Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-12-22 / 102. szám

406 — igazság és emberi jogok felül állanak min­den mellékes érdekeken. — Ha pedig nem ez a szándékuk, akkoi figyelmeztetjük, hogy kár volt azon régeb­bi, már jelenleg nem is igaz adatokra menni vissza, midőn a népesség j e 1 e n állását sokkal biztosabban kimutató 1870-dik évi népszámlálás adatai kezeik között voltak, a melyek szerint akilencz község csupa pro­testáns lakásai — a katolikusokat, kivéve is, felül haladják az általuk felhozott 13,190 lélek számot. Egy további érvül hozzák fel e faluk lakói szabad voltuk ellen a 27-dik lapon „azoknak Stanislaus comes és a négy há- portoni Forró testvér részére, továbbá a türkösi állománynak az ott már malmot birt Zewreny Miklós nemes ember részére történt adományozását.“ — Azonban csak egyetlen figyelmes te­kintetet vessünk ezen adományozásokra, s azonnal meggyőződtünk, hogy azok épen semmit nem bizonyítanak. — Az adományozó levelek, a melyekben „series Donationis earundem plenius et ex­presses continetur“ s a melyekből azokat világosabban meglehetne érteni, nem közöl­téinek, hanem csak némi más mellékes okiratok, a melyek az ügyet nem hogy vi­lágossá tennék, hanem épen ellenkezőleg oly homályba boritják, miszerint abból kö­vetkeztetni semmit sem lehet. Legfennebb annyit tesznek ezen leve­lek — ha csak ugyan hitelesek — valószí­nűvé, hogy a törcsvári uradalom némely községeibe, a vár- és határ őrök mellé idő folytán román telepek szaporodtak és ezek eladományoztattak; de hogy magok a vár­népek is eladományoztattak volna, azzal nem csak a dolog természete, hanem ma­gok ezen okiratok is egyenest ellenkezőt mutatnak. Tekintsük bár meg egy kissé. — Az Ulászló király 1456-beli oklevele szerint, a csernátfalusi, türkösi, bácsfalusi és hosszutalusi tizedet a törcsvári várnagyok foglalják el; a mi azt mutatja, hogy ezen községek ekkor sőt, már ez előtt is Törcs- várhoz tartoztak. — 1492-ben a Zewreny Balás-féle levél­ben Türkösről nyilván mondatik : „ad cast- tum Nostrum Thewrch pertinentem.“ 1500-ban viszont mint Törcsvára tar­tó zsidóságai számíttatnak fel a Hétfalu, Krizba és Apácza. — Lehet-e már józanon képzelni azt, hogy ugyan azon községek, melyek e szerint a 15-dik század második felében folytonoson Törcsvárhoz tartoztak, egyszersmind négy Forró testvérnek is elajándékoztathattak volna, s ezen kivül Zewreny Balázsnak is birtoka legyen benne, s még is újabb el­ajándékozni való telek is maradjon fenn ? Ha Türkös, Báthori István alatt 1478— 1492- ig egészen elajándékoztatok a négy Forró testvérnek, hogy történhetett, hogy 1493- ban még is Törcsvárhoz tartozik, s ha ekkor Zewreny Balázsnak birtoka van benne, hogy lehetett 1498-ban mint ismét egészen Törcsvár tartozandóságát Brassónak adni? Vagy hogy értsük azt, hogy ezeket mind a háportoni Forróknak, mind a Zewrenynek való adományozást bizonyitó levelek, minden adományozások ellenére is folytonosan Törcsvár tartozandóságainak nevezik? s végtére csakugyan valósággal is oda tartoznak? Talán csak nem akarják a „magyarázatok“ irói elhitetni, hogy ezen községek is olyanak voltak, mint a mese­beli tündér erszény, melyből a tallérokat egész nap folytonoson lehetett költeni s estvére még is mind haza kerültek? Mi ezen okleveleket hasonlóknak tart­juk a „magyarázatok“ „Függelékében“ ta­láltató III. és IV. számok alattiakhoz, me­lyek közül az első azt állítja, hogy 1498- ban Ulászló csehországi uralkodásának 27- dik, a második meg hogy 29-dik éve van. ■ Nemhogy bizonyítanának, hanem még za­varnak. Másokkal kell őket is tisztázni. (Kolj tatás következik.) Román lapszemle. Az „Albina“ 99-ik számában azt mondja, hogy a Deák-párt már aggódik a jövő országyülési vá­lasztásokért, ámbár a jeleu országgyűlés még négy hónapon át tart. Azért — mondja — e párt korifeusai Pesten értekezletet tartottak és napvilágnál conspi- ráltak, hogy mikép tarthatnák magokat tovább is a népek nyakán. Teszi magát, hogy nincs