Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-06-27 / 51. szám

Brass«, 1871. C VI am ,ii. szám. Kedd, jaiiius Megjelenik ez ajap helen- kint kétszer kedden és pénteken. Á 1* a : Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 It. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : KenyeresAdolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségben és Römer és Kainner nyom­dájában. I t?a«gg»C » -r^igcri nr nr i Előfizetési fölhívás. Program műnk, valamint elő­fizetési feltételeink a korábbiak : Julius - September ]/4 évre ft 1.50. Julius— Deczember V2 „ „3.—. Kenyeres Adolf, felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. Mintegy két éve lehet már annak, hogy több bolonyai, gyermekeik jövőjéről gondoskodó polgárok folyamodtak volt egy Bolonyában állítandó községi népiskola iránt. — Az 1868-diki népoktatási törvényeket, az emberiségi közérdeket s az égető szük­séget tekintve, alig hittük, hogy ezen a magyar nemzetiségű gyermekekre nézve annyira óhajtott czél valósnlása oly soká haladhasson. Fájdalommal kell azonban ta­pasztalnunk, hogy épen azon testület, mely­nek atyáskodó szeretettel kellene a nép minden rétegeinek érdekét, közművelődé­sét szivén hordozni és előmozdítani, .fára­dozik a jobbakra fordítandó idő és költség vesztegetéssel ezen üdvös terv lehető há­tráltatásán. Hogy a jelen városi képviselő testület egy oly párt kifolyása volt, mely a magyarok iránti tekintet nélküliséget irta zászlójára, ezt a választási névsor annak idejében megmutatta ; hogy a pártok ala­kulása folytán azon párt а к к о r felül ke­rült, ezt tapasztaltuk. De hogy a képviselő testület tekintet nélküli buzgó eljárása czélra vezető, s mind magára mind pártjára nézve hasznos len­ne, ezt bátrak vagyunk kétségbe hozni. Hogy méltányos és igazságos nem, azt a tény állásból akárki azonnal át értheti. Vizsgáljuk meg csak röviden Brassóban az iskolák ügyét egy kissé. Brassóban , mint egyebeit is legtöbb helyt, az iskolákat az egyházak tartották eddig fenn. Ezen egyházak pedig az or­szágos, királyföldi és városi segélyekből a következő arányokban részesültek. A városi közönségtől kaptak a r. ka- tbolikusok 2 templomot, 2 temetőt s egy iskola helyet (a norma az államtól menvén át) , de a minek csak fele német ajkú ; a reformáltak kaptak 1 templom temető és iskola helyet ; a m. lutheránusok egy tem­plom egy temető helyet és egy iskolát. Mi­szerint jutott a 7000 lelket tevő magyar­ságra 1 templom, 2 templomhely, egy is­kola, másfél iskola hely és 4 temető. Mivel szemben bírnak a 7500 lélek számú aszászok a városi közönség által még a reformáczió előtt, egy részt orszá­gos segélylyel épitett s azután legfennebb kijavított és tágasbitott 4 templom, 1 ima- házat és egy templom helyet, a belváros legszebb kelyén egy egész részt (czinterem) egy főiskolával, 3 alsóbb iskolát egy is­kolahelyet, 5 temetőt, díszes helyen fekvő torna helyet, — s húznak a városi köz­pénztárból évenkint több ezerre menő ösz- szeget — (az 1869-dik évi számlában „De­putaten für Kirchen und Schulen“ czim alatt 8785 frt. 49 kr. o. é. forint volt ki­mutatva). Egy másik forrás a mi a szász egy­ház- és iskolákat fenntartja az ugynevezet „szász nemzeti vagyon“, mely hogy a ki­rályföld minden ajkú lakosainak egyforma közös tulajdona, azt az illető adomány le­velelek kétségbe hozhatatlan kimutatása j szerinti adományozási rendeltetésből kifo­lyólag a leggözelebbi egyetemi gyűlés is kénytelen volt bé ismerni. Ezen alapból az 1850-dik évtől fogva iskolai czélokra a szász egyházak többet kaptak 1 millió o. é. forintnál, míg a magyarság egyedül szász­városon kapott neliány évben aránylag cse­kély iskolai segélyt. (Lásd a Nemere 46. számát.) Egy barma ; forrás, melyből a ki­rály földi egyház fenn állanak az orszá­gos közjövedelem! húzott dérma kárpót­lási segély. Erre nézve ismét a következő arány létezik. Az 1861-dik év elején, az akkori ab­solut kormány által nagysietséggel keresz­tül vitt dézma kárpótlási verificatiók nyo­mán az erdélyi összes papság 10,000.000- nyi dézma kárpótlási összegnek két része a szász papságé, a kik ezen czim alatt a mindnyájunk által űzetett adóból évenként 390.647 frt. dézma kárpótlási kamatot lmz­nak ; s az ország négy annyinál mint a szászság többet tevő összes népsége pap­jai egy üt véve fél annyit. Ezek azon alapok, melyekből a bras­sai szász egyházak és iskolák is nagyobb részint fenn állanak, úgy annyira, hogy ezeken kívül az egyes polgárok egyház és iskola fenntertására, önkénytes hagyomá­nyok vagy adományokon kívül, egyetlen fillérrel sem járulnak. Nem méltó visszatet­szést okozhat e azért azoknak szűkkeblű czélzatuk, a kik midőn részüket a közös mindnyájunkéból a fennebb láthatok szerint ily aránytalan dúsan kivették, mindent meg­mozdítani készek, nehogy mások is igaz­ságos illetőségüket megkaphassák! Jogos, méltányos és igazságos-e ez? Az igazsá­gosság alapja a társadalomnak, melyet a & A nemzeti muzeum uj „jövevényeid1 (Vége.) Egy más szekrényben alig hinnök puszta lá­tásra, hogy csupa bambuszpapirból áll az a tekinté­lyes iv, melyei a császári „Íjászok“ GO —70 röfnyi távolra biztosan osztják per occasionem a halált. Ha­nem az érdemes gyűjtő ez alkalommal személyesen volt szives egyet mást megmagyarázni nagyszámú vendégeinek, köztük számos képviselő, a ház elnö­kével és szavai után nagyon sokszor kelle beismer­nünk, miszerint: nem minden látszat valóság. A töménytelen bronz tárgy közt imponál egy templom gong (harang) is szarvas bőrbe burkolt ve­rővel, mely számtalan magyarónyi kidomborodásával sok ideig kábitólag zúgja vissza a kalapács ütését. Buddah szobrai mellől, csupa bronzból és aranyozás­sal) nem hiányoznak a Jupiter sassának szerepét vivő kutyák sem. E szobrok torzvonásaitól különben örö­mest fordulunk a „ könyörül etess ég isten asszonyához Lejahoz“, ki hivatása szerint igen jó akarólag te­kint reánk a bronz anyagból. A temérdek templomedény, füstölő közt nagy­érdekeltséget kelt egy elefántcsont faragvány is, mely egy 'embert ábrázol, a mint a csapda alól kiszaba­dult rókát farkánál visszarántja. A bronz készít­mények régibb darabjai átalán. nagyobb mübecssel bírók ; igy némelyiknek készítés módja már 200 év óta kihalt. Mozaik müvekben is nagy mesterek fer- desziiiii atyánkfiái, a mint több nőpipereszekrény és dohány tartó bizonyítja. Alig a mi „Katzeiitischünk“ I nagyságával versenyző csinos étkezési készlet látható ezek mellett, de a melyről egész család szokott ! mindamellett lakmározui. Nem csodálnám, ha kevés 1 étkiiségük közpéldaszóvá lenné. Az étkezés keleti kényelemmel, könyeken esik meg különben, liisz a nők úgy is örökös vesztegü- lésre vannak kárhoztatva amaz ocsmány divat miatt, mely már csemenö korukban bénává töpöritteti lá­bukat. Keméllem elvesz e divat utánzásától minden coutingensbeli no kedve, ha meglátja e három falá­bon álló alig 3 — 4 hüvelyknyi hosszú czipőket mikbe a bunkószerüleg erőszakolt lábnak kéne járnia, ha már ez előkelő családoknál egyátalán az említett módon lehetetleuitve nem lenne. Ez országban irigy­lendők lehetnének a szegények, miután nekik meg van engedve ép kézzel lábbal járni óletutjokat ; de igaz a peldaszó, hogy „der Mensch ist ein Gewöhn- heitsthier“, s ne gondoljuk mintha a családi élet ben- sösége börtönné silányitná e mellett is náluk az ott­hont. Hanem Ígéretem ellenére tán tulsoká is időz­tem e gyűjteménynél -, térjünk át „Chinához“, mely a felsorolt iparágakban mind és még sokszerübben van képviselve. Nyers papir mintákon kívül gondoskodott Xanthus minden lehető nyomtatvány és iráspéldány- ról egész a chinai gözhajózási jegyig. Nagy kétfejű sárkány van haragos piros sziliben ama proklama- tióra nyomva, mely egy templomrabló halálraitélteté- sét hirdeti. Különben rendőri szabályzatok határoz­zák meg minden osztály számára a használható le­vélpapír alapszínét. A hivatalos levélpapíron sehogy nem fogalmazhatni szerelmes levelet, mit igen aján­lunk ministerialis concipistaink figyelmébe, ha esetleg onnan kónyszeritné sorsuk galambpostákat repitni. Hogy pedig a tudományok művelésében nem állnak az áltálunk tévesen gondolt 1000 év előtti stádiu­mon: mutatják a Nummismatic-a, porczellanfestészet, algebra, mathezis, anatómia s egyéb nekünk európai­aknak is becsületére váló tudományszakokról kiállí­tott munkák. Már 1174-böl jelent meg természetrajzi mun­kájuk 40 egész kötetben. Roppant lapot tölt be az osztrák magyar állammal 1869 sept. 7-kén kötött szerződés hirdetménye is. A fillegran és miniature munkák finom kivitelét nem győzzük bámulni. A meszes vízben kiáztatott „ficus religiosa“ leveleire illesztett rajzok szépsége akármely európai féstész elismerését magára vonhatja. Minő vastürelem kell oly díszes lámpa eléállitásálioz, mely kecskeszarvból flintüveg átlátszóságával gyöngy és selyemdiszitések közt függ a szekrény felett! A japani czipök másai újainak meg itt, csakhogy már szöges talpuakkal is, melyeket hegyes vidékek lakói használnak a tél sa­nyarúinak idejében. A teainyenczek, tea készletei is irigyléssel töltik el az európait. Oly finom ratang- fonat, mely a zamatos italt 7 — 8 óráig melegen tartja, ránk csak piurn desiderium. Guitar, hegedű- forma hangszerek és a császári gyalogság trombitája közt érdekes darab az a „ratangból“ font vánkos, melyen a nők kénytelenek feküdni, hogy mézgába mártott kefével szőkemennyé simított hajuk —- szét ne törjék. A világhírű nankingi porezellantorony- ból is, mely a legutóbbi Taiping lázadás alkalmával légberöpittetett, láthatató egy tégladarab. A tömérdek porczellánmustrából legkivalóbbiak a „pattogatottak“ igen szép látványt nyújtó mázukért. Készítéskor már előre bevonják forró mázzal s aztán melegen vizbe "mártják hol „haj- dadon“ megpattog a máz, mire aztán festés és uj mázolás jő. A chinai porczellánnál egyenlő kiter­jedésű hírnek örvendnek a legyezők is, melyeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom