Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-07-07 / 54. szám
lenül szükséges, bogy a küszöbön lévő' bírósági rendezés az egész országban m i n- d e n ü 11 egyszerre és egyforma alapon hajtassák végre. T e ö r ö к К á г о 1 у. Magyar delegaczió. 74 krra mono költségei fedezését illető ügyet a két államterület minisztériumaihoz, a kiktől nyert fölhatalmazás folytán e pénzműveletet létesité, alkotmányos tárgyalás végett szármázhassa át. Zsedényi Ede, elnök, Prileszky Tádé s. k. előadó. Egyszersmind figyelmezteti a bizottságot, hogy a hadügyi albizottság jelentése még niucs szétosztva a tagok közt, minélfogva a jelentésnek hétfőre kitűzött tárgyalását keddre véli elhalasztandóuak. A magyar delegatió június 27-én tartott ülésén helybenhagyattak az albizottságnak következő javaslatai : 1) Az 1871-ik év végével maradt, de mindeddig meg nem osztott közös pénztári készlet iránt a közös pénzügyminiszter ez e részben folytatott tárgyalások siettetésére utasítandó. 2) A közös pénzügyminiszter oda utasítandó, hogy a közös nyugdijszabályzatról szóló törvényjavaslatnak alkotmányos tárgyalása siettetését a két minisztériumai után szorgalmazza. 3) A főszámszék az alkotmányosság elveinek megfelelő szervezésére vonatkozólag a közös minisztérium már most nem csak fölhívandó, de kötelozö- leg arra utasítandó, hogy a közös föszámszék elnökének miniszterekkel koordinált állása és az egész számszéknek az alkotmányosság igényleteinek megfelelő szervezése iránti törvényjavaslatot halasztás nélkül a monarchia két felének minisztériumai utján az illető törvényhozó testület tárgyalása alá terjeszteni siessen. A magyar delegáczió f. hó 1-én tartott ülésében jelen voltak: Lóuyay Monykért, Benedek Sándor, Orczy Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor. A jegyzőkönyv hitelesítetvén, elnök kijelenti, hogy a tegnap hozott határozatok az osztrák delegá- czióval közöltetni fognak. L о n у а у Menyhért közös pénzügyminiszter : T. országos bizottsiíg ! A tengerészeti költségvetés befejezésével engedje meg a t. országos bizottság, hogy a közös minisztérium megbízásából egy előterjesztést tehessek. Tegnap a tengerészeti albizottság előadójának indítványára egyhangúlag kifejezést adott a t. országos bizottság azon mély sajnálatának, melyet a kitűnő hadvezér Tegetthoff altengernagy halálával érzett, s ez által elismerését nyilvánitá a nagy férfiú emléke iránt. A közös minisztérium hasonló érzéstől áthatva kötelességének ismeri azon körülményt, a t. országos bizottság tudomására hozni, hogy a megboldogult altengernagy éltes anyja korlátolt anyagi viszonyok közt él, és fiában elveszté agg korának anyagi támaszát is. A fönálló nyugdíjszabályzat értelme szerint, a közös minisztériumnak nem állott módjába, Teget- lioff édes anyja számára nyugdijt javaslatba hozni. Azonban ö fölsége méltóztatott, saját pénztárából számára segélyt rendelni. Ily körülmények közt, a közös minisztérium, azon kéréssel járul a t. országos bizottsághoz, melyek hatásköréhez tartoznak a kegydijakat megszavazni, méltóztatuáuak a közös minisztérium következő javaslatát elfogadni; „Az 1872-ik évi tengerészeti költségvetésbe előforduló kegydijak tételénél, néhai Tegetthoff altengernagy anyja számára 4000 frt. összeg szavaz- tatik meg.“ Hasonló előterjesztés fog tétetni a birodalmi tanács országos bizottságának. W a h r m a n n Mór e határozati javaslatnak azonnal egyhangú elfogadását ajánlja azon hálának tanúsításául, melylyel a monarchia a nagy férfiú emlékének tartozik. A javaslat élénk helyeslés közt egyhangúlag határozottá emeltetik. Albizottsága véleményes jelentés a közös pénzügyminiszter által az 1870-évben létesített elolege- zési pénzmivelet költségeinek fedezése iránt tett előterjesztés tárgyában; Az albizottság tárgyalás alá vette a közös pénzügyminiszternek, a közösügyi bizottság f. é. junius 23-án tartott üléséből hozzá utasitott pótelőterjesztését s azon véleményben van, hogy a közös pénzügy- miniszternek jelen előterjesztésében emlitett hitelmi- velete, melyre a közüsügyi bizottságok engedélyt nem adtak, s melyben a közös pénzügy ér, mint ez előterjesztésében is hangsulyoztatik, a két államterület minisztériumai elöleges beleegyezésével járt el, semmi tekintetben sem tartozik a közösügyi bizottságok hatásköréhez, sőt épen azon oknál fogva, hogy a két államterület minisztériumai beleegyezésével történt a hitelmivelet, a két államterület minisztériumai alkotmányos utón intézkedjenek. Ezek folytán az albizottság következő liatáro- zatos javaslatot bátorkodik a közösügyi bizottságnak elfogadás végett ajánlani : A közös pénzügyminiszter odautasittatik, hogy az 1870-ik évben közbejött politikai események folytán létesített elölegezési pénzraiveletnek 577.220 frt. Vidé к. S.-Szl.-György, 1871. Junius 30-ik. Jóllehet a „Nemere“ becses hasábjairól már többször olvashatók az ezen év junius 4-én Sepsi- Szent-Györgyön végbement iiuuepélyt, mindazonáltal városi hatóságunk erkölcsi kötelességének véli, az 1849-dik év július 5-én Sepsi-Szent-György „Szép- mező“ novíi határán elesett szabadságharezosok emlőkére állított oszlop körüli költekezésének nyilvános számadását az érdekelt t. olvasóközönségnek annyival is inkább köztudomására juttatni: mert a meg- kivántatott pénzt, egyesek áldozatkészségének cselekedetben lett kifejezése — és egy zeneestély bevétele fedezte ; következésképen helyén lesz, ha félreértések kikerülése tekintetéből és sokaknak megnyugtatására az erre vonatkozó összevont rövid számadást alábbiakban nyilvánosság elé hozzuk. B é V é t e 1. 1. Gyüjtési-iven, egyesek adakozásából .... frt. 105.— 2. Zeneestélyen, belépti díjból. „ 115.40 Összesen . . frt. 220.40 Kiadás. 1. 500 példány programm nyomtatásáért .... 2) Két font lőporért 3) A „Nemere“ szerkesztőségéhez az ünnepély hirdetéséért. 4) 20 darab rakétáért 5) A rakéták Brassóból kiszállításáért .... 6) A közreműködő rendőr szolgák és zenészeknek vacsoráért 7) A zeneestély körüli elörendezések u. m. lámpák felhelyezése, olajjal ellátás, őrködés és többefélékre 8) Zenészeknek elöleges szerződés folytán a zeneestély tiszta jövedelméből átadatott 9) A honvédsír fölhantozásáért . 10) A „honv.-emlékkő“ készítéséért frt. 4.-. n 2.40. T) 2.10. n 14.-. Ti 3. —. n 7.40. frt. 20.78. Г) 30.—. r> 5.—. Г) 100.— . Összesen . fr. 189.18. Ha 220 frt. 40 kr. bevételből, 189 frt. 18 kr. kiadást levonunk : Molnár Sámuel városi főjegyző kezén pénztárban marad még 31 frt. 22 kr., mely összeg érdekelt sír bekerítésére fog fordittatui. Végül megjegyezzük, hogy ezen bevétel és kiadásokról készített formális számadásból, — mely a város levéltárába tétetett le — bárkinek, teljesebb felvilágosítással is szolgálhat hatóságunk. A város tanácsa. к ü I f ô 1 <i. FRANCZIA ÜGYEK. A két milliardra nyitott franczia kölcsön aláírása minden várakozáson felül kedvezően sikerült, j Pouyer Quertier pénzügyér a nemzetgyűlés m. h. 28-ki ülésében tudatta, hogy hat óra alatt 4500 millió frankot meghaladó öszveg Íratott ala s Paris egymaga 250 milliót, a departementek egy milliárdnál többet s a külföld szintén egy milliardot jegyzett alá, nem is emlitve, miszerint több helyről még nem is érkezett tudósítás. E körülmény, tévé hozzá a pénzügyér, azon kedvező helyzetbe hoz bennünket, hogy kötelezett- ■ ségeinket Németország iránt leróhatják s tartomá- | nyainkat az idegen megszállás alól mielőbb felmenthetjük, nem várván be a kitűzött határidőket sem. j A franczia hadikárpótlás egyik részletének lefizetése, a mely mint tudjuk a „felkelés elnyomása után harmincz napra“ volt törlesztendő, — épen e hétre esett; berlini hirek szerint azonban e részlet még nem fizettetett le s július 4-ike tűzetett ki újabb határidőül s a további részletek törlesztése a kiszabott időknél előbb várható. A párisi sajtó republikánus uniója egy követ- jelölti névsort tesz közzé. Minden oda mutat azonban, hogy ez alkalommal nem a sajtó matadorai fog- i ják játszani a döntő szerepet e téren, hanem a tőlük egészen függetleuül városnegyedenkint alakuló bizottságok. Mac-Mahon újabban is kijelentette, mi- szerint nem kiván követjelöltül fellépni, mig Gambetta eddigi vonakodása daczára, legközelebb mind a marseillei, mind a párisi jelöltséget elfogadta. A nagy hadiszemle, a Longchampson Péter-Pál napján pompás idő mellett roppant néptömeg jelenlétében végbe ment s igy vége szakadt azon találgatásoknak, ^ melyek ez ünnepély többszörös elhalasztásához fűződtek. 1 hieis, legközelebbi budgetbeszéde a nemzet- gyűlésen, 1 ősz \ ért csinált Németországban s azon következtetésre jutatta a „N. Alig. Ztgot“, hogy az öt milliard hadikárpotlás semmi esetre sem terhes Franeziaországra nézve. „Thiers úgymond, távolról sem szándékozik a franczia szárazföldi és tengeri hadsereg létszámát alább szállítani s igy takarékosságot hozni bo a budge tbe. Sőt ellenkezőleg mindkettőt a korábbi magas fokon akarja fentartani s azonfelül még 900.000 fö- nyi tartalékkal megerősíteni. Miből mi azon világos bizonyságot merítjük, hogy még mindig nem hagytak fel Versaillesban a gondolattal, miszerint Frau- eziaország világuralomra van hivatva. Ha tehát a francziák a korábbinál kedvezőtlenebb viszonyok közt is fenntarthatni hiszik a régi hadiállományt, ugv a hadikárpótlás mindenesetre inkább csekély mintsem túlságosan nagy. Továbbá, minthogy Francziaország semmi oldalról nincs fenyegetve, az ily óriási készülődés világosan támadási szándékot árul el s fenyegetés a szomszédokra nézve.“ A franczia hadsereg újjászervezésére vonatkozólag a „Patrie“ a köv. közleményt 1 íozza : „A hadsereg reorganisálására kiküldött bizottság véleménye szerint a tényleges hadseregnek 360.000 emberből és a tartaléknak 900.000 emberből kell állani. A szolgálati idő 3 évre fog mcgál- lapittatni. Az uj fegyverekkel és az uj hadtan szerint a katonák betanítása sokkal gyorsabban és sikeresebben fog eszközöltetni, mint azelőtt. A kormány fölszólít minden szakértőt, nyilatkozzék e kérdésben, melytől Francziaország jövője függ. A hadügyminiszter buzgóságában piano annyira ment, bogy a tiszteket rangkülönbség nélkül fölhatalmazza, hogy nézeteiket szabadon minden megszorítás nélkül hozzák nyilvánosságra. A juh 2-ki pótválasztások után a kormány azonnal a nemzetgyűlés elé terjeszti a költségvetést. Hozzávetőleg ki lehet számítani, hogy a budget vita egy hónapig fog eltartani. Magok a vezérférfiak úgy nyilatkoztak, hogy egy hónapnál nem lehet több időt szánni erre, mert azután nyomban két fontos tárgyat kell elintézni : a választási törvényjavaslatot s a hádsereg újjászervezésére vonatkozó törvényjavaslatot. Chambord gróf szerencsekivánatait a pápának gr. Hamas adta át. 0 szentsége természetesen nagyon megilletödvc fogadta a virágos stylusban előadott magasztalásokat s gratulatiókat s különösen megnyugtatására szolgált a neversi püspök nyilatkozata, ki igy szólt : szent atyánk ! gróf Chambord nem olyan liberális féle ember, hanem igazi jó ka- tholikus. A pápa titkos konsistoriumi ülést tartott volt múlt hétfőn, a melyen több püspököt nevezett ki s ez alkalommal igy szólott híveihez : „Viktor Emanuel király közelebb ide fog érkezni a külhatalmak követeivel együtt. Mi minden lehető lépést megtettünk a külföldi kabineteknél, de mindenünnen csak bókokat kaptunk. Többé semmi remény. Reméljünk tehát még inkább istenben, mert valamely csoda nélkül minden el vau vesztve.“ Hire jár egyszersmind, hogy ö szentsége végkép elhagyni készül Rómát s Corsikában települ le. Gambetta elfogadta a párisi képviselöjelöltsé- get s ez által nagy ijedelmet idézett elő a képviselőségre vágyok közt. Erős ellenzék fog ellenne működni, az bizonyos. De ha a párisi hangulatot vizsgáljuk, Gambetta bizonyára meg fog választatni, daczára azon nagy ellenállásnak, melyet ellene az úgynevezett „mérséket republikánnsok“ czimü alatt a félig reákeziónáriusok kifejtenek, kik most tért nyertek a commune lezeretése folytán. Gambetta utolsó elhatá-tozásához édes savanyu képet vágnak, gratulálnak neki, de belsőleg azt ki- vánják, bár akkor látnák, mikor a hátuk közepét. Különben ö Marseilleben is föllépett. A mint ebből látszik Gambetta jelöltsége nem idézett elő nagy örömöt sem a konservativeknél, sem a mérsékelt republikánusoknál. A Temps, a Bién Public határozottan kikelnek ellene, hasonlóan az Opponion Nationale is. Ez utóbbi szemére veti Gambettának eddigi hallgatását miniszterségéről, melyről számolnia kellett volna az ország előtt. Nagy hibának tartja tehát azt, hogy mielőtt azt tette volna, a mivel Francziaországnak és a köztársaságnak tartozik, követjelöltként lép föl Parisban, hogy szét válaszsza azt, a minek egyesülve kellett volna maradnia, és egyesítse, a minek külön kellene maradnia. Gambette különben San Sebasti- ánból fogadta el mind a párisi, mind a marseille-i jelöltséget.
