Napi Hírek, 1940. november/2
1940-11-16 [0478]
ODn Prodomo! Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátiuk Rómán Bálint vallás- és közoktc tásügyi miniszternek a Danitok szombat délelőtti vigadói nagygyűlésén elhangzott beszédét. Keretet a Magyar Országos Tudósító ad. A miniszter a következő beszédet mondotta: S » - A magyar tudományosság egyik előkelő testületének ez év tavaszán tartott ünnepi ülésén elmondottam, hogy kormányzati működésem legnagyobb elismerését és legtisztább örömét a magyar tanitóknak^most két esztendeje volt miniszterükkel szemben kifejezett szeretete és hálája hozta meg számomra. - A magyar népnevelők legtekintélyesebb testületének mai ünnepi ülése ezt az elismerést tetézte meg a szeretet, a ragaszkodás, a tisztelet nyilvános kifejezésével. Az előzmények alapján joggal hihetem, hogy ez a megtiszteltetés sem a működő miniszternek szól, hanem a magyar_ tanít 0 nemzetépitő munkáját értéke szerint méltányoló öre£ tanitónak. aki az egveteraen, á tudományban és a miniszteri székbtn u-yanazt a nemzet neve lő munkát végzi, mint tanitótársai a népiskolákban. - Ebben a hitben és meggyőződésben hálásan köszönöm a jubileumi emlékérem elnevezésében és adományozásában megnyilvánult elismerést és megbecsülést, aminek értékét fokozza e mai szép es felemeő ünnepi alkalom. - Ugy érzem azonban, bármennyire jól essék is mindannyiunknak személyünk megtiszteltetés, a mai napon mégis minden elismerést és köszönetet át kell háritarunk azokra a magyar tanítókra, akik husz^esztendőn át ébren tartották és erősbitetták az elszakitott országrészek népének magyar hitét és nemzeti öntudatát s az apostolok lelkesedésével szolgálták áz egyetemes és egységes magyar művelődést. - Valamennyi magyar tanitó, művelődésünk minden munkása s a magyar királyi kormány nev.éb n szeretettel és elismeréssel köszöntöm körünkben az északról^ északkeletről, keletről és délkeletről hazatért magyar tanitókat és hálával gondolok azokra, aki ma is idegen uralom alatt végzik nehéz magyar missziójukat. Tisztelt ünnepi Közgyűlés! • az/ - A nemzet egészséges és korszerű haladása csak/anyagi és szellemi javak párhuzamos és kiegyensúlyozott gyarapodása mellett, a gazdasági fellendülés és a kulturális emelkedés^feltételeinek egyidejű biztositásáyal képzelhető el. Amelyik népből hiányzik a művelődésre való erős vágyakozás és tudatos törekvés, el kell^hogy bukjék a müveit népek állandó versenyében. Amelyik néj) nem tudja elszánt akarattal és illő áldozatkészséggel gyarapitani műveltségét, nem méltó az önálló nemzeti életre, állama nem tartnat igényt multjáhozTméltó ás számbeli súlyához illő szerepre a nemzetek és államok nagy közösségében. - Ezeknek az alaptételeknek igazs'-gát régesrégen felismerték az emberiség sok évezredes élete folyamán történeti szerephez jutott nagy nemzetek vezetőig de a műveltséget hosszú időn át az uralkoa.0 társadalmi rétegek kiváltsa gának tartották. Ma már tudjuk, hogy a nemzeti művelődés szinvonalat és hatóerejét nem egyes kimagasló egyéniségek és kiváltságos csoportok műveltségének terjedelme t minősége és'szinvonala határozza m.g, hanem evvel együtt a legszélesebb néprétegek műveltségének t ártalma és színvonal?, a művelődés magassága és csucsteljesitmenyei mellett annak mélysége és szerteágazása. Azt is tudjuk, hogy a népműveltség mag s szinvonaláról csak ott b r szelhetünk, ahol a vezetők'és dolgozók a közösségek és egyének kultúrájában összhangzatos egységben vannak ]elen az értelmi és erkölcsi értéke k. /Folvt. köv./ -
