Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-11-03 / 88. szám

350 közvagyonból állított, Slávy miniszter által még állami­lag is dotált brassói szász földmivelési oskola 8000 frt. évi kiadást emészt fel s hogy ezen összegre a lé­tező két osztály közül a másodikban csak 4 tanuló van ; s hogy e szerint ezen cultur-csemeték mindenikének egy évi tanítása kereken 1000 frtba kerül a közva­gyonnak akkor, mikor Brassóban a 6000 magyar szá­mára egyetlen törvényszerű népiskola sincs, — felső népiskola és polgári iskola annál kevésbé; s a mikor a brassóvidéki magyarság rendes iskolai szükségleteit az állam közpénztára fedezi'? Ezek a nemeristák itt mikörülöttünk úgy mond­ják , hogy minden igaz. Legyen olyan jó a Kron- städter szomszéd, czáfolja meg. Palaczky végrendelete. Palaczky, a csehek nagy prófétája megírta politi­kai végrendeletét. „Egy búcsúszó a nemzethez!“ Ez czime összesze­dett müvei utolsó kötetének. Elmondja, hogy nemzeté­nek jogos igényei végre is biztosítják a cseheknek a diadalt előbb utóbb; megjósolja, hogy Európa a barba­rizmus korába sülyed vissza, mert a nyers hatalom az elv fölé lett helyezve a győzelmes szomszéd által, s ez elv vérözönnel boritandja el az agg világrészt. Aztán őszinte vallomást tesz arról, hogy őt mind­járt politikai pályája kezdetén nagy csalódás érte. Fő­hibájának tartja azt, hogy a német nemzet igazságsze- retetére és eszélyére számított, holott ennek elve nem más, mint az egyik faj uralmát a másik fölött létrehozni. Ezernyolczszáz negyvennyolczban nagyon vérmes reményekkel telt el Ausztria iránt is, és azt tartotta, hogy ha nem^lenne is Ausztria, teremteni kellene ilyet. Daczára, hogy akkor oly szerelmes volt ez államba, most imigy kiált föl: „Jelenben — fájdalom — leteszek ama reményről, hogy Ausztria tartósan fenmarad, nem azért, mintha ez kívánatos nem volna, vagy épen lehe­tetlen lenne, hanem azért, mert a magyarok és németek uralma alá került, melyeknek lehetővé vált faj-despotiát teremteni, mely egy több nyelvű alkotmányos államban politikai esztelenség, contradictio in adjecto, mely tart katlan.“ Ama kérdésben : mi fog történni a szlávokkal, kü­lönösen a csehekkel Ausztriában, ennek elpusztulása után? neki az a meggyőződése, hogy a csehek, mint nemzet, ha a porosz vagy német birodalomhoz aláren­deltségi helyzetbe jutnának, e sorsukkaljsoha elégültek nem hímének. A poroszokat németesitési dühök miatt legnagyobb ellenségüknek és nemzetiségük gyilkosainak tekintenék. Hanem az oroszoknak, természetes névro­konaik, barátaik lévén, azonnal a legbarátságosabb, — korántsem alattvalók, hanem szövetségesek lenné­nek, s szükség esetében leglmbb előőrségét képeznék. Szegény rajongó Palaczky! Mennyire nem ismeri az orosz politikát. A -csehek^ép oly szövetségesükét lelnék föl az oroszban, mint a lengyelek : a kancsuka- kormány sulyosodnék rájuk, egész erejével ! Ot milliónyi cseh lélek soha sem járulhatna szövetségeskint az orosz uralomhoz. Csehországnak a fajrokonság csak vesztére lenne Ausztria fölbomlásával, mert csakhamar nyomta­töltik el a telet. — Az örvös galamb és a gerlicze is Afrika ős erdőiben találja fél téli tanyáját. A kikelet elöhirnökei : a csicsergő kis fecskék át­vándorolnak észak Afrika minden ismeretes tartományain, de megállási helyüket még eddig nem sikerült felfedezni. Sem Egyptom, sem Nubia, sőt keleti Sudan rovarokban gazdag pusztái és erdői sem tartóztatják fél haladásuk­ban; valószínűleg közép Afrika ismeretlen tájaira ván­dorolnak. A szép pirók, kakuk s a gólyák is ösmeretlen távolban állapodnak meg. Tehát messze — Afrikába siettek a téli időszak elöl a kedves madarak, melyek a tavasz és nyár nap­jaiban erdőinket, mezőinket megélénkiték s minket vi dám csevegésük s édes dalaikkal gyönyörködtetének. Ne gondoljuk azonban, hogy ők az uj hazában vidámabb napokat élnének. Egyetlen vándormadár sem keres ma­gának határozott lakot, egy sem épit fészket s egy sem költ. Az uj haza nem viszhangzik gyönyörű énekeiktől. Csak midőn a visszatérés ideje közéig: kezdenek kissé vidámabbak lenni, mert akkor a szerelem szaka is be áll nemsokára. Akkor mindenik saját tehetsége szerint elkezd szólni s énekelni s ha a nap már elég magasra emelkedett: búcsút mondanak téli tanyáinknak s ismét visszasietnek hozzánk, kedves hazájukba! lanul enyésznék el, mint nemzet, a nagy központi szláv elemben. A magyarokra nem akar sok szót vesztegetni, csak azt jósolja meg nekik, hogy ha továbbra is igy bánnak szomszédaikkal, mint most, akkor fönállásuk második évezredének elején már nem lesz utódjuk, ki emléküket megünnepelhetné, vagy megünnepelni akarná. Bizony sajnos, hogy a tudós Palaczky is a ki nemzete előtt nagy historikus gyanánt tiszteltetik, — oly korlátolt fogalommal, illetőleg tévnézettel bir a magyar tiirelmesség és méltányosság felöl, melyet min­denha tanúsított, még a fegyverrel meghódított tartomá­nyok iránt is, egyenlő jogélvezetben részesítvén azokat. Külföld. A franczia nemzetgyűlés mindjárt összejö­vetele után fontos ügyekkel fog foglalkozni. A költ­ségvetési tárgyalás után következő sürgős kérdések fognak elintéztetni : a köztársaság proclamálása : Thiers elnökké választása 4—5 évre, újra megválaszthatás jo­gával : egy köztársasági alelnök kinevezése ; egy máso­dik kamra felállítása: továbbra egy uj választási tör­vény a 25 éves kor alapján és a tartózkodási kötele­zettség kiterjesztése. A franczia pót válasz tás о к eredménye még mindig élénken foglalkoztatja a párisi sajtót. Monar­chikus és conservativ lapok egyformán beismerik, hogy ez eredmény a radicalismus diadala, azonban a conser­vatively általános visszavonulásának tulajdonítják. A „Liberté“, „Univers“ és „Moniteur“ kiemelik a nem szavazott választó polgárok nagy számát s közönyös­séggel vádolják a konservativeket. A „Débats“ az ered­ményt a mérsékelt republikánusok diadalának tartja. A „Temps“ e választásokban az országnak a monarchia ellen élénk ellenszenvét látja. A miniszteriális „Bien Public“ teljesen meg van elégedve a választásokkal. A bonapartista lapok vagy hallgatással mellőzik az egész dolgot, vagy csekély jelentőségűnek vallják a választá­sokat, melyek semmi befolyással nem lehetnek azon krisisre, a mely felé Francziaország szerintük rohan. A franczia katonaság a közelebbi pótválasz­tásoknál óriási többségben a republikánus jelöltekre adta szavazatát. Thiers Francziaország helyzetéről imigy nyilatko­zott : A m. hó 20-iki választások által jelentékenyen szilárdult kormánynak első és legfőbb törekvése, a te­rület felszabaditása. Arany, ezüst tömegesen Özönlik be az államkincs­tárba, és ha nem kellene attól tartanunk, hogy nagy krisist idézünk elő a pénzpiaczon, bármely pillanatban lefizethetnék a németeknek a még hátra levő két mil­liárd tartozást. — Reméljük, hogy jövő év közepe táján Francziaország vissza lesz adva önmagának s a legutolsó német is megszűnik tapodni hazánk földét. Ekkor meg fogja érteni a nemzetgyűlés, hogy hivatása lejár.“ A török miniszter válságot az „Augs. Alig.“ levelezője szerint, egy igen triviális dolog idézte elő. Ugyanis a szultán 300,000 tallért követelt a nagyve­zértől ; Midhat pasa nem akarta e pénzt kifizettetni, mert a szultán civillistáját már eddig is 16 hónapra előre kivette, mig az állami hivatalnokok igen jelentékeny rgsze már csaknem ily idő óta fizetést sem kapott s a szó valódi értelmében az élethalállal küzd. Midhat nem akart pénzt adni s a szultán a leggorombábban bánt vele s később el is bocsátotta. A miniszterválság hire a főváros lakosságánál átalános levertséget keltett. A török nagyvezér Mehetned Rusdi pasa már kétszer volt nagyvezér, 1860-ben Abdul Medsid alatt és 1867-ben a mostani szultán alatt. О már a harmadik szultánt szolgálja, miután ugyanis 1826-ban H. Mahmud alatt, midőn ez a janicsárokat feloszlatta, az újonnan alakított seregben szolgált mint tiszt. Derék hazafias és önzetlen ember, de nem a tetterő és initiativa embere. Kraguj e vatzon okt. 30. a skupstina elejtette azon indítványt, mely a zsidókat a honvédszolgálatból kizárja. A román kamara nov. 27-kére hivatott össze. A spanyol kortes 124 szavazattal 104 ellené­ben elhatározta a Sagasta-miniszterium vád alá helye­zését. I и. Az áradások Olaszországban' különösen Mantua és Ferrara tartományokban nagy kárt tettek; Siracusa tartományban szélvész dühöngött, mely alatt 321 embert temettek el az összeomlott házak romjai. Azoroszok előnyomulása Ázsiában kezdi aggo­dalomba ejteni az angol sojtót. így a „D. Telegraph“ oda nyilatkozik, miszerint Anglia érdeke Középázsia politikájának kifejlődése körül csak védelmi. Bizo­nyos, hogy Oroszország rövid idő alatt Afganistan ellen tog vonulni s akkor azon kérdés merül fel, mily állást ; foglaljon el Anglia ezen villongással szemben. Komán lapszemle. A félhivatalos „Pressa“ 223-ik számából. Károly fejedelem a hadgyakorlatok végén adott bankett alkalmával a következő felköszöntést mondta: „Tergu-Vestea (olv. Tirgovest) ez ősi fejedelmi 1 székhely azon dicső kort juttatja eszembe, melyben a ! román katona szerencsés volt hazája önállóságát vérével I oltalmazni. Nehéz változásokon ment keresztül azóta Románia, mig legfőbb boldogságát, a két ország egye­sülését megérte. E perez óta hadserege is szélesebb alapon szer- veztetett — fejlődvén s mindig előre haladván. Azonban arra, hogy egy hadsereg czéljának meg­felelhessen, egyetlen eszköz: az öszpontositás és gya­korlatok. Ily szempontból boldog vagyok, hogy a hadsereg nagyobb részét képviselve látom s magam lévén annak élén, meggyőződhettem az elöhaladásról s az eredmé­nyért köszönetét mondok minden közreműködőknek. Remélem : hogy az ország minden katonája, midőn a haza jogait keilend védelmezni -— köréin fog csopor­tosulni. óhajtom : hogy évenkint találkozzunk a gya­korlatok mezején, s hogy a román hadsereg hivatásának magaslatára emelkedjék !“ Rendeletek. Л magyar királyi belügyminiszter az összes főis­pánokhoz a következő rendeletet intézte: Folyó hó 26-án 35,439. szám alatt kelt, és a törvényhatóságokhoz in­tézett rendeletemből bizonyára értesült méltóságod ar­ról, hegy a cholera járvány Marmarosmegyében s Buda szabad királyi város területén kiütött. Hivatalos tu­dósítások szerint e járvány most már — bár szórvá­nyosan — az ország egyéb vidékein is kezd mutat­kozni. Miután a közigazgatási tisztviselőknek legne- 'inesebb, de egyszersmind legszorosabb kötelességük a I közegészségre való felügyelet és annak megtámadtatása esetében a szigorú és pontos eljárás, miután továbbá a főispánoknak törvényszabta kötelességük ellenőrizni a törvényhatósági önkormányzatot, s igy a közigazgatási tisztviselők hivatalos működését is, és e kötelesség rend­kívüli körülmények között fokozott mérvben teljesítendő : í reményiem, sőt elvárom méltóságodtól, hogy a járvány tartama alatt, nevezetesen ha az a kormányzatára bí­zott törvényhatóság területén mutatkoznék, folytonosan a hatóság területén tartózkodni, a tett és teendő intéz­kedéseket éber figyelemmel kisérni, a kormány rende­letek végrehajtása fölött őrködni, ha szükségesnek mu • ! tatkozhék a netáni veszély helyén személyes megjele­nése által az illetőket tettre buzdítani, s ha kell a ha nyag tisztviselő ellen a törvény értelmében felfüggesz­tése mellett vizsgálatot rendelni, s mindezekről enge- met, kit a közegészségügyi rendért legfőbb vonalban illet a felelősség, haladék nélkül értesiteni, elodáz- hatlan kötelességének ismerendi. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budán, 1872. évi oct. : hó 29-én. Tóth Vilmos. A törvénykezési bírságok behajtása tárgyában az igazságügyminiszter a maros-vásárhelyi kir. tábla terü­letén levő kir. törvényszékekhez és járásbíróságokhoz körrendeletét bocsátott, melyben a fölmerült kételyek eloszlatása és egyöntetű eljárás megállapítása végeit utasítja azokat, hogy ügyviteli szabályok értelmében a kiszabott pénzbírságok, ha azok az illető fél által kellő időben lefizettetnek, a kir. adóhivatalnak szolgáltatandók be, ha pedig a fizetés elmulasztatik, a bíróság a meg­alapított pénzbírság behajtását hivatalból rendelendő végrehajtás utján tartozik eszközölni. „ Előléptetések a honvédségben. О felsége ahonvé- 1 delmi miniszternek a novemberi előléptetésre vonatkozó javaslatát elfogadta, mely szerint 8 alezredes ezredessé, 8 őrnagy alezredessé, 9 százados őrnagygyá, 14 főhad­nagy századossá, 33 hadnagy főhadnagygyá és 84 tiszt- helyettes hadnagygyá fog előléptetni. Ez alkalommal jött az uj előléptetési szabályzat első Ízben alkalma- ] zásba, mely szerint mindenik 5-ik hely soronkivül min­den 6-ik vagy a honvédség szabadságolt állományából, vagy pedig a közös hadseregből való áttétel által töl­tetik be. Ezen szabályzat életbeléptetése folytán, a 6-ik ezredesi helyre Fejérváry Géza b. a Theresiarend lo­vagja s a 72-ik sorezred parancsnoka, s a 6-ik alezre­desi helyre az erdélyi katonai parancsnokság eddigi ve­zérkari főnöke Hild Károly neveztetett ki, illetőleg he­lyeztetett át. E két utóbbi törzstisztet mindenesetre a honvédség nyereményei közé számíthatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom