból titkos ügynök érkezett Kons- tantinápolyba s azonnal fogadtatott a nagyvezér által : a fanatikus ó törökök, minden európai bea­vatkozás ellenségei, táviratilag üdvözölték és báto. ritgatják a khedivét, kit saját országában is lelke­sen üdvözölnek a basák és ulemák, mert „meg­szabadította az országot az idegen gyámságtól,, A khedive azt hiresztelteti a nép közt, hogy az angol és franczia miniszterek bankrottnak akarták nyilvánítani Egyiptomot, mig a bensziilött minisz­terek majd véget vetnek a pénzügyi zavaroknak stb.. E fölött nagy az öröm s Karióban kedden ki­világításra készülnek. Hogy Anglia és Franczia- országban mily rendszabályokhoz fognak nyúlni, még mindig ismeretlen, de mindinkább bebizonyul kogy a két kormány teljes egyetértésben fog járni. Az angol labokban erre nézve fölmerült aggodal­makat a francia sajtó legtekintélyesebb közlönyei sietnek eloszlatni. „ A „Times nyugodt lehet — úgy mond a „ Journál des Débats^ — a francia közvélemény ellenez minden oly vállalkozást, mely az erőgyűjtésnek nyolc év óta követett politikájá­követkesménye, hogy egy nehány papot elzártak» s a jezsuitákat Németországból kiutasították. Ha* sonló, részint még élesebb összezörrenések történ* tele Sveicban és a badeni nagyhercegségben. Ez utóbbi látván a pápa törekvéseit, felmondotta a konkordátumot ; őt követték Wurtemberg, Zessia, — Spanyolország még többre ment, mert a mellett, hogy a konkordátumot felmondotta, a vallásoknak egyenjogúságát is kimondotta. Ausztria csak a csal- hatatlanság hirdetése után lépett vissza a konkor­dátumtól és ’cezdette saját belátása szerint a tano - dákat és vallás üayeit rendezni. Mjndezen meghiú­sult tervek után sem szűnt meg IX. Pius azt hinni, hogy az egyház győzni fog, azaz hogy a pápa kö­zépkori hatalmát ismét vissza fogja nyerni. — Az 1877 iki orosz-török háború alkalmával a jezsuiták egy orosz-pápa szövetséget terveztek, hogy Euró­pát felforgassák és vérben fürösszék, csakhogy a pápának középkori hatalmát visszaszerezhessék, de nem sikerült. Huzamosabb időtől fogva vizkór- ságban szenvedvén a pápa, 1878. február 7 én min­den rajongásával, bujtogatásával és reméuyeivel együtt sírba szállott. Mint a múltból tudjuk és a jelenből látjuk a valóságos vallás nem volt erős oldala a pápáknak — a színlelt vallásosságot pedig arra használták, hogy rajongásaikat, uralomvágyu­kat és más, az emberiségre nézve káros politikai fogásaikat köntörfalazhassák, mint ezt a fennebbi példából láthatjuk. Egy igen kellemetlen tapaszta­lást szereztünk magunknak arról is, hogy a jezsui­ták, kik ez emberiség előtt az ők sikamlós, erkölcs­telen és gonosz elveikről eléggé ismeretesek, most

Next

/
Oldalképek
Tartalom