Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-07-07 / 54. szám
A „Vérité“ levelének, melyet egy barátjához i irt, következő fontosabb részleteit közli: „San Se- J bastian, junius 23. Kedves barátom ! Köszönettel es a jelen pillanat iszonyú nehézségeinek teljes tudatával fogadom a párisi demokráczia mandátumát, ha ezt fölajánlja, s daczára azon rágalmaknak, melyekkel üldöznek, méltónak tart arra, hogy szolgáljam. Ián már több téviratot küldtem ez értelemben Párisba, : de a bayonne-i távirda visszautasította azokat azon ürügy alatt, hogy magántáviratok Párisba csak akkor fogadtatnak el, ha azok a kölcsönre vonatkoznak. — Fölhatalmazom önt minden barátainak kijelenteni, hogy én a párisi képviselőjelöltséget elfogadom, s kérem önt, a szükséges lépéseket megtenni, hogy e tekintetben semmi kétség ne forduljon elő. A viszontlátásig ! I Gambetta.“ Marseillebe-be a követkeső távirattal felelt: „Én a marseillei deinokracziának mindig szolgalatára állok, ha fölszólít arra. L. Gambetta.“ A párisi republikánus bizottság kebelében, a mint hírlik, öt órai vita után két szavazattöbeséggel visszautasittatott Gambetta jelöltsége. ’ A monarchista lapok uniója is végre elkészítette képiselőjclöltjeinek névsorát. Ez mindennemű párt képviselőit magában foglalja, kivéve a republikánusokat és a bonapartistákat. Találunk ott legitimistákat, orleanistákat, klerikálisokat és a politika iránt közönyös syemélyeket. így a katholikus püspök Treppel mellett mindjárt ott van de Presseuzé protestáns lelkész, Cissey jelenlegi hadügyminiszter mellett marquis de Ploeuc, a bank aligazgatója, de Flavigny és d’Haussonville régi orleauisták, Labou- laye, a szellemdus és szabadelvű iró, tudományos szakemberek, mint Morin, Krautz és Wolowski. Ezen névsor nem igen fog a választók tömegénél nagy hatást idézni elő. A „Nénének.“ A „Kronstädter Zeitung“ úgy látszik magasztos feladatául tűzte maga elébe, hogy a „Nemerét“ az érdemes szász polgártársak előtt a lehetőleg gyanúsítva 51. számú vezérczikkiinket bemutatva, jónak látja a véleményeket előre egy kissé félre informálni, s több olyanokat jelenteni, mik azon czikkben nincsenek, vagy nem úgy vannak mondva. Ajánlását azzal kezdi, miszerint mi a szászokat a magyar polgárok vagyonának elrablásával vádoljuk. Azaz hogy, mivel csakugyan szemmel látható, hogy ezen ráfo- gása nem igaz, odateszi állitása elébe ezen szócskát „nahezu“. Ennek segedelmével megkísérti, hogy vádoljon minket olyannal a mit mi szerinte is nem mondottunk, hanem szinte, csaknem mondottunk, és igy mi se tiltakozhassunk, hogy azt ugyan nem tettük, mert hisz azt ő sem állítja egyenesen, s a czél mégis ellegyen érve, hogy a szász polgártársak közül azok, kik nem magok értelmével szoktak gondolkozni, a „Nemerét“ szörnyűséges szász ellenségnek higyjék. — Nem bölcs politika-e ez ? De még szebben végzi ajánlását. Végén csattan az^ostor, gondolta ugyan is a „Kronstädter“ s ide tartotta a leghathatósabbat, igy szólván: „A czikk egyenesen kommunismust hirdet.“ Na ez már valóban terhes vád. A kommunis- mus ugyan is a semmivel bíró emberek azon törekvése, hogy a vagyonosobbak tulajdonát közösön szét osszák. Fzt ugyan nem szeretnek, hogy reánk talál jón. S pedig a „Kronstädter“ felfogása szerint még is úgy van. A „Kronstädter“ szavaiból Ítélve, ő azt véli, hogy a város-község közjövedelmei, s királyföldi nemzeti vagyon mind olyan dolgok, miknek egyedül és kirekesztöleg csak egy nemzetiség javára kell for- dittatniok, azok ennek tulajdonai, mások páriák; következőleg minthogy a községi iskolát a bolonyai légióként magyar polgárság érdeke sürgeti, annak óhajtása valóságos kommunismus. A mi a közé azaz övék, mert „az állada- lom-ök“ s ha annak segélyéhez más is igényt formál : az kommunista. — Ezer szerencse, hogy a kormány, mely a községi iskolákat megrendelte, a királyföldi nemzeti vagyonának a királyföld minden lakosai köztulajdoni voltát elismerte, s a józan emberi ész, a mely azon elvet hirdeti, hogy a társaság minden tagjainak, kik annak köz terveit hordozzák, a köz javadalmoklioz is részük van, nincsenek a „Kronstädter-rel“ egy véleményben. Mi részünkről nem tehetjük, hogy figyelmébe ne ajánljuk, ne feledje, hogy a kommunista a máséból osztozni kíván ugyan, s ez elég baj : de némü méltányossággal még is bir, midőn osztozván, legalább részt juttat másnak is. Az ellenben, a ki m a- gát tartván az államnak, mindent csak egyedid a maga számára akar lefoglalni, sokkalta méltánytalanabb, mert egyedül maga kívánva mindent fel falni, másnak semmit sem hagy. Az ilyen a kommunistánál egy egész lépcsövei áll alább. Miután a helybeli közönség által fenntartott bolgárszegi „szegények háza“ (Siechen-Haus) egy olyan jótékony emberi intézet, melynek czélja az, hogy benne az elaggott dolog tehetetlen öregek végnapjaikban az utolsó szükségtől vagy koldulás kenyerétől megmentve némi nyugalmat találjanak. Miután e czél nem csak a külső látszólagos tisztaság, gondosan felsurolt padolatok, minek munkájához nekik is szabad hozzá járulni, s szorgalma toson meg öntözött virágos kert, a hová nekik is szabad a vizet hordani, stb. által éretik el, hanem még sokalta inkább az ők illendő ellátások, ápolások s velek való humánus bánás által. Miután illő ellenörködés nélkül bár mely jótékony intézet is könnyen hasztalan és czéljának meg nem felelővé válhatik, s az emberi találékonyság, ha az ellenőrséget gyakorló orgánum személy, annak lekenyerezésére vagy illetőleg poharazására igen kész szokott lenni; sőt egy kis terrorizmussal magokat az ápoldában lévő egyéneket is a velek bánás felől kedvező nyilatkozatra lehetne szorítani : Tisztelettel felkérdjük azon városi hatóságot, a melynek felvigyázata körébe az említett szegények háza tartozik, hogy bír-é tiszta tudásával annak, hogy váljon az említett intézetben az elerőtlenült öregek illő humánus szelíd bánásban részesülnek-e ? az ott látható külső csín és tisztaság nem az ők terhes szolgálatuk árán létesül-e? nincsenek-e betanítva s terrorizálva, hogy ápoltatásuk iránt, a valósággal ellenkezőleg is, kedvezőleg nyilatkozzanak ? hogy váljon ez ügybeni tudomását valamely egyes, az illető szegényházi felvigyázósággal talán épen collegi- ális viszonyban álló hivatalos személy, vagy pediglen merőben szabad és nemérdekelt polgárok által szokta-e szerezni? Némelyeknek ezen tárgy felöli nem épen kedvező véleményükkel szemben, emberiségi érdekből nagyon óhajtanánk megnyugtató felvilágosítást kapni. Vegyes. (Nyilvános vizsgá k). „A Spitzerféle intézetben“ a nyilvános vizsgák jövő vasárnap azaz f. h. 9-én a következő rendben veszik folyamat - jokat : Első kereskedelmi osztály : 8г/а— 9 óráig könyvvitel és számtan: Geyer J. ur által vizsgálva. 9— 9J/4 óráig áníisme: az igazgátó által, /9*/4 — 9J/0 óráig kereskedelmi földrajz: Schiel A. ur által. Második és harmadik előkészítő osztály : 9 y2 —10 óráig számtan 10— ЮУ4 „ természetrajz 10y4 —103/4 óráig német nyelv Első előkészítő osztály: 103/4 — liy4 óráig olvasás és számvetés : Morres E. ur által, Az intézetnek minden osztályai: 11’/4 — 111/2 óráig magyar nyelv : Köpe S. ur által, 11 y„ —11 3/i óráig román nyelv : Manóié J. ur által, 113/4 —12 óráig örmény nyelv: Mokos J. ur által, 12 — 1 óráig franczia nyelv: Nicot E. ur által. Az intézetnek minden osztályai : 3— 4 óráig zongorajáték: Frank L. ur által, 4— 43/4 „ hegedű : Lorenz J. ur által, 43/4 — ő'/4 óráig flóta: Schilling A. ur által vizsgálva. ö У4 —- G 3/4 óráig testgyakorlat: Morres E. ur által vezényelve. Végül ösztöndíj elosztás és zárbeszéd. Az ifjúságnak.minden jóakarója és barátja szívesen láttatik. (Fekete himlő.) A mint m. hó 27. erői Brailából értesülünk, a fekete himlőről elterjesztett bir csak annyiban való, a mennyiben ugyancsak előfordult egy eset. De annál jobban üti fel fejét a Typhusz és egy pár nap óta meglehetősen gazdálkodik, miután az időjárás is kedvező az epidémiának. Szulinán 38 fekete kimlös közül elhalt i 7, tehát csaknem 50 %-je a betegeknek. Az itteni cs. k. oszt. m. konzulátusnál, Írják tovább Brailából, egyetlen egy egyén volt (napi díj- nok) ki magyarul tudott és a napokban Brassóban, hová utazott volt magát gyógyittatni, elhalt. Múltját minden magyar ember, kinek a konzulátuson dolga volt, ösrneri ; tehát nem bántjuk, csak fájlalni tudjuk, hogy 7 kiskorú árvát hagyott bátra. Neve Hed- ! wig András. Schiel A. ur által Mikor jön el azon ígéret, olvassuk a levél végén, melyet a kormány még 1868-ban a konzulátusok végett adott? Nagyon keveset gondolnak a magyarral. Sz. fy. — Folyó hó 1., 2. és 3-án tartattak az évi vizsgák ; a helyben a múlt év Augustus havában Ilum- pe.l-Majorescu asszonyság által szervezett és vezetett nönöveldében. Tanul ón ék nagy számmal vannak és tanítói erőről kellően van gondoskodva, s a vizsgák eredménye ezen magányintézet iránt a legszebb reményekre jogosít. Különösen kiemelendő azon béketürést igénylő oktatási modor, mellyel Dück tanár ur a kezdők a- gyacskájába a tanulási vágy és kedv talpkövét megrakja, azon kedves bánásmód, mely által Ilumpel- Majorescu asszonyság és a franczia nevelönö zsenge növendékjeiket vezetik és ez által azon finom női tapintatot öntik az ifjú keblekbe, mely egyedül képes a nőt méltóságra emelni s mellyel a nő képes a- legszilajabb férfi fölött fensöbbséget t. i. gyengéd szellemi fennsöbbséget magának kivivni, — azon fi- u om női tapintatot értjük, mely Brassó miveltnek tartott női köreiben még nagyobb részt hiányzik. Az átalános tannyelv a német, a felsőbb osztályokban földrajz és történelmen kivíil természettan és vegyészet is taníttatnak; — a németen kivíil a franczia, román és magyar nyelv is taníttatnak, s igen dicséretet érdemel azon méltányosság, hogy három magyar leányka kedvéért külön tanitó (Legard J. tanár ur) van; — az angol és olasz nyelv is felvannak véve a programmba, de nem taníttattak, mert hallgatónék nem akadtak. Zenét Humpel ur zongoraművész maga adja elő s kitűnő sikert eredményezett. Egyátalában az intézet jó alapokon nyugszik s reményeljiik, hogy a miveit női világ ezen intézet asztalai mellől fogja a legdíszesebb gyarapodást nyerni. — (G r a e f Ede), honvéd tábornok és kerületi parancsnok, egészsége helyreállítása tekintetéből, 8 heti szabadságra elutazván, a kolozsvári honvéd kerületi parancsnokság vezetését Inozédi Sámuel honvéd ezredes és dandárparancsnoknak adta át. (A távolból.) Bálint Gábor fiatal nyelvész, ki az akadémia költségén utazik, három-négy heti utazás után ért Kazánba, honnan egyik pesti barátjának irt is levelet. Kazánban egy tatár papnál szállt meg, kinek segélyével azután kényelmes és meglehetős egészséges lakáshoz is jutott. A levél, mely egész utazását magában foglalja, igen érdekes tartalmú, Útközben Oroszországon, Kiew-ben Moszkvában is időzött. Itt panaszkodva említi, hogy oly nagy a drágaság, hogy takarékosságában majdnem le akart szokni a fényűzésnek látszó élvezetről : az evésről. A muszka postákról érdekesen irja, le mint bánnak el a postamesterek az idegen czimzetíi levelekkel. A más nyelvet nem értő vagy érteni nem akaró postások csak azon levelet veszik ügybe, melyen orosz czim is van, az oly leveleket, melyek francziául, németül, angolul vagy bármikép vannak czimezve, eldobják. így aztáu lassankint már odajutottak, hogy a levelen három czimzet is van, de az orosz sem hiányzik. Czélja elérése előtt tengeri viharra is volt kilátás, hanem ez a „mulatság“, mint irja, szintén megkímélte. Kazánban, hol szállva volt: a tatár papnál egy gyönyörű quartettet hallott énekelni oly szabatosan, hogy élvezettel hallgatta, mint valami hangverseny legérdekesobb számát, pedig csak az esti imádságot dúdolták. A fiatal tudós, ki a tatár, persa, mongol, arab, csuvasz stb. nyelveket teljesen érti és a nyelvrokonság tanulmányozása végett indult nagy útjára, az akadémia értesítését várja be, hogy Kazánban maradjon-e vagy Asztrakánba menjen. (Ritka tünemény az állatkertben.) — Nehány nap előtt egy szüveges majom — Cer- cocebus sinicus — fiadzott meg az állatkertben. Er- ; dekes látvány, miután hasonló még kevés ourópai I állatkertben fordult elő. Remélhető, irja állatkerti tudósítónk kissé naiv humorral, hogy a közönség annál nagyobb érdekkel fogja szemlélni, mert sok anya példát vehet ama gyöngéd szeretetröl, melylyel „Liui“ kisdede iránt viseltetik. Soha el nem bocsátja kebléről s mihelyt valaki feléje közeledik, fiát csókokkal halmozza el. Még most ugyan el van zárva, de pár nap múlva a közönség előtt is látható lesz. Egyúttal megemlíthetjük, hogy közelébb több száz érdekes szárnyas érkezett az állatkertbe. (Az uj levelezési lapok) ügyében a hivatatos lap következő értesítést hoz : Miután a régi magyar és német szövegű, a cs. kir. postakerületben használt értékjegyekkel ellátott
