Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-06-27 / 51. szám

2ü2 diadalmat egy maroknyi nép ravaszsága a jogon, igaz­ságon. Őszintén megvallva, mi a medgyesi conferentiához valamint a választásokkal szemben tanusitott jograblá- saikhoz nem kötöttünk nagy reményeket. Elmondjuk miért. Megszoktuk a szászoknak e jajveszéklő viszke- tegét. Rájok nézve az ó és ifjú szász pártnak egyesü­lése nyereség lehet. — Az ezutáni actiora az erők leg­alább concentrálva vannak. De általános állam-politicai szempontból, — mind addig, mig a szászok megnem szűnnek a magyar állam szerves egységén réseket ütni akarni, mig a magyar állam egységének sértetlen elismerésénél hiányzik a jó akarat, a minden utógondolatot kizáró nyiltság, mig sé­relmeik orvoslására a gyógy irt a külföldhözi feljajdu- lásaikban, s nem itt benn a hazában keresik, — legye­nek meggyőződve, fáradozásaikat nem fogja a kivánt siker koronázni ; mert merő ellentétben áll az a magyar birodalom létérdekeivel, valamint a többi nemzetek egyen­jogúságával is. Ezért nem kötöttünk mi nagy reményeket eddigi maguktartásához ; megvoltunk győződve, hogy a szász nemzet öröklött természetét nem képes egy nap alatt levetkőzni, nem képes azt a se hal se hús féle politieát magától cltaszitani. Máskülönben örvendetes jelenség, hogy a programm mindjárt bevezetésében elismeri (?) a magyar birodalom egységének sértetlenségét s csatla­kozik a 67-iki kiegyezési alapon álló Deákpárthoz. — E jelenséget azonban ne becsüljük túl. Fontol­juk meg mielőtt ítéletet mondanánk, hogy circumspecta natióval van dolgunk, ki azt mondja: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A szász nemzet mindig kitudta zsák­mányolni a helyzetet. Ki volt az 50-es években tán- torithatlanabb hive a kormánynak mint éppen ő. Ha e körülményt tekintetbe vesszük, igen sokat megfog magyarázni, mit különben nem értenénk. Tehát elfo­gadja a G7-iki kiegyezést alapul. — Hanem hogy aztán a jelenlegi többség ezen ragaszkodásért hajlandó-e a szász nép kívánalmait a medgyesi programm értelmé- teljesiteni, az már más kérdés. Én azt hiszem, hogy nem, ha az államban nem akar államot teremteni. Választási mozgalmak. Megválasztott Deákpárti képviselők. 24. DcdiüSZky József Csanádmegye nagylaki ke­rület. — 25. Erkövy Adolf battonyai kerület. 26 Zolyommegye : ltadvánszky Károly szliácsi ke­rület. — 27. Lelioezky Egyed breznóbányai kerület. 28. Kiss Miklós korponai kerület. 29. Gyulafehérvár : Kemény Gábor és 30. Szilágyi Dezső. — 31. Trefort Ágoston Sopron város. 32. Mosonmegye : Major Pál zurányi kerület. 33. Hegedűs János m.-óvári kerület. 34. ifjú gr. Ráday Gedeon Arad. 35. b. Podmányczky Frigyes Szarvas város. 86. Krassómegye : Szende Róla oroviczai kerület. 37. Dósán Mihály facseti kerület. 38. Joanovics György bogsáni kerület. 39. Trencsénmegye : Szilányi Bernât vágbeszterczei kerület. 40. Urbánovszky Ernő bittsei kerület. 41. Máday Lajos czaczai kerület. 42. ülllárik János illovai kerület. 43. Szilvay Károly trencséni kerület. 44. Kvassay László varinai kerület. 45. ottlik Géza baáni kerület. 46. Kerkápoly Károly Temesvár. 47. Temesmegye: Gorové István kis-becskereki ke­rület. — 48. Marx Antal moraviczai kerület. 49. Janicsáry Sándor rékasi kerület. 50. Nedeczky István rittbergi kerület. 51. Onossy Mátyás orczifalvi kerület. 52. Fröhlich Gusztáv ujaradi kerület. 53. gr. Karácsonyi Guidó csákovai kerület. 54. Dr. Pailler Tivadar Buda. város első-kerület. 55. Házmán Ferencz második-kerület. 56. Pest : Deák Ferencz belváros. 57. Wahrmanu Mór Lipótváros. 58. Steiger Gyula Józsefváros. 59. Tavaszi Endre Ferenczváros. 60. Sopronmegye: Holfmann Pál n.-mártoni ke­rület. — 61. Beöthy Ákos kis-mártoni kerület. 62. ürményi Miksa, lövői kerület. 63. Palkovics Károly eszterházai kerület. 64. Torontálmegye : b. Liplay Béla zsombolyai ke­rület. — 65. Balogh János ó-bessenvöi kerület. 66. Daniel Ernő sz.-györgyi kerület. 67. Dániel Béla komlóssy kerület. 68. Daniel Pál zichyfalvai kerület. 69. Bogdán Vincze n.-szt.-miklósi kerület. 70. Pozsonmegye : Prilszky Tádé n.-szombati ke­rület. — 71. Bittó Benjamin somonyai kerület. 72. Bittó István duna-szerdahelyi kerület. 73. Lukácsy sz.-jánosi kerület. 74. Bittó Kálmán galanthai kerület. 75. Eeliérmegye : Kégl György csákvári kerület. 76. Szőgyeni László bodajki kerület. 77. Árvamegye : Zmeskál Mihály bobrói kerület. 78. Kubinyi Árpád al-kubini kerület. 79. Tolnamegye : Perzel Béla bonyhádi kerület. 80. Dőry József szakcsi kerület. 81. Vizsdi Gusztáv kölesdi kerület. 82. Horváth Mihály Szegedváros. 83. Barsmegye : Pólya József lévai kerület. 84. Divald Adolf újbányái kerület. 85. Zalamegye : Szabó Imre Csáktornyái kerület. 86. Csillag László zala-egerszegi kerület. 87. Molnár Pál lendvai kerület. 88. Tolnay Károly keszthelyi kerület. 89. Csengery Antal n.-kanizsai kerület. 90. Kerkápoly Károly tapolezai kerület. 91. Szamosujvár: Molnár Antal és. 92. Lukács Béla. 93. Abaujmegye : Bárczay József zsadányi kerület. 94. Scinsey Albert nagy-idai kerület. 95. Nográdm. : gr. Föl'gách Antal b.-gyarmathi ke­rület. — 96. Pulszky Ágost Széchenyi kerület. 97. Muzlay Sándor nógrádi kerület. 98. gr. Bcrchlold Arthur füleki kerület. 99. Nyitramegye : gr. Bcrényi Ferencz n. tapol- csányi kerület. 100. Gr. Szapáry Gyula vágujhelyi kerület. 101. Krajcsik Alajos zsolnai kerület Ellenzéki képviselők : 8. Hamcrsberg Jenő Tornamegye. 9. Torontálmegye: Huszár Imre bileti kerület. 10. Nikolics Sándor párdányi kerület. 11. Fehérmegye: Salamon Lajos vaáli kerület. 12. Madarász Józscl sárkereszturi kerület. 13. Pozsonmegye : LuksiCS Bodog malaczkai ke­rület. — 14. Dulovics bazini kerület. 15. Pechy Tamás Abaujmegye. 16. Györfy Gyula Nagy-várad. 17. Kállai Ödön Szegedváros. 18. Mukics Ernő és 19. Varga Károly Szabadkaváros. 20. Tolnamegye : Szluha Benedek szegszárdi ke­rület. — 21. Simonsich Béla paksi kerület. 22. Nográdmegye: Beniczky Gyula losonczi kerület. 23. gr. Degcnléld Lajos sziráki kerület. 24. Majoros István Zentaváros. 25. Zalamegye: Thassy Miklós baksai kerület. 26. Hevesmegye : Csávolszky Lajos mezőtúri ke­rület. — 27. gr. Kcglevics Gábor pétervári kerület. 28. Abaujmegye : Szatmáry .Miklós gönczi kerület. Brassó város testvéresült polgárai vasárnap nagy gyűlést tartottak, melyen mintegy 1000 választó vett részt. E gyűlésen nyilvánosságra hozatott az összeíró központi bizottságnak j о g r a b 1 ó eljárása. Ugyan­akkor elhatároztatott a központi bizottsághoz protestet, a belügyminiszterhez panaszt intézni, hogy a központi bizottságnak ismert jog rabló eljárása megakadályoz- tassék, és az összeírás szigorúan a törvény értelmében történjék. — Felső-Fehér megye belkerületében tegnap folyt le a választás a Deákpárt győzelmével. Réthi Lajos tanfelügyelőnek visszalépése által gr. Nemes Nándor győzelme biztosítva volt, miután ő vá­lasztói bizalmát arra használta fel, hogy az által addigi ellenfelének megválasztatását elősegítse. Gr. Nemes a Réthi és maga pártjával fényes dia­dalt ült az ellenzék felett. 200 egy néhány szavazattal választott meg, mig az ellenzéki Maurer Károly 70 sza­vazatot kapott. Hidvég községe — hol a választás történt — se jobbra se balra nem szavazott, hanem egészen indifferens maradott. Deák Ferencz beszéde, melyet megválasztatása után a Redouteban tartott Vá- rady Károly választási elnök megszólítására, szó szerint igy hangzik : Tisztelt választópolgárok ! Negyed ízben tisztelnek meg önök nagybecsű bizalmukkal és e fényes, de nehéz állással. Rövid szavakban, de szivemből fakadó érzé­sekkel mondok köszönetét e megtiszteltetésért. Ismerem, érzem, tudom e pálya nehézségeit. Ha visszatekintünk a múltra, örömmel kecsegtetem magamat azon hittel, hogy hazánk sorsa javult. De nem elég, nem szabad egyedül csak a múltra tekinteni. Tekintenünk kell fökép a jövőre és akkor, ha nem riadok is el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek a hazában szükségesek, és melyek nálunk még hiányoznak. Ezeknek megválasztása, ezeknek a körül­ményekhez alkalmazott keresztülvitele: ez a legnehezebb föladat, a melyhez nemcsak tapintatosság, nemcsak meg­fontolás, hanem mint az embernek minden cselekvéséhez, az ég áldása és a szerencse is szükséges. A visszatekintés a múltra ne tegyen, nem tehet bennünket elbizakodottakká. Sokkal, igen sokkal több még az, mi teendő, mint a mi már meg van téve, mert az, mi eddig történt, inkább csak az alapot vetette meg, inkább csak lehetővé tette, hogy jövőben a teendők körében működhessünk. Ne elbizakodottakká tegyen ez bennünket hanem inkább ösztönül szolgáljon, erőt és ingert adjon. Ha isten eddig megsegített bennünket, magunk iparkodása, és isten segítsége talán tovább is visz bennünket azon pályán, melyen a haza minden lakójának jobblétét el­érni akarjuk. Véleménykülönbségek voltak, lesznek úgy a poli­tikának mint átalában az emberi működésnek minden terén. Nem is volna jó, ha átalában politikai vélemények­ben is különbség nem volna, mert épen a véleménykü­lönbség által őrlődhetik ki az igazság. Az ellenmondás teszi élesebbé az ész működését, tisztázza az eszméket melyeket az ember talán gyakran elhirtelenkedik. Nem sajnálom, sőt óhajtóm, hogy véleménykülönb­ségek igen fontos tárgyakban is legyenek. Én tisztelem és szeretem a hon polgárainak azon részét is, kik ellen­feleink. Csak azt adja isten, hogy legyenek ellenfeleink a hazában, de a polgár polgártársának, — ha ellenfele is — ellensége ne legyen. Magyarország fölvirágzása csak akkor biztos, ha a politikai működésnek, az ellenkező irányú eljárásnak keserűségeit nem visszük át a a magánéletbe ; ha azok­kal, kik más véleményen vannak, ellenfelek vagyunk, határozottan ragaszkodunk a magunk jól megfontolt né­zetéhez, de ellenségek sohasem leszünk. De nem akarom türelmüket hosszú ideig fárasz­tani. Hiszen mindezek oly dolgok , melyek mindnyá­junk szivében élnek. Bekövetkezhetnek akár mikor esetek, körülmények, midőn egyik-másik közülünk fájdalmasan lesz érintve majd az események, majd más emberek cselekvései által; de ha a vallás azt parancsolja, hogy egymás iránt kölcsönös türelemmel legyünk, még inkább parancsolja ezt a hazafiul érzet. Ismétlem szivemből fakadó köszönetemet bizal­mukért és e megtiszteltetésért, s arra kérem önöket, tartsák meg irányomban ezt az érzetet addig, mig meg- érdemlem. ígéreteket a jövőre nem teszek, valamint nem mondottam akkor, mikor a jelöltség elfogadására föl- szólittattam, programmot, mert azt tartottam, hogy közel félszázados politikai működésem: programm. Most Í3 azt mondom, hogy ez a közel félszázados működés az ígéret. Ennél többet tenni nem tudnék; mást tenni pedig nem akarok. Ghyczy Kálmáu a katholikus autonómia kér­déseiről. Ghyczy Kálmánt a komáromi katholikus politikai caszino arra szólította föl, hogy tudassa vele azon né­zeteket, melyeket a kath. hitfelekezetet mint ilyent érintő kérdésekben oszt. Ghyczy e fölszólitásra egy hosszabb levélben válaszol, melyben a főtárgyakra nézve igy so­rolja elő nézeteit : A mi a hozzám intézett fölszólitásnak tulajdonké- peni tárgyát illeti : különösön arra szólittattam föl, hogy a kath. autonómia, a népnevelési törvény, vagy is in­kább, ha nem csalódom, a népiskolai közoktatás tárgyá­ban alkotott törvény, a tetszvényjog, és az egyházi és iskolai alapítványok kérdései felől nyilatkozzam. Mind ezen kérdésekre nézve egész őszinteséggel azon tiszteletnél fogva, melylyel választóim véleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom