Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-05-02 / 35. szám

ш volt jelen, az a székely nemzet politikai éretségéhez méltóan folyt le, s a küzdelem végével maradtunk — ugy győzök, mint legyözöttek — egymást és hazánkat szerető székely atyafiak. Háromszéki. Román lapszemle. A „Telegraph. Rom.“ 31-ik száma ezen kérdést tűzi fejtegetése tárgyául : Deák- vagy balpárti képvi­selőt válasszunk ? Azon kérdés, hogy az erdélyi románok a pesti országgyűlésre valasszanak-e követeket \ agy nem, már eleget targyaltatott, ugy, hogy azon nczet, mely szerint a románoknak választaniok kell, mindinkább nagyobb tért foglal el a román ér­telmiség között. Most tehát nem kérdés az, hogy kell-e választa­nunk, mert okvetlen kell, hanem kérdés az, hogy jobb vagy baloldali képviselőt válasszunk-e. A két párt bennünket csak annyiban érdekel, a mennyiben általuk az állam biztosítéka, alkotmánya, veszélyeztetve volna vagy nem. A mi saját nemzeti érdekeinket illeti, e tekintetben a két párt körüli cso­portosulásunk érdektelen. Tehát a román képviselő sem deák- sem balpárti, hanem vagy activista, vagy passi- vista. De miután az activitás terére léptünk, igen ter­mészetes, hogy arra kell törekednünk, hogy csakis oly férfiakat válasszunk, kik képesek megérteni valódi nem­zeti érdekeinket, hogy személyes érdekek áltál ne en­gedjék magukat félre vezetetni. Ily férfiak kellenek ne­künk, kik ha megértették önzésteleniil nemzeti felada­tukat, akkor fölösleges volna programmot szabni eléjük. V « g y e s. (A kolozsvári egyetem,) ugy olvassuk, f. é. évi ok­tóber hóban meg fog nyittatni. A minisztertanács ez iránt határozott, a felelőséget az országgyűlés előtt el­vállalja. Mintegy 40 tanár fog kineveztetni. A jogi és orvosi facultások egyelőre mostani helyiségeiken hagyat­nak, a philosophiai facultas a gubernium éptüetébe he­lyeztetik el. (Óriási földrengés). Konstantinápolyból távirják m. hó 16-áról : Hivatalos tudósítások szerint Antiochiában oly roppant földrengés volt, mely majd az egészet romba dönté. A romok közül eddig 1500 halottat vontak ki. A nyomor és siralmas helyzet leirhatlan. (Hangverseny.) Sepsi-Szent-Györgyön a városház dísztermében május 9-én az ottani refor. tanoda javára — a ref. tanoda énekkara — több műkedvelő közre­működése mellett hangversenyt fog rendezni következő müsorozattal : I. SZAKASZ. 1. Ima Verdi „Nabuco“ czimii dalművéből, énekli a nő és férfikar. 2. Szózat Mester Károlytól, énekli a férfikar. 3. Zongora: aj Nyitány Hunyadi Lászlóból, 4 kézre, b) Ábránd a sevillai borbélyból 2 kézre, c) Hon­véd sóhaj Mihályi I.-tól, 2 kézre. 4. Olasz népdal, énekli a növendékkar. 5. Szavalat. 6. Hegedű kettős „Normád­ból zongora kísérettel. П. SZAKASZ. 1. „Lágyan CSeilg az estharang,“ énekli a növen­dékkar. 2. Zongora: a) Ábrándok a „Czigánynő“ czimii dalműből 4 kézre, b) Magyar ábránd Chotectől, 2 kézre. 3. Népdal egyveleg, énekli a nő és férfikar. 4. Szavalat, 5. Magándal „Ernáni czimü dalműből, zongora kí­sérettel. 