Napi Hírek, 1941. január/2
1941-01-16 [0482]
0 Té/Ln Berlin, január 16. /Magyar Távirati Iroda/ A Berliner Monatshefte hosszabb eikket közöl Gratz Gusztáv volt miniszter tollából ezzel a címmel: "KAgyeLrorezág külpolitikája a világháború óta". Bevezetőben Gratz hangsúlyozza, hogy a magyar külpolitika a világháború óta eltelt két évtized alatt szilárd célkitűzéseket és nyugodt módszereket követett, mindig határozott, megbizható és oéltudatos volt ós olyan tulajdonságokat mutatott, amelyek külpolitikában rendszerint csupán jóval régibb hagyományok talaján szoktak kifejlődni. Ez is ujabb bizonyítéka annak az egészséges politikai érzéknek, amelyről a magyar nép olyan sokszor tett tanúságot történelmének folyamán. A továbbiakban Gratz utal arra, hogy O magyar külpolitika legfőbb ós legfontosabb célja az elmúlt két évtized alatt mindig .:, békeszerződés revíziója volt. Magától értetődő, hogy ennek a politikának a követésében Magyarország elsősorban azokhoz a hatalmakhoz vonzódott, amelyek maguk is kcgyetlon bánásmódot szenvedtek a békekötés következtében, mint például íTómetország és Olaszország. Az is magától értetődő volt, hogy Magyarország a trianoni békeszerződés revíziójának - ennek a legfőbb céljának - az elérését Németország ujrafelemelkedősótől várta,F • szilárd bizalommal számított. Németország ugyanis - márcsak földrajzi okokból is - Európának ebben a részében mindig a legerősebb befolyást gyakorolta. F&Hu>rt Teljességgel elképzelhetetlen volt, hogy Magyarország együttmüködjók a vele szomszédos államokkal, miután Magyarország nem csatlakozhatott egy olyan szövetséghez, amelynek éle éppen ellene irányult. Amikor Magyarország nyíltan kijelentette, hogy politikája a revíziót célozza, ezzel megelőzött minden más országot, amely a világháborúban alul maradt. A cikkiíé foglalkozik ezután a Bethlen-kormány külpolitikai célkitűzéseivel. Ennek a kormánynak a törekvése - irja - árra irányult, hogy Magyarországot o. .kiszabadítsa a kisantant gyűrűjéből, • Ebben az irányban az első lépést az az emlékezetes beszéd jelentette^ ' amelyet Magyarország kormányzója 1926-ban mondott a mohácsi .csatamezőn. A kormányzó ez alkalommal meleg szavakkal emlékezett meg arról a sorsközössógről, amely a török háborúk idejében Szerbia és Magyarország között fennállott. Belgrádban a beszédnek kedvező visszhangja volt, a rákövetkező tárgyalósok azonban nem vezottűk eredményre. A :-következő ' évben barátsági szerződés jött létre Magyarország és Olaszország között. Magyarország ezzel kiszabadult a bekerítésből ós ettől kezdve megszűntek azok a folytonos megrohanások is, amelyeknek Magyarország a kisantant részéről ki volt téve. Gratz itt behatóan méltatja a magyar-olasz közeledés jelentőségét Olaszország szempontjából is. /Folyt.köv./ He/Rn Helyreigazítás. Üai 26. kiadásúnk első római hírében a római-La gyár Intézet igazba tógának neve hol-csen G e n t h o n István,