Napi Hírek, 1941. március/1

1941-03-09 [0485]

Za o- Na/M /Reményi-Schneller Lajos Baján. J2J folytatás./ Hogy je llemz5 dolgot­mond jak, mindannyian tudjátok; legu­tóbb forgalomba került az egy ás kátpengős papirpénz. Érre azt mondották a bölcsek: ez lesz a vég kezdete. De megfeledkeztek egyről, arról,hogy amikor visszatért Kárpátalja forgalomba kerültek az ötpengős bankjegyek, de két hónap múlva el is tűntek a forgalomból. Hogy miért hoztuk most forgalomba az egy ás kátpengős bankjegyeket? Azért, mert két rossz között kellett válasz­tani: vagy továbbra is forgalomban hagyjuk az erdélyi részeden a leit, amivrl mérhetetlen sibolás és ezzel a nemzet megkárosítása folyt, vagy kihozzuk az egy- és kátpengős bankjegyeket, m ezt a kisebbik rosszat választott am,mert ez senkinek sem árt, legfeljebb néhány ideges embert nyugtalanít, amivel nem tö­rődöm. Az aprópénz nyersanyaga ma sokkal fontosabb "célokra szükséges, semhogy papirváltópénz helyett nik^elpánzt ho-zunk forgalomba. Nemzetvédelmi célpkból van szükség erre az anyagra és addig meg kell elégednünk papirváltánénzzel,re­nélera azonban, a nyár folyamán újból eltűnik a papirpénz es megint fémpénz kerül forgalomba. A nyugtalanság természetesen mindig azoknál keletkezik, akik nem a munkát, hanem a spekulációt nézik ás ezt akarjak kihasználni, mert a ma­guk egyéni hasznát veszik ki rajta. A modern Magyarországban azonban, amely­nek felépítésén dolgozunk, nem ismerhetünk el ilyen jövedelmeket, hanem csak a qjunkával szerzett tisztességes jövedelmet. A programra végrehajtásának alapja a munka kell hogy legyen. Ez két szempontból fontos, ÜZ egyik az, hogy munkáskéz munka nélkül ne marad­jon, a másik pedig az, hogy aki munkahelyet kap ás munkát vállal, azt végezze is azzal a becsületességgel, amellyel a magyar ember a munkát végezni szokta, iunka és munka között nem lehet különbséget tenni, mert minden munkára egyfor­mán szüksége van a nemzetnek, akár bányában dolgozik valaki, akár a mezőn, akár kai epaccsal, akár az Íróasztalnál. as kell a munka végzéséhez pptimizmus is, uptimista pénzügy­miniszternek neveznek. Igaz, az vagyok, mert hisze^ a nemzet jövőjében, hiszek abbén, amit végzek, amit^ mondok, mert tudom, hogy ugy van és a nemzet meg tud­ja valósítani. Fogjuk meg td. át egymás kezét, ezt kérem tőletek. Menjünk együtt, mert az összefogásban van a rendkívül nasy ere. Dolgozzunk komolvan és felelősségérzettel, legyünk fegyelmezettek, ? paneszkodjunk mindenért. A mai idők áldozatokat is ki vannak A de a magyar embernek nem S7okása a panasz­kodás, a magyar ember legfeljebb összeszorítja a fogát és viseli az áldozato­kat, na tudja, hogy anemzet jövője ezt így kívánja. §s még egy fontos: a ki­tartás, a szívósság! Snélkül nem lehet előre jutni! Minél nagyobbak a nehéz­ségek, annál jobban feszítsük neki a munkának vállunkat, tíz a kitartás néha hiányzik a nemzetből, de néha olyan mértékben van meg behhe, hegy le tud küz­deni minden akadályt, cin ugy látom ás ugy hiszem, hogy ma megvan a nemzetben ilyen mértékben a kitartás és éppen ezért hiszek abban, hogy Isten segítségé­vel és összefogással meg is valósítjuk azt, amire vállalkoztunk! A pénzügyminisztert beszéde befejeztével megújuló meleg ünneplésben részesitetiák a kozebád résztvevői, azután vitéz Bajsay Ernő alis­g án Szász Lajos államtitkárt köszöntötte fel, dr. Knézy Lehel ügyvéd pedig a erület nevében Mathes József miniszteri tanácsost, a pénzügyminiszter volt titkárát köszöntötte. Meg több pohárköszöntő hangzott el a közebáden,amely után dr. Reményi«*í>ohneller Lajos pénzügyminiszter megtekintette Baja árvíz­veszélyeztetett vidéket, ahol a Duna a gátat átszakilcbta és elöntéssel fenye­get körülbelül 3 o 000 holdnyi területet. A pénzügyminiszter 4 óra után utazott vissza kíséretével a fővárosba„(JlT!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom