Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-05-05 / 36. szám
142 dalműnk integritását — Erdély uniójával egyetemben — ép úgy tiszteletben kívánják tartani, mint a D e á k- p á r t. A mi nemzetiségi kívánalmaikat illeti, azokban sem törekszenek semmi kiváltság vagy különlegesség után ; csak is az alkotmányunk egyik alapelvéül szolgáló egyenjoguságnak^ megfelelő igényeket támasztanak. Mi igy ösmerjtik az értekezlet számos tényezőjének irányzatát. Most már csak attól függ minden, bogy a hazafiság által kellőleg mérsékelt nézeteiket valódi politikai eszélylyel tudják formulázni. Mi — ismételjük — a legszebb reményeket tápláljuk ezen értekezlet eredménye iránt. A közgazdasági minisztérium és földművelés-iigy. (Folytutás és vége). A gazdaság egyes ágainak emelésére is nagy horderejű intézkedések történtek. A miniszter felhívására 1868- han az összes gazd. egyletek Pesten országos értekezletet tartottak, melyen sok kiváló reformeszme penditetett meg. Ugyancsak a miniszter felhívására a gazd. egyletek s a mely megyében ilyen nem létezik, a megyei bizottmányok állandó gazd. szakbizottságokat szerveztek. 1867- ben csak 33 gazd. szakegylet létezett, jelenleg pedig 46 egylet és 5 állandó szakbizottság működik. A gazdasági kiállítások ügye lehetőleg felkaroltatok, 1870-ben 7 kiállítás tartatott, melyek 474o frt. állami segélyben részesittettek, 1871-ben a kiállítások száma 16- ot, az állami segély pedig 8478 frtot tön. A szántásversenyek szintén államilag támogattalak. A gépelt ter jesztésére, kiváltkép az arató gépekére különös gond for- dittatott. A foldjavitására nézve több intézkedés kezdeményeztetek. A minisztérium a Giryne-féle vizem elő és szi- vatyu-gépeket a vidéki kiállításoknál bemutattatta s e czélra Szolnokon külön kísérletet is rendeztetek és pedig sikerrel, mert több alföldi város már szerzett ily gépeket. A minisztérium Koyen vizvezetögép-mintáját is megszerzé s bemutatta az országban, mely gép szintén pártolásra talál s különböző helyekről már but rendeltetek meg. A trágyakezelésröl Írandó szakmunkára pályázatot hirdetett ki ; a drain csövézés terjesztése véget ilyen gépet hozatott s azt a szepesmegyei gazd. egyletnek kiadta, hol már I871ben 10,000 erővel hat birtokos kezdett kísérleteket. Mintagazdaságok berendezését előmozdította. Végül a honosítási kísérletekre is kiváló gondot fordított s azokat pénzsegélylyel támogatta. A hasznos növények termelésének emelése korül a kormány több fontos intézkedéseket tön. A dohány okszerű kezelési módjának megismertetésére már 1868-ban bárom egyént kiildföldre küldött ; dobánykiállitásokat rendezett, két magán mintadohánytelepet évi segélyben részesít; amazoknál is kevésbé felötlő helyen szokta megvonni magát egy-egy bemohosult kö vagy szerteterpeszkedö fatörzs aljában, bogy akárhány vidéken kénytelenek a benne kínálkozó tetszetős látványt nélkülözni. A háromszékiek s Brassó környékének lakói évről évre figyelemmel kisérhetik a vázoltam növények elétünését, tanúi lehetnek, mint toborzák együvé a természet eme kicsiny alkotványai az ApriliSsel beköszöntő virányi, s igy e tekintetben is szerencsésebb az ország közepén, nevezetesen a Mezöségen élőknél, kik egy két szigoráll (veronica) u. n. tavaszi montica, réti szironták s ilyesmikkel kénytelenek „tudásul venni,u a várva várt tavasz érkeztet, s épen azért a vándor madarak megérkeztét nagyobb mohósággal is kénytelenek várni. Pedig ki felejtené el azt a verőfényes, ragyogó tavaszi napot, melyen a fakadozó fák lombjai alatt andalogva: tépde- bök az általam bemutatott virágok egyik másikát, mi alatt a fészkét szorgosan készitgetö rigó, próba nótáit, vagy a távolról kiabáló kakuk hangos mondásait hallgatva, a hólepeltöl épen akkor megtisztult távol hegyek viditó tekintete, a fejünk felett tova suhogó gólya sereg üdvkiáltásai között: lelkünk magasztos érzelmek szárnyán a természet bölcs alkotójának zsámolyához szárnyalt s az élet kételytámasztó esélyeit feledve : egy pillanatra bár véghetetlen imádattal kellett belátniok a lét és enyészet kapcsolatos lánczolatát s ínondhatlan életkedv, bármire kész munkavágygyal tértünk otthonunkba, mindennél szózatosabb magyarázatát vivén magából ez igénytelen kis virágok látományjából, hogy a legelrej- tettebb munkásság is megleli érvényesülését s ha betölt- jük kijelölt létkörünket, fedezzen bármennyire a hival- gók tolakvó gőgjének hozottja: bízvást várhatjuk a ránk óhajtott sikert derítő tavaszt. T é g 1 á s G á bor. népszerű dohánykezelési utasítást készített s azt 400 példányban kiosztatta, a dohánykezelési idény alatt a dohány-1 termelő vidékeket vándortanitó által beutaztatta. A kendertermelés virulásának azon akadálya eltávolítása végett, bogy a termelő vidékeken az áztatásra alkalmas jó viz hiányzik, a Lefebure-rendszcrrel gyakorlati kísérleteket tétetett. De ezen szárítási rendszer nem mutatkozott alkalmasnak, minek folytán a kormány figyelme Narbutb mérnök szárítási módjára fordult. Ezzel 1870 ben egyidejűleg a kender kiállítással Pesten igen sikeres kísérletek tétettek, minek folytán e szárítási mód hazánkban sok helyen elfogadtatott A len termelésre nézve népszerű útmutatást készíttetett s több ezer példányban terjesztetett el. Rigából nagy mennyiségű lenmagot hozatott s azt szétosztatta ; lenkiállitásokat rendezett, illetőleg segélyezett s 1871-ben a német és belga lentermelés tanulmányozása végett egy alkalmas egyént kiküldött, ki vándortanitóvá képezi ki magát. Tervben van egy letitermelósi kisebb mmtagazda- ság felállítása is , mely mű a tó és lenkészitő intézettel fog egybeköttetni A komló termelésre nézve népszerű útmutatás készíttetett s két ily mun. 3000 példányban kinyomatott. A nagy-enyedi collegium minta komlótelepét segélyben részesítette, saazi komlógyökerek hozatalára és kiosztására késznek nyilatkozott, de még eddig e gyökerekre igényt tartó nem jelentkezett. A szőlőművelés, borászat és pincekezelés régen érzett hiányainak pontos felismerése s azután javítása végett a ministeriura 1869, 1870 és 1871-ben bárom kiváló szakegyénnel beutaztatta az ország bortermelő vidékeit. E szakférfiak tüzetes jelentést Írtak, mely több ezer példányban kioszlatott. A pincekezelési ismeretek terjesztésére a kolos-mo- nostori és keszthelyi intézetekben külön mintapincék emeltettek; a Hegyalján és B. Füreden kísérletekkel összekötött fölolvasások tartattak; népszerű borászati vegytan Írására pályadij tűzetett ki a „Borászati füzetek“ évi 800 írttal segélyeztetek. A Pasteur-féle bormelegitóssel Terrel franczia borász utján sikeres kísérletek tétettek s a Pas teur gép megvásároltatott. A minieterium franczia szölőka- pálókut és töltöekéket hozatott; a velők tett kísérletek szépen sikerültek s több ilyen vásároltatott. Végül a kloster-neuburgi rajnamelléki hírneves borászintézetek tanulmányozására több szakegyén küldetett s a hazai bor- mivelő társulatok támogatásban részesítettek. A fateuyészet, gytimölcsészet és kertészet emelésére előbb bárom községi faiskola tartatott fon, azután e téren vándortanitók működnek és pedig sikerrel. Ily tanitó eddig csak kettő vau, de a nyilvánuló óbajuk szerint a szám szaporittatni fog. A minisztérium a törvényhatóságokhoz évenkint intézni szokott buzditó fölhívása folytán 14 törvényhatóság kebelében a faiskolákra külön ügyelő bizottságok alakultak. A faiskolák föntartásának legfőbb tó nyezői a néptanítók lévén, ezek közt 9000 példányban utasítást terjesztett s e czélra évenkint jutalmakat sat. fordított. 1871-ben 219 egyén részesült jutalomban, 150 pedig elismerő okmányban, végül 2 érdemjelt nyert. Külön kertészeti kiállítások is tartattak 1870-két, 1871-ben 3 helyen, gr. Zichy F. födémesi jeles kertészetében államköltségeu bárom ifjú nyert szakképzést. Pomo- logiai gyűjtemény fölállítása előmozdittatott s végül a faiskolák rendezéséről tv.-javaslat készült, mely közelebb kerül bizottsági tárgyalás alá. Végül a minisztérium az erdészet érdekeinek emelése végett külöu erdészeti törvény alkotását tette föladatává. E javaslat gondos és hosszas tárgyalások után már elkészült s a legközelebbi országgyűlés elé terjesztetik. Az e téren történt egyéb intézkedések körül kiemelendő, bogy a Királyhágón túli erdők állapotát megvizsgáltatta, az erdőirtás és legeltetés körül határozatokat hozott; fölsőbb és alsóbb erdészeti vizsgálatok tartása iránt intézkedett. Ilyenek hat helyen tartattak s 1867. óta összesen 86 egyén nyert fölsőbb, 43 alsóbb erdészeti képesítésről való bizonyítványt. Végül szakmunkák megjelenését mozdította elő. A távirdaügyről ezen hivatalos jelentés szintén több érdekes adatot tartalmaz. Ezekből a kővetkezőket emeljük ki. A magy. és erdélyországi hálózatot a minisztérium 1867-ben, a horvátországi távírdákat 1868-ban, a határőrvidékieket 1871 elején vette át. Ez összes hálózat akkori kiterjedése vonalhosszuság szerint 119.093 mertföldet, sodi’ony-hosz- szuság szerint 2428.23 mértföldet tett, a távirda állomások száma pedig 199 volt. A minisztérium következő három elvet vette intézkedései alapjául: a) hogy a távirdahálózat központja Budapest legyen; b) hogy a megyék székhelyei vonassanak be a hálózatba, s c) hogy a nemzetközi távirda forgalomnak lehetőleg elég tétessék. E szempontok szerint a lefolyt öt év alatt magy. és erdély területén épült 1985 sodrony mértfold és 103 állomás, vasúti vezetékeken 708 sodrony mf. és 175 állomás, horvát-tót területen 179 sodr. mf. és 17 állomás, vasúti vezetéken 38 mf. és 10 állomás, a határőrvidéken 51 sodr. mf. és 2 állomás. Ennek folytán a magyar korona területének állami távirda hájfizata 1871. év végén 1882.78 mértföldnyi vonal hosszára és 4642.52 mértföld sodronv hosszára; a távirda vezetékek pedig 1202.2 mértfold sodrony hosz- szára terjedtek ki ; az állami távirda-állomások száma 321-re, a magánsürgönyök felvételére felhatalmazott vasúti állomások száma 331-re emelkedett; tehát az átvételtől az állami vezetékek vonalhossza 50°/o-kal, sodronyhossza 91°/u-kal, s vasúti vezetékek sodrony hosz- sza 138°/0-kal, az állami távirda állomások száma 610/0- kal, a vasútiak száma 126%-kal növekedett. Átvételkor csak 3 távirdaigazgatóság volt, Pesten, Temesvárott és Zágrábban, 818 hivatalnokkal és csak a pesti és temesvári igazgatóságnál volt a vonalak fen- tartására szükséges raktár, s gépműhely nem is volt az ország területén. Ezért mindenekelőtt központi távirdai osztály és számvevőség rendeztetett be a távirduügy közvetlen vezetésére. Aztán központi raktár és gépműhely állíttatott Pesten, hol a Hughes-fóléken kivid valamennyi gép készíttetik és ja vit tátik. Debrcczenben 1869-ben, Kolozsvárott 1870-ben N.-Kanizsán 1871-ben szerveztelek uj igazgatóságok. Kassán, Brassóban, Eszéken, Zomborban és Zimonyban főállomások szerveztet- tek, gyűjtő és ellenőrző közegekkel. A távirászok elméleti és gyakorlati kiképzésére három havi távirdai tanfolyam rendeztetett. Pesten 7-szer, Zágrábban 3-szor. Ezen tanfolyamokban 696 benszülött ifjú képeztetett ki távirdai tisztté. 1868- ban csekélyebb forgalmú mellék állomások létesítettek melyeken nők is alkalmazhatók. 1870-ben 9 főállomáson: Pesten, Kassán, Debrcczenben, Kolozsvárit, Temesvárit, Zomborban, N.-Kanizsán, Zágrábban ós Eszéken férfiak és nők számára távirda mellékállomás kedvelői 2 havi tanfolyamot tartottak mely alkalommal 54 férfi és 37 nő képesittetett és nagy részben alkalmazva is lett. 1871-ben Pesten csak nők számára tartatott hasonló tanfolyam, mely az ország különböző állomásain van gyakorlat végett béosztva. A magy. távirda intézet összes ügyeinek kezelésével 1310, a központtal együtt 1382 egyén foglalkozik. 1867-ben az összes magy.és erdélyi feladott sürgönyök száma 758,443 db. volt; 1871-ben 1.527,321 db. a szaporodás шЪЬ mint 100°/0. A beérkezett magy. és erdélyi sürgönyök száma volt 1867-ben 797,358 drb. 1871-ben 1.555,719 db; szaporodás 91 °/0. A forgalom öszeredménye 1871 végén következő volt: Feladatott a Szent István korona területén a monarchiába szóló sürgöny 1.790,005 darab ; külföldre szóló 81,993 darab, beérkezett a monarchiából 1.788,181 darab; a külföldről 75,883 db; közvétittetett 1.757,432 db; összes forgalom 5.493,494 db sürgöny. A távirdabevéteí nem tartott lépést a forgalom növekedésével, mivel a sürgönydij 1870-ik évben tetemesen leszállittatott. 1867-ben a bevétel 88 százalékkal növekedett, a távirdaintézet az állam segélyét 218.687 írttal vette igénybe. Uj állomásokra pedig 4 év alatt 1,203.500 frt. adatott ki. A nemzetközi távirdaügy terén történt mozgalomban már 1868 óta részt vett Magyarország s az ekkor Bécsben tartott távirda kongressuson önállólag volt képviselve. Az ugyanazon év őszén Baden-Badenben tartott értekezleten hazánk szintén képviselve volt. Az ezen értekezleten kötött szerződések értelmében a nemzetközi indo európai forgalom könnyítésére Magyarországon keresztül két ut állapíttatott meg. Franczia, Olasz, Orosz, helvécziai, később a szerb és román távirda igazgatóságokkal történtek czélszerü megállapodások. Végre múlt őszén az indo-európai levelezés szabályozása végett egy rendkívüli s Rómában a rendes távirda értekezlet megtartatván, Magyarország ezek mindenikén külön képviselője által vett részt, az itt történt megállapodások lényeges befolyással vannak távirdaügyiink kifejlődésére. Képviselő választási mozgalmak. Székely-Udvarhelytt dr. Jenei Viktor kormánypárti s Kassay Ignácz ellenzéki lépnek fel. Kézdi-Vásárhelyit Papp Lajos ellenzéki. Csik-Szeredán fellép Oeczö János jobboldali és b. Szentkereszty Zsigmond ellenzéki. Illyefalván Gáál István jobboldali. Kolozsmegyében Zeyk Károly államtitkár jobboldali. Belsö-Szolnokban : Torma Károly és Földváry János jobboldali és báró Bánffy Dezső és Simó Lajos ellenzéki. Tordamegyében b. Kemény Kálmán vagy Mats- kásy Ferencz jobboldali ellen Tisza László, Szentkirályi Gábor ellenzékiek.
