Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-06-27 / 51. szám

jobb alapra lehetett volna fektetni, most pedig épen a sok bába között veszhet el a gyermek.

Alkotmányos szempontból másik fontos tárgy volt a főjegyző ügye, ki a hivatalos hűsége ellen több hírlapban hangsúlyozott gyanút múlt Mártins 14-ig nevéhez tapadni hallgatása által engedte. Ekkor egy interpellate következtében ez ügyet a t. székhez áttétetni maga kérte. A t. szék az interpellálni és gyanúsítottat ki is hallgatta; s bár mind kettő az illetékességet tagadta ; a t. szék a gyűlés előtti napon a főjegyzőt határozatilag „tónyálladék hiánya“ tekintetéből feloldozta. S midőn a t. szék elnöke ezt felolvasta, kapcsolatosan indítványozta, hogy az interpelláló rosszaltassék (?) s igy birocratis kérdéssé fajult, s a rosszalást csakis tisztviselők vagy az interpelláló, vagy a gyanúsító személye ellen irányozva pártolták s ez ügynek meginti elmérgesítésére nem egy ok hozatott fel.

Érdekes volt hallani, midőn az előbb emlitett képviselő kimondotta, hogy interpellálni csak akkor lehet, ha a vádbizonyitékok kezében vannak ; s a kérdésre, mely fontos alkotmányos elvet involvál, — a rendezési törvény 50-dik §. kiváuta itt alkalmazni (?) midőn az interpelláló épen a tiszti tekintély megóvása tekintetéből tétetett. Szollottak a rosszalás ellen és mellett többek is ; de végre is az alkotmányos okok, s az illetők mérséklete az indítványt elejtette s a felmentés örvendetes tudomásul vétetett (?) s még az ártatlanság is (?) jegyzőkönyvbe Íratott. A t. széki elnök is ezúttal mind az alkotmány, mind a bírói függetlenség és pártatlanság eszméit és felfogását szépen illustrálta (?) midőn a bizonyítékok hiányából erkölcsi felmentést is (?) vont le.

Minden szó és törekvés elárulta, hogy az interpellate a tisztikarnak nincs Ínyére, s azt megszüntetni, vagy legalább nehezíteni akarta.

így végződött egy napon a gyűlés, s a főkir. biró ur nem csak örömét, de köszönetét is hangsúlyozva, kifejezte, hogy a gyűlés mindig a mérsékelt- ség határai közt folyjon le! Leginkább a főtiszt úrtól függ, s most is meggyőződhetett, hogy ha nincs ac- tiv, nincs reactio. Szentiványi György.

K û 1 f ö 1 (1.

FRANCZIA ÜGYEK.

Párisban még mindig foglalkoznak a fölkelők elvonulási csatornáinak kutatásával. A katonák e földalatti sétányokban mindig találnak felkelők hulláira, kik odamenekültek, de vagy élelemhiány vagy levegő rekedtsége miatt elhaltak.

A College de France megnyitotta ismét a termeit, de a tanitó-intézeteken kivül még mulatságintézetek is egymásután nyílnak meg ; igy a katonai hatóság tudatja, hogy több tánczteremnek megnyitását engedte meg.

Az „Oppinion Nationale“ a republikánus baloldal rnanifesztumát közli a választókhoz. Ebben kiemeltetik, hogy a baloldal hü maradt Bordeauxban tett azon Ígéretéhez, hogy politikai kérdések megvitatásába nem fog bocsátkozni, s azután kérdi, ha vájjon a monarchikus pártok megtartották-e szavukat. A baloldal tagadja; mert alig lehelte ki a commune véres frakcziója életét, azonnal fölemelkedett a legitimitás, hogy Francziaországot a régi királyok restaurácziójára, s egyúttal az Olaszország belügyeibe való fegyveres beavatkozásra birja.

A bonapartisták szinténfülemelték fejőket felbá- torittatva a bourbonisták agitacziói által. Francziaor- szág most nyilatkoztassa ki akaratát és gondolatát. Fejezze ki, hogy mit akar? A békét, a munkát, a biztosságot, ' a hitelt, a földmivelés és ipar virágzását. Ennek elérésére mellőzni kell minden politikai szenvedélyt, s megerősíteni Francziaország mostani helyzetét és kormányát Thiers úrral az élén, kinek hazafiságában senki sem kételkedhetik és a ki megígérte, hogy a kezei közé letett köztársaságot főn fogja tartani. Később végleges rendezés is fogg következni, mely nem leend egyéb, mint a jelenlegi helyzet kifejtése s a nemzet kormányának megerősítése a nemzet által. A rend nem lehet más, mint a köztársaság rendje. Semmi czivilliszta, semmi udvar, semmi hasztalan és fölösleges pompa több ! Semmi uj forradalom ! Három monarchista párt áll egymással szemben, de a köztársaság csak egy !

A szélső baloldal pedig a következő manifesz- tumot bocsátotta közzé :

Szeretett polgártársak ! A pillanat itt van, midőn minden francziának ki kell fejeznie, hogy mit akar, mit gondol, és mit hisz. A mostani körűimé nyék közt a szavazástól tartózkodni annyit tenne, mint a politikai életről lemondani. Mi forog kérdés ben ? Francziaországot újjá alakítani. Az újjászületés veletek az általatok a szavazási urnába tett szavazatoktól kezdődik.

Az ország sorsa ismét kezeitek közt van. A

monarchia kibontotta lobogóját. Itt az alkalom, hogy mi is a mienket kitűzzük. Ne engedjétek magatokat elaludni azon napig, mig a monarchia által felébresztettek. —

A monarchia csak a czezarizmushoz vezethet, s a czezariztnus pedig az utolsó és többé jóvá nem tehető sülyedéshez. Hogy ezt kikerüljétek, csak egy utatok van. A végveszélytől csak a köztársaság által menekülhettek meg. Siessetek mindnyájan ez utolsó menhelyre. Ezen kivül csak esés vár rátok az esés után a végnélküli ürességbe. Azon óra van most, midőn egy nép az élet és halál közt választhat. Minden illúzió ez irányban titeket a végveszélybe sodorna. A halál visszatérés a múlthoz, melyet mindnyájan elitéltetek, e múltat úgy hívják : régi kormány, Napoleon, X. Károly, Fülöp, Lajos és Bonaparte Lajos. Ezen különböző kormányok mindnyájatokat csak bukásra és romokra emlékeztetnek Elég van már a romokból ! Pihenjük ki magunkat annál, ami él, a modern eszmét köztársaságnak hívják ! Ne bajlódjunk oly állapottal, mely csak halottakat emleget : dinasztiákkal és monarchiákkal, mert ezek minket is a sirba fognak ragadni. Kössünk szövetséget élő dolgokkal. Ezek meg fogják gyógyítani sebeinket, visszaadják reményeinket s megosztják erejüket velünk.

A versailles-i diplomacziai ebédre vonatkozólag melyet Thiers adott a „Köln. Ztg.“-nak Párisból junius 13-áról a következőket írják:

Az ebéden a pápai nunezius, lord Lyons, Metternich herczeg, a svájezi követ Kern és a diplomá- cziai testület több más tagja volt jelen. Az asztalnál Fabrice szász tábornok is volt látható, ki rövid idő múlva Francziaországot el fogja hagyni, hogy a berlini bevonuláson jelen legyen. Az estélyen jobb- és baloldal és a czentrum képviselői egymással találkoztak, mint Rochefoucauld hg, Mornay, Bencist d’Azy gr. Deseilligny, kit minden oldalról a kamarában tartott utolsó beszédéért üdvözöltek, Cochery, Bagneux gr. stb. '/„ 11 óra félé Aumale hg., oise-i képviselő, Joinville hg., La Mauche-i képviselő és Châtres hg. a terembe léptek, mely e pillanatban érdekes képet nyújtott. Az egyik oldalon európa majdnem minden hatalmának képviselői, a másikon Fran- I cziaország képviselői és a közepén Thiers, ki Lajos Fülöp fiait fogadá. Midőn Jules Favre a herezege- : két belépni látá, egy mellékajtón át észrevétlenül távozni akart, hogy velők érinkezésbe ne jöjjön, i Azonban Thiers ki őt észrevette, visszatartóztatta és bemutatta őt és Victor Lefranc minisztert a herczeg- nek. A terem egy szögletében a 6 láb magas Fa brice tábornok állott, a herczegeket látható érdeklődéssel szemlélvén. Thiers az est folyamában Jules Favre előtt következőleg nyilatkozott:

„Eddig gyakran lehetett hallani beszélni királyságokról, körülvéve köztársasági intézményekkel. Ma nekünk legelőször van köztársaságunk királyi hérczegekkel.“ Némelyek azt állítják, hogy Aumale és Joinville herczegek я legközelebbi napokban Chambord gróffal a Svajczban találkozni fognak. Ez egy Ígéret volna, melyet hir szerint a legitimista pártnak tettek, midőn azzal választásaiknak érvényessé kijelentése tárgyában alkudoztak, Mások ismét azt állítják, hogy az orleansi herczegek a Bourbon her- czegekkel való fúzióról semmit sem akarnak tudni, sőt hogy az egész fúzió eszméje nem lenne egyéb, mint egyszerű választási fogás, melynek czélja volna a legitimista pártot, mely egy kissé gyöngének érzi magát, megerősíteni.

A párisi tűzkárokra vonatkozólag a „Figaro“ megközelítő számokat közöl. A kárfölvétel eddig még csak a belvárosra s pusztán a ttiz által az épületekben okozott károkra szorítkozik, s mégis már eddig is 132.700.000 franknyi roppant összeget mutat föl. Az egyes tételek közül, a „Figaro“ közléséből a következőket emeljük ki : A pénzügyminiszteri palotában tett kár 12 millió frank értéket képvisel a Tuileriák 27 millió frank értéket képvisel ; a Palais Royal 3 millió fr. ; a városháza 30 millió fr. ; a rendőr-palota 2 millió fr. ; a Théâtre Lirique 1 millió fr. ; a Chatelet-sziuház 200.000 fr. ; a be csület-rend palotája 1 millió fr. ; az államtanács- és főszámvevöszéki palota 8 millió fr. ; a Napoleon- laktanya 500.000 fr. ; a lavillétei docks 3 millió fr. stb. —

L e g » j a I) к

Becs, junius 22. A magyar clelegá- czió hadügyi bizottsága befejezte tárgyalásait; hadügyminiszter 300,000 frt. póthitelt kér 71-re a [testi barukkórház építésére 500 beteg számára, hogy a Ludoviczeum ez évben átadathassák; megszavaztatott ; az extraordinárium hátralevő czimei némi törlésekkel megszavaztattak; a pótkezelési határidő meghosszabbitása iránti előterjesztés

j elvettetett, Bujanovios hétfőn előterjeszti jelentését az albizottságnak.

Bérli n. junius 22. A pommeri csa- ■ patok visszaszállításánál ma 4 waggon a lipcse-bitteríéldi vonalon kisiklott, mely alkalomból 2 altiszt és 21 közlegény meg- I öletett, egy tiszt és 40 közlegény súlyosan I megsebesült.

Berlin, junius 22. A „Times* jelenti: A Baring és Rothschild ezégek holnap vagy holnapután megnyitják az alái- rást a íranczia kölcsönre 80 millió sterling 'erejéig; jegyzések Londonban, Párisban, Pécsben, Berlinben és Frankfurtban fogadtatnak el.

Versailles, junius 22. Az assemblée tegnapi ülésében elfogadd azon indítványt, mely szerint az Algierban letelepülni akaró elsassiaknak Algierban földbirtokok engedtessenek át.

F1 ó r e n c z, junius 22. A belügyminiszter elrendeld az Internationale föloszla- tását Flórenczben.

Flórencz, junius 22. Garibaldi egészsége egy hiilés következtében igen aggasztó.

„A Kronstädter Zeitung1“ nénének.

Mint a jó (?) apa, midőn jelentik, hogy fia I valamely csint követet el, a helyett, hogy annak I rendre utasításán gondolkodnék, azon kezdi, hogy bizonyosan rágalom az egész ; csak irigység és rósz akaratból látták meg az emberek, mert az ő gyermeke ilyen vagy amolyan jó ; — ügyé bár fiam,

! mond meg csak hogy mások követték el a hibát, te csak úgy ártatlanul voltál velők, nem is akaratodból tanácsoltad őket is a roszra ? Ilyen formán tesz a „Kronstädter Zeitung“ néne is, midőn olvasva a Szent Péteri harangozást illető megrovásunkat, a helyett hogy a közleményt czáfolná meg, a mi semmi esetre sem tartozhatik a lehetetlenségek közé, miután mi sem vagyunk iufallibilisek, vagy pedig az illetőket rendre utasítaná, neki ront szent furáival a „Nemerének“ hogy az bizonyoson rósz akaratból vagy kárörömmel közlötte ezen ügyet, mert az illető harangozó egyén bizonyoson felsöbbségi rendelet nélkül követte el ezen babonát, valamint a rozsnyói bókételenkedök is nyilván nemű vénasszonyok fog- ; nak lenni, és igy az ember nagy mulatságára, gyönyörű logicájával czáfolatra kész oly tény állás mellett, a melyei bévalja, hogy ismeretlen. Na ilyen alapos czáfolatokért nincs miért máshonnan várni ; ilyet helyben is lehet eleget készíteni, — hanem aztán mindenki tudja, hogy az ilyenről mint Ítéljen. Egyet nem tehetünk hogy figyelmébe ne ajánljunk előre is a czáfolat készíttetésben. Soha se törje a fejét annak bébizonyitásával, hogy a haraugozás „ohne obrigkeitliche Bewilligung“ történt ; mert hát azt mi is jól tudjuk, hogy azt nem a superinteodens ur rendelelte Szebenből, külüinben nem róttuk volna meg mint szép babonát. A mit nem mondtunk, szükségtelen arra csinálni a kádencziát.

Hogy pedig a „Nemere“ rósz akarata mellett jót tesz, azon ne búsuljon, igy legalább, miután a „Kronstädter“ állított minden jó akarata mellett csak roszat produkál, legalább szépen kiegészítjük egymást ; sőt jól teszi, hogy ha eddigi irányát megváltoztatja s a helyett, hogy a más akaratával törődik saját irányára figyelmez, hát ha igy sikerül „Kronstädter“ nénének is valami jót is előhozni.

V egye s.

(MÖLLER EDE,) brassói plébános és kerületi főesperesnek f. h. 12 én ö felsége a király a Sz. Katalin szűz- és vértanúról nevezett czimzetes apátságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni ! méltoztatott.

(A M a g у. P. 137-ik sz.-ban olvassuk a következet :

Tudja-e a közoktatási miniszter azt, hogy a kolozsvári kir. jogakadomiáuak tanára, ifj. G rois G., elvitázhatlanul, különben is felette beteges állapota mellett a nevelés ügy rovására, a miniszter által reá ruházott államvizsgálati bizottsági elnökségen és különben nem kifogásolható múzeum egyleti igazgatói tagságon kivül a kolozsvári zálogháznak választmányi tagja s ezen kivül legközelebb a takarékpénztár titkárságát is elvállalta? s miként képzelhető az, hogy a legközelebbi államköltségvetésben a tandijjakkal együtt 2000 írtra felemelt, s a nagyobb képzettsé-