meglepetve a lugosi püspök Olteauu megjelenésén és hazafias erötelyes beszédén, melyet a párt érdekében tartott ; mert — szerinte — azért tették Olteanut püspökké, és azért adják neki a sok ezeret, hogy a lukulusi lakomá­kat minél gyakrabban adhassa, és a román nemze­tiséget és oppósitiót körülhálózza. Beszél tovább a cis- lajtáni- és magyar kormányról. Azt mondja róluk, hogy valamint amaz a lengyeleket törekszik a roichs- rathba bevonni, épen úgy az utóbbi szerződik az oppósitionalis horvat és tót párttal. Azt mondja, hogy a cislajtáui kormánynak szüksége van a len­gyelekre, azért, hogy a reichsrathba többségre jus­son ; épen igy van a magyaroknál ; a horvátok na­gyon elégedetlenek, de azokat minden áron igyeke­zik a magyar kormány megnyerni, mert azoknál Horvátországban a nemzetpártnak nagy hatalma van. Elmondja tovább a „Pokrok“ után, hogy Ló- nyainak sikerült a horvát-nemzet pártvezéreit meg­nyerni, és hogy átalában Lónyaitól sokkal többet várnak mint a büszke Andrássytól. Ezt a közelítést pedig sehogy sem szeretik az uniónisták mert féltik állomásaikat, hogy az uj miniszterelnök majd kifü— reszti belölők, és ép azért igyekeznek öt minden­kép gátolni. ügy vannak activistáink is, — mondja — a kik kiabálnak, hogy a nemzet megunta már a passivi- tást, de ha a román nemzet mégváltoztatná mai po­litikáját, akkor bizonyosan az activistáknak félre kel­lene államok, mert ök elárulták a nemzetet? Itt bevégzi okoskodását, és a 100 ik számban vezérczikkezik a bírák kinevezéséről. Úgy hallja, hogy nem sok román lesz kinevezve még ott is, a hol a románok teljesen többségben vannak. Hiszi, hogy a kinevezések már megtörténtek, de a miniszter nem hirdeti ki, mert várja a megyebeli bizottmányi kép­viselő választások lefolyását, hogy azalatt ismerked jék meg az aspiránsoknak kormány iránti hajlamukkal. A „Telegr. rom.“ azt mondja, hogy Andrássy gr. távozásakor igen sokan hitték a Deák-párt fel­bomlását, vagy legalább kisebbségben maradását ; de egy azután tartott értekezlet eloszlatta azon idő előtti félőknek aggodalmait, midőn ugyanis kitűnt, hogy a párt ép oly compact most, mint volt az­előtt. — Vidék. Sepsi-Szcnt-György, 1871, decz. 13. T. Szerkesztő ur! A Nemere 98-ik számjábau „megyei élet“ rovat alatt Háromszékről tudósitó nyi­latkozatát, kérjük a következőleg kiigazítani, helyre hozni. — A megyeházában ki lakjék? ez már korábbi képv. gyűlésben el volt határozva, beliigyén leirattal is helybenhagyva: hogy a fökirálybiró, vagy főispán. Hogy alispáuságra Székely Gergely és Vájná К közt beszélnek igaz; de a tudósitó elfeledte Forró Fe- renczet a kinek a hivatali közpályán tanusitott szak- ösmeretei, igazság szeretete, az elválalt ügyekbeni odaadásáért s más elösmert érdemeiért székelynépünk tekintélyes része melette van. Föjegyzőségre nem csak említendő de 1-sö helyit kiemelendő Vida Dániel, ki ez állomáson általános érdemeket vivott ki. Többen.*) külföld. Francziaország belbékéje és igy jólléte felé az egyenetlenség és pártfelekezetesség vész hullámai kezdenek csapkodni, a Thiers személyében való bi­Ezen tudósítás név nélkül érkezett hozzánk ; azért tehetnők, hogy ki ne adjuk. Megkérjük, azon­ban mindazokat, a kik lapunkat közleményeikkel megtisztelik, hogy nevöket a szerkesztőséggel szük­séges titoktartás Ígérete mellett — tudassák. S z e r k. j zalmatlanság miatt. — A franczia nemzetgyűlés köze­lebbi összeillése óta oly nagy a bizalmatlanság, mintha Thiers személyét cserélték volna ki, vagy a nem- í zetgyülés tagjait. Thiers parliamenti tapintatossága csakugyan nem ; engedi magát félrevezetettük jobban mondva elejtetni. О ugyanis látva a többség bizalmatlanságát és a hi­degséget, melylyel személye környezteik, megvál­toztatta eddigi sima modorát és röktöu a többség felé hajlott, és magát a jobboldalénak vallotta. Hogy politikája miként sikerülend még a jövő titka ; de annyi bizonyos, hogy jelenben nagy fur- fangra van szükség, hogy valaki félre vezethesse a franczia nemzetet. A bizottság mely a kormány cselekvények meg­vizsgálására küldetett ki, folytatja működését; köze­lebbről Leboeuf tábornagy hallgattatott ki, ki minden felelősséget elhárított magáról, és tagadja, hogy azt mondta volna, miszerint ő hadkészen áll, ha hadügy­miniszternek maradt volna, augusztusig 567,000 ren­des katonaságot és 30,000 mozgó nemzetőrt állítha­tott volna föl. A franczia hadsereg újjászervezése tárgyában kiküldött bizottság egyhangúlag elfogadta az átalá- nos katonakötelezettséget. Chabaud-Latour tk. kije­lentette hivatalosan a bizottságban, hogy Thiers min­den parlamenti konfliktust kerülendő, lemondott azon szándékáról, hogy más, vele jobban megegyező bi­zottság kiküldését hozza javaslatba. Mondják, hogy az elnök, ki az atalános katooakötelezettségnek nem barátja, a bizottság tagjai közül csak Ducrot és Chanczy tagokat volt képes tervónók megnyerni. A pétervári toasztot — melyet Oroszország pro- grammjáuak tekintenek — volt alkalmunk olvasóink­nak bemutatni. Ezzel kapcsolatban nézzük meg az orosz hivatalos lap nyilatkozatát, melyet az emlitett félköszöntés alkalmából hozott. E czikkben a követ­kezők mondatnak : „A czár toasztja nem egyszerű figyelemnyilvá- nitás, nem egyszerű baráti üdvözlet; orosz szempont­ból a jövő politikai programmja az, szózat Európá­hoz s mindenkihez, ki a történeti események mene­tére befolyást gyakorolni hivatva van. E szavak az egész világnak hirdetni fogják, hogy Európára valóban az állandó béke és törvé­nyes rend korszaka állt be, melyet a két legerősebb hatalom védelmez. A békés viszonyok Ausztria és Németország közt consolidálvák ; az előbbi idők autagonismusa el van távoztatva. Ezért Poroszországhoz valő barátsá­gos viszonyainkban Ausztriára nézve semmi nyugta­lanító nincs. Andrássy gróf körirata s Proszország szí­vélyes válasza a pétervári és bécsi cabinetek köl­csönös barátságának bizonyítéka.“ Ez már aztán nagy változás ! Eddig egyedül az orosz sajtó volt az, mely az orosz kormány bi­zalmatlanságát hazánk ellen úgy mint Ausztria ellen szította, és lám most Andrássy körirata egész más szellemet súgott ama bizalmatlan toliakba. Az angol koronaörökös egészségi állapota pár nap óta oly kedvező fordulatot vett, mely azon reménynek enged helyet, hogy a beteg fel fog láb badni. Az angol lapok a beteg állapotáról naponta öthasábos közleményeket hoznak, melyeket a közön­ség nagy részvéttel olvas. Azon helyek, hol valami újság hallható — a rendőrség tavirdaállomások, hir- lapnyomdák stb. — folytonosan süni néptömegek ál­tal környékezvék s még vasárnap is, midőn a város rendesen igen csöndes szokott lenni, nagy élénkség uralkodott mindenütt s az extralapok egymásután je­lentek meg. Vegyes. (A brassai katli. jótékonysági egylet) a Nr. l nagy termében az idén is nagy karácsonyfát állí­tott vagy 150 szegényebb sorsú mindkét nemű gyer­mek számára. A kiosztás jövő vasárnap délután 3 órakor fog megtörténni. (A bírósági kinevezések) tárgyában a „Pesti Napló“ jól értesült levelezője következő örömhírt beszél: E hó 16-ikán terjesztettek az igazságügy­miniszternek a szervezendő elsöfolyamodásu királyi törvényszékeknél rendszeresitett bírói, járásbirói, és aljárásbirói állomások betöltésére és az átmeneti intéz­kedésére vonatkozó felterjesztései a felség elé, ez utóbbi mint az országgyűlés elő terjesztendő ja­vaslat. — Es miután ezen javaslatok sürgőssége maga utján kellőleg hangsulyoztatott, azt hiszem, hogy a legfelsőbb elhatározások 5 napnál alig fognak tovább késui. — Ez okból az igazságügyminiszteríum irodai személyzete requisitió utján a különféle királyi bíró­ságoktól 16 egyénnel szaporitatott, hogy a kinevezé­sek és átmeneti intézkedések folytán felgyűlt munka meggyőzettessék. Ezen szaporított munkaerőnek el­ső sorban feladata lesz mintegy 800 kinevezési ok­mányt kiállítani s a csaknem mindennap előforduló körrendeleteket a lehető leggyorsabban elkészíteni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom