Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-06-27 / 51. szám

— 202 —

ki eltapodai akar önmagát baktatja meg. Ilyszerü eljárás után aligha azon párt mely a jelen képviselő testületet össze alkotta a jövőt alkotni fogja, s nincs miért a „Ne-, merét“ okolni, hanem saját magára kell figyelni. Vagy kivánja-e a helybeli szász, polgárság érdeke, hogy miután nekiek vi-l rágzó és a közösből eléggé dotált iskoláik vannak, a magyar ajkú gyermekek neveletlenül nöjjenek fel? Ugyan ha személyünk , bántalmaztatik vagy vagyonunk elrabolta- tik, mi külömbség az, hogy ki miatt szenvedünk kárt s veszteséget ? A köz érdek sürgeti, hogy a társadalom minden tagjai a lehető jó és értelmes emberekké neveltessenek. Vagy talán magyar iskola nem létében, kénytelenek leendőnek a magyar ajkúak majd a szász iskolákat használni fel, s ez által vagy egy rénégátra tehetni szert? Nem sok áldás van az ilyenben; a becsületes ember nemzetiségét soha meg nem tagadja, nem azt nézi, hogy hol hasznosabb, könnyebb, hanem hol munkálhat használhat, hol van reá nagyobb szükség, legfennebb igy szól Zrínyiként : ő jó magyar és jó horvát egyiránt. A ki ezen túl megy, az a mikor legjobban teszi is a szépet, akkor is megjegyzi, hogy ő derék legény ám, kinek a másik táborban jól meg fizetnének, hanem stb. stb.

A magyar kormány bölcsessége és igazság szeretetében pedig méltó reményünk van, hogy, százados szükségeinket és jogtalan mellőztetésünket megtekintve, erélyesen íog minél előbb intézkedni, hogy a magyar ajkú gyermekek számára a már meg is rendelt községi iskola, mint azt az egyenes igazság, korszelleme s társadalom java igénylik, minél előbb felállittassék.

A Bukuresti kamra fölírata.

A képviselő kamra föliratának szövege, mely a f. hó 13—ki teljes ülésben fogadtatott el változás nélkül a következő :

„Felséges Fejedelem ! A kamara teljes örömmel értette meg azon szavakat, melyeket Felséged a jelen ülésszak megnyitásakor, ejteni kegyeskedett.

Midőn a román nép, hogy megmentessék a periodicals változások hosszas szenvedésétől és veszélyeitől, újjászületésének még első időszakában dy- nástiát akart alupitni az egyesült Romániában : mely meggyőződés, hosszas és fájdalmas szenvedések alap * S

ján történt ez. Ez a meggyőződés ma is áll és pedig szilárdabban mint valaha.

Azon megváltozhntlan elhatározás, melyet Felséged kinyilvánított ; a magasztos hivatás, melyet 1 Felséged, a nemzet szavazata alapján, hivatva van a végpontig keresztülvinni : sziveinket örömmel töl- tötte el.

Felséged bizalommal volt az ország iránt, mely :

maga is Felségedbe veti bizodalmát. Ha a gonosz szenvedélyek hangja egy pillanatra merészebbé válhatott — azon mérséklet láttára, mely nem vala ! gyöngeség — ime, ma az is elnémul a nép szavazatai előtt, mely oly hangosan beszélt, hogy a leg- j kisebb kétely sem foroghat főn érzelmei és aspira- I tiói felölj ez vala azon válasznak értelme is, melyet1 ő a reá való hivatkozásra adott : a nemzet szilárdan fogja védeni a társadalmi rend lényeges elveit, visz-1 szautasitva minden anarchicus törekvéseket, melyek minálunk hangra kelhetnének, s melyek a leghatalmasabb és virágzóbb nemzet keblébe is a romlás magvait vetették ; mert e nemzet stabilitás, nyugalom után eseng, s e javakat másként ki nem küzd- 1 heti, meg nem tarthatja, mint ezen nemzeti trón vó- j delme alatt, mely el vau határozva a nemzet conso-1 lidálására, hogy ismét fölemelhesse a nálunk oly: nagy mérvben megingatott tekintély hatalmát.

Ily gondolatoktól áthatva és a személyes dicsvágy legkisebb árnyát is távol tartva magunktól, arra fogunk törekedni, hogy Felséged kormányát — mely elanynyira nehéz körülmények közt vette Rezébe az állam-hatalmat — a legloyalisabb és biztosabb támogatásban részesítsük.

Mint hiv képviselői a múlt küzdelmeitől kimerült országnak, igyekezni fogunk, hogy valódi szükségeit kielégítsük, a szabadságot a renddel párosítván és a stabilitást megszilárdítván.

Lekötelezve országunkkal szemben, hogy ez üdvös eszméket minden erőnkből támogassuk : nem kisebb mértékben vagyunk erre kötelezve internatio- nalis helyzetünknél fogva is.

Autonómiánk nagy hatalmasságuk által biztosítva lévén : a bölcseség és háládatosság feladata, hogy a nyugalom semmi nemű megzavartatását el ne türjiik magunk közt, mire a fáradt Európának is oly nagy szüksége van.

Szerencsések valánk, Felséges ur, hallgatni, hogy viszonyaink a fényes Portához a legjobbak. Az újabb bizonyíték, melyet a f. Porta Románia iránti jó érzületéről nyújtott, csak is szilárdíthatja a régi kötelékeket, melyek a két ország közt fönálltak s melyek kétségbevonkatlannl közérdekek alapján napról napra őszintébbekké, szorosabbakká lesznek. Nem kisebb örömmel látjuk azt is, hogy a garantiát nyújtó hatalmasságok most is ugyanazt a jóakaratot tanúsítják irányunkban, mint korábban.

Midőn a legsikeresebb módon oldjuk meg a nagy, napirenden álló kérdéseket, midőn a sajátos : szenvedélyeket elhallgattatjuk, hogy csak is az or- , szág általános érdekeit tarthassuk szem előtt; midőn Felséged kormányát a legloyalisabb támogatásban részeltetjük, mely azonban a független de őszinte ellenőrzést távolról sem zárja ki: megvagyunk, Felművészeti alakzatai valóban megérdemlik a tavalyi londoni kiállításon aratott elismerést. Nagy részt papír, bambusz és selyemből gyártvák, ruganyos deko- ratiok és üde rajzolatokkal.

A meleg hengerrel lapított kecskeszarv újra szerepel itt is. A selyemáruk mind finomság szerint számozvák még ugyanazon egy helyről is ; pedig ilyen elismert termelő hely vau vagy 12. Formosa szigetéről finom kender kötegeli vonják főleg a női közönséget magukhoz.

A pénzek és különféle anyagú vázákról lehetetlen kimerítőbben szólnom, miután egész tömkeleg, igényli meg figyelmünket.

S z i á m, ha nem mutat is fel a látottakkal egyenlő becsli czikkeket : több tekintetben megérdemli a külön osztályozást. A bambusz, ratang, talipot pálma levele mindén képzelhető házi czélra fel van itt is dolgozva. Egy helyt különös papirfalak vonják magukra érdeklődéseinket, miután az „eladó lányos“ házra szoktak ilyet illeszteni. Búdba isten szobra többszörösen bizonyítja az iránta uralgó tiszteletet. A liajkeményitö füsiik, ratang párna nem hiányoznak itt se, valamint bambusz, „manis cava- nica“ kalapok, gyönyörű gyékény szőnyeg mustrák, fegyverek és ruhadarabok kigondolhatatlan szin és alakban. Mondanom se kell, hogy a kirívó sziliek kedvelete itt ép úgy egyértelmű a jó Ízléssel, mint az emlitett helyeken és a szomszéd С e y 1 on szigetén, mely szintén önállókig van bemutatva. Több növényi és fémanyagu készítményen egy pár csinos ladikon felül bennünket legközelebbről érdekel Maha Raja fejedelemtől egy sajátkezüleg pálmalevélre karczolt vadászengedély Xanthus részére. Elefant- csontpénzek és európai czérnábol készült csipkemustrákon kívül egyéb tárgyakra majdnem megegyez Jáva szigetével. Itt a ezukornád is fellépik, mint

ezukor és szövetadó anyag. A földmivelés eszközei közül több ekemintán felül említendő ama két folyami hidminta egy felszerelt szövőszékkel, melyek a második terem asztalán foglalnak már helyet. Ugyanitt látni a „Mollukák, Szumatra és Borneo“ tárgyait tömérdek női ékszert, gyöngyárut, ratang- ból készült és a bevágott fegyvert ki nem bocsátó paizst, valainiut azt a két füstös ember fejet, melyek két falu peitárgyát képezék s igazságszolgáltatás fejében a borneoi uralkodó által a magyar nemzeti múzeumnak lőnek odaítélve. Mennyire telhetett volna ez is egy látogatásra végig igy se tekinthető gyűjtemény, ha a „Cochin chinai“ nagy szállítmány tengerbe nem siilyed, mely ország utólagos gyűjtések által mindamellett szépen van képviselve, leg- j jobban elképzelheti olvasóm a számokból, miután csak, a népismei gyűjtemény 2533 darabból áll. A termé- j szotrajzi terjedelmét el se képzelhetjük, mert bona- j pok múlva éri csak végét a rendezés, mindamellett j tájékoztatásul ide iktatvaFridvalszky János osztály' kimutatását, mely szerint emlős állat 171, csontváz és koponya 56, madárbör (kitömésre) 771, kígyó, gyik, teknöcz 1362, hal 4524, rovar 53.748, csiga kagyló 16.500 növény és magvak 65.000 da-, rab várja több egyebekkel az osztályozást.

E rövidre fogott ismertetésből igen halvány képet veheti olvasóm a nagybecsű gyűjteménynek ; mindamellett elégnek vélem soraimat arra, hogy tudós gyűjtőnk iránt érzett bálánkkal ama távol lakó népekről tisztultabb nézeteink legyenek ; a fővárosba utazó hazáinnaira pedig ajánlatul kívánnám j a mondottakat tekintetűi, miszerint ide ellátogatni j leendőik közt első helyre illesszék.

Pest 1871, junius 9-én.

Téglás Gábor,

seges ur, győződve, hogy az ország sebeit gyógyítjuk be s azon rokunszenvet és tiszteletet tartjuk ion, mely azon nemzetet megilleti, mely gyakorlati érdekekkel, de nem üres utópiákkal foglalkozik, mely törekvéseiben állhatatos, eszközeiben bölcs, liivatá sára érett.

Mint a román nemzet érzelminek képviselői kívánjuk Felségednek és Felséges nejének a bosszú életet, hogy a megkezdett müvet megvalósítva láthassák !“

Vidé к.

S.-Szeut-Gyögy, 1871, Junius 21-én.

Háromszék kópv. bizottmányai s a belügy ministen rendelet folytán f. b. 15-én tartotta meg gyűlését, melynek főtárgya volt at. hatóságok rendezéséről alkotott 1870-ki 42. t. czikk végrehajtásai’öli intézkedés. A gyűlésnek, mely egyszersmind évno- gyedes is volt, fontosságát nem csak a tagok, és hallgatók nagy száma, de még inkább a szőnyegre került alkotmányos elvek megvitatása s azok alkalmazása, úgy a tanácskozást átlengett mérséklet és komolyság jellemzi. S bár egyes nyilatkozatokban az alkotmányosság ferde felfogásának jeleit lehetett észlelni, az alkotmányosság elve csorbát nem szenvedett, —

Sok tárgyak kerültek szőnyegre; elintóztettek is. De még se lehet elhallgatni, hogy a múlt gyűlésekről mostanra halasztott sok és fontos ügyek ezúttal is minden helyes ok nélkül a jövőnek tartattak fenn, holott most az időjárás is kedvezett a lejártatásnak. Az elintézettek közül csak kettőt emelek ki, mint hogy ezek a gyűlés szellemét sok oldalról eléggé visszatükrözik.

Nem lepett meg se hang, sem kifejezések, mo lyekkel a baloldal egy szónoka a megnyitó beszéd után azonnal síkra szált, midőn a ministeri rendelet törvényességét kétségbe vonta ; s az önkormányzati jogok megnyirbálása, s a virilis szavazat helytelensége feletti fájdalmat bus hangon elpanaszolva, a n. ministen rendelet rosszalását jegyzőkönyvileg akarta megörökíteni. De meglepett az, hogy a lcez- tjiit előbb egy képviselő vette fél , ki nem régen büszkén vallotta be agyülés előtt, hogy „szerencsés a balközépbez tartozni meggyőződésénél (?) fogva“ , s a virilis szavazatot a magyarság suprematiája fenn- tarthatásával indokolta (?) s igy nem csak politikai gyengeségéről, de felfogása szegénységéről a bizonyítványt magának kiállította. Ha a többi képviselők is a kormányt és törvényt igy támogatnák, indokolnák, a minister is joggal elmondhatná : uram szabadíts meg barátaimtól :

Annál érdekesebb volt hallgatni a 3-ik szónokot, ki rövid czáfolat után a tárgyra áttérve, előbb a törvénynek czélját, szükségét, és fontosságát emelte ki ; azután pedig az önkormányzati jogoknak fejlődését eredetétől fogva korunkig történelmileg elmondván, a gyakorlatban fennállott jogokat a törvényben foglaltakkal összehasonlította . s értliotőleg kimutatta, hogy itt sem nyirbálásról, hanem a ren d- érdekéérti szabályozásról lehet szó s a törvény által nem vesztettünk, de ellenkezőleg mind jogilag, mind erkölcsileg nyertünk.

Innen áttért a baloldalnak a lapokban szellőztetett nyilatkozatára, mely szerént Ígérte azon áldozatot (?) bogy a törvény végrehajtásához járul azért, hogy mentői több tagját hivatalra juttassa (?) s a jövő választásokra többséget szerezzen. (?) „Itt kimutatta és több érvekkel indokolta, hogy a baloldal nem az alkotmányosság, de a pártérdek alapján áll, s nem akarva is a törvények szentségét kétségbe vonni, az azokba helyezett hitet megingatni, s erkölcsi hatásukot gyengiteni látszatik. Részéről pedig kimondotta, bogy a törvények végrehajtásai nem párt, de mindég alkotmányos és hazafiui kérdésnek tekinti, s nem párt, hanem a t. hatóság összes értelmisége által akarja a végrehajtást eszközölni — s ha a jellemet, képzetséget, a munkásságot baloldalnál találja fel, szívesen szavaz arra is.

A közel félóráig lartott beszédet a gyűlés legnagyobb figyelemmel hallgatta ; hatását meg is tette ; s a sokszor hangsúlyozott nagy (?) baloldalt el- elnémitotta. Sajnájni lehet azonban, hogy a kiildöt- ségek személyzete kiszemelésére, úgy azon kérdésre, a tagok ex nobili officio vagy mérsékelt napidíj mellett munkálkodjanak-e? indítványa el nem fogadtatott. Szóllottak e tárgyhoz mások is egyik, másik szempontból; de végre is a Juuius 5-ki conferencián elfogadott nevek ujjakkal 80 ra felemelve, lettek elfogadta.

Ez ellen kifogás az, hogy a tisztikar túlságoson vagyon képviselve, s lia a nobile officium többeket s kivált a távolabb lakókat visszatartja, me- geshetik, bogy a birocraticus szag és szellem túlsúlyra juthat, s a mostani nyereség — hogy a dolgon hamar és könnyen átestünk — kárba mehet. Az indítvány elfogadásával pedig a személyzetet jobban megválogatni, s munkálatot kevesebbre bizva