Napi Hírek, 1941. január/2
1941-01-17 [0482]
0 Dr/m , , I# 1 Antal István dr. államtitkár kolozsvári beszédének folytatása." A kolozsvári ^kir.Ítélőtábla ^kinevezett elnökének vezetése alatt megkezdi működését s ez á működés ezt a nagymultu bíróságot sokkal nehezebb feladatok elé állitja,mint amilyenekkel az ország többi ítélőtábláinak meg kell birkóznia.Ezek a nehézségek a jogfolytonosságnak huszonkét évvel ezelőtt megszakadt tényéből a visszatérés tényé001 s mindezekből okszerűen következő mostani jogegy<=sitési munkálatok tényéből következnek,talán nem élek vissza túlzottan a mélyen tisztelt teljes ülés türelmével,ha QZ utóbbi problémánál néhány percigidőzni fogok. Ezután részletesen foglalkozott az államtitkár az erdélyi jog és a jogegyesitós időszerű kérdéseivel. Az erdélyi területen hatályban lévő * jogszabályok - mondotta nemcsak az elcsatolás következtében különböznek a magyar jogszabályaitól, hanem azért is,mert ezeü a területen márkáz elcsatolast megelőzően is az ' 1848. év előtti politikai különállás eredményeként külön jogszabályok voltak hatályban.Az ország határain belül azonban különböző jogterületek fenntartása nem kívánatos. A mai Magyarország,mint közópáliam, területének kisebb terjedelménél fogva alig engedheti meg magának, hogy egyes országrészek külön jogterületet alkossanak,nemcsak azért,mert ez célszerűségi,jogbiztonsági,kulturális ós gónzügyi szempontból nem volna helytálló es mert ez a magyar jog fejlődesót^akadályozná.hanem azért sem.mert az egységes jog nagy nemzetösszetartó erő^amelyet a mai megpróbál tatásokkaitelt időben a nemzet jövő fejlődése, erdekeben nehezen lehet nélkülözni,Az" erdélyi országrész visszacsatolásáról szóló 1940.avi XXVT.tc. 3 §.-aban foglalt az a rendelkezés,amely a minisztériumot felhatalmazta,hogy a visszacsatolt terület jogrendszerének az ország fennálló jogrendszer ebe való beillesztése végett, szükséges jogszabályokat rendelet* 1 tel megállapítsa,egyúttal megszabta a jogegységésités irányát és alapelveit is,Nem lehet azonban kétséges,hogy az erdélyi országrész sajátos viszonyai bizonyos tekintetben külön jogszabályok alkotását illetőleg a mar meglevő külön Jogszabályok,fenntartását is szükségessé teheti. A jogegységésités munkája éppen ezért nem lesz könnyű feladat, mert az erdélyi országrész sajátos viszonyait és az erdélyi jog fejlődését ebben a munkában nem lehet figyelmen kivül hagyni.Minden esetre meg kell azonban fontolni aztjs, nemzeti szempontokból szükséges-e olyan jogintézményeknek a fenn tartása, amelyek nem az erdélyi nép jogfejlesztő tevékenységéből eredtek,hanem vagy a még az 1867.előtti császári abszolúturalom,vagy pedig a romár jogszabályalkotás eredményeként jöttek'létre. lt magyar jogszabályok jórésze az állami főhatalom változása következteben a dolog természeténél fogva az erdélyi területen mári s alkalmazást nyer,számos közigazgatási es magánjogi alaki és anyagi szabály pedig rendelettel máris hatálybalépett. Külön megfontolás tárgya azonban.hogy ez a munka milyen mértékben és milyen ütemben hajtassák végre illetve' folytattassék tovább. Bármi legyen is e tekintetben az elgondolás az erdélyi jcg semmi esetre sem nélkülözheti a jövőben sem azokat az értékes Jogintézményeket,amelyek a régi jogszabályok,valamint a régi helyi szokásosk alapján még mindig fennállanak,le alighanem fenntartandók volnának átmenetileg azok a jogszabályok is,amelyek ezen a területen az elcsatolás ideje alatt keletkezett jogintezménvekkel kapcsolatban fennálló jogviszonyok kellő lebonyolítása érdekéoen szükségesek, fts^k^
