Napi Hírek, 1942. január/2

1942-01-15 [0506]

Wi Kö/fn 4 Berlin, január 15. N Illetékes német helyről közlik: A szerdai sajtóértekezleten német szakértők beszámoltak arról, milyen Németország közélelmezési helyzete 1942 elején. Az 1941. háborús évbon-mondották - Németország mezőgazdasági termelésében semmiféle olyan csökkenés sem mutatkozott, amelv háborús okra lenne Visszavezethető. Ha egyáltalán voltak ingadozások, ezeket kizárólag az időjárás~okozta. A főzelék ás az olajos magvak termelésé t, valamint a vaitermclést tovább fokozták. Az 1941 évi ^.émet gabonatermés szakértői vélemény szerint megfelel a németországi átlagtermésnek'; Nem csökkent az elmúlt' esztendőben a birodalomban a burgonyával bevetett területek nagysá­f a sem, holott a ~ ^.mult~világháboruban már az első esztendőben kerek 30 -os csökkenés mutatkozott. Tery ? hogy a mult augusztusi kedvezőtlen idő­járás miat + a német burgonyát errr.es kisebb volt, mint az előző évi rekordtermé; de még mindig lényegesen nagyobb volt , mint az 1928-38 .években elért birodalm: átlagtermés. Azokkal a külföldön~terjesztett híresztelésekkel szemten, amelyek szerint a német burgonyát érmes nagyrésze a fagy miatt elpusztult, itteni körökben rámutatnak arra, hogy a mult év november ll.-éEŐl 12.-ére virradt éjjel hirtelen beállott fagy csak a német keleti vidékeken termesz­tett gabonamennyiségeket érintette, de a birodalmi termés 97 %-át akkor már botakaritották. Ha ma- mondják be>:lini~szakértői körökben - Németország nagyvárosaiban itt-ott hiány mutatkozik burgoiy ában, ez arra vezethető vissza, hogy a német~nép burgonya szükséglete az utolsó békeévekkel szemben lényegesen emelkedett, mégpedig évi átlag 13 millió tonnáról 23 millió ton­nára.'Amellett Németország saját szükségletének kiolégitésén kivül a háború kezdete óta jelentős mértekben kisegitet + e-szövetségeseit és a megszállott területeket is, ugy hogy a hivatalos elosztószerveknek érthető okokból" takarékosan kell gazdálkodniuk, annál is inkább, mert feladataik közé tar-' tozik, pontosan betartani a'mérleget az állati~es emberi­szükséglet között, nehogy a lakosság részéről történő többfogyasztás lehetetlenné tegye a disz­nók hizlalását, _ aminek a hústermelésre lenne kedvezőtlen hatása. Ami a német hus'és zsirell^tást illeti, berlini körökben hangsúlyozzák, hogy ez jelentős mértékben meghaladja az 1917 évi ellátást. Akkor a birodalomban'egy súlyos testi munkás hetenkint 350 gramm hust és 150 gramm zsirt kapott: ma pedig 1000 gramm hus­. és 735 gramm zsir a fejadagja. A rendes írgyafeató adagja Németországban 400 gramm hus és 270 gramm zsir, mig 1917-ben csak 250 gramm hus és 100 gramm zsir volt. Hanguloyzzák berlini körökben^ hogy az angol hus és zsirellátás ma, ha nem is annyira a rendes fogyasztó, de annál inkább az angol munkásság szempontjából sokkal rosszabb mint Németországban, mert egy angol súlyos testi munkás heti fejadagja jelenleg csak mintegy 750 gramm hus és 225 gramm zsir. Ezzel kapcsolatban itteni szakértői körökben mindenekelőtt emlékeztetnek az angol propagandának arra a lenutóbbi álli­tására. ajioly szerint Nagybritarma közélelmezési helyzete jélaileg kitűnő. A német közollátási politika célja - hangoztatják berlini körökben - a mos­tani esztendőben is az lesz,"hogy továbbra is fokozna"a burgonya, zsir és főzeléktermelóst. A Wilhelmstrasse meggyőződése szeint a német mezőgazdaság a háború okozta nehézségek mellett is megbirkózik majd a helyzettel és . nagy feladataival. /MTI/ , H

Next

/
Oldalképek
Tartalom