6. Harczidal zene kísérettel énekli a férfikar, Hely árak: J r Számozott szék 1 frt. — A11 ó h e 1 y 50 kr. — Karzat 30 kr. — Belépti jegyek előre válthatók: Nagy és Vásárhelyi, Antalfi és Fejér valaminl Bogdán fivérek kereskedésében. — Kezdete esti 8 órakor. E jótékonyczélu hangversenyre közmivelődésünk pártolói tisztelettel meghivatnak. (Nemes adomány.) Sepsiszentgyörgyi Zajzon La jós ur szeretett nője halála alkalmából az ottani ref. ta nodai énekkarnak gyásztiszteleti működéséért a szabót! díjon felül 10 irtot ájánlott fel a tanodái ének és zeni tanítói alap javára. (Ezért is köszönd.) Gidofalvi Adolf maksai keres kedő, a kálnoki népiskola javára 6 frtot adott a czél ból, hogy azon pénzzel a szegényebb sorsú gyerekei számára palatáblát vásároljanak. (A neme! híldsci'cg létszámáról) a lefolyt bábon különböző szakaiban érdekes adatokat közöl a berlin „Militär Wochenbl.“ E lap szerint a német hadsereg 1870. augusztus elején 1.183,389 ember és 250,373 ló ból állott. Az augusztusi és sept, első heti súlyos vesz teségek után e létszám 1.163,510 emberre olvadt le Ez időtől kezdve a mozgó hadsereg hónapról hónapn növekedett, s legnagyobb erejét érte el február hóban L midőn is 1.350,787 főből állott. A különböző német dlamok a létszámokhoz emez arányban járultak: Po- ■oszország adott augusztusban 564,300,februárban 718,726 unbert, Szászország aug. 43,471, febr. 43,911, Meck- enburg aug. 9,170, febr. 8,625, Bajorország aug. 95,572, ’ebr. 105,413, Würtenberg aug. 26,812, febr. 29,337, laden aug. 24,293, febr. 24,742, Hessen aug. 15,104, 'ebr. 16,418 embert. (Brassó város és vidéke) múlt hó 25-ikén tartott közgyűlésében megválasztotta központi bizottmányát. All a választmány a város részéről 24, a vidék ré­széről szintén 24 tagból. Képzelhető mily méltányos eljárása volt e válasz­tás a gyűlésnek, midőn 48 választmányi tag közé bevá­laszt összesen 9 magyar tagot. Szép az előrelátás, cir- cumspectus figyelem, de majd utána néznek mások is ama hires választmány működésének. (Választási mozgalom.) A „P. N.“ értesülése sze­rint Felső-Fej érmegye külső kerületében a jobboldal je­löltje gr. Haller Ferencz, Horváth János és Réthi La­jos tanfelügyelő, az ellenzék jelöltje gr. Bethlen Gábor. A belső kerületben gr. Nemes János az egyedüli jelölt. (Az „Ostgrencze“) utolsó számát véve —fájdalom­mal értesülünk belőle, hogy önmaga hirdeti kimultát. Kö­zönyösség, anyagi részvétlenség voltak megőlői. A szer­kesztőség eddig is áldozattal tartotta fenn a lapot; azért nem hagyott fel a reménynyel, hitt a jó akaratban, nemes törekvésének méltánylatát várta, de érzékenyen csalatkozott. (A gombostű története.) A gombostű első haszná­lata a 15-ik századra esik. 1410-ben dobták el érte elő­ször a szegények az addig használt töviseket s a fő­urak ekkor kezdék elhagyni az arany és ezüst szege­ket, melyekre addig szorítva voltak. A tű feltalálója egy párisi sodronykészitő, Tourangeaunak hívták. Miu­tán előállítása akkor még tömérdek munkával járt, ele­inte rendkívül nagy értékkel bírtak annyira, hogy kez­detben csak a fejedelmi toilette-asztalokon volt található. XI. Lajos leányának férjhez menetele alkalmával nász ajándékul egy szelencze-gombostüt adott, s innét szár­mazott a „gombostű-pénz“ elnevezés. Angliában a gom­bostű használata YIH. Henrik alatt kezdett elterjedni. Elvkor kapott a szerencsétlen Boleyn Anna is egy gom­bostűt ajándékba a királytól s innét eredt a közmondás, hogy gombostűt adni kedveseinknek, veszélyt hoz. (Szerelet háza Kolozsvárit.) Kolozsvár hölgyei árva­ház (szeretetház) felállítására egyesültek, melyben a se­gélyre szorult árvagyermekek valláskülönbség nélkül fognak menhelyet találni. A hölgyek e nemes czél meg­valósítása érdekében következő felhívást intéztek a jól- tevő szivekhez: A társadalom annyi sajgó sebe közt, melyek minden nemes szívnek egyként fájnak, egyik legfájdalmasabb az, hogy a mikor a nyomor, és gyer­meke a bűn a szánakozás ajtaján bekopogtat: akkor már csak rongytakarót, vagy szemfedőt kérhet s nyer­het, de gyógybalzsamot többé nem. A jótékonyság intézetei nem is tagadják meg tőle az utolsó menhelyet, mely egy kis megpihenést nyújt a szerencsétlennek, s a társadalom szemei előtt elrejti a sebet, mely annak testét emészti. De a seb azért, bár eleplezve, mégis megvan s a pusztítást, melyet közöttünk okoz, mindnyájan fájó te­hetetlenséggel szemléljük. Pedig csak gyökerén kell megragadnunk a bajt, s a seb — lassan bár, de biz­tosan begyógyul. A társadalom azon szerencsétlen tagjait értjük, kik I támasz, segély, vezetés nélkül maradtak el már életük 1 legelső kezdetén, s kik igy elhagyatva, menthetetlenül a nyomor és bűn gyermekeivé növik ki magukat, pedig idején felfogva, szeretettel ápolva és nevelve, átok he­lyett a társadalom hasznos tagjaivá, s igy áldásává fej­lődhetnek. Alólirottak, a társadalom örvényének szélén álló. ; de annak számára nevelés által még megmenthető ár- ’ vagyermekeknek árvaházat (szeretetházat) tervezünk Ko­lozsvárra. Fölkérünk ennélfogva minden jótékony, érző szi- I vet, hogy tekintsen szét saját környezetében, ha neu lát-e számos nyomorultat, ki idején visszatartóztatva még meg lesz vala menthető a társadalom javára; mig igy részben önhibájukon kívül — fekélyei annak, h körültekintés eredményéből bizton reméljük, hogy he mi aláírási s gyűjtési iveinket, kitűzött magas czélunl érdekében megbizottaink által a jóltevő szivek elé ter' jésztjük; kegyes pártfogásukat nem tagadják meg attól Kolozsvárt,t 1872, januárban. B. Bornemisza Ignáczné, elnök. Szász Domokos- né, titkár. B. Huszár Adárnné, id. pénztárnok. Bán Ist­vánná, özv. Fejér Mártonná, b. Kemény Istvánné, Ko­vácsi Antalné, Korbuly Bogdánná, özv. Kocsi Károlyné Ürmösi Samumé. Az alapszabályok értelmében a szükséges pénz­összegek részint ötszáz, részint száz forintos alapítvá­nyok, illetőleg az utánok befolyó kamatok által fognak fedeztetni. Az alapítókon kívül vannak az egyletnek rendes tagjai is, kik négy évre kötelezik magokat, hogy évenkint két írttal járulnak a jótékony czél előmozdítá­sához. Уégül az alaptőke szaporítására bármily cse­kély adom á n у is köszönettel fogadtatik. Midőn ezen nemes czélu egyesületet a legmelegebben ajánljuk a közönség jótékonyságába, egyszersmind kijelentjük, hogy lapunk szerkesztősége akár alapitói és rendes tag­sági bejegyzéseket, akár egyszer mindenkorra történő adományokat készséggel elfogad s azt a lapban nyug- tatványozni fogja. (A milliszlerlailács), mint a „H. K.“ írja, az utolsó napokban több ízben a codificationalis osztály szervező­vel foglalkozott. E tekintetben határozat is hozatott, s a cabinet tanácskozásainak substratumat képező javaslat el is fogadtatott. A codificationalis osztály az összes mi­nisztériumnak alárendelt közeg leend, s áll egy elnökből, 5 rendes tagból, s két titkárból, kikhez azután egy könytárnok s a kezelési személyzet járul. Ezenkívül a codificationalis osztálynak külső tagjai is lesznek, kik úgyszólván egy állandó enquetet fognak képezni. A ren­des tagoknak miniszteri tanácsosi rangjuk és fizetésök leend. Az osztálynak feladata leend, az illető szakmi­niszter utasítása s az általa megállapított elvek szerint vagy törvényjavaslatot készíteni, vagy a szakminiszté­riumban már elkészített javaslatot az iránt megvizsgálni, — vájjon mindenben megegyezik-e a többi hazai tör­vényekkel, s ha uj szövegezés szüksége mutatkoznék, e tekintetben véleményt adni. A törvényjavaslatok alap­elveinek megvitatásánál vagy a szövegezés megállapitá- sánál mindig azon miniszter elnököl, kinek ressortjához tartozik az illető javaslat. Mint halljuk, a minisztertanács határozataiban azon fölfogásból indult ki, miszerint a codificationális osztály szei’vczte csak akkor felelhet meg volódi czéljának, ha ez osztály egész jogköre minél job­ban öszhangzatba hozatik az egyes szakminiszterek par­lamenti felelősségökböl folyó jogaival, s ezt az által vélte elérendőnek, ha minden miniszter saját törvényei szöve­gezésénél döntő befolyással birand. E szervezet életbe­léptetése, melyről csak azt kívánjuk, hogy minél hama­rább történjék, minden esetre nagy hézagot töltene be. (Egy fösvény.) Bécsben a „Favoriten Linie“ kül­városban egy Mestrozzi nevű, saját házában lakó egyént a hatos minthogy rajta örültségi jelek mutatkoztak, gondnokság alá helyezett. Mestrozzi, ki jelenleg több háznak ura, egykor fiakkeres volt; később megtakarí­tott pénzéből igen jól tudott magának vagyont gyara­pítani s e műveletében hallatlan fösvénysége nagyban elősegítette. Mestrozzi emberkerülő volt s nem táplál­kozott mással mint macska-, kutya- és patkány-hússal. Borzasztó állapotban levő lakásának átkutatása alkal­mával piszkos rongyokba göngyölgetve mintegy 62.000 irtot találtak. __________ M agyar szinház Brassóban. Szombaton ToldyilC jutalmául adatott „Eugenie fran- czia császárnö vagy Marquis Posa, a szabadkőművesek nagy mestere.“ Kétségen kívüli, hogy a jutalmazandó több elismerést és .annak nagyobb kifejezését érdemelte volna ; de öröm, hogy igy és nem másként történt, mert a jutalmazandónak nem kellett ráfizetni, — mint már mással meg történt. A műről van egy pár megjegyzé­sünk mielőtt a szereplőkről szólanánk. Óvatosok kívá­nunk lenni, nem akarjuk a szinirodalomtól visszariasz­tani a kezdő irót, hanem a jó akarat biztató szavával ki­sérjük őt. Vannak a darabnak érdemei, sikerültebb moz­zanatai. A nyelvezete elismerést érdemel. A felvett eszmét igen sok helyt téveszti szem elől s épen a teszi az egész müvet értelemzavaró, figyelmet fárasztó cha- oszá. Ez okozza azt, hogy némely részeiben a képtelen- ! ségek ngy vannak fölhalmazva, hogy ha kész akarva tette volna az iró azt, ugy aligha sikerült volna jobban a félszegség. Gondos átdolgozást, jobban mondva újjá alakítást kíván az egész mii mielőtt többé színre ke- ! rülne. Nevetséges módra tévedne a szinkritika, mely : ily alakban még egyszeri előadása ajánlaná Vidor Gyu­lának e müvét. A szereplők — daczára a szerepek tulmesterkélt- ségének — nem csak megemlítésre méltólag, hanem di­cséretesen játszottak. Vasárnap Szigligeti „Csikós“ a került színre. Ez esti előadás teljesen a sikerültek közé számítható. Tóth „Csikósa“ e művész legkitűnőbb alakításai közé tarto­zik, melyben művészetét érvényesíteni magának tért ta­lál. Dalai közül a több rész, melyeket a közönség taps­viharral jutalmazott, érzés és erő által tűntek ki. Toldynénak Rozsi-ja — s átalán ezen szerepkö­re, egyik legkedvesebb, legszeretetreméltóbb alakítása, tele kedélylyel, humorral. Mártonné szokott modorával a megelégedésnek mint máskor, ugy ma' is megfelelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom