Napi Hírek, 1941. január/2

1941-01-16 [0482]

0 Té/Ln /Gratz Gusztáv cikkének folytatása/ Gratz a következőkben a Gömbös-kormány külpolitikai tevékenységével foglalkozik és rámutat arra, hogy ez'a kormány volt az, amely a Németországhoz való kapcsolatokat kiépítette. Gömbös, aki 1932-ben került kormányra, már évekkel azelőtt * szoros kapcsolatban állt Németország ^^nemzetiszocialista köreivel. Amikor a nemzetiszocialista párt Németországban átvette a hatalmat, Gömbös azonnal Berlinbe utazott, hogy személyes kapcsolatot keressen a vezető személyiségekkel. Erről az útjáról rendkívül elégedetten tért vissza és ettől kezdve szakadatlanul arra törekedett, hogy a magyar politikát összhangZásba hozza Németország nemzetiszocialista pártjának törekvéseivel. Szilárd meggyőződése volt, hogy Magyarország csupán a német birodalommal való szoros összeköttetésben érheti el politikai céljait és Németország rövidesen magához ragadja a vezetést az európai politikában. Gömbös Gyula miniszterelnök és külügyminisztere, Kánya Kálmán, Magyarország fontos feladatát látta abban is, hogy kiküszöbölje az ellentéteket Németország és Olaszország között. Bizonyos, hogy Magyarországnak is erős része volt e két ország közeledésében. * Gömbös halála után utódai folytatták azt a politikai irányt, amelyet ő követett. Amikor Ausztria csatlakozott Németországhoz, Magyarország közvetlen szomszédja lett a nagynémet birodalomnak és ozt a fejlődóst élénk megelégedéssel üdvözölte. Nyilvánvaló volt, . hogy a megnagyobbodott Németország az európai politikában sokkal nagyobb súllyal vetheti.szavát a mérlegbe és Magyarország, amely állam a némeú birodalomhoz már abban az időben barátságot tartott fenn, amikor Németországnak még küzdenie kellett érvényesüléséért, joggal remélhette, hogy a dolgok uj rendjo hasznára lesz. Amikor Olaszország és Németország között a viszony kezdett mind bensőbbre fordulni, Mussolininak a magyar revízió mellett való állásfoglalása, valamint Magyarország egész revíziós politikája Németországban is mind erősebb visszhangra talált. Magyarország bizton remélhette, hogy adandó esetben Németország kész lesz arra, hogy Magyarország törekvéseit ezen a téren a maga hatalmi szavával is támogassa. Ez a reménység hamarosan valóra vált. Gratz megemlékezik ezután Eelsőmagyarország, Kárpátalja és Északerdély visszatéréséről és megállapítja, hogy ezt a sikert nem lehetett volna elérni,-ha Magyarország husz év óta minden ingadozás nélkül követett külpolitikájával nem teremtette volna meg ennek az előfeltételeit. Hogy a magyar külpolitika később is - Darányi Kálmán, Imrédy Béla és gróf Teleki Pál kormányzása ós gróf Csáky István külügyminisztersége idejében - magáévá tette Németországnak és Olaszországnak a nagy európai/^ ••- • kitűzött céljeit, ebben a tekintetben a magyar kormány soha a legkisebb kételyt'sem'engedte felmerülni. /•/ /Folyt, köv./