Napi Hírek, 1942. január/2

1942-01-15 [0506]

T ei/fi/B6 Amsterdam, január 15. /ifémet Távirati Iroda/ N Az angol hírszolgálati iroda vashingtoni jelentése szerint a külügyminisztérium most elsőizben terjesztette ki az úgynevezett "fekete lista" érvényét nyugati féltekén kivül iekvő országokra es nyil­vánosságra hozott egy pótjegyzéket, amelyen mintegy 1800 portugáliai és gyarmatDeli, spanyolországi es gyarmatbeli, valamint svédországi, svájoi törökországi oeg illetve személy neve szerepelj /MII/ **** 9* ?. ei/H/B6 Rió de Janeiro, január 15. /itfémet Távirati Iroda" N ! Knox amerikai haditengerészeti miniszter - mint Was­hingtonból jelentik - egy sajtónyilatkozatban a többi között ezt mondottat Németországnak míg mindig a löldfcereks.íg legnagyobb hadigépezete van ke* zében. Valoszinütlen - tette hozzá hogy a nemet főparancsnokságban be» állott változás befolyásolná a háború kimenetelét, /i/ríl/ — X Kő/K5/B6 Hó DI a, január 15. /Stefani/ A Popolo di ftoma irja: Vernbn Bartlett angol köziró szerint a Gsendes-óceáni hadműveletek ügye nemcsak hadászati, hanem közgazdasági kérdés is. Meg­állásit ja azt ia, hogy a japán sikerek következtében Angliában megakadt a gumicsizmák gyártása. ^Ha a japánok elérik Szingapúrt, a gumiállatáé fele^lvész Anglia számár?.. Igaz. hogy vannak még gumiul te tvények Holland­Indiában, de ezeket a területeket is fenyegetik a japánok. Bartlett el­mondj", hogy nyolc esztendővel azelőtt Hitler nyilatkozott neki es ez al­kalommal olyan kiielentést tett, amelynek ő ^kkor sajnos nem tulajdonitott kellő jelentőséget. "Németországot - mondotta ^kkor Hitler - ?, gumiéllátás tekintetében függetlenné nkarom tenni". Anglia akkor olyan bővében volt a guminak, hogy leleslegesnek tartották mesterséges gumigyártásra beren­dezkedni. Most már későn kísérleteznek. De sok más miatt is sajnálkozhat Anglia - állapitja meg a Popolo di Roma. Vernon Bartlett megjegyzése szerint nem szabad el­felejteni, hogy Japán most ép oly nagy nehézségekkel küzd, mint amilyenek An 0 lii ele tornyosulnának, ha európai partraszállást kísérelne meg. Csak­hogy van ám egy különbség - írja a"Popolo di Boma - mégpedig az, hogy Angliát kiűzték Európából, mig Japán már megvetette lábát Kínában, ola­jában és a Fülöp-szigeteken, atb, /MlJ —• ­I rr Kő/lCő/B6 Lisszabon, január 15. /OFI/ Carmonát 1926-ban a aemzeti forradalom kormánya nevez­te ki a köztársaság elnökévé. Az 1928 évi népszavazás mégerősitette hiva­talában. Az 1935. évben hét esztendőre újra elnökké választották. Ez a választás egyúttal megerősítette az állom uj alkotmányát is. Carmona'nak az volt a szándéka, hogy megbízatásának lej-Irta után nyugalomba vonul és többször hangoztatta, hogy vissza akar vonulni a politikai élettől. Sala­zar miniszterelnök azonban szerdán délután megjelent a Belem palotában és nemcsak a mag n , hanara a kormány, valamint s nemzeti t°náes és a nemze­ti unió végrehajtobizottsága nevében is - utóbbi az uj állam legfőbb prop^gindaszerve - "rra kérte *z államfőt, hogy változtass? meg korábbi elhatározását. A köztársasági elnök engedett c miniszterelnök kérésének i< és kijelentette: /Folyt" tás^ fcövétkezik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom