Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-05-02 / 35. szám
140 Márton rövid szerepében kitűnő leg alakított s jó izüen nevetette a közönséget. A három részeg asszony is megáltotta helyét. Kedden Szigligeti „Gritti Lajos“-a kellő sikerrel adatott. Tóth Jenő a czimszerepet játszá, mely tele van cselszövénynyel és a mardosó lelkiismeret nyilatkozataival. Tóth e nehéz szerepében a kedély melegségét és szerepének teljes átértését mutatta be. Játékában az ábrázálosnak nagy erejével bir, mindig lialad. Mártonná a fájdalomtól dúlt Gertrudott híven állította elénk. Szerepének azon részét, hol drámai ihlett- séget, fellobanást kedély rázkodtatást kellett mutatni, egy tragikai hősnőhöz méltóan adta. Toldyné Margit szerepében a szokott naivsággal és otthoniassággyí játszott. Márton és Toldy iránt igazságtalanok lennénk, ha dicsérettel nem említenek meg mindkettőnek szereplését. — Szombaton M ár t о n n é jutalmául — „A szigetvári vértanuk“ Jókai történeti drámája — adatik. Közgazdaság. Népszerű beszélgetés a Rikán-belőli tagosításról. (Folytatás és vége"). N. Nagy dolog a gazdára nézve az, ha birtokát saját belátása szerint kezelheti. Elmondom azért, hogy én mit tennék tagosítás esetén. Ha illetékemet száraz helyen kapom ki, két holdat abból beültetek pityókával, vagy burgundi répával, azokat ha kiszedtem megszántam a földet jó mélyre, és pedig tavasszal, midőn a föld fagyát el veszítette, azután minden gyomtól megtisztítom és april végén vagy május elején még egyszer megszántom. Ilyen elü- készités után keresztvetéssel, úgy mint a kendert szokták vetni, luczernát vetek belé. Ezen vetés ily előkészítés után rendesen 8— 10 évig szokott eltartani. Az évi termás 3—4-szer kaszálva le, annyit ád, hogy szalmával vegyítve egész nyáron eltart 5 darab marhát. Azon két holdat pedig igen könnyen — sőt annál többet is kiszakíthatok, miután mostani gazdálkodásunk mellett minden évben 10—15 hold hévén haszontalanul, mint ugar. Van még a nyári marhatatásra igen jó takarmány, a bükköny. Ennek termesztésében pedig kettős haszon van. Egyszer az, hogy nyáron át bő és hizlaló takarmáyt ad, másodszor az, hogy a bükkönynek korai lekaszálása után tarlóban heverő földjét kétszer még jól meg lehet szántani és beléje őszi gabonát, búzát vagy rozsot vetni. Ezt már csak elismeri B. ur, hogy több hasznot hajt mint az ugar. Az úgynevezett „takarmány törökbuza“ is egyik nevezetes nyári takarmány. Egy holdba 6 —8 vékát vetve a legbővebb nyári takarmányt adja. Szárítani nem lehet, miután szára nagyon sok nedvet tartalmaz. Különösen a fejős teheneket nyáron át ezzel táplálni igen gazdaságos, miután bőven ad tejet utána a tehen. E növény nálunk még nem egészen ismeretes, de próbám után állítom, hogy ép úgy meghonosítható nálunk is mint Magyarországon. Már csak azért is igen czélszerü, hogy két ízben lehet vetni, kora tavasszal és júniusban. Pest megyében különösen használják e növényt. A mint a rozsot learatták rögtön bevetik a „takarmány törökbuzával“ a Iliidet és késő őszig adja a legtáplálóbb takarmányt. * Sok mindent felhozhatnék még, mik sokkal czélirányosabbak a marhatartásra mint a közös csordában való legeltetés. De feleslegesnek találom azokat rendre felszámítani, mert tudom azt, hogy minden józanon gondolkozó székely gazda nagyobb előnyt lát a marhák istái ón tartásában mint a legeltetésben. Meg' van annak értéke különösen a fajzásnál. Még csak azt említem fel, hogy nincs miért félni a soknemü takarmánytól és azon előítélettől, hogy az ugar megszűntével megszüntésével megszűnik a föld is termékeny lenni. A föld pihenést kíván ezt szokták mondani. Ez épen nem áll. Nem áll azért, mert [ellene mond a tapasztalat, mely szerint mennél több és többnemü zöld takarmánynyal vetjük be a földet az annál termékenyebb leend. A zöld takarmánynyal a fold cinem kérgesedbe, sőt ellenkezőleg a gyakori szántás által porhanyul, a gyökerek és tarlók alá szántásával pedig gazdagul. A zöld takarmánynak van még egy nagy előnye, hogy ennek magva ha van is, nem olyan, hogy azzal a fold táperejét magához vonná. Azt nem bántja, mig a kalászos gabonanemek a föld tápláló erejét lenginkább a magtermés által veszik el. B. Sokat hallottam a tagosításról, de igazán megvallom, hogy nem értem mi az tulajdonképen. Most pedig meggyőződtem róla, hogy gazdaságunkot érvényesíteni csak az által tudjuk. N. Ne féljenek az előítélettől B. urék és a helység elöljárói! Mások kezdették azt már régen meg és örömmel meg tele zsebbel győződtek meg, hogy mennyire czélszeriibb tagosítás mellett gazdáskodni Ha nem változtatunk a múlton, nem próbálunk azon, soha elébb nem haladunk. Már pedig sok egyéb és különösen azon viszony, mely a föld termékét elkölti nagyon megváltozott, tehát ha több jövedelmet kívánunk — miután szükségeink is nagyobbak az eddigieknél, — akkor tagositsunk. Fodor József. \ ilágkiállitási Úgy. Az országos bizottmány bányászati és ipari osztálya apr. 25-én ülést tartott, melynek főtárgyát az a feletti elvi határozat képezte, vájjon egyes iparosoknak megengedtessék-e, hogy a lajthán- tuli hasonló iparosokkal együttes kiállítást rendezzenek. Alkalmat szolgáltatott erre az osztrák-magyar ezukor- iparosok egyletének azon határozata, mely szerint ez egylethez tartozó gyárak a kiállítás alkalmával nemcsak gyártmányaikat, hanem egy nagy mérvben felállítandó és felszerelendő ezukorgyárat mindennemű legjelesebb készülékeivel sat. akarnak bemutatni. Az egylet ugyanis a magyarországi tagokat is felhívta a részvétre, és állítólag ezekben nagy a hajlandóság e felhívásnak engedni. A szakosztály majdnem valamennyi tagja határozottan azon nézetnek adott kifejezést, hogy miután Magyarország mint önálló állam állít ki, szóban sem jöhet a hazai ezukoriparosoknak ausztriaiakkal való együttes kiállítása. Mert ha ez a ezukoriparosoknak megengedtetnék, más iparosoktól sem lehetne azt megtagadni. Egyébiránt a szakosztály azt vélte, hogy hazai ezukoriparosaink egymással szövetkezve az osztrákoktól külön, és noha ezekkel nem egyenrangú, de mégis jelentékeny kiállítást rendezhetnek. Határozta- tott, hogy e tárgyban körirat fog intézteim a hazai ezukorgyárosokhoz. Szóba jött még nehány egyénnek orsz. bizottmány taggá leendő kinevezése ! és a szakosztály 6 tagot ajánlott kinevezés végett. A m. kir. pénzügy mini szí er a következő körrendeletét adta ki valamennyi in. k. pénzügyi igazgatósághoz és vámhivatalhoz : „A m. kir. kereskedelmi minisztériummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt országok cs. kir. pénzügyi- és kereskedelmi minisztériumaival egyetértüleg határoztatik, miszerint az úgynevezett borsúkolbasz (Erbstwurst), mely sós húsnak, szalonnának, és borsónak végvidékéből áll, ha hurkabélbe van töltve — a vámjegyzéknek 19. c) tétele szerint minden tiszta súlyú mázsa után 8 írtjával vámoltassák ; az esetben pedig, ha ezen sós húsból, szalonnából és borsóból álló keverék csak papirtültényekbe vagy ónlevélbe (Sta- niol) volna csomagolva, — tekintet nélkül a keverés arányára — a vámjegyzéknek 19. b) tétele szerint mint elkészített hús, vagyis a kezdeményben nem részesülő forgalomban minden egyes tiszta sulvu mázsa után 2 írt. 63 krjával, a szerződéses államokbeli behozatal alkalmával pedig a Francziaországgal 1866. évi decz. 11-én kötött kereskedelmi szerződés B. mellékletének 1-sö tétele szerint minden telj-sulyu mázsa után 1 frt. 50 krjával vámoltassák. Bajorország kormányának a cs. kir. kerosk. minisztérium utján a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz érkezett állatrendőri szabályrendeletet szerint az Alsó Ausztriában Morvaországban uralgott keleti marhavész megszűnte folytán Magyarországból Bajorországba, — a magyar fajú szarvasmarha (Steppen- raccn) kivételével, — minden egyéb hasznos házi állatokból és azoktól származó nyers terményekből álló rakományok szállítása csak is az illető kerületi kormány által kijelölt a vagy kijelölendő állomásokon, a vészmentes időben fenálló állatrendőri szabályok szoros fen- tartása mellett msgengedtetett. A közönség köréből. Thiesz János ur és a kutya-adó czim alatt a Nemere múlt számában kiadott értesítést még azzal kell kiegészítenünk, hogy Thiesz János kutya- adószedő ur illemtelen és basai magaviseletét szemben ] az általa chikánirozott államhivatalnokkal, az jellemzi, hogy azon jó ur azt mondá az államJiivatalnolenak, mi- [ dön ez öt szép szavakkal figyelmeztette arra, hogy ez meg ez utánna érkezett: „liier binn ich der Herr, hier mach’ i c h die Regeln.) Itten én vagyok az ur, itten én szabom a rendet.) Argu s. Becsi tőzsde és pénzek Brassóban april 30. Pénz.. Osztr. nemzeti adósság ezüstben ........................................71 60 „ „ „ papírban........................................ 64 65 1860-ki sorsj. kölcsön 100 frt.....................................................102 20 N emzeti bank részvény . . •............................................840 — Hit elintézeti „ ....................................................... 332 50 L ondon.....................................................................................112 60 Ezüst..........................................................................................110 35 Napoleond’or...................................................................... 8 98 cs. k. arany........................................................................... 5 36V? Lira ..................................................................................... 10 20 Magyar földteherm................................................................... 82 25 Bánáti..................................................................................... 79 50 E rdélyi..................................................................................... 77 75 Porosz tallér....................................................................... 1 67 Ikosár..................................................................................... 1 68 Bobéi..................................................................................... 1 67 F elelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Orbán Fci’CílCZ. СО «Î totD ^ СО со —á 'S . ^ 5! CTS ej rc r-4 yj я ti J S Я о £ &ßrt-Ф 2 сз о fii :§ 3 ál 24 bD Й -Ü CS СЭ « > te-o bß О я . : g bD S3 <£> сЗ о te ÎS5 CS N bD Я -ej O 7Ï • A ■— 24 £ 3 .Я +3 . > ЧН-cs ti +* со чЗ 4— СО Ф О , Й . „ С г-3 æ сз :С й +3 „ й ^ ja* д £ ю © Я '~1 а . ® со Я ° ■ 2 © ^ "й г. с я-©> bß r-j Ы о bD у ” ej сХ) ^ Jo о-о et д :0 -Й О со _ к/< cg ’S « i «-© 2 я ej °-H N М © ° -ci 5 Я ®.§ «e S I В J +н ?н ^1 S _ .ti я я я N J 1 fcS fJ Я __, О Ci г Я ^ N ci œ ej .Я -Ч гЯ N О Я Я я -rf > г£ О й О :н 5-d£ й 2 Srü м Я (Г) . . О ° > я -у» я з и föl,3^-2 ’v) ; <Ü г '2 ^ ^ S2 N -Д Д . я tg .2 -я я я о So а я S3 9 to eè :;=s о- -о со 'Я к. Я ^ N ЬО , tâ Qj ZZ CG Д 1 С гг-j О й (D cg I+j "Й ч-Г4 ^ 1 -J г - ■- "О О ^ 4*^) 3 г-н о Й Я S ® з я -g ^3 > t* «Й р о bt. S гн о 5 ■—1 АД т CG S3 о — гЯгЯ ° ^ ,—, (S3 bD X 'Ci cg .гн <p .g ej -ej ej ci 03 •o со bß ^ et О О — S3 ^ . CG fciD CG S3 7^3 « «а ■| S t -s- eo — Й H ГН cß :0 Я bß bß 3 ^ * fö 1 . .Я ' со г—Н W ^ ■ о Н И t 3 'с? “ Я> 'œ Г~Р Я О со bß SD О о Ö" О fen со ej-О —I +5 SD-О __ .ti IB С 2= чЗ Ф ,2 щ £ 32 .§ 'S 2 -° о М _ ф is а ~ э1_¥ Й О О —1 ^ CG-S2 69 ^ я -ej 3 Гй Ф > bß et i 4е кИ CS3 ЬС ™ ' * Я ’S се ЬХ) I и i гЯ ЬС V о — я3 3 з s eS • •- Кг* >н JeS rjg й ei к С ^ _ ЬС S3 >-» -Я с •— ЬС -Я-Я й Ф 3-0 с :о 03 (V Ч-Я 02 ? ЬС чн Я ei Ф Л 6 2 М \yoinalott Itöincr és Kainnernél.